Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-17 / 142. szám
1960. JÚNIUS 17. PÉNTEK CSAK A PRÓBAFÚRÁS KÖLTSÉGE HIÁNYZIK Egy apróság, ami sok bosszúságot okoz Pilisszentlászlón — A maga nemében páratlan hely a mi községünk az egész világon; Dimény Péter mondja ezt, Pilisszentlászló tanácselnöke, aki eddig megbízottként látta el azt a tisztséget, de a napokban szabályszerűen meg is választották rá. Az első pillanatban azt hiszem, hogy a lokálsoviniszta beszél belőle, bár tagadhatatlan, hogy a kis falu gyönyörű környezetben fekszik, valósággal a Pilis ölében. Itt ér véget az autóút, amely Szentendrével köti össze, a faluból már csak vadregényes turistautak vezetnek a nyári díszbe öltözött hegyek közé. De azért mintha lenne némi túlzás Dimény Péter állításában, hiszen a világon, ha nagyon keres valaki, talán mégis talál még néhány hasonlóan szép helyet; Csakhamar megtudom, hogy nem is a lokálsoviniszta elfogultsága, hanem a jogos elkeseredés szólt a tanácselnök szavával, mert a mondatnak folytatása is volt: — Nálunk megmaradt a jobbágyrendszer. Itt ma is a hűbérrendszer uralkodik ... Hitetlenkedve várom a magyarázatot. Meg is kapom, s az alábbiakat tudom meg belőle: Pilisszentlászló talaja „gi- lisztás”. A helyi nyelvjárás igy fejezi ki a fertőzöttséget. A kutak vize tehát egészségtelen. Ha nem is minden kúté, de a kevésbé mély, ásott kutaké. A községnek magának három kútja van, de az egyik, a legmélyebb, tehát a legjobb, elromlott. A szivattyújával történt valami baj. Hiába rángatják a karját, nem hozza föl a vizet. A másik két kút vize túl- kevés a lakosság szükségletének kielégítésére, de minősége sem * kifogástalan,' ezenfelül nem is a belterületen fekszik, hanem elég messze a lakott részektől; — A faluban 39 magánírót van. A legtöbbnek a tulajdonosa csak azoknak ad engedélyt a kút igénybe vételére, akik kötelezik magukat, hogy évente két-három napi munkával egyenlítik ki az elhordott víz árát. Most már értem, hogy miért páratlan hely Pilisszentlászló. Azt viszont nem értem, hogy miért nem rázta le magáról eddig ezt az igát, amely a sötét múlt elrettentő emlékeként megrekedt ebben a valóban gyönyörű völgykatlanban. A kis faluban — a népszámlálás 292 házat és 960 lelket talált benne Szilveszter éjszakáján — elég jól kereső emberek élnek. Termőföldjük ugyan elég kevés, alig 340 hold szántó öleli körül a falut, de a lakóit nem is ez a kis föld tartja el, hanem a környékbeli erdők, meg a kőbánya. A földdel leginkább az asszonyok foglalkoznak, a férfiak az erdőgazdaságban és a kőbányában találnak elég jól fizetett munkát. A tanácselnök azt már leplezetlen dicsekvéssel mondja, hogy egyetlen fillér adóhátralék nincs Pilisszentlászlón, az adókötelesek már az év második negyedére kivetett adókat is az utolsó fillérig befizették. Szép, külön keresethez jutnak azok is. akik a nyári hónapokban nzetővendéget fogadnak hajlékukba. Mert nagy itt az idegenforgalom. A szezonban valósággal nyüzsögnek a turisták, akik ebből a faluból indulnak túráikra a hegyek közé. — Nemcsak az adómorál kifogástalan, de a társadalmi munkára is megvan a készség a falu népében. Szívesen belesegítettek a háborús események következtében súlyosan megsérült iskola renoválásába, bővítették' az óvodát, a parányi egészségházai is berendezték, legalább ötvenezer forint értékű munká' adtak annak a nyolcszázezei forintos, hét kilométer hosz- szú kerítésnek a megépítéséhez, amellyel