Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-21 / 171. szám
I960. JÜLIUS 21. CSÜTÖRTÖK FÜST HEGY yíiríflp Az ország legnagyobb vízgazdálkodási társulata alakult meg Dabason Az ország legnagyobb területre kiterjedő vízrendezési és vízhasznosító társulata alakult meg hétfőn Dabason, a dabasi kultúrház színháztermében. Az alakuló ülésen megjelentek a dabasi járás területén működő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok, valamint a községi tanácsok képviselői, akik a járás termőterületének jóval több tnint felét képviselték. Az alakuló közgyűlést Be ne István, a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazda- sági osztályának vezetője nyitotta meg, majd a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság képviselője ismertette azokat a szempontokat. amelyek kívánatossá teszik népgazdasági szempontból is a társulat megalakítását. Az érdekeltség területéhez kereken százötvenezer kataszteri hold tartozik. A feladat kettős. Először gondoskodni kell a belvizek rendezéséről. a káros belvizek megfelelő elvezetéséről, de ugyanakkor arról is. hogy a rendelkezésre álló vízmennyiséget minél nagyobb mértékben felhasználhassák a terméseredmények fokozására. Ezen a területen körülbelül négy és félmillió forint állami költséggel már történt bizonyos rendezés, most a leginkább veszélyeztetett területek belvizeinek rendezésére és az öntözési lehetőségek fokozására kerül sor. Ezen feladatok megoldása már nem állámi feladat, szükséges hozzá az érdekeltségek hozzájárulása is. A probléma megoldását különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése sürgeti, hiszen a Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a termőterületek - 74 • százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. A kis gazdaságok rendszere a vízrendezésre nem nyújtott lehetőséget, mert ha voltak is ilyen törekvések, azt a nagybirtokosok következetesen elgáncsolták. A dabasi járás területén mintegy huszonötezer hold olyan terület van, amelynek eredményesebb művelését lehetetlenné teszi a szabályozatlan vízjárás. Ezeken a területeken általában csak hitvány széna terem, mert a munkaigényesebb haszonnövények termelése igen nagy rizikóval jár. Azok az egyénileg gazdálkodó kisparasztok, akik vállalták ezt a rizikót, némelykor nagyszerű kukoricatermést értek itt el. A belvízrendezés az egész huszonötezer holdat alkalmassá teszi kockázatmentes termelésre. Ehhez az előzetes számítások szerint közel háromezer köbméter földet kell megmozgatni, hogy kiépülhessenek a szükséges csatornák és a hozzájuk tartozó műtárgyak. A nagyszabású munka költsége közel nyolcmillió forint lesz, egy-egy holdra ebből öt év alatt 51. forint esik. Még ebben az évben körülbelül hatvanezer köbméter földet kell megmozgatni i millió forint költséggel. Ehhez a megalakítandó társulatnak 200 ezer forinttal kell hozzájárulnia, akár készpénzben, akár munkával, a tagok által vállalt fizetési kötelezettségre fel kell venni 550 ezer forint OTP-hitelt, a fennmaradó 250 ezer forintot a kormány államsegélyként folyósítja. — A belvízrendezés következtében az érintett 25 ezer hold föld évi terméstöbblete körülbelül 75 ezer métermázsa morzsolt kukorica értékének felel meg, ami egymagában mintegy is millió forintot jelent a népgazdaság számára. A beruházások A nyári és az őszi idényben 1600 vagon almát értékesítenek a Pest vidéki termelőszövetkezetek Pest megye termelőszövetkezeti gazdaságai a híres Pest vidéki homoki bor- és szőlő- termelésen kittül, mintegy 5300 holdon foglalkoznak nagyüzemi alma-, szilva-, kajszi- és őszibaracktermeléssel, a Dunakanyar községeiben pedig az ország legnagyobb eperés málnatermését szüretelték. Különösen az