Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-14 / 165. szám
4 I960. JÚLIUS 14. CSÜTÖRTÖK M keresztül-kasul hajóznak a Dunán A Dunán nemcsak nemzetközi áruforgalom bonyolódik. A két part lakói egymással is érintkezni akarnak. A Duna Pest megyei szakaszán: Szobiéi Adonyig, illetve a soroksári Duna-ágban Dömsödig — Budapestet kivéve — csupán két híd szeli át a folyót. így a két oldal közötti forgalmat gyakorlataikig a Pest megyei Kishajózási Vállalat átkelőjáratainak kell lebonyolítania. — A Duna Pest megyei szakaszán húsz átkelőjáratot tartunk fenn — mondja Berányi István, a vállalat igazgatója. Járataink az utóbbi években sokat fejlődtek, modernizálódtak. Tavaly kettő, az idén hat új kishajóval gyarapodtunk. A nyolc új hajó közül csak kettőt épített a MAHART, a többit horányi üzemünkben, magunk készítettük. Most már a kilencedik hajó épül Horányban! Ezek a saját gyártmányú, lapos fenekű, 45—50 személyes átkelőhajók olyan jól beváltak, hcagy nemcsak magunk számára, hanem megrendelők részére is gyártunk belőlük, így a sztálinvárosi tanácsnak szeptember elején adunk át egy ötvenszemélyes kishajót. — A Dunakanyar révjáratai- ral, úgy tudjuk, elégedett a közönség — vetjük közbe —, a déli részeken azonban még mindig kezdetleges, öreg ladikok és kompok szállítják az utasokat, illetve a járműveket. — Valóban így van. A soroksári Duna-ágban még néhány helyen evezős csónak a révjárat, a komp pedig a két part között kifeszített drótkötélbe akasztott ihúzófa segítségével, szintén emberi erővel közlekedik. Reméljük azonban, hogy a most kidolgozott ötéves terv első éveiben már ezeken a helyeken is modern, motoros járatokat állíthatunk be. Berényi igazgató elmondja még, hogy a rév járatok korszerűsítése nem old meg minden problémát. Ha a partviszonyok nem megfelelőek, ha nincs kövezett út a révhez, akkor hiába a legjobb révjárat, a járművek esős időben beragadnak a parti agyagba. így van ez a Szentendrei-sziget egyi'k gyorsan fejlődő nyaralótelepénél, Suránynál. A gödi tanács nem rendezte a révnél a partot, nincs megfelelő lejáró út s emiatt nem tudnak kompot beállítani. Surányban pedig sokan építkeznek. Az építési anyagot nagy kerülővel, a ta- hitótfalui hídon kell odaszállítani. Ez a szállítási többlet az építési költségeket is lényegesen megnöveli. Nem tengeri medvék a Kishajózási Vállalat hajósai. Nem ezer kilométerekre szállítják az utasokat és az árut az öreg Duna hullámain. Ök csak a szembenéző partok között hajóznak oda-vissza. Munkájuk mégis nehéz, fárfihivatás. Eső veri, szél cserzi, nap barnítja arcukat. Csak télen pihennek meg, amikor a zajló jégtáblák lehetetlenné teszik a hajózást. Győri Mihály Dunakeszivel szemben, a festői szépségű Horányban működik a Pest megyei Kishajózási Vállalat hajójavító üzeme. Sztáiinváros számára készül ez az 50 személyes kishajó. Könyves Lajos és Lőrincz Sándor míniummal festik a hajó oldalát. Kamera András, Knáb János és Dombrádi István napokon belül végez a hegesztéssel és szegecseléssel. Kiköt a komp. A Dunakanyar átkelőhelyein ilyen motoros hajókkal bonyolítják le a gyors személy- és teherforgalmat. Képünkön az Újpesti Dózsa labdarúgói „búvóhelyükre” érkeznek. Egyetlen kártevője sines a cigánymeggynek Az Alíöldön több változatban igen elterjedt meggyfajta a cigánymeggy (fekete-, apró-, szapora-, sommegy). Sarjról ■ jól és bőven szaporítható. Alanyként is használható, de sokkal értékesebb a gyümölcse, amely június végétől augusztusig folyamatosan érik, a fajtától függően. A cigánymeggyet főleg szörp készítésére használják fel. Nagyüzemben árugyümölcsösként kitűnően telepíthető, a Pándy meggytípusokat jól termékenyíti. Azon kevés gyümölcsök közé tartozik, amelyeknek gyakorlatilag, semmiféle kártevője nincs, Az anyag fizikai fogalmának újabb fejlődése A modern fizika az anyag atomon kívüli formáit tárja fel Új tanács háza I ki ad on Már hírt adtunk arról, hogy Iklad új tanácsházat épít. Most pedig, íme az indokolás: Ez ma még a tanácsháza. Elaggott, régimódi, roskatag épület. Vele szemben Klement János, az ikladi Előre Tsz állatgondozója ilyen „házacskát” húzott fel magának — a munkaegységekre kapott pénzből. Ehhez hasonló ház még 182 épül a községben. Ezért épül az új faluhoz méltó hajlék a községi tanács részére is. (Gábor Viktor felv.) Hogyan készül a fűszerpaprika ? A természettudományok rohamos fejlődése egyre több régi fogalomnak ad új tartalmat. Áll ez az anyagra is. Marx György Kossuth-díjas, a fizikai tudományok doktora, a következőkben mondotta el, mi tartozik az anyag fogalmába a fizika mai álláspontja szerint. A tudomány évszázadokon át beérte azzal, hogy anyagnak csak az atomokból felépülő formákat tekintse. Már a régi görög materialisták, majd Newton óta az újkori fizikusokat is foglalkoztatta azonban a kérdés, vajon nem tartozik-e az anyagok sorába a fény is? De csak a századforduló táján igazolódott be, hogy a fényben csakugyan felismerhetők az anyag ösz- szes lényeges tulajdonságai. Szintén kis részecskékből, úgynevezett fotonokból áll, ezek pedig nem különböznek lényegesen az atom alkotórészecskéitől — az elektronoktól, protonoktól és neutronoktól — sőt, képesek azokkal kölcsönösen egymássá átalakulni. Ezt bizonyítja, hogy a fény kteleííkezésekor a fényforrás tömege rendkívül kis mértékben ugyan, de mérhetően csökken, tehát a fény anyagból születik. Az atomrobbanásnál például az atomok anyagának csaknem egy ezreléke fény- és egyéb sugarakká alakul át, s a nap tömegét a sugárzás másodpercenként több tonnával csökkenti, ugyanakkor a csillagok közti térben kószáló sugárzás meny- nyisége növekszik. Az atom részecskéinek vizsgálatából az is kiderült, hogy a hagyományos értelemben vett anyagok elemi építőköveire sem jellemző például az éles határfelület és az áthatolha- tatlanság, ami a legfeltűnőbben különböztette meg a hagyományos értelemben vett anyagot a fénytől. Azt pedig ma már talán mindenki tndja, hogy a fény tömeget hordoz, képes erőt kifejteni és munkát végezni. A harmincas években azután a fejlődő tudománynak az anyag fogalmát a fény után más jelenségekre is ki kellett terjesztenie. Felfedezkat, amelyek a másodperc milliomod részénél is rövi- debb idő alatt sugárzássá alakulnak át és így a természet legnagyobb hatású robbanóanyagának, vagy energiahordozójának tekinthetők. A legutóbbi időkben ismerték meg a neutrínókat, amelyeknek akkora az áthatoló képességük, hogy a nap középpontjáról az egész környező anyagtömegen keresztültörve jutnak el a földre. Ezekről a sugárzásokról is kiderült, hogy kétségtelenül anyagi valósággal rendelkeznek és ez megnyilvánulhat