Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-10 / 136. szám
I960. JŰNTDS 10. PÉNTEK MEcrei KÖSZÖNET HELYETT i. Ezael az írással egy méltatlanul mellőzött munkásembernek szeretnék elégtételt szolgáltatni. Ha ugyan elégtétel lehet 10 évi nagyszerű munkáért egyetlen újságcikk, a sokszor megszolgált jutalom, vagy elismerés helyett. ¥ Demény Jánosról, a Munke*- ügyi Minisztérium 208-as Iparitanuló Intézetének szakoktatójáról van szó. Életéről túlzás nélkül mondhatni: kész regény. Alig szabadult fel a géplakatos és motorszerelő szakmában, kezébe fegyvert nyomtak. Tizenhétben esett fogságba., Azt hitte, számára örökre befejeződött a háború. Álmáiban sem gondolta, hogy lesz olyan idő, amikor majd önként ragad fegyvert. A fogságban gazdag orosz arisztokratához adták ki dolgozni. Amolyan „jólelkű” úri? emberhez, aki nem győzte hangoztatni, mennyire szereti a magyarokat. Bizonyságul húszezret szedett össze belőlük, szibériai ólombányájában robotolni. Itt érte őket az Októberi Szocialista Forradalom hire, s itt csaptak fel a bolsevik agitátorok hívó szavára vöröskatonának. Mind a húsz. ezren. Csitától a brjanszki erdőig űzték, verték a fehéreket. 1918 novemberében lépte át a magyar határt. Öt év alatt sok mindent megtanult. Egyebek között azt is, hogy a történelmet nem a hősök, hanem az egyszerű emberek milliói csinálják. Ez a tanulság diktálta neki. hogy néhány napi pihenő után részt kérjen magának a .magyar őszirózsás forradalom harcaiból. Volt katonatársaival és a forradalmi munkásokkal részt vett a bebörtönzött Kun Béla kiszabadításában. Volt direktóriumi elnökhelyettes Esztergomban és századparancsnok a vöröshadseregben. Csapatával Mindszent—Csanyteleknél harcolt a túlerőben levő királyi román csapatok ellen. Itt, néhány kilométernyire falujától, esett másodszor fogságba. Ezúttal Bukarestbe vitték. ahonnan csak 1920-ban szabadult. Évekig bujkált Budapesten. Dolgozni csak olyan műhelyben mert, ahol nem firtatták, kicsoda, honnan jött. Falujába húsz «év múltán ment vissza. Itt érte a felszabadulás. Demény János ismét teljes szívvel vállalta a részét a ' tennivalókból. Földet osztott, munkáról, élelmiszerről gondoskodott a rászorultaknak, panaszokat orvosolt, s esténként arról beszélt az embereknek, milyen szép lesz itt az élet tíz év múlva. A pártból azonban — ma sem érti hogyan — kívül maradt. Valahogy úgy megszokta, hogy mindig, mindent együtt csináljon a kommunistákkal, annyira közéjük tartozónak érezte magát, hogy eszébe sem jutott kérni a felvételét. Mire kérte volna — késő volt Tagzártat lépett életbe ő pedig „maszek” lett: lakatosműhelyt nyitott. Tíz évvel ezelőtt, 1950-ben adta be az iparengedélyét, s munkát vállalt a Csepel Autógyárban. Először motorszerelő volt, később fékmester, végül szakoktató. Első perctől kezdve szívesen foglalkozott a fiatalokkal, a szakma szépségére, titkaira tanítgafcta őket. Természetesnek látszott tehát, hogy 1952-ben. amikor a gyár mellett megalakult a ipari- tanuló-intézet, Demény János odament, ahová a szíve húzta:- a „gyerekekhez”. Fékmester korában kétezer- kétszáz forintot is megkeresett. Az intézetben pedig — eleinte — 1400-at kapott. Mégis szívesem . vállalta, csi- . nálta. ★ Nyolc év telt el azóta. János bácsi idén ünnepli 65. születésnapját'. Igazság szerint utánosak a tanműhelyben, nem fogja a hely otthon. Kerékpárra ül, úgy látogatja végig őket, hogy lássa: minden rendben van-e? A fiainál minden rendben van. Még soha, egyet sem ért közülük komolyabb baleset: A munkában szorgalmasak, ügyesek. Koffer Jóska például tavaly szabadult a keze alatt s az átadó üzemben, ahol most dolgozik, májusban az ő brigádja lett az első. A többiek- ről is csupa jót mondanak a főnökök. Legtöbbjük már most többet keres, mint a mesterük. Szépen