Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

fLnUAl CEGLÉD, ALBERTIRSA, C EG L É D BE RC EL, TÖRTÉL ÉS CSEfAÖ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1960. JÚLIUS 15. PÉNTEK Nyári egészségügyi problémák. Télen nincsen napszúrás, nyáron senkinek sem fagy meg a lába. Még ebből az egyszerű tapasztalatból kiin­dulva is megállapíthatjuk, hogy vannak szezonális meg­betegedések, illetve olyanok, amelyek bizonyos időszakban gyakrabban fordulnak elő. Nyár van. Szokatlanul sze­szélyes időjárás. Azzal a ké­réssel fordultunk dr. Varga Zsigmond érdemes orvoshoz, hogy tájékoztasson bennünket azokról a betegségekről, me­lyek az embert nyáron, de különösen az aratási, cséplési időszakban fenyegetik és né­hány szóban jelölje meg a vé­dekezés módjait, — Négy részre osztom azo­kat a behatásokat, amelyek a dolgozó ember egészségét nyáron fenyegetik: a bakte­riális ártalmak, kémiai, fizi­kai behatások és mechanikus sérülések. A két legkegyetlenebb nép­betegséget az orvostudomány sikerrel leküzdötte. A tbc és a vérbaj kellő időben felis­merve, ma már nem gyógyít­hatatlan betegség. Ha a fel- hevült ember jéghideg vizet iszik, könnyen tüdőgyulladást kap. A mai gyógyszerellátás, a szanatóriumok, tüdőkórhá­zak, de különösen az erőtel­jes szűrővizsgálat a mini­mumra csökkentette a tbc- veszélyt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mi ne vigyázzunk magunkra. A gyermekbénulás a ta­pasztalat szerint különösen a nyári hónapokban lobban fel a legnagyobb erővel. A meg­előző oltások következtében tt > veszély is alaposan le­csökkent. 1957-ben Magyar- országon 50 megbetegedést mutatott ki a statisztika egy hónapban. A megelőző oltások után 1959-ben az év ugyan­ezen hónapjában csak egyet­len megbetegedés történt. Titusz, paratifusz, vérhas tipikusan nyári betegség. Romlott, szennyezett étel, a mértéktelenül elszaporodott legyek, fertőzött, poshadt víz melegágya azoknak a kóroko­zóknak, amelyek a betegséget terjesztik. Fizikai hatások közül első­nek kell említeni a nap égető erejét. Aratómunkásokat, a cséplőgép dolgozóit fenyegeti a nagy hőség és természete­sen azokat a strandotokat, akik nem tartanak mértéket a sütkérezésben... Az erős napsütés napszúrást, hőgutát okoz. A nyári közös fürdés heveny bőrbetegségeket, bél- fertőzéseket, kötőhártyagyulla­dásokat okozhat. A mechanikai sérülések kö­zül gyakori a toklászsérülés, a cséplőgép körüli törések, se­bek, balesetek. A bakteriális ártalmak el­len a legelső és legalaposabb védekezés a tisztaság. A nyári melegben dolgozó embernek kétszeresen vigyáznia kell arra, hogy ne fogyasszon romlott ételt és azt minden körülmények között óvja a légyveszélytől. Nagyon fontos a mindig friss, tiszta ivóvíz. Ne felejtsük el. hogy a laj- tokban szállított víz majd­nem mindig poshadt és szeny- nyezett, ugyanis a lajtok bel­seje nehezen takarítható. Helytelen a nehéz munkát végző ember mértéktelen vízfogyasztása. A Mezőhe- gj esi Állami Gazdaságban két aratócsoporton érdekes kísér­leteket. : végeztek. Az egyik csoport vizet kapott, a másik csipkebogyó-teát. Vízből egy ember átlagosan napi 8—12 litert fogyasztott, teából alig