tömegben, munkavégzésben, erőkifejtésben Is. A régi fogalommeghatározás tehát szűknek bizonyult. Az áthatolhatatlamság, az éles határfelület, a pusztán mechanikai mozgástörvények és az atomból való felépítettség kevés az anyag meghatározásához. Az anyag különböző formáinak közös jellemző tulajdonságait a tudomány ma már abban látja, hogy mindegyik energiát és tömeget hordoz, mindegyikre egyaránt érvényes az energia és a tömeg megmaradásának elve, alkotó elemeik — az atomok, a fotonok, a mezonok és a neutrínók — azonos mozgási törvényeket követnek és képesek egymássá átalakulni. Ez pedig azt jelenti, hogy anyagnak kell minősítenünk mindent, amit a természetben észlelünk. Mindezek a természettudomány módszereivel megismerhetők, és a felsorolt közös, egységes fizikai sajátosságokat mutatják. FILMHIREK A NAGY DRÁMAÍRÓ unokája, Tankred Ibsen — Norvégia legnépszerűbb filmrendezője — a Peer Gynt, a Tenger asszonya és a Kísértetek f ilmre vitelére készül. SZTALINABADBAN, Tas- kentben, Rigában, Minszkben. Bakuban és Tbilisziben új szovjet filmstúdiók épülnek. Na- gyobbítják és új technikai berendezéssel látják el a LENFILM és a Gorkij filmstúdiót. Moszkva közelében építik fel a világ legnagyobb népszerű-tudományos filmek gyárát. A tervek szerint a szovjet filmgyárak 1965-ben már százhetvenöt játékfilmet gyártanak majd. A leszedett piros paprikát kocsányán keresztülfúrva kell fonálra fűzni. Az így nyert füzéreket pajtákban kell tárolni a teljes száradásig. A füzérekben a paprika kiszárad és utóérésen megy keresztül, értékes festőanyag- tartalma növekedik. A paprikamalomban előbb a csumát távolítják el, majd a csöveket forint nagyságú darabokra zúzzák össze, és ezt a félterméket őrölik meg. A magban levő olaj az őrlemény színét elmélyíti és tüzesítü Megfelelő darálóval házi használatra is lehet paprikát őrölni, azonban ennek minősége nem éri el a gyári készítményét. ték többek között a mezon oXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXWXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV Egy tízesztendős üzlet — Tízesztendős a gödöllői 94-es számú vas- és műszaki bolt. Kárpáti Béla, a bolt vezetője, tíz esztendeje vezeti a boltot, itt volt akkor is, amikor megnyílt az üzlet. — Négy eladó várta a vásárlókat és a havi forgalom 60 000 forint volt — emlékezik vissza. — És most? — Heten árusítunk az üzletben, a havi forgalom 800— 900 ezer forint! Amíg beszélgetünk, egymásnak adják a vásárlók a kilincset. — Megyei viszonylatban is kitűnő az áruellátásunk — magyarázza a boltvezető —, még az is könnyen lehetséges, hogy a miénk a legkifo- gástalanabb egész Pest megyében ... A Csepel, a Danu- via és a Pannónia motorkerékpárokhoz mindenféle alkatrész kapható nálunk, s mert hírünk messze eljutott, Budapestről, Szolnokról, Kecskemétről jönnek hozzánk motoralkatrészért. — A legkeresettebb cikkek? — A motorkerékpár, a kerékpár és a „finom” háztartási gép. Hatvan motorkerékpárt adtunk el ebben az évben. Nemrég kaptunk 12 Super hűtőszekrényt, már csak egyetlenegy van. — Kik vették meg? — Üj villamos hűtőszekrény tulajdonos lett például dr. Bárdi László orvos, Illés Imre lakatos és Jáki Kálmán műszerész a Ganz Árammérőgyárból. Keresett cikk a mosógép. Egyre többen vásárolnak televíziót is, egyre több gödöllői ház tetején jelenik meg a