Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

1966. JÜL1US 28. CSÜTÖRTÖK FEST MECYEI k/CwIop Nagyszerűen beváltak a Pannon-traktorok A SZENT MÁRTONKÁT A! GÉPÁLLOMÁSON IS Kevesen akadnak megyénk­ben ]s, akik nem hallottak még a Pannon-traktorról. Ez a trak­tor tulajdonképpen a régi faj­tájú nehézkes, kiselejtezésre ítélt Hoffher-traktor javított és szellemes újítással módosított formája. Becslések szerint ha­zánkban mintegy 15—16 ezer olyan régi típusú Hoffher- traktor van amelyek ócskavas­ba kerültek volna, ha Szilvái Géza főmérnök, Pápa Alfréd és Zombori János mérnök ta­lálmánya nem született volna meg. Tatár Gyulától, a Szent- mártonkátai Gépállomás mű­helyvezetőjétől érdeklődtünk, van-e náluk olyan traktor, amelyen alkalmazták az új ta­lálmányt. — öt ilyen hurkos, kereszt- öblítéses traktort használunk — mondotta Tatár elvtárs. — Mi így nevezzük a Pannon­traktorokat. Ezenkívül még huszonhat olyan traktorunk van, amelyet át tudnánk ala­kítani. — Mi a lényege a Pannon-traktornak ? — A találmány szerint a Hoffher-traktorokat úgy lehet átalakítani, hogy azok kifogás­talanul dolgoznak hazai kenő- és üzemanyaggal, erősebbek lesznek, több lóerőt fejtenek ki, hangjuk halkabb és jófor­mán alig ráznak. A Hoffher- traktorokon ülő traktorosok legtöbbje gyomorbetegséget szenvedett a folytonos rázástól. Traktorosaink kezdetben ide­genkedtek az átalakított Hoff- her-traktortól, ma azonban már ők sürgetik a legjobban, hogy minden erre alkalmas erőgépünket alakítsunk át Pann on-tra kt orr á. Sokba kerül az átalakítás? — Jóformán fillérekbe — hangzott a válasz. — Mint az előbb mondottam, huszonhat olyan Hoffher-traktorunk van, amelyeket érdemes lenne — "mind a népgazdaság, mind gépállomásunk érdekében — átalakítani. Maga az átalakítás a szükséges javításokkal egy- időben két-három napot vesz igénybe. A kiadás egy-egy ilyen traktor átalakításánál csupán nyolcezer forint. De ha a főjavítással egy időben tör­ténik az átalakítás, akkor csu­pán egytizedébe kerül. Meglepődve hallgattuk, hogy Tatár elvtárs tudomása szerint évekbe telik, amíg a lassan se­lejtezés sorára kerülő Hoffhe- rek mindegyikét át tudják alakítani. Ennek oka az, hogy az átalakítás költsége „nem fér bele” a gépállomás rendes évi költségvetésébe. Néhány számadatot mondott Tatár elv­társ, amiből kiviláglik, hogy módot kellene találni a Hoff- her-tráktorok minél gyorsab­ban történő átalakítására. — Egy műszaknorma alatt — a már egy éve működő —­Pannon-traktorunk 3,6 kát. holdnyi vetőszántás helyett 4,5 holdat szánt meg, méghoz­zá kifogástalanul, kevesebb üzemanyag felhasználásával. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy három Pannon-traktor felér négy Hoffherrel. Egy éve használja már a Hoffher-traktorból átalakított Pannon-traktorát Flaska László traktoros. Amikor az átalakí­tott gépre ültették, tiltakozott, attól félt, nem találja meg a számítását. — Még ha akarnák sem száilnék le ennek a traktornak a nyergéből — mondta moso­lyogva. — A magam példáján tapasztaltam, hogy a Pannon- traktor sokkal többet ér a régi Hoffhereknél. Kitűnő munkát végez, hangja csendes, nem ráz, remekül bevált. Az átalakítással mintegy tíz ló­erővel növekedett traktorom vonóereje, ugyanakkor