Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
i960. JÚLIUS 23. SZOMBAT K/íírtap 3 Országszerte befejezéshez közeledik az aratás A megyei főagronómusok jelentése szerint, az őszi árpa aratását gyakorlatilag az egész országban, a rozsét Békés, Csongrád és Pest megyében, a tavaszi árpáét pedig Szolnok megyében befejezték. A tavaszi árpa és az őszi búza egész vetésterületének körülbelül 65 —70 százalékáról takarították be a termést. Különösen jól halad, a munka az Alföldön, ahol nagyobb területeken már csak a búza és a zab aratása van hátra, Csongrád megye a gabona aratását a zab kivételével befejezte, Bács-Kiskun megyében a gabonafélék 93 százalékát, Szolnok megyében a 80 százalékát aratták le. A dunántúli megyék közül Somogy, Baranya, Fejér és Tolna, az északi országrészeken pedig Heves megye jár az élen. Az elmúlt napokban újabb megyékben kezdték meg a gabonafélék, elsősorban az őszi árpa cséplését. Szolnok megyében jelenleg négyszázötven, Bács-Kiskun megyében százharminc cséplőgép kezdett munkába. Pest megyében több mint tizenhatezer hold gabona termését csépelték el eddig. f A tarlóhántást — a huzamos szárazság ellenére — az ország nagy területein megkezdték, s a legutóbbi jelentések szerint négyszázharmincezer holdon buktatták alá a tarlót. A tanácsi irányítás alatt álló szektorokban eddig körülbelül hatezerhatszáz holdon istállótrágyázták és csaknem ti- kenhétezer holdon végeztek nyári mélyszántást. A kapásnövények általában jól ápoltak, gyomtalanok. A lucerna második kaszálása már a Dunántúlon is befejezéshez közeledik, a vöröshere második kaszálását az alföldi megyékben nagyrészt befejezték, a Dunántúl és az északi tájakon megkezdték. A gyümölcsösökben és a szőlőkben jó ütemben halad a rovarkártevők és a gombabetegségek elleni permetezés, porozás. Temetni jöttem Cézárt... Nem vagyok kárörvendő ember. Sakkal szívesebben látom meg a jót, mint a rosszat, épp ezért, csak akkor írok meg valamely visszásságot, ha azt közérdeket sértőnek ítélem. Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni — mondotta több mint kétezer évvel ezelőtt Antonius, Julius Cézár elbúcsúztatásakor. Jómagam, az igazat megvallva, „dicsérő” kedvben jártam a szentendrei járás közséFélreértés ne essék: a kép nem 1944-ben egy repülőtámadás után, hanem a napokban készült. A hivatal belülről... geit, hiszen utam során annyi szép és kellemes dologgal találkoztam. Pilisszentkeresztre érve, csak szélesedett jókedvem, hallva, hogy hozzáfogtak egy 300 ezer forint értéket képviselő korszerű üzletház építéséhez. Aztán eljutottam a Rákóczi utcába is, ahol a posta székel. Hát bizony itt a lélegzetem is elakadt. A község — köztudomású — üdülőhely, ahol az IBUSZ révén, meg a legkülönbözőbb módon, százával fordulnak meg az idegenek, köztük külföldiek is. Szóval a postaépület enyhén szólva any- nyira elhanyagolt, hogy a köz- ségbeliek szívesen elrejtenék az idegen szemek elől, ha lehetne. Sajnos, ezt nem tehetik meg, hiszen olyan közintézmény, amelyet állandóan igénybe vesznek. Dolgunk lévén a hivatalban, mindezt elmondtuk a kezelőnőnek, noha ő igazán ártatlan benne. Nem panaszkodott, csupán közölte, hogy ez „ideiglenes” állapot, hiszen két hónappal ezelőtt a posta egy szép épületet vásárolt, amelyben csupán bizonyos kisebb átalakítások kellenek. Kellenek, bizony nagyon is kellenek. S hogy mennyire, azt szavakban nem is kívánom bővebben kifejteni. Mondják el inkább a mellékelt képek. András Endre ... és kívülről. Az új postaépület, amely inkább illik a községhez, mint a hét hónap óta „ideiglenes”. Foto: Gábor Viktor Kegyelmet kapnak a gödöllői fák A községi tanács tiltakozott a kastélypark tervezett megcsonkítása ellen Megyeszerte nagy feltűnést keltett az a múlt heti cikkünk, amelyben Gödöllő különös szenzációiról számoltunk be, a helyszínen szerzett tapasztalatok és adatok alapján. Megírtuk, hogy a község területén gyors ütemben építik már a magasfeszültségű vezetékhálózatot, egymásután állítják fel a vezeték tartóoszlopait. Megírtuk azonban azt is, hogy amilyen örömmel töltötte el Gödöllő lakosságát ez a nagyszabású építőmunka, olyan megdöbbenést keltett a velejárója, nevezetesen az, hogy a vezetéképítéssel kapcsolatban körülbelül huszonöt utca fasorait a kiirtás veszedelme fenyegeti. Felvetettük a kérdést: miért nem készítettek olyan terveket, amelyek kíméletet biztosítottak volna a csak nagyon nehezen és nagyon hosszú idő alatt pótolható élőfák számára. Ugyanebben a riportunkban beszámoltunk arról a veszélyről is, amely Gödöllő egyik világhírű nevezetességét, a kastélyparkot fenyegeti. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium II. főosztálya ugyanis elkészítette annak az útkorrekciónak a tervét, amellyel a budapest—miskolci főútvonal Gödöllő belterületére eső veszedelmes kanyarulatát kívánja megszüntetni. A terv szerint az út új vonala kettészelné a gyönyörű parkot és átfutna azon a területen is, ahol éppen most fejezték be a szabadtéri színpad közel négy- százezer forintos építkezési munkálatait, tehát a terv végrehajtása esetén le kellene bontani ezt a létesítményt is. Érdeklődtünk a fejlemények iránt Jankó Zoltánnál, a községi tanács főmérnökénél, aki a következőket mondotta: — A Pest megyei Hírlap állásfoglalása hűségesen tolmácsolta Gödöllő lakosságának és tanácsának felfogását ezekben a kérdésekben. A cikk nagy segítségünkre volt abban a harcban, amelyet a gödöllői fák és a park megvédése céljából indítottunk. Érintkezésbe léptünk a vezetéket építő vállalattal és megállapodtunk abban, hogy egyetlen iát sem szabad kivágniuk a községi tanács végrehajtó bizottságának előzetes engedélye nélkül. Ha munka közben felmerül egy-egy fa kivágásának a szükségessége, közös helyszíni szemlén állapítjuk meg, hogy a fa kivágása valóban elkerülhetetlen-e. Ha nem találunk rá más megoldást, a kérdéses fa kivágására csak akkor adunk engedélyt. Bízunk benne, hogy ilyen módon a kiirtásra szánt élőfák túlnyomó nagy részét sikerül megmentenünk. A parkon keresztül tervezett útépítéssel kapcsolatban elmondotta Jankó Zoltán községi mérnök, hogy a községi tanács végrehajtó bizottsága határozott hangú tiltakozást jelentett be a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium II. Főosztályának vezetőjénél, Pé- celt Ferenc főosztályvezetőnél. A hozzá intézett hivatalos bejelentésben közölte, hogy semmiképpen sem járul hozzá a kastélypark megcsonkításához. A veszedelmes útka- nyar megszüntetését a v. b. is szükségesnek tartja, azonban erre van olyan lehetőség is, amely nem veszélyeztetné sem a park épségét, sem pedig a nagy költséggel felépített szabadtéri színpadot. Éppen ezért azt javasolja a község, hogy a minisztérium főosztályának szakértői tartsanak új helyszíni szemlét Gödöllőn a község szakértőivel közösen, így meggyőződhetnek arról, hogy két-három kisértékű lakóház kisajátítása és lebontása árán megszüntethetik a kanyart a park háborítása nélkül is. Gödöllő most érthető izgalommal várja a tervezők válaszát, de bízik abban, hogy „kegyelmet"kap” a park is. Bisztró vagy »öntés? A Pest megyei idegenforgalom egyik legfontosabb elágazó pontja, Pomáz. Innen indulnak tovább a kirándulók és a turisták a pilisi hegyek, Dobogókő, Leányfalu, Visegrád és Esztergom felé. Különösen szombaton és vasárnap nagy itt a forgalom. A hajók, az autóbuszok valósággal öntik a közönséget. De százával érkeznek ide autók és motorkerékpárok is. A Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat saját, jól felfogott üzleti érdekein kívül, nyilván az idegenforgalomnak is értékes szolgálatot kívánt teljesíteni, amikor a múlt évben milliós költséggel felépítette pomázi bisztróját és azt valóban a legkorszerűbb fölszereléssel rendezte be. A drága pénzen és sokat érő társadalmi munkával felállított és vitathatatlanul szükséges intézmény még sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és a kirándulók nagy többségében öröm helyett visz- szatetszést kelt. Első hibája az, hogy kívülről — nem szép. Nyers kockakövekből épített falai kissé komorak. Belső berendezése sem a legsikerültebb. Mennyezetéről sűrű sorokban különös világítótestek lógnak: fekete csodarabokba rejtett villanykörték. Mintha nem is egy vendéglátóipari üzemegység helyiségének megvilágítására szolgálnának .hanem ellenkezőleg: légoltalmi elsötétítésre. A forgalomra a vállalatnak nem lehet panasza. Az elég tágas helyiség állandóan zsúfolt. De nem a kirándulók, a turisták töltik meg. Ilyen vendég csak elvétve akad, az is — a legtöbbször lemondva a fogyasztás lehetőségéről —, rendszerint pánikszerűen menekül. Menekülnie kell, mert odabenn elviselhetetlen az az atmoszféra. Duhaj részegek kurjongatása olvad dobhártyaszaggató zsivajjá benne, káromkodások, ordítások fűszerezik a dohányfüsttel telített levegőt. A bisztrónak tehát olyan a jellege, mintha egy osztályon aluli italbolt, osztályon aluli söntése lenne. A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya nemrég — éppen a közönség köréből elhangzott panaszok alapján —, helyszíni vizsgálatot tartott a pomázi bisztróban és megállapította, hogy a panaszok teljes mértékben jogosak. Éppen ezért megbízta a Budakörnyéki Vendéglátóipari Vállalat szervezési előadóját, hogy az ‘áruforgalmi osztály vezetőjével és főellenőrével együtt a helyszínen állapítsa meg, milyen módon lehetne elszoktatni a bisztróból a részeges, duhajkodó, tehát az ilyen vendéglátóipari üzemegységekben egyáltalában nem kívánatos elemeket. — Felhívtuk ezenkívül a Vendéglátóipari Vállalat vezetőségét — mondották a megye kereskedelmi osztályán, hogy a fennálló rendeletek fokozottabb betartására utasítsák az üzemegység dolgozóit. A rendeletek ugyanis a leghatározottabban megtiltják az ittas fogyasztók kiszolgálását. A kereskedelmi osztály képviselője rendszeresen ellenőrzi ezentúl, hogy betartják-e ezeket a rendelkezéseket. Ezek után remélhető, hogy végül mégis csak rend lesz a pomázi bisztróban és az zavartalanul betöltheti azt a szerepét, amelyre szánták. m. 1. Amíg a búzából liszt lesz Egymásnak támasztott teli zsákok, a földön elhullatott búzaszemek, liszttől poros emberek. Idei búzát, rozsot őrölnek már a ceglédi malomban is. Az első szállítmány július kilencedikén érkezett. Azóta folyamatosan újbúzával, rozzsal teli zsákok várják sorsukat. Naponta öt vagon finomra őrölt liszt hagyja el a gépeket. De kövessük csak soron, hogyan is lesz a búzából liszt. Nézem az órámat. 11 óra 10 perc. A Cifrakerti Állami Gazdaság hozott búzát őröl- tetni. Egymás után öntik a zsákok tartalmát az előkészítő kamrába. A tisztítógépen megmosnák, osztályozzák a szemeket. Aztán lekopogtatják a felső héjréteget. Mindezt alig 2—3 perc alatt! Az igazi őrlés csak most következik. Úgynevezett hengerszékekre kerül a gabona. A gépek ablakain rohanó lisztzuhatag látszik. A lisztet a gépekből lift viszi az emeleti szitákra. A szita osztályozza félkész és kész termékekre. A félkész termék további 16 rendszeren megy keresztül, amíg a zsákokra rákerülhet a vignetta a fehér búzaliszt megjelöléssel. Piros ceruzavonal jelzi: újbúzából készült. Innen az alig egy éve működő csomagoló az irány. Gyorskezű, fehérköpenyes asszonyok mérik egy- és két- kilós zacskókba. Naponta hetven mázsa lisztet csomagolnak ebben a ragyogó tisztaságú üzemben. — Ez már a cifrakertiek búzájából való — figyelmeztet kísérőm. Újból az órámat nézem, fél tizenkettő. Húsz perc alatt liszt lett a búzából. Közben a lisztből mintát is vettek. A malom laboratóriumában vizsgálat alá veszik. S az eredmény? — Jó a termés, alig 13—14 százalék a nedvességtartalma. Jó kenyerünk lesz az idén. Megérkezett a Cifrakerti Állami Gazdaság búzája a malomba, A hengerszékeken ellenőrzik a liszt minőségét. Csomagolják a finomlisztet, naponta 70 mázsát csomagolnak a szorgos kezű asszonyok. Szállítás előtt és után mérlegre kerül a liszt, a súlykülönbség adja a nedvességtartalmat. (Koppány György felvételei.) Elutaztak Budapestről az Angol Szövetkezeti Párt vezetői A Szövetkezetek Országos Szövetsége meghívására e hónap elején hazánkba érkezett angol delegáció, amely szövetkezeti mozgalmunk helyzetét tanulmányozta, pénteken elutazott a magyar fővárosból. Osztrák mezőgazdasági szakemberek tanulmányozzák a kukoricatermesztési eredményeket a Dunántúlon Hruscsov elvtárs Ausztriai látogatása során a magyar- országi kukoricatermelést példaképpen emlegette. Pénteken osztrák mezőgazdasági szakemberek érkeztek hazánkba a kukoricatermelés tanulmányozására.