a felét. Az aratás befejezé­sére a vízivó csoport tagjai átlagosan 6—8 kilót fogytak, azok a dolgozók, akik teát it­tak, az aratási munkák vé­gére csak jelentéktelen súly- csökkenést szenvedtek. A nap égető heve ellen nagy szalmakalapokkal lehet a leghatásosabban védekezni. Ezek híján elegendő, ha a dolgozó kendővel beköti a fe­jét, mégpedig úgy, hogy a kendő feltétlenül takarja a dolgozó tarkóját és a nyúlt agyat védje az elviselhetetlen hőhatás ellen. A mechanikus sérülések el­len kellő gondossággal és megfelelő védő berendezések­kel védekezhetünk. Nagyon fontos, hogy minden munka- csoportban képzett elsősegély- nyújtó legyen. Ne felejtsük el, hogy az idejében alkalma­zott, jó elsősegély sokszor életet ment és igen sokszor megelőz örökös rokkantságot. Ismét az autóbnszről Sokan veszik igénybe az autóbuszt a fürdőbe menet. Különösen a gyógyfürdőbe igyekvő idősebbek örülnek annak, hogy a busz megmenti őket a hosszú gyaloglás fá­radalmaitól. Amikor a Szé­chenyi útnál megáll az Ika­rus, mindig akad leszálló. Szerdán délelőtt 11 órakor a következő történt... Az első kocsiról botra tá­maszkodva idős néni pró­bált lejutni. Ez a művelet nem ment egészen simán. Magas a lépcső, s a néni csak na­gyon nehezen haladt volna lefelé, ha... ha a kedves, mosolygós kalauznő nem siet a segítségére. De sietett. Vi­gyázva segítette, szinte öl­ben tette le a nénit a kocsi­ról. Amikor földet értek, a néni cuppanós csókot nyomott a meglepett kalauznő arcá­ra. A kocsiban ülők elmoso­lyodtak, s biztosan arra gon­doltak, — mégse olyan rosz- szak az emberek. — H — KÜLFÖLDÖN NYARALTAM Riport Máté Vera élménybeszámolója alapján Ökölvívás Szombaton este 6 órakor a Va­il as-otthonban zsúfolt h^z előtt zajlott le a Ceglédi Vasutas Sport Egyesület ökölvívó-szakosztályá­nak és a Hatvani Vasutas ököl­vívóinak visszavágó küzdelme. „A ceglédi fiúk óriási lendülettel küzdöttek, hogy kiküszöböljék a hatvani csorbát. Különösen a fia­tal Telek, Kiss II és Zentai tet­szettek*’ — mondotta Ványi Sán­dor edző. Az est legszebb mérkőzése a Hegedűs—Sasfalvi találkozó volt. A jóval erősebb Sasfalvi a má­sodik menetben a fergeteges ira­mot diktáló Hegedűs ellen kény­szerült feladni a versenyt. A mér­kőzés után hatalmas tapssal ju­talmazta a közönség a tehetséges Hegedűst. Részletes eredmények: Telek—Szabó 2:0, Jakab—Nagy 1:1, Kovács—Dajka 2:‘ó, Lehotai— Balogh 2:0, Dávid—Sereg 0:2, Kiss II—Benes 2:0, Kiss I—Kelemen 0:2, Hegedűs—Sasfalvi 2:0, Farkas —Bárányi 1:1. (Az elől álló ver­senyző a Ceglédi Vasutas ver­senyzője.) Végeredményben 12:6 arányú győzelmet aratott a ceglédi csa­pat a Hatvani Vasutas ellen. —A— Akik eljutottak a döntőbe — És gyönyörű a Hradzsin. De még nagyobb hatással volt rám az a szürke ház, amely ma a Lenin-múzeum, s ahol 1906-ban, Lenin elvtárs je­lenlétében a párt kongresszu­sát tartották. A teremben azóta semmi sem változott. A teremben ugyanazok az egyszerű padok, faragott szé­kek. Néma csendben néztük azt a szerény tanácskozó ter­met, ahonnan a párt elindult dicsőséges útjára. — Jártunk a „borzalmak éj­szakája” városában — borul el az igazgatónő tekintete. — Az amerikai bombázók 