öltözködnek, némelyiknek már motorkerék párja, televíziója is van. Náluk tehát* minden rend ben van. • * i És János bácsinál? Aki 466 jó szakmunkást nevelt az országnak s a gyerekeken kívül senkitől még egy jó szót sem kapott érte? Pedig nem az anyagi becsvágy fűti. Ezt már akkor bebizonyította, amikor kevesebb fizetésért átment az intézetbe dolgozni. Megbecsülésre, néhány köszönő szóra vágyik. Vagy egy csokor virágra, amelyet hiába várt munkatársaitól a pedagógusnapon ... Nyíri Éva már nyugdíjba kellene mennie, ha... Ha nem félne a semmittevéstől. Ha nem jelentené neki az intézet, a „gyerekek” az egész világot. S nem utolsósorban: ha volna kit a helyére állítani. Nyolc év alatt 466 ipari tanulót oktatott a motorszerelő szakmára. Négyszázhatvanhat tanítványából egy sem bukott meg, mind felszabadult, Közülük 260 ma is a Csepel Autógyárban dolgozik, mint jó keresetű, megbecsült szakmunkás. A 466 fiatalból nyolcvannégyen lettek élmunkások. Jócskán akadtak köztük oklevelei: és jelvényes kiváló dolgozók. János bácsinak semmiféle kitüntetése nincs. Két növendéke az ipari tanulók országos versenyén szerzett dicsőséget magának és mesterének. Ispán Imre ai 1954-es versenyen első, kormányos Mátyás a múlt hónapi országos versenyen második helyezést ért el a motorszerelő szakmában. Mindkettőjüket díjmentes üdüléssel, péhzzel jutalmazták, s azonnal félszabadították. János bácsi a Munkaügyi Minisztériumtól szintén pénzjutalmat kapott. Az intézettől semmit. Még jó szót sem. Minden „gyerekének” szá- montartja a sorsát. Tudja, hányán teljesítenek katonai szolgálatot, ki áll esküvő előtt s kit hány apróság szólít apunak vagy anyukának. Volt tanítványai ragaszkodnak hozzá: gyakran meglátogatják. Egy-egy karácsonyra, születésnapjára húsz-íhuszonöt képeslap is érkezik egyszerre, szívből jövő jókívánságokkal. János bácsi pedig időnként ünneplőbe öltözik, ahogy esküvői tanúhoz vagy keresztapához illik. A munkaideje három órakor lejár. De ha a „gyerekek” dóiMEDÁRD KÖRÜL A napján, szerdán, azaz e hó 8-án esett. Néhol túl kiadós, felhőszakadás, de reggel, délben vagy este — mikor hol — egy kicsit majdnem mindenütt szemetelt. Mármost mi lesz? Hiszen tudvalevő, hogy ezek után kerek negyven napig be nem zárulnak az ég csatornái. Persze, ez csak babona, de azért,.. ugyebár __ sose l ehet tudni. Mit Szól tehát a leg- illetékesebb fórum, a Meteorológiai Intézet? — Halló! Hogyan? De kérem, ennek nincsen tudományos alapja, néphiedelem, semmi más. Bár kétségtelen, hogy június első hetében, ha esik, többnyire esős napok következnek azután. Persze nem negyvennapos eső. Lehet az effajta nyáreleji ■ esős időszak éppúgy 35, mint 45 nap is. — Egyszóval nagyon esős nyárra van kilátásunk? — Nem ezt mondtam. — Dehát a Meteorológiai Intézet megjósolja az időt... •— Kérem, mi nem jósolunk, csak a beérkezett jelentések alapján előre jelezzük az időjárást. Azt is csak 24 órára. Ma helyenként további zivatarokra van kilátás, holnap szintén. “ És a táv- pfognózis? — Az pedig csak a távolabbi vidékekről érkező jelentéseken alapuló következtetés. — Mégis, ilyen borús, esős, zivataros lesz a nyarunk? — Honnan tudjam? Nem vágyók időjós, talán kérdezze meg Medárdlól... — De hiszen az a Medárd, ha egyáltalán élt, már régen halott és nem is volt esőcsináló. *=» Hát akkor mit akar tőlem? Én sem vagyok esőcsináló, sem időjós! Sőt, ahogyan az a Medárd, még szent se vagyok. — Vagyis nem lehet megtudni, hogy milyen idő járja a nyáron? —: Ami azt ü leti... Szóval, hosszú esztendők tudományos meg figyelései alapján arra lehet következtetni a június elejei esőzésekből, hogy az esős időjárás valószínűleg még hosz- szabb ideig tart. Eltarthat akár két hetet is. Ez pedig semmiesetre sem negyven nap. Viszonthallásra! , Az ember