csök­kent az üzemanyagfelhasználás és ami nem mellékes, a borí­tékban elszámoláskor négy- hatszáz forinttal találok többet. Említettük az előbb, hogy a traktorosok a már dolgozó öt Pannon-traktor munkáját lát­va egyre gyakrabban teszik szóvá, mikor alakítják át a töb­bi gépet is? A válasz kérdé­sükre ugyanaz, amit nekünk mondott Tatár elvtárs. Hozzá kell tenni — félreértések elke­rülése végett —, hogy a trak­torok átalakításában, a talál­mány hasznosításában és al­kalmazásában a gépállomás vezetői és traktorosai egy véle­ményen vannak. Csupán a „keret" kicsisége akadályozza, hogy nem tudták még minden Hoffher-traktoru- kat átalakítani. — Senki nincs gépállomá­sunkon — tette még hozzá Flaska László traktoros —, aki rosszat tudna mondani a Pan- hon-traktorra. Én váltótársam­mal — szó szerint — éjjel­nappal üzemeltetem az átala­kított traktort, de üzemhiba miatt még egyetlen órát sem álltam, s ugyanakkor kerese­tem jelentősen növekedett. Az én számításom szerint, ha át­alakítanák gépállomásunk minden erre alkalmas Hoffher- traktorát, ez annyit jelentene, mintha legalább tíz új traktor­ral növekedne gépparkunk. Egy műszak alatt én 12—16 hold vetőszántást végzek el ez­zel a traktorral, vagyis 30—40 százalékkal többet, mint átala­kítás előtt. A Szentmártonkátai Gépál­lomás dolgozóinak és vezetői­nek véleménye nagyon jó a Pannon-traktorokról. Nem raj­tuk múlik, hogy az önköltség csökkentése és a kapacitás nö­velése érdekében még nem tudták átalakítani minden meglevő Hoffherüket Pannon- traktorrá. Csekő Ágoston ZAROÜNNEPSEG Kedden este ünnepélyes zászlólevonással befejeződött Csillebércen a kéthetes nem­zetközi úttörő nagytábor. A záróünnepségen részt vett' Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, A távlati cél: elérni a szomszédos járások színvonalát Ülést tartott a Szobi Járási Tanács A Szobi Járási Tanács 27-én, szerdán tartotta meg az idén negyedik ülését, igen fontos napirenddel. A napirend fon­tossága meg is látszott a nagy érdeklődésen. A tanácstagok csaknem teljes számban meg­jelentek és a tanácskozási jog­gal meghívott vendégekkel együtt egészen megtöltötték az üléstermet. Az ülés fél tíz órakor kez­dődött. A lejárt határidejű ta­nácsi határozatok végrehajtá­sáról szóló jelentés elfogadása után megkezdték az első na­pirendi pont tárgyalását: azét a jelentését, amely az első félévi községfejlesztési ter­vek végrehajtásáról és a má­sodik félév feladatainak meg­oldására való felkészülésről számolt be. A tanácsülés az előterjesztést a járás ötéves tervének figyelembevételével vitatta meg. Ez a fejlesztési terv felöleli a kereskedelem, az egész­ségügy, az oktatásügy, a népművelés és a község­fejlesztés terén megoldás­ra váró feladatokat. Célja a távlati tervnek, amint azt a jelentés is hangsúlyozta, A festői szépségű, történelmi emlékekben oly gazdag Vi- segrádot az év minden szakában, különösen pedig nyáron a kirándulók, üdülők százai és ezrei keresik fel. Nem mu­lasztják el a látogatást a hazánkban megforduló külföldi vendégek sem. Képünkön: ceyloni vendégek a Vár Étterem teraszán. Foto: Gábor Viktor VLapieetidckt Nőnek a falak hogy a szobi járás legalább a szomszéd járások színvonalát elérje. A jelentés ezután rész­letesen ismertette