30 000 embert pusztítottak el Drezdában. Az elővárosok sértetlenek maradtak. A vá­ros központja elpusztult. S ma, tizenöt év múltán a ha­talmas építkezések mellett még burgomyatábla emlékez­tet a régi főtér helyén a há­ború borzalmaira. — Megnéztük a világhírű drezdai képtárat. A tolmács elmondotta, hogy a fasiszták a képtár valamennyi értékét egy mészkőbányába hurcol­ták el, s az őrök aztán uta­sítást kaptak, hogy a szov­jet csapatok közeledtére az egészet robbantsák fel. Sze­rencsére az egyszerű kato­náiénak több eszük volt, a képek megmenekültek. A mészkő okozta károkat a szovjet művészek közel 10 éves munkával res­taurálták, s ma ismét ere­deti pompájában láthatók Rembrandt, Coregglo ké­pei s Raffael „Sixtusi ma­donnába, amelyet nem kevesebb, mint egymillió dollárra értékelnek. — Érdekes epizódot mesél­tek el Zvingertben. Itt áll Erős Ágost világhírű kasté­lya. A kastélyt a háború utón egy mérnöki munkaközösség emlékezetből készített raj­zai alapján állították helyre. Már majdnem befejeződtek a munkálatok, amikor jelent­kezett egy ember, áld táská­jából előadta a régi kastély eredeti tervrajzait. Csodál­kozva állapították meg: a cseh mérnökök jól emléke­zetükbe vésték a műemlék legkisebb részleteit is, mert az eredeti rajz alig néhány vonásban tért el a helyreál­lított épülettől. — A nyelvtudás hiánya nem okozott sok -nehézséget? — Bizony most láttam be milyen boldog ember az, aki több nyelven tud beszélni. Ha ma iskolába járnék, bi­zony nem kellene a tanárok­nak bizonygatni az idegen nyelv fontosságát. Ettől el­tekintve, „jól megélhettünk” hiányos ismereteinkkel is. Mindenütt szívesen lát­tak bennünket és min­denben készségesen segí­tettek rajtunk. Az egyik városban velem esett meg, hogy harmadma- . gammal elindultam a város egyik nevezetességét felke­resni. A villamosban egy mun­kástól érdeklődtem, hol kell átszállni. Amikor kiderült, hogy turisták vagyunk, s hiá­ba magyarázza az átszállóhely irányát, hozzánk csatlakozott és egész célunkig kísért, ne­hogy eltévedjünk. (Folytatjuk) Gyorshajtás — baleset — kórház — bíróság A statisztika azt bizonyítja, hogy a közúti balesetek nagy része gyorshajtás miatt törté­nik. A megnövekedett gépjár­műforgalom a vezetők na­gyobb körültekintését és foko­zottabb gondosságát követeli meg. A tettenéréskor sokszor kiderül, hogy a balesetek oko­zói jogosítvány nélkül vezet­tek. Nem számoltak azzal, hogy gyakorlatlanságuk saját és embertársaik életét és testi épségét egyaránt veszélyezteti. Különösen a motorkerékpá­rosok körében gyakori a gyors­hajtás. íme egy példa: Kormos Jenő ez év május 23-án 125 köbcentiméteres Danúvia gyártmányú motorkerékpárjá­val a ceglédi Lenin Tsz-ből a 4-es számú országos főútvona­lon indult el. A motorkerék­páron hátul Lázár Mihály fog­lalt helyet. Útközben, amikor a 76 994 méternél levő útka- nyarulathoz értek, Kormos a motorkerékpár sebességét nem csökkentette és kb 40—50 ki­lométeres sebességgel az út- patka szélén levő betonkorlát- nak ütközött. Kormos Jenő és Lázár Mihály sérüléseikkel a baleseti kórházba kerültek. A motorkerékpár vezetője a KRESZ-nek azt a rendelkezé­sét szegte meg, hogy