Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-02 / 155. szám
\ ^VCNv\\\\\\\SÄ\\\VC«\\VW^\\\\V\V\>\VA\\VV<\\\Ä\\\\V^^^^ Erősebb alakra... TANÁCS - FIATAL MAMAKNAK Tanítsuk-e járni a gyereket ? ízlésesen — divatosan Fáj a szíve az embernek, 3 mikor látja, hogy kedves, jó- 3 indulatú édesanyák, édes- 3 apák is elkövetik a gyakran 3 sok bajt okozó hibát, hogy 3 ülni, állni, járni tanítgatják a 3 csecsemőt. Ha a szomszéd ff vagy a jó barátok gyereke ff már többet is tud, a szülői ff hiúságot le kell küzdenünk! ff Ha a testvérei másképpen fej- 3 lödtek — ne ő utánuk igazod- ff junk! Az egészséges, jól fej- £ lődő csecsemő — s hogy jól 6 fejlődik-e, arról falun-városon 8 egyaránt felvilágosítást ad a 3 gyermekgondozó hálózat — 3 magától tanul meg mindent, 3 amint arra kész a szervezete. 3 Semmi másra nincs szüksége, 3 mint elegendő és megfelelő 3 helyre. Vagyis olyan kis ágy- 3 ra, míg fekszik, melynek nem 3 túl puha a matraca, mert ab- 3 ba belesüpped a kis hát, s 3 nehezebben mozdul. Ruhája 3 se legyen gátló. Melegben ff egy kis nadrág, kis ing ele- 3 gendő a kisbabának! Csak fá- 3 zós lábfejét szereti a csecse- 3 mő melegen tartani, ezért 3 kötött cipővel védjük. Amint 3 forogni kezd, tiszta pokróc7 y cal leterített, elég nagy járó- ^ kában jól megvan a gyerek. ^ Ne sajnáljuk, hogy kemény £ neki a föld, vagy a járóka £ dobogója! Úgy edződik egye-^ nes derekúvá, éppé, egészsé- ^ gessé! A kemény helyen köny- ^ nyű csúszni, mászni. A já- ^ róka rácsába fogódzva köny- ^ nyű felállni — s az álló gye- ■/ rek maga indul totyogásra. ? Ha kezét a magas felnőtt fog- ^ ja, rossz egyensúlyt kap, bi- í zonytalan lesz. Egész jelle- j mének, későbbi emberségé- nek talpköve az, hogy maga $ magától tanulja meg mind- % azt, amit az élete megköve- % tel. Természetes, hogy ezért $ a kanalat is átadjuk neki, % ha kéri, s maga ehet — ha $ eleinte kissé ügyetlenebbül % is, de még így is kevesebb baj $ lesz vele, mint azokkal a 2 társaival, akiket tömnek. ÍJ Tehát tanuljuk meg: nem ^ szabad idejekorán ültetni, ál- ^ lítani, jártatni a gyereket, ^ mert ha elég erős, maga is ^ felül, feláll, megindul — ^ csak teret s alkalmat kell ^ hozzá teremteni, szilárd ta- ^ lajjal s kényelmes ruházattal. ^ pp m ~ Ss- 'i ' -r ""'.M f A k 'tT fi rfrK* Pancsoló kislány. (Nánási Pál felv.) ILI ÉS PANNI ruhának már nem árthat, í tettem a keményítő vizébe a ^ tablettából. És nézd. Vele $ mostam a kabátot is, csak $ kékítősen keményítettem. ^ Ugye, nagyon méglátszik a $ különbség? ^ í — Nahát! És a cipód? — £ akad meg Ili szeme a hófe- ^ hér vászonszandálon. — Azt $ kikeféltem jó s^rű Ideálos ^ kefével, aztán ugyancsak meg- £ mártottam a maradék Opli- % nolos vízben, mikor már jól ^ kiöblítettem. Pedig tavaly % a kertben már úgy elhord- % tam, hogy azt hittem, idén £ ház körülire sem lesz jó! í Vj És Panni perdül, fordul, J szalad haza átöltözni, mert j ezt a parádéssá vált ruhát £ kimenőre teszi el, otthonra • jobb a sötét mintás. Ili asz- ‘ talán meg „ottfelejt” egy skatulya fehérítőt — ő se roncsolgassa ruháját más, ■ erőszakos