Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-16 / 167. szám
1960. JÚLIUS 16. SZOMBAT PEST MEGYEI kMírkm 5 A tanácsülés elfogadta Pest megye második ötéves tervjavaslatát (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanácsülés részvevőinek egy csoportja. (Gábor felv.) J avaslatunkban a termelés emelkedése 43 százalékos, a munkáslétszám 15 százalékkal, a termelékenység pedig közel 16 százalékkal nő a tervidőszakban. Az összes bútortermelés a jelenleginek több mint 2V2- szeresére, a fényezett és dörzsölt bútorok termelése pedig több mint 3y2-szeresére emelkedik. A cipőipari termelés emelkedése megyénkben 53 százalékos. A termelésfelfutást az indokolja, hogy a tervidőszakban hatmillió forint költséggel új cipőüzem épül, mely biztosítja a szalagszerű termelés követelményeit és lehetővé teszi a nyújtott műszakos üzemeltetést. Fentiek alapján a bőrcipő-terme- lés a jelenlegi 170 000 párról 1965-re 250 000 párra emelkedik. A textilruházat-iparban 30 százalékos termelésemelkedés t javasolunk. A tervezési irányszámok alapján a megye helyi iparának átlagos termelési emelkedése tehát eléri a 29 százalékot. Fentiek eredményeként a megye helyiipari termelése 280,5 millió forintról 1965-re 362.1 millió forintra emelkedik. Élelmiszeripar A tervjavaslatot a vállalatok jelenlegi szervezeti állapotának megfelelően — tehát 10 sütőipari, 2 húsipari és 3 szesz-szikvízipari vállalatra vonatkozóan állítottuk össze. A tervidőszak végére — 1959-hez viszonyítva —, az élelmiszeripari ágazatban 32,1 százalékkal, ezen belül a sütőiparban 18.1 százalékkal, a húsiparban 53,1 százalékkal növeljük a termelést. A szesziparban felfutást nem terveztünk, a termelést a jelenlegi szinten kívánjuk tartani. A sütőiparban az Országos Tervhivatal által megadott országos irányszámoknál magasabb felfutást vettünk számításba. Az országos mennyiségi irányszámok szerint, a mintegy 7 százalékos kenyér és 17 százalékos péksütemény termelés emelkedésével szemben 1959-hez viszonyítva 19,2 százalékos kenyér és 22,2 százalékos péksütemény termelés felfutást terveztünk. Szesz-szikvízipari vállalatainknál az 1959. évi termeléshez képest — a saját főzésű pálinkatermelés kontingálása miatt — az ötéves terv végére 14,4 százalékos termelés- csökkentést irányoztunk elő. Ezen belül mennyiségi egységbe számítva, a szikvízgyár- tás 28,4 százalékos növekedésével szemben a gyümölcspálinka-termelés 41,6 százalékkal csökken. Építőipar A kiadott irányelvek és fejlesztési előírások értelmében a tanácsülés tagjaihoz előzetesen eljuttatott táblázatok szerint dolgoztuk ki a második ötéves terv saját építőipari vállalati termelési és munkaügyi terveire vonatkozó terv- javaslatokat. Az előadói jelentés szerint az építőipari vállalatok saját termelési terve így alakul: amíg 1959-ben 43,7 millió forint volt a beruházási építés összege, addig a második ötéves terv utolsó esztendejében ez az összeg eléri a 70 és fél milliót. Kommunális szolgáltatás A kommunális szolgáltató vállalatoknál a második ötéves tervben kialakított teljes teljesítményi értékét két részletben terveztük meg: egyrészt a szolgáltatás jellegű teljesítményi érték, másrészt az ingatlankezeléssel összefüggő építőipari termelés nyert megtervezést. A kommunális szolgáltató vállalatok távlati fejlesztése a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, a várható szükséglet alnpján lesz kialakítva. Ezen ágazaton belül reális ötéves tervet összeállítani nem volt lehetséges. Ennek okát az előadó a jelentésben részletesen meg is indokolta. A jelentés ezután a közlekedés, a gyógyszertárhálózat, a mozik fejlesztését taglalja. Növénytermesztés A Földművelésügyi Minisztérium az 1959. évi szinttel szemben, számottevő változást nem irányoz elő. Általában tartani kell az 1959. évi szintet a kenyér-, takarmány- gabona és a burgonya viszonylatában. Kisebb mértékben emelkedik a cukorrépa, a hüvelyes növények, a silókukorica és ezzel együtt a szálastakarmány vetésterülete. Csökkenést irányoztunk elő a tavaszi árpánál az őszi árpa javára, az