az útka- nyarulatnál különös figyelem­mel és fokozott gondossággal kell haladni. Kormos ügyében a rendőrség befejezte a nyo­mozást és bíróság előtt kell fe­lelnie a gondatlan vezetésért: Garázdálkodó az ügyészségen Múlt év szilveszterén Al­bertirsa fiatalsága a művelő­dési házban szórakozott. Éj­fél felé már jó vidám hangulat kerekedett, amikor egyszer csak hangos kiabálásokra let­tek figyelmesek. Ez nem volt más, mint Rab Béla albertir- sai lakos, aki kötekedéséről a községben már közismert. Ez alkalommal is ok nélkül vi­tatkozni kezdett, és a vita majdnem verekedéssé fajult. Vrabecz János szolgálatban levő önkéntes rendőr Rab Bé­lát a táncteremből kihívatta és figyelmeztette, hogy rende­sebben viselkedjék, ne zavar­ja mások szórakozását. Ezután még vagy két-három esetben előfordult, hogy Rab Bélát Vrabecz János botrányos ma­gatartása miatt felelősségre vonta. Majd egy következő al­kalommal, amikor Rab Béla jött ki a táncteremből az előt­te álló személyeket meglökte, mire Vrabecz János Rab kezét megfogta, hogy az őrsre fog­ja előállítani. Rab az intézke­désre nem engedelmeskedett, hanem a kezét kikapta és Vra- beezot otthagyta. Rab helyze­tét még súlyosbította azzal is, hogy amikor bement a tánc­terembe, belépőjegyét nem mutatta fel Katyi Imréné jegy­kezelő felszólítására és a 69 éves idős asszonyt hasba ütöt­te. Rab garázda magatartásának a rendőrség közbelépése ve­tett véget. Előállították és kijózanodásig ott tartották. Rab Béla ügyében most az ügyészség fog dönteni. — 53 ÉPÍTÉSI és 25 lakha­tási engedélyt adott ki július első felében a városi tanács v. b. iparműszaki osztálya. — 9685 SERTÉST vágott le a Ceglédi Húsipari Vállalat 1960 első felében. — A MAI NAPPAL meg­kezdődik az ipari tanulók szerződtetése. — 26 735 MÁZSA fehér ke­nyeret sütött az első félév­ben a Ceglédi Sütőipari Vál­lalat. — VASÁRNAP délelőtt 9 órakor a Vasutas-sporttelepen barátságos mérkőzést ját­szik a Ceglédi Vasutas NB Il-es csapata a Ceglédi Kos­suth Építők csapatával. Tettencrték Zsilik János albertirsai la­kos közismert már a rendőr­ség, az ügyészség és a bíró­ság előtt is. A járásbíróság rendőrhatósági felügyeletre vonatkozó szabályok megsze­gésének bűntette miatt 1959- ben 30 napi és 1960-ban két hónapi börtönbüntetésre ítél­te. Zsilik János rendőrható­sági felügyelet alatt áll, tilos neki italboltokat és szóra­kozóhelyeket látogatni. Mégis ez év március 12-én a délutáni órákban az albertirsai 19-es számú italboltban tartózko­dott, amikor a rendörjárőr tettenérte. Zsilik János a bíróság előtt fog cselekményéért felelni. Nemrégen bonyolították le a falusi dolgozók IX. spartakiádjá- nak járási döntőit. A járási dön­tők egyéni és csapat első helye­zettjei most szombaton és vasár­nap a spartakiád megyei döntőjén egymással veszik fel a versenyt. Szabó Ferenctől, a Járási Test­nevelési és Sport Tanács elnöké- 9 tői a megyei döntőkről érdek- $ lődtünk. J — A szombat és vasárnap meg- $ tartandó megyei spartakiád dön- í tőt Nagykőrösön és itt Cegléden í rendezzük meg — mondotta. — * Nagykőrösön atlétikában, röp-, \ kézi- és kosárlabdában, kerék-J pározásban, tornában rendezik