az év első felében elért eredményeket, mégpedig községenként. Fog­lalkozott ezután a távlati tervben megjelölt feladatok megoldására tett előkészüle­tekkel és megjelölte azokat a célokat, amelyeket a járásnak az év második felében kell elérnie. A tanácsülés tagjai megvi­tatták a jelentést, a felszóla­lók számos részletkérdéssel foglalkoztak és több meg­fontolásra méltó észrevételt fűztek az előterjesztéshez. A jelentés tudomásul, véte­le után második napirendi pont­ként a mezőgazdasági munkákról beszámoló je­lentést tárgyalta a ta­nácsülés. A jelentés behatóan ismer­tette a növényápolási, az ara- tási-cséplési munkálatok ál­lását a járás területén mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok termőterületein, sőt, a tanácskozás kiterjedt az őszi munkálatok előkészítésére is. i árunk-kelünk a me­J gyénkben. Rójuk köz­ségeink és városaink ut­cáit, dúsan termő szántó­földjeink között a dűlő- utakat, a munka ritmusá­ban lélegző üzemek mel­lett haladunk el és ahová lépünk, amerre fordu­lunk, ma már mindenütt i nép valóravált egységé­nek eredményeivel talál­kozunk. Cipőnk sarka be­tonjárdán koppan ott, ahol nemrég még feneketlen volt a por, vagy a sár. Te­kintetünk szép, tiszta is­kolák széles ablakainak tükörüvegjében pillantja meg az eget és talán eszünkbe sem jut, hogy ezen a helyen nem is olyan régen még eldöntetlen volt a kérdés: melyik a nagyobb ellensége a nép­nek, a tuberkulózis, vagy az analfabétizmus? Kor­szerű műszerekkel fel­szerelt orvosi rendelőket találunk azon a helyen, ahol korábban a javas- asszony volt az orvos, a babona a recept és a pi­pamocsok vagy a pókháló az orvosság. f'-s járjuk a dűlőket a Vj kalásztenger közepén. Keressük Tiborcot, de meggyötört arcát, fényte­len szemét nem találjuk sehol. Eltűntek az apróra szaggatott koldusparcel­lák, a föld alá bújó kiili- pintyík. Pirostetős, tégla­falú házak világos, leve­gős szobájában rádiót hallgat és televízióban gyönyörködik Tiborc uno­kája, a mai magyar pa­raszt. Ha kitekint a szé­les határra, mindenütt a magáét látja már, hiszen tagja és gazdája a szö­vetkezetnek, neki dolgo­zik a kombájn meg « trak= tor és neki gyűlik a csű­rökben már az élet. Varázslat persze most sem történt. Nem holmi bűvös ige tüntette el egyik pillanatról a másik­ra a nyomort és a szeny- nyet erről a földről, hogy bőséget és egészséget va­rázsoljon a helyére. Az Eszme, először a kom­munisták által kimondott és képviselt eszme sar­jadt ki földünkön, meg­jelölve az utat, megásva a fundamentumot és ösz- szefogva az eddig annyi­ra széthúzó erőket. így aztán sorakozni kezdtek a téglák és emelkedni, nőni a falak. Ma már nehezen képzel­hető el olyan erő, amely megakadályozhatná ezt az építő munkát és elsor­vaszthatná az acélos egy­ségben összeforrt társa­dalom építő akaratát. En­nek az akaratnak közvet­len letéteményese a párt vezette Hazafias Népfront, ez a folyton izmosodó, terebélyesedő népi moz­galom, amely magához öleli népünk minden ré­tegét, az üzemi munkást, a dolgozó parasztot, a tör­ténelmi hivatására esz­mélő értelmiséggel együtt. jfipítésre készen a kö­t-j vünk... — ujjongta váteszi erővel a század el­ső évtizedének forduló­ján Ady Endre. Ezeket a készen tartott köveket a megvalósult