az erdőgazdaság vette körül az erdőt,, hogy a vadak kártevéseitől megmentse a földek termését Szó, ami szó: kicsit érthetetlen, hogy miért nem jut pénz az ivóvíz-probléma megoldására. A pilisszentlászlói tanácselnök erre a kérdésre ismét meglepő választ ad. Azt mondja, hogy az artézi kút tetemes költségeire bizonyosan lenne fedezet, tekintélyes ösz- szeget adna bele a község és számítani lehetne a járás, a megye, sőt a kormány segítségére is. — Csak a próbafúrás költségére nincs pénzünk — mondja Dimény Péter. — A Földtani Intézet fölajánlotta a szükséges eszközöket, sőt, szakembert is szívesen adna hozzá, de annak fizetéséről már magunknak kellene gondoskodnunk. Egy-egy próbafúrás így körülbelül öt-hat- száz forintba kerülne. De erre a költségvetésünkben fedezet nincs. Artézi kutat pedig próbafúrások nélkül nem csináltathatunk. Próbafúrásokkal lehet csak kitapogatni azt a pontot, ahol megfelelő vízrétegre számíthatunk, ahonnan feltörő vizet kaphatunk. Hát ezt bizony nehéz megérteni. Hogy néhány száz forinton múljék egy község vízellátása Dimény Péternek, mint tanácselnöknek bizonyosan igaza van. Ha nincs valamire költségvetési fedezet, akkor azt csak szabály- sértéssel lehetne megcsinálni. A szabályokat viszont nem szabad, de nem is ajánlatos megsérteni. De azért mintha valami még sem lenne rendjén való ebben a dologban. A járás, a megye hivatott szervei megvizsgálhatnák, hogy hol lappang itt az a bürokratikus buktató, amely ilyen megfoghatatlan módon teszi lehetetlenné a pilisszentlászlói visszás helyzet felszámolását és azzal együtt az ivóvíz-kérdés megoldását. M. L. A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságai elnökeinek és titkárainak értekezlete A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságainak elnökei és titkárai csütörtökön megbeszélést tartottak a Hazafias Népfront székházában. Dr. Ortutay Gyula főtitkár és Harmati Sándor országos titkár beszámolói után a megjelentek behatóan megvitatták a Hazafias Népfrontnak a kongresz- szus tanácskozásából eredő feladatait. Szabadtéri színpadot épít Dalostalálkozót rendez BIA Július 17-én ismét dalostalálkozó lesz Bián, és ez alkalommal a hangversenyt már az új szabadtéri színpadon tartják meg. Ez a színpad, amelynek építésébe rövidesen belefognak, az iskola előkertjébe kerül. A biai iskola az egykori Mettemich-kastélyban működik, tornatermébe a kastély régi, oszlopokkal díszített főbejárata vezet. Már tavaly is itt rendezték meg a biai dalostalálkozót, most azonban az udvart elegyengetik és a kapubejáratot teljesen rendbehozzák, aránylag kevés munkával mindez gyorsan elvégezhető, különösen, ha annyi kéz vállalkozik a szükséges munkára, mint Bián, ahol a szabadtéri színpad építéséhez a Hazafias Népfront szinte minden embert mozgósított. Elsősorban a dalárda jelentkezett munkára, de részt vállalnak abban a KISZ, a sportegyesület, a termelőszövetkezet tagjai és az iskola növendékei is. így azután valóban pár hét alatt elkészülhet a szabadtéri színpad. Nemcsak a dalostalálkozót tartják meg aztán ezen a színpadon, hanem a nyár folyamán színházi előadásokat is rendeznek. Fellép rajta az iskolai és a helyi, de több környékbeli színjátszó csoport, szó van azonban arról is£ hogy fővárosi színtársulatokat is felkérnek szabadtéri előadások megtartására. Aláírták a magyar—szovjet rádió- és televízió egyezményt A Magyar Rádió és Televízió székházában csütörtökön ünnepélyesen írták alá a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő rádió- és televízió bizottság s a Magyar Rádió és Televízió közötti egyezményt. Az egyezményt szovjet részről I. SZ. Csernyisev, a rádió és televízió bizottság első elnökhelyettese, magyar részről Gács László. a rádió és televízió elnöke írta alá. Az egyezmény kiterjed rádió és televízió műsorok cseréjére, illetve bővítésére, a rendszeres tapasztalatcserére, közös műsorok készítésére és munkatársak cseréjére. Pest megyeiek a legjobbak között Közzétették az V. országos tejtermelési verseny négyhónapi részeredményeit A Földművelésügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta az V. országos tejtermelési és tej tisztasági verseny 1960. január 1-től április 30-ig tartó időszaka részeredményeit. Az egységnyi területen a legtöbb tejet termelő gazdaságok versenyében a kistehenészettel (30—50' tehén) rendelkező termelőszövetkezetek közül az első helyet a ceglédi Vörös Csillag Tsz, a másodikat a nagykátai Március 15 Tsz. a harmadikat pedig a pomázi Petőfi Tsz szerezte meg. A ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben átlagosan 48 tehenet fejtek és egy tehén átlagosan 1854 kiló tejet adott. A nagykátai tsz tehenei átlagosan 1682, a pomázi Petőfi Tsz tehenei pedig 1598 kilogramm tejet adtak. A tejtisztasági versenyben ez a három tsz (sorrendjüknek megfelelőért) 173, 180, illetve 177 pontot szerzett. Az állami gazdaságok kis- tehenészetei közül a Kertészeti Kutató Intézet 50 tehenet fejő érdi gazdasága szerezte meg a harmadik helyet. A gazdaság 50 fejőstehene egyenként átlagosan 1702 kilogramm tejet adott az elmúlt négy hónap alatt. Az országban a legjobb eredményt elért termelőszövetkezeti fejők között az első helyet Baráth István, a ceglédi Vörös Csillag Tsz fejőtehenésze érdemelte ki, aki kilenc tehenet gondozott és a verseny eddigi szakaszában tehenenként átlagosan 2122 kilogramm tejet fejt. A harmadik helyre ugyancsak Pest megyei fejő került, Csák Béla személyében, aki szintén a ceglédi Vörös Csillag Tsz tehenésze. Csák Béla a gondjaira bízott kilenc tehén mindegyikétől 1999 kilogramm megfelelő tejzsírtartalmú tejet fejt. Az ország legtöbb tejet termelő teheneinek versenyében is előkelő helyet vívott ki Pest megye. A termelőszövetkezetek között a ceglédi Vörös Csillag Tsz tehenei érdemelték ki a második, illetve harmadik helyet. A tsz Kati nevet viselő tehene négy hónap alatt 3626 kiló (3,92 százalék tejzsír tartalmú), míg a harmadik helyen végző Szemes nevű tehene 3408 kiló (4,13 százalékos tejzsír tartalmú) tejet adott. Az állami gazdaságok teheneinek versenyében az első helyre a Kertészeti Kutató Intézet érdi gazdaságának Auguszta nevű — 4448 kiló, 4,07 százalék tejzsírú tejet adó — tehene került. A harmadik helyre a gödöllői egyetemi tangazdaság Ilike nevű tehene bizonyult a legérdemesebbnek, amely 4537 kiló, 3,68 százalékos tejzsírt tartalmazó tejet adott. Az országos tejtermelési verseny közzétett részeredményei tehát arról tanúskodnak, hogy a megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai — az elmúlt évekhez hasonlóan — nagy gondot fordítanak tehenészeteik fejlesztésére és teheneik gondozására. Reméljük, hogy nemcsak a részeredmények, hanem majd a verseny végső eredményei is újabb Pest megyei sikerekről adnak számot. Kitüntették a versenyben legjobb eredményt elért tsz-eket A kormány a Termelőszövetkezeti Tanács elnökének a földművelésügyi