természettudományos alapon áll, de ha egyszer a Meteorológiai Intézet mondja, hogy a szerdai felhőszakadás után' Tiosz- szabb esőzésre van kilátás? Vtóvégre szerdán Medárd volt... Hogy csak kéthetes eső várható? Ezek szerint Medárd az idén nem teljesíti a tervet. (sze) Csak elenyésző károkat okozott Bián a keddi felhőszakadás Csütörtökön nem volt nagyobb eső a megye területén A kétnapos nagy esőzés után csütörtökön szeles és sokfelé borús időjárás következett. Megyénk területén azonban az esti órákig a keddi, illetve szerdai felhőszakadásokhoz hasonló nagyobb mennyiségű Csapadék sehol sem esett. Néhol futó záporok voltak. Biával a vihar következtében megszakadt telefonösszeköttetés helyreállott. A községi tanácsnál a keddi égszakadásról a következőket mondották: — Kedden kora délután mintha dézsából öntenék, akkora felhőszakadás zúdult községünkre és határára. Az esőt sűrű égzengés kísérte. Nagyon sok ház pincéjét elöntötte a víz, ezért kellett a tűzoltók segítségéhez folyamodnunk. Estig a vizet kiszivattyúzták a pincékből. A mélyebben fekvő szántóföldeken valóságos tavak képződtek, de a víz rövidesen le- szivárgott és csak elenyésző károkat okozott. Pasztákban jég is esett, óz sem tett nagyobb kárt sehol. Kisebb károk minden esetre vannak. A telefonvezetékeket a falun tavit! villámcsapás érte. Ez okozott némi zavart, szerda estére azonban az összeköttetést helyreállították. Szerdán a szobi járás területén néhol 30 milliméteres eső esett, egyes helyeken jég is. Komoly károk azonban nem keletkeztek. Érdekes, hogy Szobon, a járás székhelyén, sem kedden, sem szerdán egy csepp eső sem esett. Hasonlóképpen elkerülte a szerdai felhőszakadás Nagykőröst, ott sem volt egy csepp eső, ellenben sűrűn vil- lámlott és dörgött. Cegléden kisebb eső és vihar volt. Ipartörténeti ritkaság A 21-es Építőipari Vállalat dolgozói nemrégiben megkezdték a pesti Vigadó helyre- állítását. Már befejezték az épület egyik fontos részletének, a tükörfolyosó födémjének, illetve tetőszerkezetének elkészítését. A helyreállítási munka érdekességeként a napokban leemelték a nagy termet áthidaló két főtartót. A A szakértők megállapítása szerint ezek az ország legelső acélszerkezeti rácsos főtartói. Az ipartörténeti ritkaságként kezelt rácsos főtartókat múzeumban helyezik ei. Játék az életért Forgatják a Budapesti Filmstúdió gödöllői telepén a Játék az életért című, népszerű tudományos állatfilmet. A film főszereplői kölyökállatok. A film tudományos magyarázatot ad az Állatok játékáról, amely megelőző felkészülés az állat későbbi életére. Főrendező: Kollányi Ágoston, operatőr: Vancsa Lajos, az „állatóvoda” pedagógusa: Szigethy Kálmán. Készül a felvétel a muflonbárányról és a kecskegidáról. Előtérben: az egyik kis róka. (MTI—Foto — Bojár Sándor felv.) nál Jancsi a saját Zetorunk- kal. Mert a harmatban nem hullik a levele. Magas, erős testű ember érkezik. Biciklijére támaszkodva leemeli a kalapját és a homlokát törli. A kazlazó- kat nézi egy ideig, aztán a tanyagazdáhos fordul. ' — Húzasd ide az elevátort, mert- nehéz már ilyen magasra viliázni. A magas, erős testű ember Barbaró Mihály növénytermesztési brigádvezető. Ötven körülinek nézem, mondom is neki, amikor lekezelünk. Nevet. — Miska ■ bácsi vagyok én már több mint tíz esztendeje ... A Hatvanöt is lemegy rólam az őszön... De nincs ideje az embernek az évet számolni, ha annyi a munkája, mint amennyit én vállaltam. Eckrisch Gáspár felnéz a kerékpárjára támaszkodó emberre és a jókedvű mosoly pufókra gömbölyíti ráncoktól sűrű hálóba kerített arcát. — No, a Miska jól megszorozta a vagyont. Tavaly csak Mihály és a Zetort nézi, a sajátjukat, meg a másik kettőt, a gépállomásét. A vontatók mögött magasra púpozot- tan a takarmánytól, imbo- lyognak a pótkocsik. A