jellegzetes, T-alakű antenna. — Melyik típusból fogy a legtöbb? — Legtöbben az Orion AT 505-ös készüléket keresik. Sajnos, ebből a nagyképernyős típusból nem tudjuk mindig kielégíteni a vásárlók igényét. Nem kapunk belőle annyit, amennyi kellene. Jó lenne, ha többet gyártanának az AT 505-ös típusból, mert ennek a készüléknek jó a híre. — Jelenleg milyen készülék kapható? — AT 403-as, Munkácsy. A RÁVILL megígérte, hogy hamarosan kapunk más típusokat is. Kell is, mert a római olimpia előtt nyilván tovább növekszik a gödöllőiek vásárlási kedve — vélekedik Kárpáti Béla boltvezető, amikor éppen egy új vevő áll meg kíváncsian a televíziókészülékek előtt. — Mit vásárol? — érdeklődünk. — Egyelőre csak barátkozom a készülékkel — mosolyog Pintér József, valkói vasutas. — Melyik tetszik? — A Munkácsy és az AT 403-as. — Attól függ, hogy mekkora a lakása — ad szakértői tanácsot Kárpáti Béla boltvezető —, a nagy képernyős készülék csak tágas szobában jó, mert csak távolról élvezhető a kép. — Gondolkozom még — válaszolja Pintér József. — Nem akarom elhamarkodni a vásárlást. Gödöllőtől tizenhárom kilométerre, Valkőn lakom. Ott nincs különösebb szórakozás a mozin kívül. Jó barát lesz a televízió... — mondja a vasutas és búcsúzik. — Holnap bejövök a pénzzel. Kárpáti Béla boltvezető bólint. — Ügy ismerem a vásárlókat, mint a tenyeremet. Első pillantásra pontosan tudom, ki a komoly vevő és ki az, aki csak kíváncsiságból lép be az üzletbe — magyarázza a mindig udvarias boltvezető. — Visszajön holnap ez a vasutas és megveszi a televíziót. Üjabb készülék talált hát vevőre. — Hány televíziót és rádiót adnak el? — Három-négy televíziót és öt-hat rádiót hetenként. Csak az a baj, hogy gondot okoz számunkra a rádiójavítás. Ez egyelőre megoldatlan. Gödöllőről bajos a készüléket Budapestre szállítani, s ez költséges is. A szervizkocsi ritkán jön ki, csak akkor, ha 10—15 készülék gyűlik össze, így elég hosszú ideig kell vár. niok a tulajdonosoknak, amíg készülékük ismét működik. Amíg beszélgetünk, sűrűn cserélődik a vásárlóközönség. Bajszos, csizmás bácsika kerítésfonatot keres. Hiába. — Nincs — sajnálkozik a boltvezető —, sokan keresik a vasárut, a feketelemezt, drótot, kerítésfonatot. Méltán kifogásolhatják a vevők, hogy a vasáru-igényeiket nem tudjuk kielégíteni. Jobb lehetne az ellátásunk, kell valamiféle vasáru ... Sokféle cikk lassanként kiment a divatból, de kerítésfonat vagy szög kell. — Milyen cikkeket nem vásárolnak ma már az emberek? Kárpáti Béla boltvezető elvezet a raktárba. Sorra megmutogatja a régóta heverő árucikkeket. Régi formájú eke. Lókapa. Nem kell senkinek. Talán majd csak az örökké éhes rozsdának. — Mi vált még divatjamúlttá, az elmúlt tíz esztendő alatt? — Eltűnt a szénvasaló. A helyét a villanyvasaló foglalta el. Nincs ma már mosódeszka sem, amint a népnyelv nevezte, rumpli... A múlté a kézihajtású csavaró is... — sorolja a boltvezető. Tegnap még használták nap, mint nap ezeket a cikkeket Gödöllőn éppen úgy, mint a környéken mindenütt. Ma viszont már a boltok raktáraiban porosodnak — rozsdásodnak. És holnap? Az ócskavas közé kerülnek, vagy talán egy- egy múzeumba. Addig azonban még sok villamos háztartási gépet adnak el Gödöllőn, a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat 94-es számú vasműszaki boltjában. MolnáJ* Karolj