egyéves takarmányoknál pedig az évelő pillangósok javára. Úgyszintén a zab és a takarmányrépa csökkentését terveztük a többi takarmány- növények, illetőleg a silókukorica javára. A vetésszerkezet alakulása általánosságban egyező a Földművelésügyi Minisztérium irányelveivel. Kisebb eltérés néhány növénynél jelentkezik. Például a kenyérgabona-terület 6000 kh- val történő csökkentését, a hüvelyesnövények és a zöldségfélék vetésterületének pedig 3000, illetve 2000 kh-val történő emelkedését terveztük. Állatten.vcsztés Ebben az ágazatban a jelentés ismertette a tervidőszakra javasolt 100 kh szántóra jutó állatállomány alakulását, majd a tej-, tojás- és gyapjútermelés növekedésével foglalkozik. Általános emelkedés mutatkozik a gyapjúhozam, a tojás- és tejhozam tekintetében. A jelenlegi 100 tehén utáni 70 darabos borjúszaporulatot 75 darabra, a 100 kocánkénti malacszaporulatot 900 darabról 1200 darabra tervezzük megemelni. Az öntözésre berendezett terület 1959-hez viszonyítva az ötéves tervidőszak végére 5955 kh-ról 13 071 kh-ra emelkedik, ezenkívül a jelenleg nem üzemelő 1191 kh területet 1965. évre teljesen átépítik. Dr. Mátyás Boldizsár ezután ismertette a különböző ágazatok beruházási költségtervezetét, melyet az alább mellékelt táblázat jól áttekinthetően tartalmaz.* Hasonlóképpen ismertette az előadó, a különböző ágazatok beruházásaira beállított pótigények célját és szükségességét. A szóbanforgó pótigényék kereken 87 millió forinttal növelik a beruházás — ugyancsak kereken számított — 527 millió forintnyi összegét.1 A beruházások indokolása A beruházási tervjavaslat előkészítésénél távlati szinten jelentkező termelési, korszerűsítési és önköltségcsökkentési feladatainkat vettük figyelembe. Az építőanyagipar tervében 18 millió forint költséggel mészüzem létesítése szerepel Tinnyén, amelynek megvalósulásával tanácsi szinten az égetett mész termelése évenként 112 százalékkal emelkedik. A vas- és vegyi, műanyagiparnál 1961-ben a Maglód! Gépgyár öltöző és mosdó építésére biztosítottunk előirányzatot, a váci Motor- és Gépjavító Vállalatnál gépesítéssel korszerűsítést valósítunk meg, a gödöllői Autómotor- és Karosszéria Javító Vállalatnál gépesítéssel a termelékenység növelhető és ezzel öt év alatt 340 ezer forint megtakarítás érhető el. A Szentendrei Kézi- szerszámgyárnál az előirányzat korszerűsítést szolgák A textilruházatnál az öt évre előirányzott összeg kapacitásnövekedést és korszerűsítést szolgál. A bőrruházatra vonatkozó ötéves tervjavaslatban szerepel a Ceglédi Cipőipari Vállalatlat részére új cipőgyár létesítése, hatmillió forintos költséggel, melyből 1963-ban a megyei tanács saját erőforrásaiból kétmillió forint hozzájárulás szükséges. A sütőiparban: a budaörsi új' üzem építésének befejezését, Szigetszentmiklóson új üzem létesítését, Piliscsabán az üzemkonstrukciót hajtjuk végre. Visegrádon a Dunakanyar jobb ellátása érdekében kisebb üzem megvalósítását vettük tervbe. Monoron ugyancsak nagymérvű üzemrekonstrukciót kell végrehajtani. A sütőiparban a fenti beruházások nem fedezik a megye igényeit és az Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben pótigényt terjesztünk elő, amellyel a sütőipar ötéves kerete a rendelkezésre álló 15 millió forinttal szemben 29,5 millió forintra emelkedne. Vácott nagyobb kapacitású üzem létesítését az a körülmény indokolja, hogy a II. ötéves tervidőszakban megvalósuló legnagyobb beruházás a Váci Cement és Mészmű építése is erre az időpontra esik. Albertirsa jelenlegi üzemének rekonstrukciójával a szomszédos Dánszentmiklóst és pusztai településeket is el kívánjuk látni sütőipari termékekkel. A Ceglédi Sütőipari Vállalat egyes meglevő üzemeihez raktárak és öltöző-mosdó építése szükséges. Hasonló igény jelentkezik az utóbbira vonatkozóan a Dabasi Sütőipari Vállalatnál is. Pilisszentkereszten kisebb üzem létesítésével megoldható lenne Pilisszentlászló és Dobogókő kenyér- és péksütemény-ellátása is. Pilisvörösváron pótigényünkben 1965. évi kezdéssel új, modern üzem létesítését szerepeltetjük. A