Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

I960. JÜLIUS 21. CSÜTÖRTÖK FÜST HEGY yíiríflp Az ország legnagyobb vízgazdálkodási társulata alakult meg Dabason Az ország legnagyobb terü­letre kiterjedő vízrendezési és vízhasznosító társulata alakult meg hétfőn Daba­son, a dabasi kultúrház szín­háztermében. Az alakuló ülé­sen megjelentek a dabasi já­rás területén működő ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok, valamint a községi tanácsok képviselői, akik a járás ter­mőterületének jóval több tnint felét képviselték. Az alakuló közgyűlést Be ne István, a járási tanács végre­hajtó bizottsága mezőgazda- sági osztályának vezetője nyitotta meg, majd a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság képviselője ismertette azokat a szem­pontokat. amelyek kívá­natossá teszik népgazda­sági szempontból is a tár­sulat megalakítását. Az érdekeltség területéhez kereken százötvenezer ka­taszteri hold tartozik. A fel­adat kettős. Először gondos­kodni kell a belvizek rende­zéséről. a káros belvizek meg­felelő elvezetéséről, de ugyan­akkor arról is. hogy a ren­delkezésre álló vízmennyi­séget minél nagyobb mérték­ben felhasználhassák a ter­méseredmények fokozására. Ezen a területen körülbelül négy és félmillió forint ál­lami költséggel már történt bizonyos rendezés, most a leginkább veszélyeztetett te­rületek belvizeinek rendezé­sére és az öntözési lehető­ségek fokozására kerül sor. Ezen feladatok megoldása már nem állámi feladat, szükséges hozzá az érdekelt­ségek hozzájárulása is. A probléma megoldását külö­nösen a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése sürgeti, hiszen a Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a termőterületek - 74 • százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. A kis gazdaságok rendszere a vízrendezésre nem nyújtott lehetőséget, mert ha voltak is ilyen törekvések, azt a nagybirtokosok követ­kezetesen elgáncsolták. A dabasi járás területén mintegy huszonötezer hold olyan terület van, amelynek eredményesebb művelését lehetetlenné teszi a szabályozatlan víz­járás. Ezeken a terüle­teken általában csak hit­vány széna terem, mert a munkaigényesebb ha­szonnövények termelése igen nagy rizikóval jár. Azok az egyénileg gazdálko­dó kisparasztok, akik vállal­ták ezt a rizikót, némelykor nagyszerű kukoricatermést értek itt el. A belvízrende­zés az egész huszonötezer holdat alkalmassá teszi koc­kázatmentes termelésre. Eh­hez az előzetes számítások szerint közel háromezer köb­méter földet kell megmoz­gatni, hogy kiépülhessenek a szükséges csatornák és a hozzájuk tartozó műtárgyak. A nagyszabású munka költ­sége közel nyolcmillió forint lesz, egy-egy holdra ebből öt év alatt 51. forint esik. Még ebben az évben körülbelül hatvanezer köbméter földet kell megmozgatni i millió forint költséggel. Ehhez a megalakítandó társulatnak 200 ezer forinttal kell hozzá­járulnia, akár készpénzben, akár munkával, a tagok ál­tal vállalt fizetési kötelezett­ségre fel kell venni 550 ezer forint OTP-hitelt, a fennma­radó 250 ezer forintot a kor­mány államsegélyként folyó­sítja. — A belvízrendezés követ­keztében az érintett 25 ezer hold föld évi terméstöbble­te körülbelül 75 ezer méter­mázsa morzsolt kukorica ér­tékének felel meg, ami egy­magában mintegy is millió forintot jelent a népgazda­ság számára. A beruházások A nyári és az őszi idényben 1600 vagon almát értékesítenek a Pest vidéki termelőszövetkezetek Pest megye termelőszövet­kezeti gazdaságai a híres Pest vidéki homoki bor- és szőlő- termelésen kittül, mintegy 5300 holdon foglalkoznak nagyüzemi alma-, szilva-, kaj­szi- és őszibaracktermeléssel, a Dunakanyar községeiben pe­dig az ország legnagyobb eper­és málnatermését szüretelték. Különösen az almatermelés