Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-26 / 175. szám
I960. JÚLIUS 26. KEDD ™&CMod Dabason sem állt meg az élet ■ ^ISpjflg égy alakult a helyzet, hogy két év óta nem jutottam el Dabasra. Ez a tekintélyes járásszékhely valahogy kimaradt elég sűrű utazgatásaim programjából, pedig jó két évvel ezelőtt, amikor legutóbb és egyszersmind életemben először időztem alacsony falai között, észleleteim alapján írt beszámolóban nem festettem túlságosan hízelgő képet róla. A kép egyes részletei, úgy látszik, elég mélyen belémideg- ződtek, mert most, hogy viszontláttam, élesen vetítődtek elő emlékezetem sötétkamrájából. A folyamatot annak a terjedelmes saroklháznak a látványa indította nyilván meg, amely még mindig vakolatlan téglafalaival terpeszkedik a község szíve közepén, bár az eltelt két esztendő alatt némi változás mégis történt rajta, i Földszintjén néhány üzlet nyílt, sarokhelyiságében eigy szemmel láthatólag nagy gonddal berendezett vegyeskereskedés, amelynek polcairól szép portéka kelletti magát és ízléses kirakatai is magukhoz rántják a járókelők tekintetét. Mellette, ugyancsak vigasztalanul vakolatlan falak és portál nélküli üvegajtók mögött, takarosán berendezett cukrászda igyekszik kielégíteni vendégeinek kávé-, fagylalt- és süteményigényeit, de képességeiből arra már nem telik, hogy egy- egy pohár jégbehűtőtt szódavízzel hozzásegítse látogatóit a hőség ellen vívott küzdelem sikeréhez* Kissé visszásán hatott a látvány, hogy ezek fölött a már eleven üzlethelyiségek fölött holtan hever a félbemaradt emelet. Ablaknyílásai üresen és vakon merednek a semmibe, ablaktokoknak se híre, se hamva, így a forró júliusi szél szabadon nyargalhat feeresztül-kasul a helyiségekben. Pedig két esztendővel ezelőtt a dabasiak már büszkén mutattak az akkor még friss málterszagú épűletrer~Nivójuk éa.Jtözségi rangjuk emelését, vártáit tőle. Közben hallom itt is, ott is a panaszt. Nagy a lakásínség. Egy-egy új intézmény, hivatal elhelyezése szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Most alakult meg például a -vízgazdálkodási társulat — ebben a minőségben a legnagyobb az egész országban —, igazgatóságának egy-két szobácska kellene, de nincs. Mi történt itt — kérdem a községi tanács vb-elnökétől - ki az építtetője ennek a két év óta félbehagyott háznak? Tőle tudom meg, hogy a földműves- szövetkezet, de azt is tőle hallom, hogy a község is szégyenkezik miatta. Már két esztendő óta szakadatlanul. — Az idén, ha igaz — mondja reménykedve — befejezik mégis. Másfélmillió forint kell hozzá. ígéri a szövetkezet erősen, hogy az év végéig teljesen elkészül. Emeleti helyiségeibe a szövetkezeti irodák kerülnek. Akkor pedig fölszabadul elég Kezdődik a szezon a monori magtisztító telepen Két éve így várja ez a ház az „utolsó simításokat”. sok helyiség a községben. Elhelyezhetünk majd egyetmást bennük. Itt van, szemben, a dabasi ikultúrház. Erre is jól emlékszem. Nevezetes épület. Gyönyörű oszűopkoszorús udvarában készülteik a Ludas Matyi című szép film egyes külső fölvételei. Két éve még elég vigasztalan volt kívül-belül. Széles kapuja üresen tátongott a nagyvilágba, mert faanyaga ismeretlen gazdára lelt. Falai vedlettek, udvara szeméttel, lim-lommal tele, helyiségei piszkosak, gondozatlanok. Minden másra alkalmasabbak voltak, mint arra, hogy