húsiparban a váci és ceglédi húsipari vállalatok részére előirányzott feladatok a II. ötéves terv időszakában csak abban az esetben oldhatók meg, ha a rendelkezésünkre álló hűtőtér megfelelő módon bővítésre kerül. Az ötéves tervidőszak alatt a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 45—50 százalékkal növekszik. A kereskedelmileg ellátatlan területekre (például új települések) napi cikkeket forgalomba hozó egységek megépítését terveztük. Ilyenek például Halásztelek, Dunakeszi-Banktelep, Vác-Deákvár stb. Nagyobb összeget irányoztunk elő raktárak létesítésére, amellyel egyidejűleg a boltok bővítése is megoldást nyer. Nagyobb összegű beruházást BERUHÁZÁS 1000 Ft-ban fordítunk a visegrádi és a ceglédi szállodák bővítésére. Uj vendéglátó egységek létesítését tervezzük Zebegényben, Kismaroson, Maglódon, Vác- Deáikváron, Nógrádveröcén. Vállalati vonalon főként a a vízműfejlesztések feladatai állnak előtérben. A szentendrei községgazdálkodási vállalatnál a folyó évben megkezdett víztároló építésének második ütemét vettük figyelembe, melyhez a csőhálózatot a városi tanács v. b. községfejlesztési alapból készítteti el. A ceglédi községgazdálkodási vállalat kezelésében a vízhálózatfejlesztés újabb szakaszát kívánjuk megvalósítani. A kisebb beszerzéseken túlmenően jelentős hányadot köt le az ágazat keretéből a ceglédi termálgyógyfürdő tervezése és építése. A VCM beruházással kapcsolatos járulékos vízellátási igényként 7,9 millió forint előirányzatot állítottunk be. Figyelembe vettük a beruházás országos jelentőségét, melyhez erőforrásainkból a legnagyobb mértékben kívánunk hozzájárulni. A második ötéves tervidőszakban ezen ágazatban két nagy feladatot kell a megyei tanácsnak megoldani. Ezek: a ceglédi csatornázás és a péceli belvízrendezés. A szakminisztériummal egyetértésben megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a 300 ágyas tbc-kórházat — a Váci Cement- és Mészmű miatt — ne Vácra* hanem Gödöllőre telepítjük. Ugyancsak megegyezés szüla- tett abban a vonatkozásbal» is, hogy Cegléden be kell fejezni a 260 ágyas általánoí kórház építését. A gyógyszertárakra előirányzott keret Érden, Isa- szegen, Pilisvörösváron, Pilisszentivánon, Pomázon, Bugyin és Tápióbicskén gyógyszertárak rekonstrukciójára van biztosítva. Az Országos Tervhivatal által leadott irányelvek alapján az oktatási jellegű fejlesztést a következő adatok adják: éltalános iskoláik tanterem fejlesztése 140 darabbal, középiskolák tanteremfejlesztése 50 darabbal, óvodai férőhelyek számának emelése 75 darabbal. A pótigények közül első helyen szerepel a pomázi általános iskola építésének ütemgyorsítása, melyet keret hiányában csak kezdésre tudtunk tervbe venni, azonban a helyi körülmények miatt az 1963. évi befejezés lenne indokolt. Ezenkívül pótigényünkben kilenc községben 46 tanteremmel további általános iskola építéseket terveztünk, melynek megvalósítása — az előzetes felmérések szerint — a második ötéves terv időszakában volna szükséges. A jelentés végezetül a lakás- építési és igazgatási költségek alakulásával foglalkozik. A tervjavaslat vitája Az első felszólaló Fabók Pál csömöri tanácstag volt, aki a lakásépítéssel kapcsolatos tervjavaslat számait elemezte és a telepítés helyességét méltatta. Hasonlóképpen helyeselte a tervet Tóth András monori tanácstag, aki főként az ipari ágazattal foglalkozott A következő felszólaló Szabó Elemér tanácstag, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője volt. Borbás Lajos, a megyei gépállomások igazgatója a mezőgazdaság előtt álló perspektivikus feladatokat és termelési módszereket ismertette. Mészáros József tanácstag a szervestrágya elégtelen felhasználásával kapcsolatos problémákról szólott, majd Nagy Miklós, Vác országgyűlési képviselője emelkedett szólásra. Utána Keleti Ferenc vb- elnök szólalt fel. — A tanácsülés most Pest megye II. ötéves tervjavaslatát tárgyalja. A tanácskozás menetéből is látszik, hogy nem mindennapi eseményről van szó, melynek realizálása, megvalósítása igen nagy lépéssel visz bennünket előre a szocializmus alapjainak lerakása útján. Méltatta a javaslat kidolgozásának alaposságát és kérte a tanácsülést, fejezze ki elismerését a terv elkészítésében résztvevőknek. Hangsúlyozta felszólalásában, hogy a minden irányú gazdálkodási tevékenységünk mellett is fő feladatunk a mező- gazdaság továbbfejlesztése, a terméshozam emelése. Keleti Ferenc elvtárs után Horváth András elvtárs tanácstag, a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Beszédét azzal kezdte, hogy egyetért az előterjesztett terv- javaslattal. — Nálunk, Pest megyében 1961 1962 1963 1964 1965 1961—1965 Megnevezés összesen Ebből építés Összesen Ebből építés összesen Ebből építés összesen Ebből építés összesen Ebből építés összesen Ebből építés Helyiipar 5 500 3 500 9 000 5 000 7 000 3 540 7 500 3 000 9 000 3 000 38 000 18 040 Élelmiszeripar 5 750 4 176 1 543 600 4 657 2 400 3 200 #=■ — S=* 15 150 7 176 Építőipar 400 — 700600 — 1 800 1 300 2 300 1 300 5 800 2 600 Mélyépítés-közlekedés 2 400 1 100 3 000 1 700 4 100 1 800 4 400 2 000 4 600 2 300 18 500 8 900 Belkereskedelem 1 900 1 100 1 900 1 300 3 800 3 100 2 200 1 700 5 500 4 900 15 300 12 100 Kommunális szolgáltatás 1 100 900 2 000 1 300 3 000 1 500 4 000 3 300 5 000 3 900 15 000 10 900 Vízellátás 15 500 12 500 3 400 2 500 2 000 1 500 1 000 800 7 000 5 500 28 900 22 800 Egészségügy 12 000 10 500 19 000 15 100 11 000 9 000 28 000 22 500 34 000 24 150 104 000 81 250 Oktatás 19 500 15 900 20 000 17 000 25 000 22 000 32 O00 28 000 30 000 26 600 126 500 109 500 Népművelés 1 000 600 1 000 500 1 000 400 2 000 1 400 1 200 1 000 6 200 3 900 Igazgatás 4 162 4 142 sa» —*4 162 4 142 összesen: 69 112 54 418 61 543 45 000 62 157 45 240 88 100 64 000 98 600 72 650 377 512 281 308 Központi lakás 32 000 30 400 27 800 26 410 30 300 28 785 35 700 34 215 23 300 22 135 149 100 141 945 Mindösszesen: 101 112 84 818 89 343 71 410 92 457 74 025 121 800 98 215 121 900 94 785 526 612 423 253 kétirányú ipar van, állami és helyiipar. Pest megye jelentőségét fejezi ki az a körülmény, hogy az ipari megyék szempontjából a második helyet tudjuk magunkénak, hiszen előttünk csupán Borsod megye áll. Elég, ha csak Százhalombattára vagy Vácra utalok. Megyénkben úgy nő az ipar, mint a gomba. Horváth András elvtárs a továbbiakban az ipar koncentrálódó természetét elemezte. Elégedetten állapította meg, hogy Pest megye rendkívül előnyös helyzetben van, hiszen a Budapestről kitelepített és kitelepítendő ipar itt kap majd helyet. Ezután a mezőgazdaság problémáiról szólott. Hangoztatta, hogy a tanácsülés mezőgazdaság iránti érdeklődése nagyon is indokolt, mivel sem szakvezetésben, sem a termelési tapasztalatokban nem állunk még olyan jól, mint az iparban. Befejezésül utalt az itt-ott még elégtelenül végzett növényápolási munkákra és felhívta a tanácsülés figyelmét: valamennyi tanácstag vesse latba erőfeszítését a munka további javítására. Teddás Józsefné, tanácstag helyeselte és elfogadta a terv- javaslatot és röviden beszámolt körzete mezőgazdasági gondjairól. Mészáros Mihály tanácstag javasolta, hogy a konzervgyárak, termelési körzeteiket ésszerűbben csoportosítsák és a távoli körzetekben létesítsenek átvevőraktárt. Ezután szünet következett. A szünet után Turjánszki Mihály országgyűlési képviselő szólalt fel, aki helyeselte a tervjavaslatot, számait és indoklását alaposnak tartja, különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos részt. Felszólalt a vitában Török György tanácstag, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. A felszólalásokra dr. Mátyás Boldizsár válaszolt. Válaszadását a tanácstagok elfogadták. Mielőtt az interpellációkra és bejelentésekre sor került volna, dr. Farkas Mihály, a végrehajtó bizottság titkára ismertette a tanácstagokhoz szóló felhívást, amelyet a tanácsok fennállásának 10. éves jubileuma alkalmából bocsátanak ki. A tanácsülés kisebb módosításokkal elfogadta a felhívás szövegét, majd több interpelláció hangzott el, amelyekre a jelenlevő osztályvezetők adtak választ. A tanácsülés a kora délutá-