növekedése jelentős: a nyári és őszi idényben 1600 va­gonnyit értékesítenek — 150 vagonnal többet, mint az előző esztendőben. A megye legna­gyobb almáskertjét, a dán- szentmiklósi „Micsurin” Tsz gondozza: 200 holdon nevelik a jonathán és starking faj­tákat, s több, mint 80 vagon termést szednek. Jelenleg he­tedszer permetezik a fákat. A gondos ápolás eredményeként gyümölcstermésük fele első­rendű exportáru. Vádirat a Horthy-rendszer ellen korabeli filmhíradókból ára tehát egy-két esztendő alatt megtérül. A kiküldött végül Ismer­tette a törvénynek azt a rendelkezését, amely sze­rint, ha megalakul a tár­sulat és az az érdekelt­ségi területnek legalább 51 százalékát képviseli) határozata azokra is kö­telező, akik nem léptek be önként. A beszámoló után termé­keny vita indult, amelyen a megjelentek alaposan megtár­gyalták a részletkérdéseket, majd egyhangú határozattal kimondották, hogy a járás belvízrendezési és vízgazdál­kodási társulatát megalakít­ják. Megválasztották a tár­sulat igazgatóságát és fel­ügyelő bizottságát. Az igaz­gatóság elnökének Nagy Ist­vánt. a bugyi Tessedik Tsz elnökét, alelnökeinek pedig Takács Ferencet, a dabasi Szikra Tsz elnökét és Foga- rasi Gyulát, a pusztavacsi tsz elnökét választották meg. Bene István ismertette a társulat . alapszabályait, majd javaslatára az újonnan meg­alakult társulat több hatá­rozatot hozott a munka sür­gős megindításával kapcso­latban. Az alakuló ülés vé­gén felszólalt Varga Imre, a megyei tanács vízgazdálkodá­si csoportjának vezetője és a végrehajtó bizottság nevé­ben üdvözölte az új társu­latot, amely a legnagyobb ilyen társulat az országban, s több szakkérdésben rögtön tájékoztatót is adott. A közgyűlés után az igaz­gatóság is megtartotta első ülését. Titkos alagút két szentendrei templom között Szentendrének úgyszólván nincs olyan pontja, ahol az ásó valami figyelemre méltó régiséget ne hozna napfényre a föld alól. Évezredek embe­ri emlékei rétegeződtek itt egymás fölé, bizonyságául an­nak, hogy a Duna völgyének ez a pontja ősidők óta tele­pülési helye volt az emberek­nek. A szinte teljes egészében műemlék-város számos öreg temploma közül a Péter-Pál templom szolgált legújabban régészeti meglepetéssel. A ró­mai katolikusok használatá­ban álló templom közelében az Ignatovity Jákov utcá­ban, mégpedig a szentendrei születésű, nagy szerb regény­író szülőháza szomszédságá­ban, most építik a vízvezeté­ket. A lefektetésre váró csö­vek számára keskeny árkot ásnak az utca hosszában. Munka közben, pontosan az Ignatovity-ház előtt mély üregre bukkanlak. Tüzetesebb vizsgálat után kiderült, hogy egy .hetven centiméter magas és körülbe­lül ugyanilyen széles alagút rejtőzik a föld alatt és a két szemközt álló ház pincéjét köti össze. Az alagutat gondo­san átkutatták, igen sok régi edény cserepe került elő be­lőle, néhány emberi csonttal együtt. Egy fiatal szentendrei amatőr-régész, Kiss Imre, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kirendelt­ségének munkatársa gyűjtöt­te össze ezeket a leleteket. A cserepekről kiderült, hogy azok egy része igen régi, még a török időkből való, némelyi­ken szép, színes zománcdíszí­tések is láthatók, az emberi csontok pedig feltehetőleg egy évszázadokkal ezelőtt el­követett bűntény dokumentu­mai. Az alagút nyílásának nyo­mait megtalálták a két szem­közti ház pincéjének falán is, amiből arra lehet következtet­ni. hogy valamikor a két lakó­házat titkos földalatti folyo­só kötötte össze, sőt, valószí­nűnek látszik, hogy az alag­útnak folytatása is volt, amely a Bükkös patak mellett ál­ló régi Pozserovacska temp­lom szentélyéig ért el. Az öreg szentendreiek emlékez­nek is rá, hogy nagyapáik me­séiben sokszor esett szó erről a titkos alagútról, amely ve­szedelem idején