hajlékot nyújtsanak a község kulturális életének. Most viszont nehezen hiszek saját szememnek. A széles kapunyílást vadonatúj kapuszárnyak töltik ki, a falak frissen meszeltek, az udvarban rend és tisztaság, a fehérre meszelt oszlopsor szinte ragyog az erős napsütésben. A helyiségek pedig barátságos hajlékot adnak a különböző szakköröknek, amelyek zavartalanul végezhetik' bennük termékeny kultúr- múnkájukat. Két évvel ezelőtt is Juhász Sándor volt az igazgatója a kultúrháznaik. Úgy . láttam, hogy megoldhatatlan feladatra vállalkozott. Nemcsak fizikai problémákat kellett megoldania, hanem szellemieket is. Azt értem ezen, hogy meg kellett birkóznia a maradi, a gyanakvó előítélettel, s most örömmel látom, hogy iparkodásót teljes siker koronázta. — Éppen most tárgyalunk arról — újságolja lelkendezve kis irodájában —, hogy szeptember 5-én megnyitjuk itt a zeneiskolát. A tanárokkal már meg is állapodtunk. Egyelőre harmonika-, zongora- és hegedűszak lesz. Főiskolát végzett tanárok Ijárnak ki hozzánk Budapestről, hogy átadják tudásukat fiatalságunknak. Nemcsak a dabasiak — Gyón, Sári és Ujhartyán fiad és lányai is tanulhatnak itt muzsikát. Hét osztálya lesz Dabas első zeneiskolájának. Végzett növendékei a különböző zenei szakiskolákban folytathatják tanulmányaikat. így aztán mégis jó érzéssel hagyhattam el második látogatásom után Daibast. Hiszen — akármit is mutat az a befejezetlen épület — nem állt meg itt sem az élet. Lassan, de annál határozottabb j lépésekkel halad előre. Magyar László Egy régi fénykép megőrizte a monori magtisztító telep dolgozóinak háború utáni nehéz munkáját. A képen tucatnyi sovány, rosszul öltözött ember feszül egy súlyos tehervagonnak és kézi erővel .gördíti befelé az állomásról. Az öreg Hatvani-Deutseh bárónak, alti az egykori Monori Mag főrészvényese volt, édeskevés gondot okozott az, hogy dolgozói munkakörülményein javítson. Akaratlanul is kínálkozik az összehasonlítás a mai helyzettel, mert az újságíró épp egy tehervagonnal együtt halad át a kapun. A vagon mögött egyetlen ember baktat, aki egy Agrosztroj-tralclorlioz hasonló, de sokkal kisebb szerkezettel maga tolja befelé a tíztonnás terhet. A vígan pöfögő kis jószág a csehszlovák vagontoló gép. A Kertimag Vállalat magtisztító telepének elődjét 1903-ban alapították és már évtizedekkel ezelőtt is híres volt. Réti telepvezetőhelyet- les azonban huszonhét itt töltött esztendő emlékeivel bizonyíthatja, hogy most sincs ok a szégyenkezésre. Elsősorban a szerződésesen Parkosítják Dobogókőt A csodás panorámát kínáló 700 méteres fennsík tavaly júliusban vált hivatalosan is üdülőhellyé. Ez a körülmény, minthogy közigazgatásilag Pi- lisszentkereszthez tartozik, a község bevételét évi 200 ezer forinttal növeli meg. Erről tájékoztatott minapi látogatásunk során Csermák Béla, Dobogókő legrégibb dolgozója, a Külkereskedelmi Minisztérium" '’üdülőjének gondnoka. Elmondotta, hogy a múlt évben megalakult üdülőhelyi bizottság első feladatának tartja az út- portalanítást, padok felállítását. szemétkosarak elhelyezését. Ez utóbbira nagy szükség van, hiszen a kirándulók százai fordulnak meg naponta a telepen és tárolóedények hiányában nemcsak a rendetlen emberek szemetelnek. Megszüntették a tehenek legeltetését is. — Az idei terv csak a parkosítást és a szemetelés intézményes megszüntetését foglalja magában — hangzott a tájékoztatás. — A parkosítási terv szerint három méter széles sétányokat létesítünk az országút mentén, a sétányok széleit virágágyások díszítik. így lesz elkerülhető, hogy a sétálók akadályozzák az élénk autó- és autóbusz-forgalmat, s ugyanakkor ők maguk sem kerülnek emiatt veszélybe. A nagyobbszabású tervek között gyermekjátszótér építése és az úttörők táborozási helyének kiképzése szerepel. Erre csak a jövő esztendőben kerül sor. Gondolt a bizottság az erdők szerelmeseire Is. A Dobogókőhöz tartozó erdőrészben fából ácsolt asztalokat, lócákat állítanak majd fel s hozzá szemétgyűjtő kosarakat a kirándulók kényelme és a köztisztaság érdekében. Épül továbbá az üdülőhelyen orvosi rendelő, fodrászüzlet, köz- kutakat helyeznek el a legforgalmasabb pontokon, és ami ugyancsak az. üdülőhely fejlődését szolgálja, a beépíthető területeket az OTP kezelésében felparcellázzák. Eddig a nyilatkozat, amelyhez Csermák Béla hozzátette, hogy „ez nem hivatalos”, bár mindenben fedi a tényeket. Mi, a magunk részéről örömmel adjuk tovább. Reméljük, nem követünk el vele in- diszkréciót .:. A. E. termeltetett borsó, bab és a konyhakerti magvak tisztítását végzik itt. Főleg borsóból fut át hatalmas mennyiség a telepen, egy idényben 300—400 vagon is, ennek jelentős részét exportálják. Különösen Anglia kedveli a magyar borsót, de természetesen csak kemény minőségi kikötéseknek megfelelő, kifogástalan árut vesz át. A monoriaknak szép bevételt biztosít a borsó tisztítása. A beérkező mennyiség egy része magánházakhoz kerül és gyakran ötszáz- hatszáz család is foglalkozik magtisztítással. — Milyen keresetet tud biztosítani a Kertimag Vállalat az itt dolgozóknak? — kérdezzük a telepvezető helyettesét. — A törzsgárda tagjainak körülbelül havi 1500—1700 forint — hangzik a válasz. — A júliustól decemberig foglalkoztatott idénymunkások keresete azonban ennél is több. A borsóválogatást lakásukon végzők pedig rendszeres munkával 500—600 forinthoz juthatnak havonta. Ez bizony szép jövedelem, de érthető is, hiszen a telep évi termelésének értéke húsz-harmincmillió forint körül mozog. — Milyen gépek dolgoznak a telepen? Sorra járjuk valamennyit. A beérkező termények szárítását hatalmas, széntüzelésű szárítók végzik. A zsizsik- ielenítés, helyesebben, iiyenkor még csak lárvátlanítás, nagy tartályok sorában szén- kénegezéssel történik- Az emeleten közismert rázórostás tisztítókat látunk, de ezek mellett különleges ©épek is sorakoznak. így például egy új dán-szeparátor, amely- lyel fajsúly szerint osztályozzák a konyhakerti magvakat. Odébb kefegéppel találkozunk és triőrökkel, az emelet egyik helyiségében pedig rázóponyva működik. Ezzel az egyszerűnek tűnő szerkezettel megoldották a konyhakerti magvak arankamentesítését. — A termesztők jó része nem is tudja — magyarázza kísérőnk —, hogy a konyhakerti magvak közül sokszor épp a legjelentéktelenebbeknek tűnők kerülnek exportra, tehát az ezekkel való foglalkozás szép jövedelmet biztosíthat. így például az olaszok szívesen vásárolnak tőlünk labodát, míg a franciák a ma már sajnos egyre ritkább turbolyát. Hazánkban a gyommag- fertőzöttség még mindig nagymérvű. Éppen ezért a Kertimag Vállalat monori magtisztító telepének működése különösen fontos. Látogatásunk során meggyőződhettünk arról, hogy a munka most kezdődő dandárjára ebben az évben is jól felkészültek a telep vezetői és dolgozói. Ezekben a napokban már egyre több vagon érkezik, melyek értékes tartalmának ,szakszerű tisztítása nagyon fontos a népgazdaság számára. — O. 1. — Erős földrengés Valdiviában Elemi csapások világszerte SANTIAGO Vasárnap, helyi idő szerint 6.35 órakor, földalatti morajlásoktól kísért erős földrengést észleltek Valdivia délchilei városban. Embaráldoza- tot vagy anyagi károkat nem jelenteitek — közli az AFP. TEHERÁN A Teherántól 270 kilométerre fekvő Cserdeli községben a felhőszakadást követő árvíz ötven házat elmosott- Az árvíznek több halálos és sebesült áldozata van. PORTLAND Oregon állam északkeleti csücskében kétezer ember igyekszik megfékezni azt az erdőtüzet, amely már eddig 20 000 acre területet hamvasztott el. Újabb siker a rizs barnulásos betegsége elleni küzdelemben Néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltettek dr. Szepes Júliának, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársának, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusának a rizs barnulásos megbetegedésével kapcsolatos kutatásai. A világon elsőnek dolgozott ki módszert arra, hogyan lehet ezt a növénybetegséget már kifejlődése kezdetén felismerni és vele szemben az egyes rizsfajták ellenálló képességét meghatározni, így ugyanis ki lehet választani azokat a fajtákat, amelyeknek keresztezésével az ellenálló képesség fokozható. A rizsbarnulás okozta károkat mutátja, hogy 1955-ben ez a betegség a várt termésnek körülbelül nyolcvan százalékát pusztította ki. Azóta az új eljárást az ország rizsnemesítő és kutató- intézményei mindenütt bevezették. A kutatások most újabb eredményekkel jártak. Sikerült szövettani módszerrel meghatározni a bámulás három különböző megjelenési formáját. amelyek más-más módon fenyegetik a beteg növényt, ugyanakkor különböző mértékben jelentenek veszélyt a körülötte levő egészséges tövekre. Külső kórtüneteiket Szepessy István kandidátus határozta meg. A kutatások az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem növényélettani tanszékén most már kitűzhetik célul a betegség kórokozóinak pontos meghatározását, utána pedig azoknak a „gyógymódoknak” a megkeresését, amelyekkel a már megtámadott növény elpusztulását, illetve a betegség továbbterjedését meg lehet akadályozni. Nyolcvanhat éves> de még ma is olyan fiatalosan formázza a mézeskalács szíveket, mintha harminc lenne. Tömzsi, fehér hajú kis bácsika, olyan, akivel csak a mesében találkozik az ember. Neve: Szlanka János, foglalkozása: mézeskalács-készítő, Aszód község köztiszteletben álló kisiparosa. Nem kell sokáig faggatni, szívesen beszél a szakmáról, életéről, munkájáról. Mint mondja, ma is szerelmes ebbe a mesterségbe, s ha ötször születne, akkor is csak mézeskalá- rsos lenne. Hej, eredetileg hallani sem akart arról, hogy valaha is mézeskalácsos lesz. Fönt laktak a Hont megyei Szalatnyán, apja Koburg herceg egyik számadója volt, ő meg mindenáron borbély akart lenni. Már el is helyezkedett a falu öreg borbélymesterénél, de csakhamar abbahagyta a borotválást. Esténként ugyanis be-belátogatott a szomszédos mézeskalács-műhelybe, s egyre jobban megtetszett neki ez a foglalkozás. Kezdetben csak figyelte, hogyan formálják a tükrös mézeskalács-szíveket, huszárokat, később ő maga is odaállt a gyúrótábla mellé. Egy szép napon aztán végleg ottmaradt Haufner Ferencnél. Hetven esztendeje ennek, s azóta rendületlenül gyúrja, süti, festi a szebbnél szebb mézeskalács-figurákat. Négy évig tanult, majd ő is fogta a vándorbotot, az akkori idők szokása szerint, s bebolyongta a Felvidéket. Jó néhány híres mézeskalácsosnál megfordult, kutatta, kereste a még nem ismert szakmai fogásokat. Hatvan éve önálló, ennyi ideje dolgozik Aszódon á Petőfi utcai kis műhelyében. Most is, amíg beszélgetünk, gyúrja a tésztát, s közben arra is ügyel, hogy a kemence meg ne ége&se a sülő figurákat. Állva dolgozik, mert a mézeskálácsosok mindig így végzik munkájukat. — Nem olyan nehéz szakma ez, mégis fárasztó — mondja —, mert bizony reggeltől estig talpon kell itt lenni. Vagy tésztát gyúrok, vagy cifrázok, de nincs megállás. Amíg beszél, önkéntelenül is az érdekes kis műhelyt vizsgálgatom. A sarokban a falba épített kemencét, a durva szabású, hatalmas tölgyfaasztalt, meg a falon sorakozó polcokat. — Mik a mézeskalácsos legfontosabb munkaeszközei? — kanyarítom más irányba a szót. — Hát legelőször is a kemence, de nem ám villany- fűtéses, mert ha nincs áram, megáll a tudomány. Aztán a gyúrótábla, de nem kevésbé fontosak a mintaszerszámok. Látszólag igen egyszerű fog- ■lalicozás ez, de csak mi tudjuk, mennyi gyakorlatot, leleményességet, rátermettséget igényel. Nem elegendő csak összegyúrni a tésztát, azt is kell tudni, mennyi méz, cukor, tojás kell bele. Más anyagból gyúrjuk a szíveket, s másként állítjuk össze az étkezésre készülő mézeskalácsot. Különben is valamennyi mézeskalácsos másképpen dolgozik. Tájanként is változnak a szokások. Régen fa- formákba tettük a tésztát, s nem kellett cifrázni. A debreceniek ma is így csinálják. Ma már inkább csak a falusi vásárokon, búcsúkon találkozik az ember pirosló mézeskalács szivekkel. Kihaló- félben van ez a mesterség, a mai fiatalok közül már kevesen akadnak, akik elmennének mézeskálácsosnak. Pedig nem is olyan régen még errefelé, Aszód környékén, meg a Galga mentén is nagy kultusza volt a mézkeskálácsnak. Nem múlhatott *el olyan lakodalom, ahol az örömkalácsot ne a mézeskalácsos készítette volna. Akadt is dolguk bőven lakodalmak idején a mes tereknek. Szlanka bácsi is sok-sok esküvőre, búcsúra, vásárra elvitte a portékáit. Negyven-ötven községbe is eljutottak a híres Szlanka-fé- le mézeskalács-szívek. Egy-egy nagyobb vásárra í azért még ma is elviszik Szlanka bácsi remekműveit, ö maga már nemigen jár árulni, inkább dolgozgat. — Túra még jól tartja magát — mondja elégedetten —, ott még szeretik a mézeskalácsot. Sokáig beszélgetünk még, szívesen hallgatom az öreg élményeit, emlékeit, amelyekről olyan jóízűen szól. Elmondja. hogy a jó mézeskalács akár száz esztendeig is eláll, hisz a méz konzerválja. Beszél a megyében élő ismerős mestertársairól, a nagykőrösi és a monori mézeskalácsosok- ról. Közben az oklevelét is megmutatja, amelyet nemrégiben kapott a megyei KIOSZ- tól, mint a szakma kiváló mestere. Aztán a családra terelődik a szó. Három fia van, ha majd nem bírja már a tésztát gyúrni, Jenő lesz az örököse. Máskülönben még sokáig akar élni és sok-sok mézeskalács-szívet szeretne készíteni a környék lányainak. Súlyán Pál cÁz aizédi mézeJÁaláes&s