nemzeti egy­ség eszméjét képviselő Hazafias Népfront töme­geket felsorakoztató ere­je mozgósítja. Amint jár­da lesz ezekből a kövek­ből, iskola, rendelő, kul- túrház, termelőszövetke­zet, nagyüzemi gazdálko­dás, nehézipar, hidak és kórházak, egyetemek és akadémiák, öröm és béke, úgy nő fel az eltakarított romok helyén az a csodá­latos palota, amelynek ne­ve: szocialista Magyaror­szág. Magyar László Vasárnap is árusítanak gyümölcsöt és zöldséget a Dunakanyar üzletei A megyei tanács kereske­delmi osztálya és a Pest me­gyei MÉK az elmúlt héten megvizsgálta a Dunakanyar zöldség- és gyümölcsellátott­ságát. Megállapították, hogy az állami és földművesszövet­kezeti üzletek vasárnapi zár- vatartása miatt éppen a leg­nagyobb kiránduló forgalom idején nem lehet kapni gyü­mölcsöt és zöldséget. A ke­reskedelmi osztály és a MÉSZÖV úgy intézkedett, hogy július 24-től Nagymaro­son, Zebegényben, Leány­falun, Alsőgödön, Duna­keszin és Vácott az ál­lami kiskereskedelem, il­letve a földművesszövet­kezetek kijelölt üzletei vasárnap is tartsanak nyitva. Visegrádon a MÉK szentend­rei kirendeltsége vállalta a gyümölcs- és zöldségfélék áru­sítását. A Dunakanyar vasárnapi nyitvatartásra kijelölt üzle­teinek friss áruval való ellá­tását a Pest megyei MÉK a lehetőség szerint szombati felvásárlásokból biztosítja. Az elmúlt vasárnap a rossz idő ellenére is nagy mennyisé­gű friss paprika, paradicsom, sárgadinnye, aima, körte és barack fogyott. A szakembe­rek véleménye szerint, jó idő esetén mintegy 100 000 fo­rint értékű gyümölcs- és zöldség fogy el egy-egy va­sárnap a Dunakanyarban. KEZDEMENYEZŐK — Tegnap nagy meccs volt!... Ezzel a lelkendező mondat­tal mutatkozik be Szépvölgyi Gyuszi, a KISZ-alapszervezet kultúr- és sportfelelőse. — De kevesen jöttek ám megnézni! — vágja rá Dénesi Márta, a KISZ-titkár. — Ha a lányok szervezték volna, akkor... — Sokszor vitatkoznak ezen — magyarázza Bodor Lajos, a Gödöllő és környéke Házi­ipari Szövetkezet KlSZ-szer- vezetének szervező titkára —, hogy kik a kezdeményezőb­bek? A lányok, vagy a fiúk.., — A fiúk... — kezdené újra Dénesi Márta, de Szép­völgyi Gyuszi közbevág: — ... udvariasak és átenge­dik nektek a kezdeményezés babérját. Azon derülök, hogy percek óta dicsérik a meccs nagyjait — Hadnagy Jóskát, Bottlik Bandit, Esti Pistát, meg Pesti Jancsit —. akikből egyszer még országos név is lehet. Csak éppen én nem tudom, fcik ellen játszottak. Amikor végül megkérdezem, először meghökkennek, aztán kirob­ban belőlük a nevetés. — Hát a kövérek és a so­ványak! — világosít fel Szép­völgyi Gyuszi. — 4:3 volt az eredmény — egészíti ki Bodor Lajos. — A soványak javára — teszi hozzá Dénesi Márta. — Parádés meccs volt! — értékeli a sportfelelős. — Majd ha röplabdázunk, megverjük a fiúkat — jelenti ki Dénesi Márta. , — Ahhoz előbb pálya kell — szögezi le Szépvölgyi Gyu­szi. — Megépítjük azt is! — így Bodor Lajos. Mivel az „is”-en van a hangsúly, azt kérdezem: — Hát még mit építenek? Bodor Lajos füzetet szed elő. — Már csináltunk egy-két dolgot — toldja közbe némi büszkeségnél a KrSZ-titkár. — Azzal kezdődött a KISZ- élet. hogy a fiatalok lassúnak találták az építkezés mene­tét — idézi a kezdett közös munka emlékét Bodor Mios és a füzetbe