a lakosság rejtekhelyéül szolgált. A szemközti oldalon meg­találták a keskeny földalatti járat folytatását is. de ez már két méter széles és két | méter magas, és a Péter-Pál templom szentélyébe torkollik. A készülő vízvezeték ár­kának további ásása során újabb meglepetés érte a kutatókat. Egy na­gyon régi, terméskőből épült alapfa! keresztezi az árok vonalát, közvetlenül a temp­lom déli oldala előtt. A fal kötőanyagából azt következte­tik a szakértők, hogy közép­kori épület maradványára bukkantak, lehet, hogy annak a régebbi templomnak a kerí­tésfalára, vagy altemplomá­nak egyik falára, amelynek alapjain a Péter-Pál templom a XVIII. század derekán fel­épült. Valamivel följebb, nagymé­retű fehér, megmunkált ter­méskő áll ki a földből. A ró­mai kor érdekes emléke: egy küszöb. A régészek eddig azt hitték, hogy ezt a templom építése alkalmával szállíthat­ták ide, a XVIII. században, de már nem építették bele a templomba, így maradt ezen a „másodlagos” helyén. Kiss Imre most átkutatta a kü­szöb közvetlen környékét és nem mélyen a felszín alatt, római korból származó tég­lákat, tetőcserép-darabokat talált. Ezek a leletek azt va­lószínűsítik, hogy ezen^ a helyen kétezer évvel ezelőtt romai v illa, Általában a !cöz<Setb'eTr ha­laszthatatlan és sürgős ese­tekben használatos a címben szereplő felszólítás. Az is eléggé köztudott, hogy min­dig a levél írója szempontjá­ból fontos, hogy a címzett „postafordultával" válaszol­jon, küldjön, jöjjön, vagy egyéb dolgokat csináljon. Nos a következő kis leírás is olyan esetről szól, amikor a levél feladójának, név sze­rint a Földművelésügyi Mi­nisztérium Anyagellátó Vál­lalata anyaggazdasági veze­tőjének kívánságát kellett volna teljesítenie „postafor­dultával" Petz Adámnak, a veesési Steinmetz Kapitány Tsz elnökének. Itt közöljük Nagy Sándor anyaggazdálko­dási vezető július 8-án fel­adott levelét: „Vállalatunk a PN—2—30 R kétvasú függesztett eke al­katrészkatalógusát magyar nyelven is meg akarja jelen­tetni. Nyomdai összeállítás céljából szükségünk volna a gép eredeti idegennyelvű al­katrészkatalógusára. Jelenleg telepünkön PN—2—30 R két­vasú eke nincs raktáron, ezért kérjük elnök elvtársat, postafordultával a tárgyban vagy major állhatott és így a küszöb mégsem másodlagos helyén fekszik, hanem két évezred óta eredeti helyén áll. Ha helyes ez a feltevés, ak­kor régészeti szempontból a Péter-Pál templom egyike Szentendre legérdekesebb pontjainak, ahol megmarad­tak az egymást követő kor­szakok és egymás helyére települt népiek emlékei. Maga a templom is igen értékes műemlék, vörös márványból faragott kapui a barokk épí­tészet Magyarországon szinte egyedülálló remekművei. A kutatást valószínűleg to­vább folytatják a templom körül és nem lehetetlen, hogy a föltárásra váró rétegek szolgálnak még néhány érde­kességgel. Magyar László Őszre elkészül a görgős-eke első sorozata Az áprilisban megtartott si­keres kísérleti bemutató után, a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárban meg­kezdték az előkészületeket a Szabó-féle görgős-eke sorozat- gyártására. Az első négy ekét május elején adták át a Gép­kísérleti Intézetnek és az ott végzett vizsgálatok alapján most megérkezett az első ren­delés a Földművelésügyi Mi­nisztériumtól. A rendelésnek eleget téve, a harmadik ne­gyedévben elkészítik az első száz görgős-ekét, amelyek az őszi szántásban már részt ve­hetnek. sZéféplő' arkafrészkatálógusi címűnkre megküldeni szíves kedjék. Nagy Sándor anyag gazdálkodási vezető”. Eddig szól a levél, s a be avatatlan olvasó bizonyár: helyesléssel nyugtázza a vál lalat olyan irányú szándékát, hogy a kiváló eke használa­tát azzal is elő kívánja segí­teni: ismerjék 'meg a vele dolgozó traktorosok, tsz-pa- rasztok. annak alkatrészeit