a í döntőt. Cegléden a férfi és a női j tekebajnokság egyéni és csapat- j küzdelmeiben versenyeznek a j résztvevők. A tekéző férfiak a! Ceglédi Bányász modern tekepá- í lyájón, a nők a Vasutas Sport j Egyesület pályáján küzdenek. A ; ceglédi járás területéről a követ- J kező csapatok küzdenek: atlétikában a Ceglédi MEDOSZ. i az Abonyi KSK és az Albertirsai j KISZ-szervezet sportegyesülete, j kerékpározásban Kőcser, kézilab­dában Abony és Albertirsa, férfi tekében Dánszentmiklós, női te­kében és tornában Abony községi sportkör csapatai vesznek részt. Igen népes atlétatábor vesz részt a küzdelemben a Ceglédi MEDOSZ Sportkör színeiben: Kozma Teréz, Vasgyár Katalin, Nagy Márta, Kiskun Katalin, Fül!a Ilona, Tarkó Júlia, Lédeci Sándor, Antal László, Szalisznyó Sándor. Petneházi Antal és Döm- södi Péter. Külön dicséretet érdemel Karai és Tóth, a Dózsa Népe Tsz KISZ- Szervezelének fiataljai, akik atlé­tikában vesznek részt a küzde­lemben. Az előbbi gránátdobás­ban, az utóbbi súlylökésben In­dul. Reméljük, hogy versenyzőink jó szereplésükkel öregbítik a oeglédi járás hírnevét. e-ssy ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWíxXXXXXXX | Nap mint nap zsúfolt Ika- f rusok robognak a városon ke- f resztül és homlokukon olvas- f hatjuk azoknak a városoknak fa nevét, ahonnan az autóbu- f szók a kirándulásokra elindul- f tak. Láttunk miskolci kocsit, f szegedit, pécsit. Az északi vá- f rosokból dél felé igyekeztek a f kirándulók, délről pedig észak f felé, Lillafüredre, a gömöri he- f gyekbe vagy Aggtelekre, f Szombaton reggel a Vasipari f Ktsz elé gördült egy ötvensze- f mélyes Ikarus. A város még f népfelen volt s csak a szövet- f kezet tagjai szállingóztak in- f nen-onnan. A ceglédi tábla f került a kocsi homlokára és f reggel öt órakor negyvenhat f vidám kirándulóval elindult f a több száz kilométeres útra, f Pécs és Harkányfürdő felé. 0 Tokaji János, a ktsz népsze- £ rű elnöke vezette a kiránduló- % kát, tagokat és családtagokat ; f vegyesen, fiatalokat és a szövetkezet két hetven éven Kedélyes kirándulás felüli tagját, Árián Péter bá­csit és Banos Jánost. Az első megálló Kecskemé­ten volt. De egy pohárka ba­rack után tovább indult a ko­csi és 50—60 kilométeres se­bességgel suhant végig a kitű­nő betonúton. Dunaföldváron keresztül haladtak Pécs irá­nyába. A reggelit Dunaköm- lődön a halászcsárdában fo­gyasztották el. Parádésan el­készített sült halat szolgáltak fel. Varga Pista szerényen be­érte egy fél szál hazai száraz- kolbásszal. A szatyorravaló ki­rántott csirkére itt még nem került sor. Tizenegy órakor már Pécsen sétáltak a kedélyes kirándulók és a város műemlékeit néz­ték. Harkányfürdön egy órás zá­por fogadta őket, de azért a kénes gyógyfürdőt kipróbál­ták és felkeresték a fürdő kerthelyiségét is. Késő este tértek pihenőre a Baranya megyei idegenforgal­mi kirendeltség által biztosí­tott szálláson. Másnap városnézéssel telt el a délelőtt. A Dózsa étterem­ben elfogyasztott ebéd után autóbuszon kirándultak a Mi- sina-tetőre, ahonnan csodála­tos kilátás nyílik a városra. A kirándulók itt szétszéledtek. Volt aki megcsodálta a Misi- na-tetön levő francia