jegyzett első dá­tumra bök. — Április 28-án volt az alakuló taggyűlésünk. — A kötődé egyik sarkában — egészíti ki Szépvölgyi Gyu­szi. — Huszonötén, tizenöt fiú és tíz lány ... A számok, nevek, esemé­nyek minden mozzanatát más­más hang mondja ki. Hogy Dénesi Márta, Bodor Lajos, Szépvölgyi Gyuszi, vagy a közben hozzánk csat­lakozott Nyilasi Piroska ve­zetőségi tag és Havanecz Ilonka, a népi táncos milyen részletet mondott el a kez­detről, jegyzetelés közben nem volt érkezésem megfigyelni. Elmondották, hogy szö­vetkezetük 18—20 milliós évi forgalmának lebonyolítá­sához kevés volt a helyiségük. Építeni, átalakítani kellett. A régen malomnak használt emeletes épület belsejében fel akarták állítani az orsózó és kötőgépeket. A kártolt gyapjú­ból készülő csinos kötött kabá­tokat össze kellett valahol állítani. Aztán a fonalfestés is helyet kívánt, a bedolgozók fogadása sem ment a szabad ég alatt. Raktár és iroda nél­kül hogyan élhet ez a több mint ezer embernek kenyeret biztosító vállalkozás?!... Folyt az átalakítás, meg­kezdődött egy új munkacsar­nok építése is. A fiataloknak azonban sehogy sem tetszett a tempó. Mentek Sárándy György el­nökhöz: — Segítenénk, hogy hama­rabb tető alatt legyen a mű­hely ... Az elnök igent mondott: Először csak négyen-öten jöttek. Aztán az, aki egy­szer már segített téglát, mal­tert hordani, falat rakni, földet egyengetni, restellte, na elmaradt egy-két délután ... Végül huszonötén voltak együtt, közös erejüknek örül­ve, rendszeresen. — S ha már együtt va­gyunk, megalakítottuk a KISZ-szervezetet — mondja Bodor Lajos. Es a megalakult élő szer­vezetről úgy beszélnek, mint gondos, okos szülök gyere­keik életéről, amelyhez ép­pen úgy hozzátartozik a tanu­lás, illetve a munka, mint a játék és a szórakozás. — Júniusban három va­sárnap ifi-műszakra jöttünk be dolgozni — mutatja a nap­Kifogástalan minőségű sódert, homokot építkezésekhez, betonáruk készítéséhez bármilyen mennyiségben megrer.de- lés szerint, vasúton, vagy tengelyen szállítunk. Vasúti szállításnál az ár, Ab feladó állomás 75 Ft/nr. Megrendelés Április 4. MTSZ, Szentendre. 4 4 lót Bodor Lajos —, s a kere- \ setünket összeadtuk a KISZ- j kasszába. — Kell a pénz, mert rá- \ diót akarunk venni, aztán', kirándulunk a Babati-tóhoz, j Balatonföldváron pedig két '< napot szeretnénk tölteni —\ veszi számba a közeU örömök \ ígéretét Nyilasi Piroska. A tervekben azonban nem-', csak a szórakozás és utazás \ kellemességei szerepelnek. \ Az ősszel hárman techni- \ kumba mennek, többen nyel-! veket tanulnak, azok pedig,! akik még nem végezték el a \ nyolc általánost, beíratkoz- \ nak az iskolába. Úgy számít- i ják, hogy a huszonöt KISZ-ta- í gon kívül még negyven-ötven \ fiatal tanul a KISZ iskoláján. í — Csak már helyiségünk j lenne?!... így sóhajtanak fel többször \ is beszélgetés közben. Az el- í nők ígérte, hogy lesz. de még \ nincs. A fiatalok lelkesedéséti és szervezetük szeretetét dí- \ cséri, hogy valamelyik műhely \ sarkában azért pontosan meg- \ tartják a taggyűléseket és a \ megbeszéléseket, s amit ott \ elhatároznak, abból munka, \ tanulás, szórakozás válik, \ 4 Ezért pedig igaz elismerési \ érdemelnek. — dk — :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom