Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
T9ßfl. JÚLIUS 15. PÉNTEK pest MEGYEt K/Cfrlap 5 A tarlóhántás és a nyári mélyszántás halogatása senkinek sem hasznos Tapasztalatok a Monori Gépállomás körzetében A Pest megyei Gépállomások Igazgatóságának legutóbbi jelentése szerint a Monori Gépállomás elmaradt a kombájnszalma letakarításá- val, a tarlóhántással és a nyári mélyszántással. Meglátogattunk a gépállomás körzetében néhány termelőszövetkezetet és kutattuk azokat az okokat, amelyek gátolják ennek a jövő évi termés szempontjából rendkívül fontos munkának az elvégzését. Mindenekelőtt el kell mondani, hogy a gépi aratást’ jól szervezte meg a gépállomás vezetősége. Szerencsésnek mondható az az elgondolás, amely szerint csoportosították a kombájnokat azokba a termelőszövetkezetekbe, ahol előbb érett be a gabona. Ehhez az adta az ötletet a gépállomás vezetőinek, hogy a talajadottság szerint a járás két részié osztható. Káva, Bénye, Gomba, Úri és még néhány községben a kötött, hideg talajon később érik a gabona, mint a járás homokosabb földdel rendelkező területein. A gombai Ezüstkalász Tsz-ben a hét elején még le kellett állítani a kombájnokat, mert a búza éretlen volt. Ugyanakkor Gyomron, Üllőn és Vecsésen javában lehetett aratni. Igaz, egyes termelőszövetkezeti vezetők „prüszköltek’ emiatt, mert attól féltek, hogy a kombájn nem érkezik vissza idejében. Ez az aggodalmuk azonban feleslegesnek bizonyult, mert a tapasztalatok szerint idejében levágják a termelőszövetkezetek tábláin a vállalt területek A termelőszövetkezetek, illetve a termelőszövetkezeti községek határait végigjárva, már az első pillanatban szembetűnik a rengeteg kombájnszalma és a sok félszántatlan tarló. Ez alól a megállapítás alól szinte alig lehet kivételt tenni. A termelőszövetkezetekben az őszi és a tavaszi árpát teljes egészében learatták és több ezer hold szabadult fel ily módon, a traktorok tehát javában dolgozhatnának. Mégis, szinte elenyészően kevés a felhántott tarló, illetve a felszántott terület. Ennek elsősorban nem az az oka, hogy a gépállomás nem rendelkezik megfelelő erőgéppel. Száva György, a gépállomás igazgatója elmondja, hogy olyan traktoraik is vannak, amelyeket nem üzemeltetnek — éppen munka híján! Bizonyára furcsának tűnik, hogy a legnagyobb dologidőben kihasználatlanul állnak a gépek, vagy a gépek egy része — de ez a valóság. A tarlóhántás elmaradásának, halogatásának legfőbb okozója az a megnyugvás, amely a termelőszövetkezeti elnököknél tapasztalható. Hat' termelőszövetkezetben jártunk, s egyetlen termelőszövetkezeti elnök sem „panaszkodott” a szalmalehúzás és a tarlóhántás elmaradása miatt. (Nem azért, mintha befejezték volna ezt a munkát.) Úgy tűnik, mintha nem tartanák sürgősnek, pedig a learatott terület egyötödén sem végezték el a talajmunkát. Úri termelőszövetkezeti községben hatalmas learatott táblák nyújtóznak, „hátukon” csomókban a kombájnszalma, ugyanakkor keresve, kutatva sem lehet egyetlen felszántott barázdát sem látni. Nem célunk a tarlóhántás agrotechnikai jelentőségével foglalkozni, mert maguk a termelőszövetkezeti vezetők sem tagadják ennek fontosságát. Éppen ezért még inkább jogos a kérdés: miért nem sürgetik hát a gépállomást kötelezettségének teljesítésére? Amint mondottuk, a gépek aratta táblákon túlnyomó többségben ott még a kombájnszalma, s ennek eltávolítása nélkül a traktorok nem láthatnak munkához. A szalma eltávolítását — kevés kivétellel — a termelőszövetkezeti vezetők nemiggn szorgalmazzák, mert ehhez a munkához a gépállomás embereket kér. Az emberi munkaerő pedig kevés, és ami van, azt