miniszterrel együttesen tett előterjesztésére kitüntette azokat a tsz-eket, I amelyek az 1958—59. gazdasá- I gi évre meghirdetett országos termelési versenyben a legjobb eredményeket érték eL Az 1200 holdnál kisebb területen gazdálkodó tsz-ek kategóriájában elismerő oklevéllel tüntette ki az abonyi Kossuth Termelőszövetkezetet, VALÓSÁGOS KIS GYÁRTELEPPÉ * fejlődött a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz. A jórészt tömegcikkeket gyártó szövetkezet nagy gondot fordít a lakosság igényeinek kielégítésére. A közelmúltban is több új cikk gyártását kísérletezték ki a ktsz szakemberei. Felvételeink a fejlődő szövetkezetben készültek. Ebben a műhelyben az új típusú Ikarus autóbuszokhoz Varga Sándor fémnyomó készíti a dísztárcsákat. Nemrégiben készült el az infrasütő készülék prototípusa. A vendéglátóiparban használatos praktikus kivitelű készülék sorozatgyártását rövidesen megkezdik. i Már az új szerelőcsarnokban is üzemszerűen folyik a termelés. Itt készítik majd sorozatban az új cikkeket. (Gábor felv.) jy ét embert, akik- jÍ\ nek kevesebb kedvük volt a munkához, „megszorongatták”, ha kullognak is, azért el ne maradjanak végképp a tervteljesítésben. Egyikük egyetemi előkészítőre jelentkezett, hárman pedig esti technikumba. Nyolcán azt a csorbát köszörülték, amit az általános iskolai végzettégükön ejtettek a szüleik, de még inkább a maguk kamasz nemtörődömsége. A töb- j- biek szaktanfolya- I mokon okosodtak. Sok új filmet léí- j tak közösen. A Csen- ; des Dont megnéz- \ ték a moziban és í végigolvasták a köny. \ vet is. Beszélgettek \ róla, nem éppen \ szervezett irodalmi l vitán, hanem csak í úgy, munka közben i és az ebédszünetek- í ben. AZ EDZŐ Ne szaporítsuk tovább a szót, hanem ismerjük el, hogy igyekeztek teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek megkívántainak ahhoz, hogy a brigádot ne csak úgy emlegessék: a Nagy Jóskáék, hanem azt mondják róluk: Ságvári szocialista KlSZ-bri- gád. A futballcsapat megalakítását ugyan nem jelölték meg kü. lön szerződésben, de belefoglalható a „közösen szervezett szórakozás” nevű feltételbe. Azoknak, akik most érik el, vagy éppen hogy elhagyják a huszadik esztendőjüket, közös örömet és még jobban összeforrasztó baráti érzéseket jelent. Megszervezték tehát a csapatot. Az üzemi sportkör adott labdát, bőr szeges cipőt, lenge klott- alsókat is. Minden a legjobbnak, legszebbnek látszott, amikor eszükbe jutott, hogy közéjük tartozik Király Imre is, akinek műlába van. Az esztergapadnál ez nem számít, de a futballcsapatban nem lehet belőle hátvéd. Mit csináljanak? Kihagyják csak úgy egyszerűen és szó nélkül? Mindnyájan érezték és tudták, hogy ezt nem tehetik. Éppen ők nem, akik a „szocialista” névért harcolnak. Törték a fejüket, mit tegyenek. Lemondjanak Imre miatt az egész futball- dologról?! Amikor finom tapintattal kikérdezgették, az derült ki, hogy Király Imre éppen a műlába miatt sokkal többet tud a játék taktikai fogásairól — hiszen rokkantsága rákény- szerítette, hogy mások mozgását élesebben megfigyelje —, mint a többiek. Akik jobban szerették rúgni a bőrt, semhogy az aprócska fogásokra figyeljenek. Ha még néhány futball-szak- könyvet hozzáolvas igen jó edző válha- tik belőle. Nagy szerep, nagy felelősség jut neki. Egy pillanatra sem érezheti magát ötödik keréknek. Ez a brigád tehál nemcsak a subler- ral mér pontosan, hanem finom és érzékeny műszerük var az emberi lélekhez is — dk —