fehérítőkkel, ahogy £ szokta. í! ráesett Pannát is érheti kellemetlenség. Mert a ruha fehér alapon mintás, s úgy ragyog, mint a hó. A kabátka azonban sokkal kopottabbnak látszik. Fel sem lehet egyszerre venni. Panni kacagva táncolja körül Ilit, s nevetése közben nagy csókot cuppant a barátnője arcára, aki nem érti, hogy miért örül ez a bolond annak, hogy tönkrement a kabátkája. — Nem Érted! Te csacsi! — És Panni asszony szemében felcsillan a tapasztalatátadás öröme. — Mindig olvastam, hogy az Optinol fehérít. Nekem ugyan nem kell fehérítő, mondtam, elég rendesen mosok én anélkül is. Most meg a kísérletező kedvű, nagy fiam hozott a boltból. Zsebpénzéből vette, hogy mégiscsak próbáljuk ki, hátha jó. Nem akartam kedvét szegni, gondoltam, ennek a régi Fiatalasszony barátnőink ismét találkoztak. Panni toppant át szomszédjához, Ilihez, jószagúan és boldogságtól kipirulva, frissen mosott, vasalt, ropogós karton ruhában. Olyan csinos volt, hogy akár bálba is mehetett volna. — De szép vagy, Panni! — mosolyodon el Ili, arra gondolván, hogy nem csoda, ha a férje még mindig úgy bolondul Panniért, mert három gyerek után is lányosán bájos ez az asszony. — Ide nézz! — ragyog Panni, s mutatja a kiskabátját, : amit a kivágott ruha anyagá- : bői varrt, s ha hűvösebb van, : úgy viseli. Ili jól ismeri a há- : rom esztendős összeállítást, s most bánatosra felhősödik ar- ! ca a sajnálkozástól. I — Mi történt, Pannikám? > Hiszen alig viselted a kabá- j tot! Inkább a ruha volt töb- \ bet rajiad! Sopánkodik, el- 5 ámulva azon, hogy a talp: A GYÓGYÍTÓ, éltető nap- I sugár, ha túl sok jut belőle, : ártalmas lehet. Délvidéken, íahol ismerik a nap ártó hatá- jsát — amiről magunk is meg1 bizonyosodhattunk már egy- íegy kellemetlen napszúrás ! eredményeképpen — a me- ;zei munkák idején világos 2 kendővel vágj' nagy szalma- £ kalappal védik a fejet. Szel- J lős, világos blúz és világos ^kendő vagy szalmakalap, nádiunk is jó viselet volt mindig 'j— nem érdemes divatból vagy ^hiúságból lemondani róla. A ^ piros kendő nagyon csinos, a 2 fekete is illendő idősebb korban, de szinte gyűjti a sugarakat, míg a halványkék vagy ^a fehér visszaveri, s ezzel hűvösebben tartja a fejet ^ A túlzott lebarnulás nem ^egészséges, nem is szép! Amíg V bőr elég világos, addig haténak a szervezetre az áldott ^ibolyántúli sugarak. Ezt sem- ^ miféle strandhóbort se feled- | tesse velünk. Ha mégis lekésett volna a bőrünk, tiszta ^olajjal kenjük be éjszakára k— s mindig óvatosan, meg- k gondoltán élvezzük a nyári ^ levegőt — amely a félár- k nyákban egyenletesebben, k szebben barnít, mint ha pecsenyeként forognánk a tűző k napon. Akik viszont valami k régimódi babonák alapján | féltik bőrük hófehérségét — í azok csak menjenek bátran a napra, mert egész télre adó erőt biztosít a természet a nyári napsugárral — ami csak drága gyógyszerekkel pótolható. A túlerős napfény árt a cserepes virágoknak is, különösen, ha napsütés alatt megöntözzük őket. Még az is megeshet, hogy az áttüzesedett cserépben elég a virág gyökere. Mindezek ellen megóv egy színes kis