Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

Hogy fizet a fekeferibizü? MEGYEI HÍRLAP KULONXIA IV. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM I960. JÚLIUS 2. SZOMBAT Elkészítette az 1961. évre vonatkozó előzetes tervét a városi tanács v. b. műszaki osztálya. A terveket a tanács és az illetékes szervek a ta­nácstagok és a lakosság ja­vaslatainak figyelembe vételé­vel készítette el. A következő évi városrendezési terv új ház­helyek kiosztásával foglalko­zik. Kosztásra kerül a te­metőhegyi és a tormási sző­lőskert. Ennek célja, hogy a konzervgyár és a ládagyár dolgozói munkahelyükhöz kö­zelfekvő területen kapjanak házhelyet. Az útépítési tervben szere­pel többek között az Ör­kényi út továbbépítése 3600 négyzetméter terüle­ten. A Tázerdei, a Damja­nich és a Dózsa György utcák, ezenkívül például a Tanárky Béla és a Kalocsa utcák kiépítése steintén a tervben szerepel. Az új utakat általában porta- lanítási felületi kezeléssel épí­tik. A vízlevezető csatornák helyrehozásával is foglalkozik az útépítési terv. Több vasbeton- hidat, illetve vasbetonáteresz­tőt építenek majd a terelő utak és a nyitott vízlevezető csatornák kereszteződéseinél. A Kőröséren átvezető Dózsa György út és a Kőrösér ke­resztmetszetében négy méter szélességű és tíz méter hosz- szúságú megfelelő aláépít- ménnyel ellátott vasbetonhíd létesül majd. A város lakosságának jó ivóvízzel való ellátását újabb közkutak fúrásával kívánják biztosítani. így új ivóvizes közkütat építe­nek a Rákóczi és a Men- tovich utak kereszteződé­sénél és a Tázerdei utca 36. számú telke előtt. KISZ-fiatalok a Tiszánál Új növénykultúrák a nagykőrösi homokon Városunk termőterületének legnagyobb része homok. Ré­gebben azt tartották, hogy a homokon egyedül a szőlő te­rem meg. Üjabban azonban a homokon is kísérleteznek másfajta — jelentősebb nö­vényfajták meghonosításával. Termelőszövetkezeteink és az állami gazdaság új növény- kultúra meghonosításával fog­lalkoznak. Ez az új növény a fekete ribizli. Ide sorolhatjuk a spárgát is, amelyet jelen­téktelen nagyságú területeken már régebben is termeltek, de meghonosítani mind ez ideig nem sikerült, noha a spárga nem nagy talajigé­nyessége miatt az alföldi ho­mokon is kitűnően termeszt­hető. A fekete ribizli még 1900 körül dísznövényül szolgált az Északi-Középhegységben. Nagy C-vitamin és B-faktor tartalma miatt azonban ki­emelkedett a dísznövények sorából, s ma már a gyógyszer- iparban is felhasználják. Vá­rosunkban az állami gazda­ság telepített két holdon fe­kete ribizlit. Holdanként öt­mázsás termésátlagot várnak. Vitaminokban gazdag fő­zelékfélénk, a spárga terme­lését is megkezdték tsz-eink és az állami gazdaság. A ter­melőszövetkezetek négy-öt- holdas parcellákon termelik a spárgát. Ezt a keresett és jól jövedelmező főzelékfélét nemcsak a haszon miatt, ha­nem azért is termelik, mert a gyenge minőségű homokos talajon is kitűnően megterem. Az állami gazdaság az idén — a fagykár miatt — a terve­zett mennyiségnek csak a harmadrészét tudta leszállí­tani. A spárgát egyaránt irányítják belföldi és kül­földi