máshol hasznosítják. A gépállomás igazgatója is ezzel indokolja a szalmalehű- zás. illetve a tarlóhántás és a nyári mélyszántás elmaradását. Az egybefüggő, nagy táblákon — amint ezt több termelőszövetkezeti elnök is elmondotta — ha késve is, de el akarják végezni a tarlóhántást. Sokkal nagyobb gondot jelent ennél a kis parcellák tarlóinak felszántása. Több tsz-községben, mint Men- dén is, a vezetőség véleménye szerint a kis parcellákon nem is végzik el a tarlóhántást. A talajmunkára már csak akkor kerül sor, amikor a gabonatarló melletti parcellákról betakarítják a kapá- ,sok termését. Hogy a tarlóhántás elmulasztása milyen káros, arról bőven tud beszélni Kovács József elvtárs, a gombai Ezüst Kalász Tsz elnöke. Náluk ugyanis tavaly nyáron hasonló „meggondolásból” elmulasztották a tarlóhántást. Ugyancsak megbánták ezt, mert a csócsároló jelentős károkat okozott az idén tavasz- szal azokon a területeken, ahol kényszerűségből ismét gabonát kellett vetni. Azon túlmenően, hogy a tarlóhántási terv teljesítése kötelező a gépállomás számára, a termelőszövetkezetek megszilárdításából rájuk háruló feladat is az időszerű mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése. Nem mindegy ugyanis, hogy mikor történik a tarlóhántás, illetve a nyári mélyszántás. Nem mindegy ez elsősorban a termelőszövetkezetnek. A munka halogatása azt eredményezi ugyanis: a föld kiszáradásával romlik a talajszerkezet, mivel megszűnik az úgynevezett talajélet. De ugyancsak nem mindegy a gépállomásnak sem, illetve a traktorosoknak, hogy mikor hántják a tarlót, vagy mikor szántanak mélyen. A kiszáradt talajnál jobban fogy az üzemanyag, gyakrabban kell cserélni a vasakat, tehát nyilvánvaló, többe kerül a munka elvégzése. A traktorosok is kevesebbet kereshetnek. Amint az előbbiekből kitűnik: a tarlóhántás és a nyári mélyszántás halogatása senkinek sem hasznos. Látják ezt ma már a gépállomás vezetői is. A napokban megtartott brigádvezetői értekezleten már a nyári talajmunkák fontosságára hívták fel a brigádvezetők figyelmét. Kötelességükké tették a jobb együttműködést a termelőszövetkezeti vezetőkkel. A gépállomás vezetői \ is felkeresik a tsz-elnököket és megbeszélik, hogyan tudják mielőbb munkába állítani a traktorokat. Az a tervük, hogy a cséplés’ megkezdéséig minden tarlót felszántsanak. Hogy ezt elérjék, mind a termelőszövetkezeti tagoknak, mind .pedig a gépállomás dolgozóinak ugyancsak meg kell fogni a munka nehezebbik végét. A száraz nyár nem indokolja a tarlóhántás elhanyagolását, ellenkezőleg, nélkülözhetetlenné teszi azt. Ezt látni kell minden termelőszövetkezeti vezetőnek, gépállomási vezetőnek és traktorosnak egyaránt. Mihók Sándor Aran tüsnc néwn ihlon stofpoSéfona! késiül Szintetikus fonalból már évek óta készül varrócérna az Újpesti Cérnagyárban. Űjabban megkezdték szintetikus szálból a stoppolófonal gyártását is. Aranytömő néven ebben a negyedévben már húszezer orsó kerül forgalomba a harisnyák színével azonos árnyalatokban. 1376 mázsa vas, 45 mázsa színes fém, 131 mázsa papír A Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat az év elején megállapodást kötött a három megye területén levő általános iskolákkal, hogy a tanulók január 1-től május 31-ig az iskola létszámát tekintve, egy főre átszámítva legalább 5 kiló vasat, 1 kiló papírt és 1 kiló rongyot gyűjtenek és szolgáltatnak be a MÉH-nek. Megállapodtak abban is, hogy a vállalat az iskolák eredményeit összeíbgóan is értékeli és a létszámhoz képest az egy főre átszámított legjobb eredményt elérő is'kolá]cat — iskolai verseny formájában — külön is megjutalmazza. A Pest—Bács—Nógrád