emlék­művet és sokan gyönyörköd­tek a csodálatos szépségű Me- csek-szálló épületében is. Este hat órakor indultak vissza a Mecsek-szálló előtti térről és néhány perccel ti­zenkettő előtt értek Ceglédre. XXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Közben természetesen, ismét megálltak a kömlöi halász- csárdánál. Pompás halászlé fo­gadta őket. A kirándulás történetéhez hozzátartozik az, hogy költsé­geit a ktsz jutalmazási alapjá­ból fedezték. Helyes és na­gyon igazságos megoldás, mert hiszen amennyire igaz az, hogy a tagok a szövetkezet jó mun­kájában együttesen vettek részt, éppen annyira méltá­nyos, hogy a jutalmazást is így együttesen kapják. Befejezésül elmondom, hogy] a visszaindulás előtt az egyik\ kiránduló rágyújtott a ko-\ csiban egy cigarettára. A pé-\ esi rokon, aki kikísérte a meg-\ állóhoz, rászólt, „öcskös, nem \ tudod, hogy az autóbuszbanj nem szabad dohányozni?” \ Az öcskös Árián Péter bá-\ est volt. Aki figyelmeztette, a ! bátyja. Mindketten alaposan \ benne járnak a hetvenben. • Kik i — SZERDÁN tárgyalták a* iparműszaki osztályon a Pest megyei KISZÖV kiküldöttel a ktsz-ek második ötéves terven belüli fejlesztését. — A GÉPÁLLOMÁSRA szerdán két újabb SZK—3-as szovjet kombájn érkezett. Csütörtökön reggel már meg­kezdték az aratást az Arany­mező és a Táncsics termelő- szövetkezetben. A két új kombájnnal e príma gépek száma 6-ra emelkedett. Ugyan­csak szerdán négy rendre- arató gépet is kaptak, ezek csütörtökön reggel szintén megkezdték a munkát az Aranymező, a Dózsa Né­pe, a Petőfi és a Tán­csics termelőszövetkezetben. Az új gépek segítségével az aratást e hét végére befeje­zik. — A GÉPÁLLOMÁS leg­jobb kombájnosa, Kovács Já­nos, szerda estig 450 holdon végezte el a betakarítást. — AZ ELSŐ félévben 51,9 százalékra teljesítette 1960. évi termelési tervét a Gép­üzem és Vasöntő Vállalat. — A DÓZSA NÉPE TSZ hétfőn 5000 darab naposcsibét vesz át a baromfikeltető ál­lomástól. A csibék egy ré­szét ősszel fogják értékesíteni rántani valóként, a többit pe­dig karácsonykor viszik piac­ra. — IGEN NAGY forgalmat .. bonyolított le ezen a. héten f a MÉK-telep. Naponta át­lag 400 mázsa különböző zold- £ ségfélét és gyümölcsöt vásá- \ roltak fel. Megkezdődött a \ dinnye beszállítása is, a hé- í ten már mintegy 20 mázsa £ kiváló minőségű sárgadinnyét í visznek az üzletekbe. \ — 12 CSÉPLŐGÉP dolgozik ; már a határban. A napokban : még 11 kezdi meg a cséplést. t . _______ < ■——— —— ■* I ; Ez úton mondunk hálás köszönetét I mindazoknak, akik felejthetetlen ; jó feleségem, édesanyánk, nagy- ; anyánk, gyermekem és testvérem: »Bajor Péterné. szül.: Nagy Mária > elhunyta alkalmából, részvétük- : kel fájdalmunkban osztoztak a te- ! metésén megjelentek, sírjára ko- ; szőrűt, virágot helyeztek. Bajor ! Péter és a gyászoló család. j kz úton mondunk hálás köszöne- ; tét mindazoknak, akik felejthe- ! teilen jó férjem, édesapánk, nagy- ; apánk, dédnagyapánk. Darányi ! János temetésén megjelentek, ; részvétükkel fájdalmunkban osz- I toztak. sírjára koszorút, virágot | helyeztek, özv. Darányi Jánosné : és a gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom