Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

4 I960. JÚLIUS 14. CSÜTÖRTÖK M keresztül-kasul hajóznak a Dunán A Dunán nemcsak nemzet­közi áruforgalom bonyolódik. A két part lakói egymással is érintkezni akarnak. A Duna Pest megyei szakaszán: Szob­iéi Adonyig, illetve a soroksá­ri Duna-ágban Dömsödig — Budapestet kivéve — csupán két híd szeli át a folyót. így a két oldal közötti forgalmat gyakorlataikig a Pest megyei Kishajózási Vállalat átkelőjá­ratainak kell lebonyolítania. — A Duna Pest megyei sza­kaszán húsz átkelőjáratot tar­tunk fenn — mondja Berányi István, a vállalat igazgatója. Járataink az utóbbi években sokat fejlődtek, modernizálód­tak. Tavaly kettő, az idén hat új kishajóval gyarapodtunk. A nyolc új hajó közül csak kettőt épített a MAHART, a többit horányi üzemünkben, magunk készítettük. Most már a kilen­cedik hajó épül Horányban! Ezek a saját gyártmányú, la­pos fenekű, 45—50 személyes átkelőhajók olyan jól bevál­tak, hcagy nemcsak magunk számára, hanem megrendelők részére is gyártunk belőlük, így a sztálinvárosi tanácsnak szeptember elején adunk át egy ötvenszemélyes kishajót. — A Dunakanyar révjáratai- ral, úgy tudjuk, elégedett a közönség — vetjük közbe —, a déli részeken azonban még mindig kezdetleges, öreg ladi­kok és kompok szállítják az utasokat, illetve a járműveket. — Valóban így van. A sorok­sári Duna-ágban még néhány helyen evezős csónak a révjá­rat, a komp pedig a két part között kifeszített drótkötélbe akasztott ihúzófa segítségével, szintén emberi erővel közleke­dik. Reméljük azonban, hogy a most kidolgozott ötéves terv első éveiben már ezeken a he­lyeken is modern, motoros já­ratokat állíthatunk be. Berényi igazgató elmondja még, hogy a rév járatok korsze­rűsítése nem old meg minden problémát. Ha a partviszonyok nem megfelelőek, ha nincs kö­vezett út a révhez, akkor hiá­ba a legjobb révjárat, a jár­művek esős időben beragad­nak a parti agyagba. így van ez a Szentendrei-sziget egyi'k gyorsan fejlődő nyaralótelepé­nél, Suránynál. A gödi tanács nem rendezte a révnél a par­tot, nincs megfelelő lejáró út s emiatt nem tudnak kompot be­állítani. Surányban pedig so­kan építkeznek. Az építési anyagot nagy kerülővel, a ta- hitótfalui hídon kell odaszál­lítani. Ez a szállítási többlet az építési költségeket is lényege­sen megnöveli. Nem tengeri medvék a Kis­hajózási Vállalat hajósai. Nem ezer kilométerekre szállítják az utasokat és az árut az öreg Duna hullámain. Ök csak a szembenéző partok között ha­józnak oda-vissza. Munkájuk mégis nehéz, fárfihivatás. Eső veri, szél cserzi, nap barnítja arcukat. Csak télen pihennek meg, amikor a zajló jégtáblák lehetetlenné teszik a hajózást. Győri Mihály Dunakeszivel szemben, a festői szépségű Horányban műkö­dik a Pest megyei Kishajózási Vállalat hajójavító üzeme. Sztáiinváros számára készül ez az 50 személyes kishajó. Könyves Lajos és Lőrincz Sándor míniummal festik a hajó oldalát. Kamera András, Knáb János és Dombrádi István napokon belül végez a hegesztéssel és szegecseléssel. Kiköt a komp. A Dunakanyar átkelőhelyein ilyen motoros hajókkal bonyolítják le a gyors személy- és teherforgalmat. Képünkön az Újpesti Dózsa labdarúgói „búvóhelyükre” érkeznek. Egyetlen kártevője sines a cigánymeggynek Az Alíöldön több változat­ban igen elterjedt meggyfajta a cigánymeggy (fekete-, apró-, szapora-, sommegy). Sarjról ■ jól és bőven szaporítható. Alanyként is használható, de sokkal értékesebb a gyümöl­cse, amely június végétől augusztusig folyamatosan érik, a fajtától függően. A ci­gánymeggyet főleg szörp készí­tésére használják fel. Nagy­üzemben árugyümölcsösként kitűnően telepíthető, a Pándy meggytípusokat jól terméke­nyíti. Azon kevés gyümölcsök közé tartozik, amelyeknek gya­korlatilag, semmiféle kártevő­je nincs, Az anyag fizikai fogalmának újabb fejlődése A modern fizika az anyag atomon kívüli formáit tárja fel Új tanács háza I ki ad on Már hírt adtunk arról, hogy Iklad új tanácsházat épít. Most pedig, íme az indokolás: Ez ma még a tanácsháza. Elaggott, régimódi, roskatag épület. Vele szemben Klement János, az ikladi Előre Tsz állatgon­dozója ilyen „házacskát” húzott fel magának — a munka­egységekre kapott pénzből. Ehhez hasonló ház még 182 épül a községben. Ezért épül az új faluhoz méltó hajlék a köz­ségi tanács részére is. (Gábor Viktor felv.) Hogyan készül a fűszerpaprika ? A természettudományok ro­hamos fejlődése egyre több régi fogalomnak ad új tar­talmat. Áll ez az anyagra is. Marx György Kossuth-díjas, a fizikai tudományok doktora, a következőkben mondotta el, mi tartozik az anyag fogalmá­ba a fizika mai álláspontja szerint. A tudomány évszázadokon át beérte azzal, hogy anyag­nak csak az atomokból fel­épülő formákat tekintse. Már a régi görög materialisták, majd Newton óta az újkori fizikusokat is foglalkoztatta azonban a kérdés, vajon nem tartozik-e az anyagok sorá­ba a fény is? De csak a századforduló táján igazolódott be, hogy a fényben csakugyan fel­ismerhetők az anyag ösz- szes lényeges tulajdonsá­gai. Szintén kis részecskékből, úgynevezett fotonokból áll, ezek pedig nem különböznek lényegesen az atom alkotóré­szecskéitől — az elektronok­tól, protonoktól és neutronok­tól — sőt, képesek azokkal kölcsönösen egymássá átala­kulni. Ezt bizonyítja, hogy a fény kteleííkezésekor a fényforrás tömege rendkívül kis mértékben ugyan, de mér­hetően csökken, tehát a fény anyagból születik. Az atomrobbanásnál pél­dául az atomok anyagá­nak csaknem egy ezrelé­ke fény- és egyéb su­garakká alakul át, s a nap tömegét a sugárzás másodpercenként több tonnával csökkenti, ugyanakkor a csillagok közti térben kószáló sugárzás meny- nyisége növekszik. Az atom részecskéinek vizsgálatából az is kiderült, hogy a hagyo­mányos értelemben vett anyagok elemi építőköveire sem jellemző például az éles határfelület és az áthatolha- tatlanság, ami a legfeltűnőb­ben különböztette meg a ha­gyományos értelemben vett anyagot a fénytől. Azt pedig ma már talán mindenki tndja, hogy a fény tömeget hordoz, ké­pes erőt kifejteni és mun­kát végezni. A harmincas években az­után a fejlődő tudománynak az anyag fogalmát a fény után más jelenségekre is ki kellett terjesztenie. Felfedez­kat, amelyek a másodperc milliomod részénél is rövi- debb idő alatt sugárzássá alakulnak át és így a termé­szet legnagyobb hatású rob­banóanyagának, vagy ener­giahordozójának tekinthetők. A legutóbbi időkben ismerték meg a neutrínókat, amelyek­nek akkora az áthatoló ké­pességük, hogy a nap közép­pontjáról az egész környező anyagtömegen keresztültörve jutnak el a földre. Ezekről a sugárzásokról is kiderült, hogy kétség­telenül anyagi valósággal rendelkeznek és ez meg­nyilvánulhat tömegben, munkavégzésben, erőkifej­tésben Is. A régi fogalommeghatározás tehát szűknek bizonyult. Az áthatolhatatlamság, az éles határfelület, a pusztán me­chanikai mozgástörvények és az atomból való felépítettség kevés az anyag meghatározá­sához. Az anyag különböző formáinak közös jellemző tu­lajdonságait a tudomány ma már abban látja, hogy mind­egyik energiát és tömeget hordoz, mindegyikre egy­aránt érvényes az energia és a tömeg megmaradásának el­ve, alkotó elemeik — az ato­mok, a fotonok, a mezonok és a neutrínók — azonos mozgási törvényeket követnek és képesek egymássá átalakul­ni. Ez pedig azt jelenti, hogy anyagnak kell minősítenünk mindent, amit a természetben észlelünk. Mindezek a ter­mészettudomány módszereivel megismerhetők, és a felso­rolt közös, egységes fizikai sajátosságokat mutatják. FILMHIREK A NAGY DRÁMAÍRÓ uno­kája, Tankred Ibsen — Nor­végia legnépszerűbb filmren­dezője — a Peer Gynt, a Ten­ger asszonya és a Kísértetek f ilmre vitelére készül. SZTALINABADBAN, Tas- kentben, Rigában, Minszkben. Bakuban és Tbilisziben új szov­jet filmstúdiók épülnek. Na- gyobbítják és új technikai be­rendezéssel látják el a LEN­FILM és a Gorkij filmstú­diót. Moszkva közelében épí­tik fel a világ legnagyobb nép­szerű-tudományos filmek gyá­rát. A tervek szerint a szovjet filmgyárak 1965-ben már százhetvenöt játékfilmet gyár­tanak majd. A leszedett piros paprikát kocsányán keresztülfúrva kell fonálra fűzni. Az így nyert füzéreket pajtákban kell tárolni a teljes száradá­sig. A füzérekben a paprika kiszárad és utóérésen megy keresztül, értékes festőanyag- tartalma növekedik. A papri­kamalomban előbb a csumát távolítják el, majd a csöveket forint nagyságú darabokra zúzzák össze, és ezt a fél­terméket őrölik meg. A mag­ban levő olaj az őrlemény színét elmélyíti és tüzesítü Megfelelő darálóval házi használatra is lehet paprikát őrölni, azonban ennek minő­sége nem éri el a gyári ké­szítményét. ték többek között a mezon o­XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXWXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV Egy tízesztendős üzlet — Tízesztendős a gödöllői 94-es számú vas- és műszaki bolt. Kárpáti Béla, a bolt veze­tője, tíz esztendeje vezeti a boltot, itt volt akkor is, ami­kor megnyílt az üzlet. — Négy eladó várta a vá­sárlókat és a havi forgalom 60 000 forint volt — emléke­zik vissza. — És most? — Heten árusítunk az üz­letben, a havi forgalom 800— 900 ezer forint! Amíg beszélgetünk, egy­másnak adják a vásárlók a kilincset. — Megyei viszonylatban is kitűnő az áruellátásunk — magyarázza a boltvezető —, még az is könnyen lehetsé­ges, hogy a miénk a legkifo- gástalanabb egész Pest me­gyében ... A Csepel, a Danu- via és a Pannónia motorke­rékpárokhoz mindenféle al­katrész kapható nálunk, s mert hírünk messze eljutott, Budapestről, Szolnokról, Kecs­kemétről jönnek hozzánk mo­toralkatrészért. — A legkeresettebb cikkek? — A motorkerékpár, a ke­rékpár és a „finom” háztar­tási gép. Hatvan motorkerék­párt adtunk el ebben az év­ben. Nemrég kaptunk 12 Su­per hűtőszekrényt, már csak egyetlenegy van. — Kik vették meg? — Üj villamos hűtőszekrény tulajdonos lett például dr. Bárdi László orvos, Illés Imre lakatos és Jáki Kálmán műszerész a Ganz Árammérőgyárból. Ke­resett cikk a mosógép. Egyre többen vásárolnak televíziót is, egyre több gödöllői ház te­tején jelenik meg a jellegze­tes, T-alakű antenna. — Melyik típusból fogy a legtöbb? — Legtöbben az Orion AT 505-ös készüléket keresik. Saj­nos, ebből a nagyképernyős típusból nem tudjuk mindig kielégíteni a vásárlók igényét. Nem kapunk belőle annyit, amennyi kellene. Jó lenne, ha többet gyártanának az AT 505-ös típusból, mert ennek a készüléknek jó a híre. — Jelenleg milyen készülék kapható? — AT 403-as, Munkácsy. A RÁVILL megígérte, hogy ha­marosan kapunk más típuso­kat is. Kell is, mert a római olimpia előtt nyilván tovább növekszik a gödöllőiek vásár­lási kedve — vélekedik Kár­páti Béla boltvezető, amikor éppen egy új vevő áll meg kíváncsian a televíziókészülé­kek előtt. — Mit vásárol? — érdeklő­dünk. — Egyelőre csak barátko­zom a készülékkel — moso­lyog Pintér József, valkói vas­utas. — Melyik tetszik? — A Munkácsy és az AT 403-as. — Attól függ, hogy mek­kora a lakása — ad szakértői tanácsot Kárpáti Béla bolt­vezető —, a nagy képernyős készülék csak tágas szobában jó, mert csak távolról élvez­hető a kép. — Gondolkozom még — vá­laszolja Pintér József. — Nem akarom elhamarkodni a vá­sárlást. Gödöllőtől tizenhá­rom kilométerre, Valkőn lakom. Ott nincs különösebb szóra­kozás a mozin kívül. Jó ba­rát lesz a televízió... — mondja a vasutas és búcsú­zik. — Holnap bejövök a pénz­zel. Kárpáti Béla boltvezető bó­lint. — Ügy ismerem a vásárló­kat, mint a tenyeremet. Első pillantásra pontosan tudom, ki a komoly vevő és ki az, aki csak kíváncsiságból lép be az üzletbe — magyarázza a mindig udvarias boltvezető. — Visszajön holnap ez a vas­utas és megveszi a televíziót. Üjabb készülék talált hát vevőre. — Hány televíziót és rá­diót adnak el? — Három-négy televíziót és öt-hat rádiót hetenként. Csak az a baj, hogy gondot okoz számunkra a rádiójavítás. Ez egyelőre megoldatlan. Gö­döllőről bajos a készüléket Budapestre szállítani, s ez költséges is. A szervizkocsi ritkán jön ki, csak akkor, ha 10—15 készülék gyűlik össze, így elég hosszú ideig kell vár. niok a tulajdonosoknak, amíg készülékük ismét működik. Amíg beszélgetünk, sűrűn cserélődik a vásárlóközönség. Bajszos, csizmás bácsika ke­rítésfonatot keres. Hiába. — Nincs — sajnálkozik a boltvezető —, sokan keresik a vasárut, a feketelemezt, dró­tot, kerítésfonatot. Méltán ki­fogásolhatják a vevők, hogy a vasáru-igényeiket nem tud­juk kielégíteni. Jobb lehetne az ellátásunk, kell valami­féle vasáru ... Sokféle cikk lassanként kiment a divatból, de kerítésfonat vagy szög kell. — Milyen cikkeket nem vá­sárolnak ma már az emberek? Kárpáti Béla boltvezető el­vezet a raktárba. Sorra meg­mutogatja a régóta heverő árucikkeket. Régi formájú eke. Lókapa. Nem kell senkinek. Talán majd csak az örökké éhes rozsdának. — Mi vált még divatjamúlt­tá, az elmúlt tíz esztendő alatt? — Eltűnt a szénvasaló. A helyét a villanyvasaló foglal­ta el. Nincs ma már mosó­deszka sem, amint a népnyelv nevezte, rumpli... A múlté a kézihajtású csavaró is... — sorolja a boltvezető. Tegnap még használták nap, mint nap ezeket a cikkeket Gödöllőn éppen úgy, mint a környéken mindenütt. Ma vi­szont már a boltok raktárai­ban porosodnak — rozsdásod­nak. És holnap? Az ócskavas közé kerülnek, vagy talán egy- egy múzeumba. Addig azonban még sok villamos háztartási gépet ad­nak el Gödöllőn, a Pest me­gyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat 94-es számú vas­műszaki boltjában. MolnáJ* Karolj

Next

/
Oldalképek
Tartalom