piacra is. Érdekes, hogy művelése — bár a nö­vény a szőlőhöz hasonló ta­lajt szereti — éppen ellen­tétes a szőlőével. Tavasszal, amikor a szőlőt nyitják, a spárgát feltöltik. A feltöl­tött földben képződik ä mó­dosult gyökér, melyet aztán kiszedve 20—25 centiméteres csíkokra vágnak, és kis kö- tegekbe csomagolva szállít­ják. Az új növénykultúrák meg­honosítására, mint eddigi ta­pasztalataink mutatják, a nagykőrösi homokos talaj ki­tűnően alkalmas. ÍC&ihi — HATVAN HOLDON ve­tett kapáslucernát az állami gazdaság magtermelés céljá­ból. Holdanként 150 kilós át­lagtermést várnak. — A SZOCIÁLIS otthon mo­dern, új konyhájában na­ponta háromszor mintegy száz személyre főznek. Üze­mel az újonnan épített és korszerű gépekkel felszerelt mosoda is. — VASÁRNAP este zárul az idős és ifjú Rácz József festőművészek kiállítása. A művelődési ház nagytermében megtekinthető kiállítás dél­előtt 10—1-ig, délután pedig 3—7-ig tart nyitva. A belé­pés díjtalan. Bírósági jegyzetek A MEGFONTOLT SZURKÁLÓ Bujdosó József 38 éves, nagykőrösi (Dezső Kázmér utca 10.) lakos. Május hete­dikén meglátogatta egyik is­merősét, s itt találkozott Ta­tai Ferenccel. Tatai Ferenc felelősségre vonta azért, mert idős édesanyjával szemtelen volt. Szóváltás támadt. Buj­dosó József, a kapu felé men- ! tében előkészítette a bics­káját. Tatai a vita hevében ! kilökte a kapun, mire Buj- I dosó visszafordult és Ta- i tait hasbaszúrta úgy, hogy :még gyomrát is megsértette. I Tatait súlyos állapotban | szállították a kórházba, Buj- 1 dosó József pedig — mint laki jól végezte dolgát — el­ement az iparoskörbe szóra- l kozni. ; Áldozata majdnem húsz : napig nyomta a műtét után íaz ágyat. Az elszánt szürkülő :— aki a hitelesség kedvéért, ; tettét teljesen józanon kö- : vette el — a bíróság elé ke­rült. Nyolchónapi börtönbiin- ; felesre ítélték. Védője fel­lebbezett, Bujdosó belenyu- godott az ítéletbe. termetté Lovas nemzet vagyunk, avagy olvasóink sírják Igaz, a lovak kissé kimen­tek a mindennapi haszná­latból. Ma már „csak" be­döglött gépeket látunk az országutakon, a mezsgyék szé­lén. Ennek ellenére mégis lo­vas nemzet vagyunk. Mert haladó hagyomány, hogy előszeretettel lo­vagolunk mások hibáin, s máskor meg a mi eré­nyeinket vonják kétségbe. így azután biztosított a kör­forgás. Mi írunk az olvasóknak, az olvasók sírnak nekünk. Köl­csönösen fogjuk egymás ke­zét, és virágoskertet létesítünk a házak tetején. Nagyon sze­retem az igazságot, ezért én is erősen hiányolom, hogy a lóhúsboltot nem a város köz­pontjába helyezték, hiszen ez az egyetlen csemegehús, ami városunkban sorbanállás nélkül kapható. A most épülő bérházban legyen egy olyan fényes, elegáns húsbolt, mint a szomszédai és úgy mellé­kesen kapható legyen ab­ban egy kis marha- és sertéshús is! De amíg ez elkészül, addig együnk nyugodtan lovat. Nem fog megártani és nem leszünk táltosok, ha egyszer saját magunkon is lovagolunk. — Szí — Bocsánat, nézelődöm Előre is felkérem az illetéke­seket, ne tiltakozzanak, nem mindig annak van igaza, aki leghangosabban tiltakozik. Le­poroltam magamról az iskola hímporát