me gyei MÉH Vállalat a menet' közbeni és végleges értékelés alapján a három megye álta lános iskolái között összesen 120 000 forint jutalmat oszt Ennek az összegnek a fele iskolákat, másik fele a gyűjtést irányító pedagógusokat leti. Az iskolák közötti verseny ben igen szép eredményt % értek el a Pest megyei isko- $ Iák. Az ötszáz fon felüli általános iskolák versenyében az I. és II. díjakat az 1500 —1500 forintos jutalommal az isaszegi Damjanicli általános iskola és a péceli általános iskola, a harmadik 1200 forintos dijat, a váci Hámán Kató általános iskola, és az ötödik 800 forintos díjat a vecsés- telepi általános iskola nyerte. Az ötszáz főn aluli iskolák / versenyében a III. és IV. 800 és 600 forintos díjakat a gödöllői Petőfi Sándor általános iskola és a gödöllői általános leányiskola kapták. A hat kiváló eredménnyel szerepelt Pest megyei iskola, a fenti, iskolák közötti verseny díjain kívül a megállapodás értelmében még 19 350 forint jutalmat is kapott, miután tanulói ösz- szesen 1376 mázsa vasat, 45 mázsa színes fémet, 131 mázsa papirt és 81 mázsa rongyot gyűjtöttek. A hat győztes iskolán kívül még számos Pest megyei általános iskola része- szült jutalomban elért eredményei alapján. KOMBÁJNNAL ARAT A MAGLÓDI MICSURIN TSZ 1600 holdas termelőszövetkezetünk jó előre felkészült az aratásra. Most. hogy a munkák megindultak, megy is minden, mint a karikacsapás. A kombájnon Gyurka János ül. az aratógépet Mészáros István kezeli. Kaszás Bálint szelektorral tisztítja a magot, Fogarasiné meg nyomban zsákolja. így dolgoznak hajnaltól késő estig, hogy az aratással mielőbb készen legyenek. A széleken kézi kaszával vágják a rendet. Előlegként minden munkaegységre 25 forintot kapunk, s ha továbbra is ilyen szorgalmasan dolgozunk, az év végére munkaegységünk értéke meghaladja majd a 45 forintot. Rivnyák Károlyné, Maglód ARATAS _ RADIüSZÓ MELLETT Július 10-én még alig pity- mallott, amikor mi, kiszisták egymás után csuktuk be magunk mögött a keríleapukat. Kegy órakor már együtt volt a 5 tagból álló aratócsapat és indultunk ki a tsz búzatábláira — segíteni. Kinn a földön brigádokra oszlottunk, s máris megkezdődött a verseny. A győztes a Keresztes- brigád lett. Könnyű volt a dolguk, mert valamennyien jól értettek a paraszti munkákhoz. Akinek pedig gyengébben ment a vágás, annak Kurják István vb-elnökhelyet- tes mutatta meg, hogyan is kell a kaszával bánni. Ezekre a napokra tartogatta évi szabadságát, s most feleségével együtt hajnaltól késő estig dolgozott kinn a mezőn. Egy kissé dőlt volt a gabonatábla, melyet részünkre kijelöltek, de kifogtunk rajta. Hogy jobban menjen a munka, zsebrádiót is vittünk magunkkal, azzal szórakoztunk. Külön meg kell dicsérnünk a lányokat, akik mindenben példát mutattak. Közülük is a leglelkesebb Karácsondi Erttsi és l.akatos Katalin volt. Deák István KISZ-titkár, Kartai A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és tudomásul vette az élelmezésügyi miniszter jelentését, amely az új termésű gabona felvásárlásával és átvételével kapcsolatos előkészületekről tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a műanyagipar helyzetéről, s tudomásul vette, hogy az érdekelt miniszterek a jelentésben foglalt javaslatok megvalósítására már intézkedéseket tettek. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Korai paradicsom A Tápiószelei Földművesszövetkezet felvásárló telepén kora reggeltől késő estig folyik a felvásárlás. Érkezik a paradicsom a felvásárlótelepre. Érdemes volt korai paradicsomot termelni. Hét forintért vették át kilóját. Majoros Józsefnének 1260 forintot fizet ki Ratu Mihály, a szövetkezet pénztárosa. (Koppány György felvételei) HAJÓÉPÍTŐK versenye Tizenkét brigád versenyez a szoeíalista elmért J óformán a próbaútját sem tette még meg a Dunai Hajógyár 303-as tengerpartmenti hajózásra készült alumínium hajója, máris vízre bocsátották a gyár legújabb konstrukcióját, a 33. számú speciális vízibuszt. Azóta talán már az Oderát is elérte a kis hajó, s idehaza, a gyár udvarán az újabb, külföldnek készülő vízibuszon dolgoznak az Oravecz-brigád tagjai. Hirtelenjében nehéz lenne összeszámolni, melyik országban hány magyar vízibusz szállítja a kirándulókat. Csehszlovákiában tíz, Jugoszláviában öt magyar vízibusszal ismerkednek a nyaralók, s Ausztriába ugyancsak öt darab került. Vízibuszaink híre — de a Dunai Hajógyár egyéb kéA volt urasági kocsiszínt konyhává alakítják át Dömsö- dön. Itt főzik majd a jóízű ebédet az óvodásoknak. (Gábor Viktor felvj még eredményesebbé lehet tenni a mozgalmat. Pontosan meghatározták a verseny feltételeit, azt, hogy kik vehetnek benne részt, és mit kell tenniök a cím elnyeréséért, stb. M iután elkészítették az irányelveket, műszaki konferenciát tartottak, amelyen felhívták a brigádok figyelmét a mozgalom fontosságára. Ma már a gyár 32 brigádjából 17 brigád versenyez egymással a szocialista címért. Valamennyi brigád külön naplót vezet, s már most megállapítható, hogy a szocialista brigádverseny jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a gyár időre elkészíthesse exportcikkeit. Augusztus végén derül majd ki, kik kapják meg a szocialista brigád címet. Különösen jól dolgozik az oldalkocsikat készítő Székely József brigádja, a Petőfi-brigád. Az alkatrészgyártók közül az Ady-brigád halad az élen, míg a forgácsolóműhelyben a Vásárhelyi-brigád tartja az első helyet. Igen lelkes és derekas munkát végeznek az Ora- vecz Jenő brigádjában dolgozó hajóépítők is, akik a vízibuszokon dolgoznak. Ha kezdetben mutatkoztak is problémák a verseny módszereit, formáját illetően, ma már egyre inkább betölti szerepét a Dunai Hajógyárban is a szocialista brigád címért folyó verseny. Épülnek az új vízibuszok, s közben nevelik, formálják egymást a karcsútestű alumíniumhajók építői is. s. p. szítményeinek a hírneve nemcsak a szomszédos országokba, hanem a tengeren túlra is eljutott. Pedig nem számítottak ilyen sikerre a hajógyáriak. Nem, mert elég sok probléma nehezítette még 1955-ben e hajótípus sorozatgyártását. Azóta nemcsak, hogy kiváló gyártmányokat készítenek itt, hanem egy nagyszerű, vízibuszt építő gárda is kialakult. Ma már nemcsak a vízibuszokról, a távoli országokba elkerült tengeri mentőcsónakokról, a túramotorcsónakokról, vagy pedig a motorkerékpárokhoz készülő, áramvonalas oldalkocsikról nevezetes a Duna parti gyár, hanem hajóépítőiről is, akik a közben, hogy állandóan szebb és jobb termékeket igyekeznek előállítani, ők maguk is újtípusú emberekké akarnak formálódni. £ |7>bben az üzemrészben is ^ kibontakozott már a szo- 6 cialista brigád cím elnyeréséért fj indult verseny. Tavaly szep- ^ temberben tűzte ki célul né- ^ hány brigád, hogy megszerzi ^ a megtisztelő címet. Akkor Í még itt is sokan nem értették £ a mozgalom lényegét. Ez év fj februárjában a pártszervezet, £ karöltve a szakszervezeti bi- ^ zottsággal „megreformálta” a ^ szocialista brigádok verse- £ nyét. Figyelembe véve a SZOT ^ irányelveit, meg a már ta- ^ pasztalatokkal rendelkező más 1 üzemek példáját, helyes alay pokra helyezték azt. jZ ^ A verseny szervezői mesz2 szemenően figyelembe vet- £ tek a gyár sajátosságait, 2 a dolgozók szakmai kép- 2 zettségét. s mindazokat a szempontokat, amelyekkel