almatermelés növekedése jelentős: a nyári és őszi idényben 1600 vagonnyit értékesítenek — 150 vagonnal többet, mint az előző esztendőben. A megye legnagyobb almáskertjét, a dán- szentmiklósi „Micsurin” Tsz gondozza: 200 holdon nevelik a jonathán és starking fajtákat, s több, mint 80 vagon termést szednek. Jelenleg hetedszer permetezik a fákat. A gondos ápolás eredményeként gyümölcstermésük fele elsőrendű exportáru. Vádirat a Horthy-rendszer ellen korabeli filmhíradókból ára tehát egy-két esztendő alatt megtérül. A kiküldött végül Ismertette a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint, ha megalakul a társulat és az az érdekeltségi területnek legalább 51 százalékát képviseli) határozata azokra is kötelező, akik nem léptek be önként. A beszámoló után termékeny vita indult, amelyen a megjelentek alaposan megtárgyalták a részletkérdéseket, majd egyhangú határozattal kimondották, hogy a járás belvízrendezési és vízgazdálkodási társulatát megalakítják. Megválasztották a társulat igazgatóságát és felügyelő bizottságát. Az igazgatóság elnökének Nagy Istvánt. a bugyi Tessedik Tsz elnökét, alelnökeinek pedig Takács Ferencet, a dabasi Szikra Tsz elnökét és Foga- rasi Gyulát, a pusztavacsi tsz elnökét választották meg. Bene István ismertette a társulat . alapszabályait, majd javaslatára az újonnan megalakult társulat több határozatot hozott a munka sürgős megindításával kapcsolatban. Az alakuló ülés végén felszólalt Varga Imre, a megyei tanács vízgazdálkodási csoportjának vezetője és a végrehajtó bizottság nevében üdvözölte az új társulatot, amely a legnagyobb ilyen társulat az országban, s több szakkérdésben rögtön tájékoztatót is adott. A közgyűlés után az igazgatóság is megtartotta első ülését. Titkos alagút két szentendrei templom között Szentendrének úgyszólván nincs olyan pontja, ahol az ásó valami figyelemre méltó régiséget ne hozna napfényre a föld alól. Évezredek emberi emlékei rétegeződtek itt egymás fölé, bizonyságául annak, hogy a Duna völgyének ez a pontja ősidők óta települési helye volt az embereknek. A szinte teljes egészében műemlék-város számos öreg temploma közül a Péter-Pál templom szolgált legújabban régészeti meglepetéssel. A római katolikusok használatában álló templom közelében az Ignatovity Jákov utcában, mégpedig a szentendrei születésű, nagy szerb regényíró szülőháza szomszédságában, most építik a vízvezetéket. A lefektetésre váró csövek számára keskeny árkot ásnak az utca hosszában. Munka közben, pontosan az Ignatovity-ház előtt mély üregre bukkanlak. Tüzetesebb vizsgálat után kiderült, hogy egy .hetven centiméter magas és körülbelül ugyanilyen széles alagút rejtőzik a föld alatt és a két szemközt álló ház pincéjét köti össze. Az alagutat gondosan átkutatták, igen sok régi edény cserepe került elő belőle, néhány emberi csonttal együtt. Egy fiatal szentendrei amatőr-régész, Kiss Imre, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kirendeltségének munkatársa gyűjtötte össze ezeket a leleteket. A cserepekről kiderült, hogy azok egy része igen régi, még a török időkből való, némelyiken szép, színes zománcdíszítések is láthatók, az emberi csontok pedig feltehetőleg egy évszázadokkal ezelőtt elkövetett bűntény dokumentumai. Az alagút nyílásának nyomait megtalálták a két szemközti ház pincéjének falán is, amiből arra lehet következtetni. hogy valamikor a két lakóházat titkos földalatti folyosó kötötte össze, sőt, valószínűnek látszik, hogy az alagútnak folytatása is volt, amely a Bükkös patak mellett álló régi Pozserovacska templom szentélyéig ért el. Az öreg szentendreiek emlékeznek is rá, hogy nagyapáik meséiben sokszor esett szó erről a titkos alagútról, amely veszedelem idején a lakosság rejtekhelyéül szolgált. A szemközti oldalon megtalálták a keskeny földalatti járat folytatását is. de ez már két méter széles és két | méter magas, és a Péter-Pál templom szentélyébe torkollik. A készülő vízvezeték árkának további ásása során újabb meglepetés érte a kutatókat. Egy nagyon régi, terméskőből épült alapfa! keresztezi az árok vonalát, közvetlenül a templom déli oldala előtt. A fal kötőanyagából azt következtetik a szakértők, hogy középkori épület maradványára bukkantak, lehet, hogy annak a régebbi templomnak a kerítésfalára, vagy altemplomának egyik falára, amelynek alapjain a Péter-Pál templom a XVIII. század derekán felépült. Valamivel följebb, nagyméretű fehér, megmunkált terméskő áll ki a földből. A római kor érdekes emléke: egy küszöb. A régészek eddig azt hitték, hogy ezt a templom építése alkalmával szállíthatták ide, a XVIII. században, de már nem építették bele a templomba, így maradt ezen a „másodlagos” helyén. Kiss Imre most átkutatta a küszöb közvetlen környékét és nem mélyen a felszín alatt, római korból származó téglákat, tetőcserép-darabokat talált. Ezek a leletek azt valószínűsítik, hogy ezen^ a helyen kétezer évvel ezelőtt romai v illa, Általában a !cöz<Setb'eTr halaszthatatlan és sürgős esetekben használatos a címben szereplő felszólítás. Az is eléggé köztudott, hogy mindig a levél írója szempontjából fontos, hogy a címzett „postafordultával" válaszoljon, küldjön, jöjjön, vagy egyéb dolgokat csináljon. Nos a következő kis leírás is olyan esetről szól, amikor a levél feladójának, név szerint a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata anyaggazdasági vezetőjének kívánságát kellett volna teljesítenie „postafordultával" Petz Adámnak, a veesési Steinmetz Kapitány Tsz elnökének. Itt közöljük Nagy Sándor anyaggazdálkodási vezető július 8-án feladott levelét: „Vállalatunk a PN—2—30 R kétvasú függesztett eke alkatrészkatalógusát magyar nyelven is meg akarja jelentetni. Nyomdai összeállítás céljából szükségünk volna a gép eredeti idegennyelvű alkatrészkatalógusára. Jelenleg telepünkön PN—2—30 R kétvasú eke nincs raktáron, ezért kérjük elnök elvtársat, postafordultával a tárgyban vagy major állhatott és így a küszöb mégsem másodlagos helyén fekszik, hanem két évezred óta eredeti helyén áll. Ha helyes ez a feltevés, akkor régészeti szempontból a Péter-Pál templom egyike Szentendre legérdekesebb pontjainak, ahol megmaradtak az egymást követő korszakok és egymás helyére települt népiek emlékei. Maga a templom is igen értékes műemlék, vörös márványból faragott kapui a barokk építészet Magyarországon szinte egyedülálló remekművei. A kutatást valószínűleg tovább folytatják a templom körül és nem lehetetlen, hogy a föltárásra váró rétegek szolgálnak még néhány érdekességgel. Magyar László Őszre elkészül a görgős-eke első sorozata Az áprilisban megtartott sikeres kísérleti bemutató után, a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárban megkezdték az előkészületeket a Szabó-féle görgős-eke sorozat- gyártására. Az első négy ekét május elején adták át a Gépkísérleti Intézetnek és az ott végzett vizsgálatok alapján most megérkezett az első rendelés a Földművelésügyi Minisztériumtól. A rendelésnek eleget téve, a harmadik negyedévben elkészítik az első száz görgős-ekét, amelyek az őszi szántásban már részt vehetnek. sZéféplő' arkafrészkatálógusi címűnkre megküldeni szíves kedjék. Nagy Sándor anyag gazdálkodási vezető”. Eddig szól a levél, s a be avatatlan olvasó bizonyár: helyesléssel nyugtázza a vál lalat olyan irányú szándékát, hogy a kiváló eke használatát azzal is elő kívánja segíteni: ismerjék 'meg a vele dolgozó traktorosok, tsz-pa- rasztok. annak alkatrészeit és esetleges törés, elromlás esetén tájékoztatást kapjanak az alkatrész magyar elnevezéséről, vagy a kijavítás módjáról. A lázas sietség mögött azonban eléggé súlyos mulasztás rejlik. Ha feltételezzük is, hogy a veesési Steinmetz Kapitány Tsz-be küldött PN—2—30 R jelű kétvasú eke az első volt, amit az országba hoztak, akkor is eléggé megkéstek a magyar nyelvű katalógus kiadásával. A tsz ugyanis ez év február 5-én kapta m?g az említett munkagépet. íöbb mint öt hónap telt el. és azóta. de sok „postafordultával” sürgős levél megfordulhatott volna, Budapest és Ve- csés között... — m. s. — GÖDÖLLŐN általában korán kelnek az emberek, ki erre, ki arra indul munkába. De még a koránkelők között is a legelsők a postások. Mennek, akár esik, akár fúj, mert tudják, hogy a postást mindig, mindenütt nagyon várják. A tizenegy kézbesítő naponta kétszer végigjárja a „terepet” Hajnalban hordják ki az újságokat, hogy mire a „kedves olvasó’1 reggelihez ül, asztalán legyen megszokott lapja. Utána a központban a levélpostát válogatják szét, menetirány szerint. Amint látom, nem a legró- zsásabb körülmények között dolgoznak. A tizenegy embernek mindössze hét asztal jut, így aztán egymást kerülgetik, ami a munkát nagyban hátráltatja. — Talán nincs több asztaluk? — érdeklődöm. — Nem az asztal hiányzik, hanem a hely! Úgy vagyunk itt, mint a szardíniásdoboz- ban a halak. Hiányzik a megfelelő mosdó, mellékhelyiség, öltöző. Sok humoros, de nem egyszer kínos jelenetnek lett már ez az okozója. Fent az emeleten ülnek a „telefonos kisasszonyok’1. Állandóan vibrálnak a kis, piros lámpácskák, kapcsolást kérve. Ami nem megy köny- nyen. Megint csak nem az emberek, de a vonal elégtelensége miatt. A telefonközpont sokat fejlődött az előbbi évekhez képest, de még ez is kevés, mert az igények és a városok közötti forgalom még nagyobb léptekkel halad előre. A rossz munkakörülmények ellenére is igyekeznek jól dolgozni. Nem egy közülük elnyerte már a kiváló postás címet. Azonban van itt valami, amit szintén szóvá kell tenni, mert erre a gödöllői postahivatal dolgozói nem tudtak választ adni. Vajon miért írnak elő kvótát, hogy hány dolgozó nyerheti el a kiváló címet? Hiszen a munkaversenynek nem lehet az a célja, hogy csupán az előírt szám érje el a megtisztelő rangot, hanem az, hogy mindenkit, minél nagyobb tömegeket serkentsen az átlagon felüli munkára. Közben elkészültek a szortírozással és a postások újra nyakukba veszik a nagy táskát. EGYÜTT BALLAGOK kifelé Szvitén Jánossal, aki már 20 éve koptatja itt a kövezetei. Csendesen beszélgetünk a postásélet örömeiről, gondjairól. Szvitén bácsi úgy ismeri a körzetét, mint a tenyerét. — Az agráregyetemi lakótelepre mérges vagyok. Legtöbb ajtón nincs levélláda. Az újságot, levelet, ha nincsenek otthon, csak úgy ott kell hagyni is,ten hírével, az pedig nem vigyáz rá! Amikor aztán elvesznek az újságok, a színes levelezőlapok, ami a gyereknép fantáziáját izgatja, a postást szidják. Fogynak az utcák, fogynak a levelek. S amikor a nagy táska kiürül, a postások még egyszer, utoljára a központ felé tartanak, hogy beszámoljanak végzett munkájukról, 8 felkészüljenek p másnapra. Csiba József A művészeti szakszervezetek égisze alatt működő filmtudományi szakosztály mind sokrétűbb munkát végez, filmvitáit egyre nagyobb érdeklődés övezi a szakmabeliek körében. Legutóbb Ingrid Bergman két filmjét, a Hetedik pecsétet és a Vége a napnak című filmet vitatták meg a szakosztály tagjai. Kovács Ferenc, a Filmtudományi Intézet osztályvezetője, nagy munkával összeállított egy filmet, amely a Hor- thy-rendszer vádirata, s a korabeli filmhíradók kockáival mutatja be, hogyan vitték katasztrófába népünket e rendszer urai. A háború kitörése előtt és a háborúban készült híradók a dokumentum erejével pergetik le a múltat a nézők előtt: a náci pénzügy- miniszter látogatását például miként követi nyomon a magyar árukkal teli vagonok indulása Németország felé, Goring látogatását az ország had- balépése, és így tovább. A filmet egyelőre csak a szakmabelieknek mutatják be. A filmművészeti szakosz tály ősztől kezdve az új filméi bemutatóit is megrendezi < filmklubban, ahová meghív ják a kritikusokat és a filn készítőit. A vetítések után a filmrendezők, dramaturgok, rendezők, operatőrök és a kritikusok együtt vitatják meg az új filmet. ;*XXXXX>S.XXX>XXNXXXXXNXVXXXXXXX\XXXX'XXV\XXX-VO' \ I ^ Legutoljára, amikor az új- 2 szilvási Kossuth Termelőszövet- ^ kezeiben járt és beszélgetett a ^ tagokkal, bár már későre haj- ^ lőtt az idő, unszolták: $ — Maradjon még Salomvári £ elvtárs! ^ És ő még maradt. Ügy, mint ^ máskor is, eltanyázott egy da- ^ rabig. % Nincs olyan gyűlés, megbe- ^ széles, fontos mozzanat a tsz % életében, amelynél Salomvári % László, az Újszilvást Állami % Gazdaság igazgatója hiányoz- | na. Nem elsősorban azért, % mert „hivatalos” minőségben % ő a tsz patronálója, ö kapta a £ nagykátai járási pártbizott- % ságtól a megbízatást: legyen % a Kossuth Tsz felelőse. Nem ■ $ csupán azért, mert jól esik ^ néki a járási pártbizottság el■ J ismerése a munkájáért. In- : ^ kább azért, mert odahúzza a i ^ szíve is. Oda. valamint az új- - ^ szászt tsz-hez, a szomszédos i/á ceglédi Május 1-hez, mert valamennyi tsz patronálására telik erejükből és jóindulatukból. — Igazán, már túlzásba viszi a segítést — mondotta róla Németh István, az újszilvást Kossuth elnöke. — Van olyan hajnal, amikot öt órakor megáll a tanyán kocsijával és megkérdezi: nine: valamire szükségük? Úgy mondja „szükségük’ és nem úgy „szükséged”. Mert Salomvári László és Németh István magázódik. Mégis: nagyon jó elvtársak, amit neír a megszólítás, a külsőség fejez ki, sokkal inkább a tettek. Salomvári László segít és Németh István megfogadja a tapasztaltabb, a gazdálko dásban jártasabb szakember tanácsait. Eddig nem bánit meg. BÁRÁTOK Hosszú listát lehetne sorolni, végnélküli jegyzőkönyvet lehetne felvenni, milyen komolyan veszi Salomvári László a tsz gyarapítását. Legutoljára például megígérte, hogy valamennyi szövetkezeti tag vásárolhat a gazdaságtól 27 forintos áron szalonnát. Tavasszal, amikor Németh István az első napokat töltötte a tsz-ben és sok-sok nehézséggel küzdött, a gazdaság 150 kiló lucernavetőmaggal, 25 mázsa malátacsírával, tíz mázsa lucernával a malacoknak, egy mázsa sörélesztővel és még ki tudná megmondani, mi mindennel segített a tsz- nek. Természetesen, akkor hitelre adták, de később a tsz megfizetett érte. A segítőkészség, az azonnali cselekvés, a sok okos tanács, előadás, tanítás, — mikor mire van sziikí seg —, azonban megfizetheted len... ^ ^ tsz könyvelője még gya-1 korlátlan? Nem baj, majd se-; gitünk. És Salomvári László % már telefonál is. A szomszédos $ termelőszövetkezet könyvelő- i jét kéri: mutatná meg Erzsi-} kének, mit hogyan kell. S \ majd, ha az állami gazdaság \ féléves mérlegbeszámolója el- - készül a főkönyvelő, nem lesz ; rest Erzsikét a könyvelés tit-; kaiba bevezetni. Nincs olyan j kimondatlan kérés, ami ne; találna náluk meghallgatás- í ra. : Mert az igazság az, hogy; nemcsak a két vezető között í van kapcsolat, hanem a két i gazdaság legtöbb dolgozója % között is. De ezzel soha senki í nem él vissza. Csupán az jel-: lemzi ezt az együttműködést, i hogy tudatában vannak: egy í úton járnak. Es tapasztalatból í tudiák, — így vnlnhrp kövy-i nyebb. Sági Ágnes Látogatás a gödöllői postásoknál ,, Postafordu ltávaPÁ *—