farács, melyet mohával bélelve helyezünk cserepes növényeink elé. A fa rossz hővezető lévén, gyöngíti a napfény erejét, a moha pedig magába veszi a nap melegét, s "éjszaka kiadja, ezzel egyenletes hőfokot biztosít a cserepeknek. VAGÖSZERSZÁM — kés, olló, fűrész, kasza, sarló — ugyancsak szenved a napfénytől, á penge a felhevü- lés alatt elveszti élességét. Ezért nem ajánlatos piacon hosszabb ideig napsütött helyen árult vágószerszámot venni, ezért kell gondosan eltenni a tűző nap elől a szerszámokat, ha nem dolgozunk vele, illetve munka közben hűteni vízzel vagy olajjal, s utána gondosan megtörül- getni. Ruhaneműnek is árt a tüze nap, színes ruhát ne is szárítsunk napon, csak árnyékban s függönyeinket, bútorainkat is óvjuk a besütő naptól mely elroncsolja anyagukat. Kinek árt a napfény ? NYÁRI CSEMEGÉK Kockásán szövött mintás taft táncruha — nagyon szép a gallér-részből övbe fogott nyelv, mely a szoknyán folytatódik. Kézzel festett, kockás ballon kiskosztüm, pettyes karton blúzzal y £ Ha unjuk már a pitéket, \ lepényeket, lehet néha ezt is £ készíteni. Este összegyúrunk ^ 40 dkg lisztet 25 dkg marga- £ rinmaJ és egy evőkanál cu- \ korral, evőkanál ecettel és ^ hat evőkanál vízzel. Pici só- ^ val ízesítjük. Reggel elnyújtjuk fél ujjnyira, po- ^ húrral vagy fánkszúróval kiszaggatjuk, s megtöltjük le- ^ cukrozott, megtisztított, ki- ^ magozott, levétől lecsurgatott ^gyümölccsel. A tésztát kissé ^ráhúzva, becsomagoljuk a | gyümölcsöt. Vízzel öblített ^tepsibe, forró sütőbe sütjük, ^ levelesre. Forrón megszórjuk 5 vaníliás porcukorral. y Turmix ital nemcsak a ^vendéglőkben esik jól! Otthon ^ is készíthető, friss tejjel. Fél | literre két tojás, öt evőkanál ^ cukor, csipet vanília — tojásos ^ turmix. Kanálnyi rummal j — ismét más ízű. Tojás he- ^ lyett, pirított cukor vízzel fel- főzött levével — karamell, í Néhány kanál gyümölcsízzel g— gyümölcsös. Málnaszörppel ^— málna-tej. Friss, cukros ^gyümölccsel — a legfinomabb ^ és legegészségesebb. Habverő- ^ vei keverjük vagy verjük fel, s hidegen tálaljuk^ g. V. V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Sajtos, leveles pogácsát is közlünk, hogy ne csak az édesszájúnk örüljenek. Tésztát gyúrunk 30 dkg lisztből, 15 dkg zsírból, 10 dkg reszelt sajtból — vagy juhtúróból — és kanál sóból, 2 dkg belemorzsolt élesztővel és egy deci tejjel.-Negyed órát pihentetjük, vékonyra nyújtjuk, s megkenjük egy dl tejfel és 5 dkg reszelt sajt keverékével. Egymásra hajtjuk könnyedén, s aztán tekercsbe felsodorjuk. A tekercset elnyújtjuk, olyan magasra, hogy pogácsát szaggathassunk belőle, majd azután kissé pihentetjük, végül tetejét tejjel megkenjük, s reszelt sajttal vagy köménymaggal szórjuk. Forró sütőben gyönyörű levelesre sül. Ha Sör mellé adjuk, a tejfölbe keverhetünk paprikát és köménymagot is. Gyümölcs-saláta minden idénygyümölcsből készíthető, ha jól lecukrozzuk, néhány órára hideg helyre tesszük, s tálalás előtt meglocsoljuk finom konyakkal vagy jó rummal, esetleg csak vanílialikőrrel. Vegyesen a legjobb, de egyféle gyümölcsből is Ízletes. wvwwwwwwwwwww