és most nézelődöm az újszülöttek csodálkozásá­val. Mennyi öröm és mennyi sek szín kólintja fejbe a gya­nútlan városnézőt. Itt van pél­dául az új építkezésnél fel­használható tégla- és sóderha­lom. Még ma is bájos egy­kedvűséggel korlátozza a for­galmat. A városba beszökő szél is a régi s meghitt bizal­massággal teleszórja szemed, szád, hamisítatlan nagykőrösi porral. De megdöbbenve tapaszta­lom, hogy az italboltok milyen néptelenek. Ha már ilyen rosszul megy az italboltoknak, át kellene azokat alakítani húsboltoknak. Hátha fellendülne kissé a for­galmuk. Mindig azt hittem, hogy a 16 éven aluli ifjúság az éneklő ifjúság. Csak most döbbentem rá, hogy tévedtem. Költőibb s találóbb számuk­ra: a csodálatosan ordító elne­vezés. Mert ordít az istenadta: a strandon, az utcán, a mozi­ban és a színházban, minden olyan helyen, ahol legalább ketten vannak. És mellékesen, puszta szórakozásból — verik is egymást. Nehogy unatkozza­nak. Micsoda harcos, bátor fia­talság lesz ebből. Később még sok örömet fognak okozni a — rendőrségnek. Hanem az új cukrászda, az igen: Felette csillagos ég, mé­labús zenével és ... borsos helyárakkal. A pénztár fölé egy Vénusz szobor kellene — a napszaknak megfelelő ruházat­ban. Stílszerű árakhoz stílsze­rű szobor, Vénusz öltözetben, Vénusz kiszolgálás! Ez volna az igazi reklám! — Sz — Hogy mik vannak? A jó kertész szereti a virá­gokat, sőt, úgy szereti, hogy le sem vágja. Talán ezért olyan kevés a vágott virág. Ámbár a kiszolgáló kis­asszony szerint lenne elég. Ha szépen beosztanánk. Ma én veszek, holnap te. De nem így van. Mértéktartás nélkül, tel­jesen fejetlenül, mindenki névnapokon akar virágot ven­ni. Hát nem furcsa? * Pénteken reggel öreg néni bolyongott a régebbi keletű önkiszolgáló bolt előtt. Sor­ban leszólította a járókelőket. Nem kéregetett. Tízforintosát akarta felváltani. Ha már ki tudja, miért, nem tartanak váltópénzt a kasszában, illett volna vala­melyik kiszolgálónak elko­cogni aprópénz után. is inkább, mert a boltban egyetlen vevő sem tartózko­dott. / — B — — V ÁLDAL ATI szinten el­ső helyen áll az önkiválasztó méteráru üzlet. Tavalyihoz képest a forgalom 50 szá­zalékkal emelkedett. Bevéte­lük megközelítette a kétmil­liót. — HÚSZEZER darab fehér csípmentes paprikát szállít a Petőfi Termelőszövetkezet kül­földre a HUNGAROFRUCT- on keresztül. A szállításból származó bevétel meghaladja a negyvenezer forintot. — MÁSODSZOR kapálják már a kukoricát és a para­dicsomot a Hunyadi Terme­lőszövetkezetben. De a beta­karítással is jól haladnak. Ga­bonaterületük mintegy 25 százalékát már learatták. A kis területen, gyeptégláva! kiültetett paprikából eddig nyolcezer forintért árultak. — WOFATOX-szal perme­tezik a zöld kártevők ellen a gyümölcsfákat az állami gaz­daságban. Jelenleg az 50 holdas szilvafatáblán végez­nek ilyen munkát. SPORT labdarúgás NAGYKÖRÖSI KINIZSI—ÚJ­SZEG EDI TC 6:0 (2:0) A csütörtöki edzőmérkőzésen . Kinizsi a következő csapattal ál; íel: Vádnál — Szabó II (Vas; Bélteki, Lugosi — Csikós I, Se — Bujdosó, Aszódi (Pécsi), Dec; Kornylk. Tarjányi. Alacsony színvonalú mérkőz: volt és a Kinizsi csak az utol; negyedórában játszott elfogadh: - tóan. A hátsó alakzatokban Va nai jól védett. Vass igyekezet de látszott rajta az edzéshián- Lugosi elfogadhatóan látszott, d nem hátvéd. Igazi posztja a fede zetsorban van. Bélteki Lajos ezúttal kiváló centerhalf volt. Hasznos iátékáv. az egész mezőnyből kiemelkedő Soós viszont nem találta a helyé- A csatársorról a hat gól elleriér sem lehet sok jót mondán Egyénieskedő, széteső játékuko- csak az utolsó percekben válté- t^ttpk. itt talán Aszódi igyek^' és Kornyik gólképessége die-' hető. m Rlppel _ Néhány adat a városfejlesztés 1961-es tervéből Ifjúsági üzemrész a konzervgyárban Elkészült a konzervgyár első ifjúsági üzemrésze, az új lé­vonal. Amikor belépünk az ajtón, korszerű és mutatós gépek egész során akad meg a szemünk. Az üdítő italok gyártásához, töltéséhez szük­ségesek. A fal csontszínű olaj­jal festett, minden ragyog a tisztaságtól és a nikkeltől. A másik, ami szembetűnik, hogy az itt dolgozó gépkeze­lők nagyon fiatalok, 25 éven aluliak. Az üzemrész vezetője Gál Béla bácsi — ha elmúlt is már 25 éves — ambíciója, igyekezete, mégis fiatallá teszi. Mindannyian lelkesedéssel, tu­dásuk legjavával szeretnék megállni a helyüket. Nem véletlen, hogy az itt dolgozók a szakma ifjú mes­terei, hiszen a gyár vezető­sége nagy értéket bízott rá­juk. Nagyok a követelmények, de mindannyian büszkék erre, mert tudják, hogy értékelik munkájukat — érdemes még sokkal jobban tudni, többet termelni. S hogy jól dolgoznak-e, megbecsülik-e és jól használ­ják-e ki a rájuk bízott gépe­ket, arról mindenki meggyő­ződhet a közeljövőben, amikor forgalomba kerülnek az álta­luk gyártott jó minőségű üdítő italok. B. M. — JÓL HALADNAK az aratási munkákkal a Petőfi Termelőszövetkezetben. Ed­dig 382 hold gabonát arattak le, ebből 58 holdon a gépállo­más kombájnjával, 324 hold­ról pedig a tagság kézi erő­vel takarította be a kalászo­sokat. A géppel aratott terü­letről 582 mázsa tisztított ga­bonát nyertek. Szedik a feketeribizlit az állami gazdaságban Kovács Kiára, Bállá Julianna, Bus Lajosné és társaik szorgal­masan dolgoznak a feketeribizli-táblában. Az érdekes bogyós gyümölcsből gyógyszert és üdítő italokat készí­tenek (Foto: Dobos) Ezeket a helyeket a műszaki osztály állandó bizottsága helyszíni körzettanulmányozás nyomán jelölte ki. A Szolnoki úton 1928-ban épült 907 méter mélységű, jelenleg kihaszná­latlan állapotban levő mély­fúrású kút tisztítását és geoló­giai elemzését is tervezik. ■A csapadék-szennyvizek le­vezetésére szolgáló csatorna- hálózat tervezésével párhuza­mosan tárgyalnak városunk centralizált vízellátásának megoldásáról is. Ezt legcélsze­rűbben egy megfelelő helyen létesített víztorony építése ol­daná meg. A tervek elkészíté­sét és a szükséges előtanul­mányok megkezdését a mű­szaki osztály a megfelelő ter­vező irodára bízta. Nagy É. T7 idám társaság kapaszko- ' dott szombat délután egy sátorlappal, pokróccal, bog­ráccsal megrakott teherautó­ra. A földművesszövetkezet KISZ-fiataljai indultak a Ti­sza mellé. Tizenhat lány, tíz fiú, no meg G. Nagy néni, a lányos mama. Mire szépen együtt tudták énekelni a „Diákkislány”-t, már meg is érkeztek Tisza- kécskére. Gyorsan sátrat ver­tek. Katona Jóska hétpró- bás úttörővezető szakavatott irányításával rövidesen állt is a tábor, és sötétedésre már a tábortűz is lobogott. Vé­gé-hossza nem volt a dal­nak, mókának. Lehetett már éjfél is, mire ágyba, ponto­sabban szalmára kerültek. Ha kevés is volt a szalma, mégis olyan jóízűen horkoltak, hogy az őrök szerint a tiszai pon­tyok ijedten dugták ki fejü­ket a vízből. Bezzeg nem dugták ki másnap! A vér­szomjas horgászok fűzfanyelű horgára még kecskebéka sem alcadt. Zsákmány híján reg­gelire halpaprikás helyett szalonnát pirítottak. Egybe­hangzó véleményük szerint azért ez is megjárta. m délelőtt nagy része fi Icrumplihámozással telt el. De lett is olyan gulyásle­ves, ami után a vendégségbe érkezett kécskei rendőr bá­csik is megnyalták volna mind a tíz ujjúkat, ha nem félnek, hogy kárt szenved a hivatali tekintély. Délután azután ellubickol­hatta mindenki az összes lu­bickolni valóját. Ragyogott a nap, s olyan finom langyos volt a Tisza, mintha tudta volna, hogy KISZ-fiatalokat hord a hátán. A nagy pancsolásra előke­rült néhány helybeli vad­evezős is, s csoda tudja, miért, mindig a lányokat invitálták csónakázni. Mentek is, de csak addig, ameddig G. Nagy néni éber szeme ellátott. oajnos, nincs olyan szép nup, ami véget ne érne. Este még egyszer fellobo­gott a rözseláng, és visszain­dult a teherautó. Még el sem tűnt a Tisza lombos partja, máris azt latolgatták, mikor jöjjenek legközelebb. — Békés — ELŐFIZETŐK Fényes gombú postások há­zunkhoz hozzák a újságot. Csak nekünk, előfizetőknek adatik e megtiszteltetés. Büszkék vagyunk rá és el is várjuk ezt. Vitathatatlan ér­demeink vannak. Előre fize­tünk és naponta elolvassuk a Nagykőrösi Híradót is, ami bi­zony nem kis dolog. No, de „más a daru és más a gólya”. Másként bánik „je­gyesnek” becézett előfizetői­vel a vendéglátóipar és más­ként a „fizető vendéggel”. Hiába fizetjük előre és esz- szük végig lelkiismeretesen a heti menüt. Hordhatjuk aszta­lunkhoz saját magunk a vizet, kenyeret, bocsánatot kérve a pincéruraktól, ha netán aka­dályoznánk ezzel mozgásukat. Minap éppen szomorú szív­vel számolgattam tányéromon a pörköltdarabkákat, amikor az asztalomhoz telepedett egyik ismerősöm — a fizető vendég. Még kis sem nyújtotta lá­bát az asztal alatt, máris ott sürgőit mellette a felszolgáló. Arcán angyali mosoly, kezé­ben az étlap. A mesebeli szel­lem sem állhatott szolgálatké­szebben csodalámpás Aladin előtt. Ismerősöm borsólevest ren­delt, illetve csak rendelt vol­na, ha a fehér kabátos „dzsin” füléhez nem hajlik és finoman bele nem suttogja: „Ne azt tessék kérni, kicsit öregecske volt a borsó.” Ekkor tartottam a harmadik és utolsó szem pörköltnél. Már régen lenyeltem volna, de nem ment. „Kicsit öregecs­ke volt a tehén — jutott eszembe, azonban engem sen­ki nem figyelmeztetett erre. Felesleges is, hiszen köztudo­mású, hogy a jegyes edzett fo­gakkal, elpusztíthatatlan belső szervekkel jött a világra .;.

Next

/
Oldalképek
Tartalom