és esetleges törés, elromlás ese­tén tájékoztatást kapjanak az alkatrész magyar elneve­zéséről, vagy a kijavítás módjáról. A lázas sietség mögött azonban eléggé sú­lyos mulasztás rejlik. Ha feltételezzük is, hogy a veesési Steinmetz Kapitány Tsz-be küldött PN—2—30 R jelű kétvasú eke az első volt, amit az országba hoztak, ak­kor is eléggé megkéstek a magyar nyelvű katalógus ki­adásával. A tsz ugyanis ez év február 5-én kapta m?g az említett munkagépet. íöbb mint öt hónap telt el. és az­óta. de sok „postafordultá­val” sürgős levél megfordul­hatott volna, Budapest és Ve- csés között... — m. s. — GÖDÖLLŐN általában ko­rán kelnek az emberek, ki erre, ki arra indul munkába. De még a koránkelők között is a legelsők a postások. Men­nek, akár esik, akár fúj, mert tudják, hogy a postást min­dig, mindenütt nagyon vár­ják. A tizenegy kézbesítő napon­ta kétszer végigjárja a „tere­pet” Hajnalban hordják ki az újságokat, hogy mire a „ked­ves olvasó’1 reggelihez ül, asz­talán legyen megszokott lap­ja. Utána a központban a levélpostát válogatják szét, menetirány szerint. Amint látom, nem a legró- zsásabb körülmények között dolgoznak. A tizenegy ember­nek mindössze hét asztal jut, így aztán egymást kerülgetik, ami a munkát nagyban hát­ráltatja. — Talán nincs több aszta­luk? — érdeklődöm. — Nem az asztal hiányzik, hanem a hely! Úgy vagyunk itt, mint a szardíniásdoboz- ban a halak. Hiányzik a megfelelő mosdó, mellékhelyi­ség, öltöző. Sok humoros, de nem egyszer kínos jelenetnek lett már ez az okozója. Fent az emeleten ülnek a „telefonos kisasszonyok’1. Ál­landóan vibrálnak a kis, piros lámpácskák, kapcsolást kérve. Ami nem megy köny- nyen. Megint csak nem az emberek, de a vonal elégte­lensége miatt. A telefonköz­pont sokat fejlődött az előbbi évekhez képest, de még ez is kevés, mert az igények és a városok közötti forgalom még nagyobb léptekkel halad elő­re. A rossz munkakörülmények ellenére is igyekeznek jól dolgozni. Nem egy közülük el­nyerte már a kiváló postás címet. Azonban van itt va­lami, amit szintén szóvá kell tenni, mert erre a gödöllői postahivatal dolgozói nem tudtak választ adni. Vajon miért írnak elő kvó­tát, hogy hány dolgozó nyer­heti el a kiváló címet? Hiszen a munkaversenynek nem lehet az a célja, hogy csupán az előírt szám érje el a megtisz­telő rangot, hanem az, hogy mindenkit, minél nagyobb tö­megeket serkentsen az átlagon felüli munkára. Közben elkészültek a szortí­rozással és a postások újra nyakukba veszik a nagy tás­kát. EGYÜTT BALLAGOK kife­lé Szvitén Jánossal, aki már 20 éve koptatja itt a köveze­tei. Csendesen beszélgetünk a postásélet örömeiről, gondjai­ról. Szvitén bácsi úgy ismeri a körzetét, mint a tenyerét. — Az agráregyetemi lakó­telepre mérges vagyok. Leg­több ajtón nincs levélláda. Az újságot, levelet, ha nincsenek otthon, csak úgy ott kell hagy­ni is,ten hírével, az pedig nem vigyáz rá! Amikor aztán el­vesznek az újságok, a színes levelezőlapok, ami a gyerek­nép fantáziáját izgatja, a postást szidják. Fogynak az utcák, fogynak a levelek. S amikor a nagy táska kiürül, a postások még egyszer, utoljára a központ felé tartanak, hogy beszámol­janak végzett munkájukról, 8 felkészüljenek p másnapra. Csiba József A művészeti szakszervezetek égisze alatt működő filmtu­dományi szakosztály mind sokrétűbb munkát végez, filmvitáit egyre nagyobb ér­deklődés övezi a szakmabeliek körében. Legutóbb Ingrid Bergman két filmjét, a Hete­dik pecsétet és a Vége a napnak című filmet vitatták meg a szakosztály tagjai. Kovács Ferenc, a Filmtudo­mányi Intézet osztályvezető­je, nagy munkával összeállí­tott egy filmet, amely a Hor- thy-rendszer vádirata, s a korabeli filmhíradók kockái­val mutatja be, hogyan vit­ték katasztrófába népünket e rendszer urai. A háború kitö­rése előtt és a háborúban ké­szült híradók a dokumentum erejével pergetik le a múltat a nézők előtt: a náci pénzügy- miniszter látogatását például miként követi nyomon a ma­gyar árukkal teli vagonok in­dulása Németország felé, Go­ring látogatását az ország had- balépése, és így tovább. A fil­met egyelőre csak a szakma­belieknek mutatják be. A filmművészeti szakosz tály ősztől kezdve az új filméi bemutatóit is megrendezi < filmklubban, ahová meghív ják a kritikusokat és a filn készítőit. A vetítések után a filmrendezők, dramaturgok, rendezők, operatőrök és a kri­tikusok együtt vitatják meg az új filmet. ;*XXXXX>S.XXX>XXNXXXXXNXVXXXXXXX\XXXX'XXV\XXX-VO' \ I ^ Legutoljára, amikor az új- 2 szilvási Kossuth Termelőszövet- ^ kezeiben járt és beszélgetett a ^ tagokkal, bár már későre haj- ^ lőtt az idő, unszolták: $ — Maradjon még Salomvári £ elvtárs! ^ És ő még maradt. Ügy, mint ^ máskor is, eltanyázott egy da- ^ rabig. % Nincs olyan gyűlés, megbe- ^ széles, fontos mozzanat a tsz % életében, amelynél Salomvári % László, az Újszilvást Állami % Gazdaság igazgatója hiányoz- | na. Nem elsősorban azért, % mert „hivatalos” minőségben % ő a tsz patronálója, ö kapta a £ nagykátai járási pártbizott- % ságtól a megbízatást: legyen % a Kossuth Tsz felelőse. Nem ■ $ csupán azért, mert jól esik ^ néki a járási pártbizottság el­■ J ismerése a munkájáért. In- : ^ kább azért, mert odahúzza a i ^ szíve is. Oda. valamint az új- - ^ szászt tsz-hez, a szomszédos i/á ceglédi Május 1-hez, mert va­lamennyi tsz patronálására telik erejükből és jóindula­tukból. — Igazán, már túlzásba vi­szi a segítést — mondotta róla Németh István, az újszilvást Kossuth elnöke. — Van olyan hajnal, amikot öt órakor megáll a tanyán ko­csijával és megkérdezi: nine: valamire szükségük? Úgy mondja „szükségük’ és nem úgy „szükséged”. Mert Salomvári László és Németh István magázódik. Mégis: na­gyon jó elvtársak, amit neír a megszólítás, a külsőség fe­jez ki, sokkal inkább a tet­tek. Salomvári László segít és Németh István megfogad­ja a tapasztaltabb, a gazdálko dásban jártasabb szakember tanácsait. Eddig nem bánit meg. BÁRÁTOK Hosszú listát lehetne sorol­ni, végnélküli jegyzőkönyvet lehetne felvenni, milyen ko­molyan veszi Salomvári Lász­ló a tsz gyarapítását. Legutol­jára például megígérte, hogy valamennyi szövetkezeti tag vásárolhat a gazdaságtól 27 forintos áron szalonnát. Ta­vasszal, amikor Németh Ist­ván az első napokat töltötte a tsz-ben és sok-sok nehézség­gel küzdött, a gazdaság 150 kiló lucernavetőmaggal, 25 mázsa malátacsírával, tíz má­zsa lucernával a malacoknak, egy mázsa sörélesztővel és még ki tudná megmondani, mi mindennel segített a tsz- nek. Természetesen, akkor hi­telre adták, de később a tsz megfizetett érte. A segítőkész­ség, az azonnali cselekvés, a sok okos tanács, előadás, ta­nítás, — mikor mire van sziik­í seg —, azonban megfizetheted len... ^ ^ tsz könyvelője még gya-1 korlátlan? Nem baj, majd se-; gitünk. És Salomvári László % már telefonál is. A szomszédos $ termelőszövetkezet könyvelő- i jét kéri: mutatná meg Erzsi-} kének, mit hogyan kell. S \ majd, ha az állami gazdaság \ féléves mérlegbeszámolója el- - készül a főkönyvelő, nem lesz ; rest Erzsikét a könyvelés tit-; kaiba bevezetni. Nincs olyan j kimondatlan kérés, ami ne; találna náluk meghallgatás- í ra. : Mert az igazság az, hogy; nemcsak a két vezető között í van kapcsolat, hanem a két i gazdaság legtöbb dolgozója % között is. De ezzel soha senki í nem él vissza. Csupán az jel-: lemzi ezt az együttműködést, i hogy tudatában vannak: egy í úton járnak. Es tapasztalatból í tudiák, — így vnlnhrp kövy-i nyebb. Sági Ágnes Látogatás a gödöllői postásoknál ,, Postafordu ltávaPÁ *—

Next

/
Oldalképek
Tartalom