Preludin ide, Gracidin oda — amíg világ a világ, mindig lesznek molett nők. Öltözködésük a divattal függetlenül mindig külön gondot okoz: mi a legelőnyösebb? Rajzunk két, molett alakra tervezett modellt mutat be, melyek mind nyáron — köny- nyű anj'agból — mind télen gyapjúból jól kihasználhatók. Első rajzunkat egyszínű hatást keltő, „satírozott” mintás, fekete-fehér színösszeállítású szaténkartonból terveztük. A ruha szabása a mindig divatos princessz-vonal. A modell elől végig gombolt, a gallért, a gomboláspántot és a csípővonalon elhelyezett két zseb- patnit fekete paszpolozás díszíti. A paszpolozás amúgy is nagyon, de nagyon divatos, használjuk ki tehát „jótulajdonságát”, — hogy hosszítja az alakot. Figyeljük meg a ruhán elől végigfutó karcsúsító varrást. Lényegesen befolyásolja a nagy gonddal tervezett karcsúsító modell eredményes hatását. A ruha ujja háromnegyedes, de természetesen csináltathatjuk pici japán vagy bevarrott ujjal is. Ha még nyárra akarunk ruhát csináltatni, úgy vegyünk hozzá 4 méter aprókockás zefirt, aprópettyes szaténkartont vagy hosszában csíkozott kartont. Estére nagyon elggáns lenne sötétkék tisztaselyemből, burettból vagy shantungból. Ha anyagún! sötét, a — legfeljebb 2 cm széles — paszpól világos legyen. Fehér piké a legalkalmasabb. Nyugodtan megcsináltathatjuk, a fehér paszpolozás elléhére sem fog erősíteni — sőt. Őszre nagyon szép lenne egérszürke vagy borde jerseyből, a paszpolozás lehel fekete vagy krémszínű. Kétrészes ruha a második rajzunk. Egyenes vonalú szoknya, „kitevős’ blúzzal. A blúz nem túl bő, df nem is simul az alakhoz. Simán, egyenesen takarja a esi pőt. Minél hosszabb a blúz anná\ jobban hosszítja az ala kot. persze túlzásba ne es sünk, a blúz hossza a derék vonaltól lefelé legalább 8, d< legfeljebb 14 cm lehet. Igei előnyös a nem kimondottál vékony derekú nőknek, i blúzon szélesedő kis kivágá van, kis gallérral. A gallér kis kitűző díszíti. A mellbe: erősebbek ezt a kivágást vál toztassák meg, mély, V-alak kivágásra. Kitűző helyett pe dig gyöngyöt viseljenek hoz-^ zá, de nem a nyak köré csa-| varva, hanem hosszan, égé- ; szén a derékvonalig leen-J gedve. Ha a gyöngy elütő ^ színű — így szép —, ugyan- \ azt a hatást fogja kelteni, \ mint a paszpolozás. \ Ezt a modellt „melegen ^ ajánljuk” a nyári napokra is: J azon túl, hogy karcsúsít, J nyújt, azért közkedvelt, mert; nem simul szorosan az alak- \ hoz, s így szellős, hús viselet, j Ha nyári ruhát varratunk,! természetesen rövid ujjal! vagy teljesen újj nélkül csi-J náltassuk. A ruha angolos, de nyűgöd-; tan hordhatjuk este, különö-j sen akkor, ha gyöngyöt vagy! magassarkú cipőt viselünk j hozzá. Estére selyemshantung- j ból, csíkos (hosszában!) kar-j tonból, nappalra pedig ugyan-í csak aprókockás zefirből 1 ajánljuk. Ha megszeretjük a szá-i munkra előnyös és kedvelt | fazont, nyugodtan csináltas- í suk meg őszre, télre is. Senki nem fogja összetéveszteni nyári ruhánkkal, még akkor sem, ha hosszában csíkos szövetből vagy a keskeny csíko- zású kordbársonyból varratjuk. Télre az ujj — háromnegyedes. g. é.