kazal mellé fordulnak. Gáspár bácsi odaszalad, intézkedik, s máris hozzák az elevátort. Az éjjel már eshet. Estéi-e kazalban lesz a takarmány — néz az égre Barbaró Mihály. — Mert sok takarmány kell nekünk... A vezetőségi gyűlésen kimondtuk, hogy szarvasmarhákból az év végére százhúsz darab legyen az istállóban. Kocákat is hozni kell, mert ha több az állat, jobban pénzel a tagság ... MOSt is húsz forintot fizettünk előleget minden munkaegységre ... Majd négyszázezer forint ment a tagság zsebébe. Közben az elvátor forogni kezd. A szalagjára dobott takarmányt olyan magasra szórja, hogy a délelőtti gyenge szellő szétteríti az udvaron. Kicserélik az áttételt, hogy lassúbb legyen a forgás. Eckrisch Gáspár visszajön a lóistálló fala mellé — ahová mi is húzódtunk — az árnyékba. — Megnézed-e a padlást? » kérdezi a brigádvezetötöl. — Meg — feleli és már t«- dúlunk is. Útközben magyarázzák el, hogy a ló és a szarvasmarha-istálló tetején ajtót akarnak nyitni. Ne kelljen az új termést — mint régen — zsákonként a lépcsőn felcipelni. — Embertelen munka az. Néhány forduló után reszket az ina akármilyen erős embernek ... így meg a gumiszalagon, szépen felsétáltatjuk a búzát és az árpát... As aratásra ( készülés azonban nemcsak ennyiből áll. A zsákokat már válogatják, foltozzák, a köteleket, zsinegeket, de még a vízhordó edényeket is előkészítik. — Molnár Feri, a párttitkár mondta nekem, hogy a kommunista gyűlésen az aratásról volt szó. Amikor a kapálás kezdődött, akkor is szót értettek a kommunisták az emberekkel, hogy jöjjön a családból mindenki. Most is így lesz mert akik gyárba járnak( aratni megjönnek. A gabonánk szép. A szalmája rövid, de erő?. A kalásza pedig jól mutat... Talán a raktárunk is kevés lesz, olyannak látszik a termés __ Ha i dejében és ésszel nyúlunk mindenhez, jó lesz itt a közösben az első esztendő. Déri Károly János bácsi a motor szerkezetét magyarázza a „gyerekeknek” (Magyar Alfréd felv.) tizennégy holdja volt, az idénre hatszázra kerekítette ... — Neked meg nyolcvan marhád és ki tudja, hány disznód van. Kacsából kétezer, csirkéből meg négyezer van ott az ólban — mutat Barbaró Miska bácsi az egyik távolabbi épületre. Adják-veszik a szót, én is tüzelem őket néhány kérdéssel. így tudom meg, hogy Barbaró Miska bácsinak sok gondja volt, van is a hatszáz holddal, de félelem már nincs benne a kapálás miatt, — Tizenhat férfi és negyven asszony az állatidó, de jönnek a férjek és a feleségek, néha a gyerekek is segíteni. Mert. ki-ki nem annyit vállalt fel a kapásból, amennyivel maga megbír, hanem a családra is számolt... Hiszen azelőtt is a család kapált, nem egyedül csak az ember. Most meg jó időnk van,- gyorsan kell végezni ... — A kukorica második kapálását kezdik a héten — veti közbe a. tanyagazda. — Az ám, szoros az idő, mert aratásig másodszorra is tisztázni kell a tövek alján a sorokat — mondja Barbaró Kazlat raknak baltacímből, réti szénából és lucernából. Kapálják a kukoricát, borsót szednek és cseresznyét, permet hull a szőlőre, takarmányt vetnek a jószág t elé, szemre szoktatják a kiscsirkéket, kacsák vonulnak az Hatóhoz, hűvösbe húzódnak a hízóba fogott süldők. Tenni kell, mindent sorban és szívósan, mert a nap nem vár az égen. Szabályos útjához mi igazodunk. Ablakát tárja a nyár, a „végtermék-készítő” idő. A szigetújfalui Béke Tsz tanyáján az alacsonij, gömbölyű Eckrisch Gáspár bácsi a gazda. így is mutatkozik be azután, hogy pontosan megtudakolta, kifélék és mi járatban vagyunk. , — Idegen ne lődörögjön itt. Azt nem szeretem. A tanya udvarán már olyan magasan viliáznak a kazla- zók, hogy szertelátnak a határba a magtárpadlásos istállók tetőnyerge fölött. — Szép a baltacímünk — márkol ki belőle Gáspár bácsi. Mindig éjjel vágta HajAblakát tár i a Á INIYÁÜ
