Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

fattlád MESTERSZAKACS! t« CEGLÉD, ALBERT IRS A, C EG LÉ D BE R CÉL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 135. SZÄM 1960. JÚNIUS 9. CSÜTÖRTÖK Pedagógus tagjelöltek pártmunkája Egyre több pedagógus érzi úgy, hogy pártunkban a helye. Különösen azok a fia­talok, akiket a népi demokrá­cia nevelt. A ceglédi fiatal pedagógusok közül szép szánt-, mal vannak már tagjelölt párttagok. Pártmunkát kér­tek, dolgozni akarnak a kö­zösség érdekében. A leg­hasznosabb munkát — kép­zettségüknek megfelelően — a kultúra területén tudják vé­gezni. Varga Sándor, a ta­nács népművelési felügyelője, örömmel ragadta meg az al­kalmat, segítőtársakra, aktí­vákra van szüksége. Közös megbeszélésre hívta össze a fiatal tagjelölteket, megtár­gyalták a legközelebbi felada­tot. Tizenegy tagjelölt vállal­ta, hogy egy-egy kijelölt tsz- be elmegy tájékozódni. Meg­vizsgálják a tsz kulturális helyzetét, életét, a hiányossá­gokat, a lehetőségeket a jobb kultúrmunka emelésére és a KISZ-tevékenységet, hogy se­gíthessenek. Egyelőre a fő cél a tájéko­zódás, hogy a tények ismere­te alapján őszre a szövetkeze­tek részére a tanács népmű­velési osztálya, a kultúrház igazgatósága és a MEDOSZ közösen megfelelő kultúr- programot dolgozzon ki — természetesen az érdekelt tsz-ek vezetőinek bevonásá­val. Nagyon helyes ez az elgon­dolás, így lehet majd biz­tosítani a tervszerűbb, egysé­gesebb, színvonalasabb kul- túrmunkát termelőszövetke­zeteinkben. Szép feladatra vállalkoztak fiatal tagjelölt pedagógusaink. Sok sikert kívánunk munká­jukhoz. Bízunk bennük; fia­talos lendületükben, lelkese­désükben, abban, hogy mél­tók lesznek pártunkhoz. — Zsadon — Dél-Pest megyei képzőművészek VI. kiállítása A Kossuth Múzeumban újabb kiállítás nyílik. Me­gyénk déli részén élő képző­művészeink ismét jelentkez­nek — számadásra, sereg­szemlére. Egy év munkájá­nak válogatott anyagát mu- S tátják be — alkotómunkájuk | ihletője, műveik hivatott bí­rálója — a dolgozó nép előtt. Ez manapság nagy próbatételt jelent a művészek számára, mert az örvendetesen látoga­tott megyei tárlatok közönsé­ge az elmúlt években nagy fejlődésről tett tanúságot. Nem fogad el kritikátlanul mindent, amit a művészek elébük tárnak, hanem egyre inkább avatottként szólnak hozzá a bemutatott művek­hez. Együtt nézve a kiállítási anyagot, nem mulaszthatjuk el kritikai megjegyzéseinket sem: — hiányoljuk az önbi­zalmat, amit az bizonyít, hogy többen az elmúlt években al­kotott és kiállításokon már szerepelt műveiket küldték be, minden bizonnyal azzal a gondolattal: „ha már ezt egy­szer elfogadták, most is el­megy’“. Nincs ez úgy jól! Le­gyen több bátorságuk a mű­vészeknek, mert -mindig újabb, érettebb alkotásokat várunk tőlük. Sokan közü­lük megelégszenek egy elért színvonallal, holott a ru­tinmunka egyhangúságot, mo­dorosságot von maga után. Úgy látjuk, hogy a kiállító művészek többsége belső, lé­lektani, kifejezésbeli problé­mákon töpreng, s közben nem veszi, nem tudja, vagy nem akarja észrevenni a körülötte pezsgő mindennapi életet. Holott a dolgozó nép ezer­színű életének és munkájá­nak ábrázolása kiszélesíti a művészi ábrázolás lehetősé­geit. A kiállított képek többsége — a szigorú elbírálás ellené­re — azt a reményt kelti, hogy alkotóink újabb fejlődés előtt állanak, melynek bizo­nyítása rajtuk múlik. Ne fe­ledjék Dési Hubert intel­meit: „A festészet folyamat, s a festő nem képeket fest, hanem a világgal és a világ­ról értekezik.” „ _ ­— y — o — Igen jó ellenfelet győztünk le, egy a pártoló tagok közül A földművésszövetkezet hi­vatalos lapjának legutóbbi száma beszámol arról, hogy Kozák Jánost, a Ceglédi Földművesszövetkezet étter­mének főszakácsát „mester­szakács” címmel tüntették ki. Mindenki meglepetéssel fo­gadta a hírt, hiszen a kitün­tetett nem mondta el senki­nek az újságot. * Felkerestük Kozák bácsit a konyhában, ahol éppen 400 személy ré­szére készített ízletes ebédet. — A múlt héten részt vet­tem az országos szövetkezeti szakácsverseny döntőjén — mondja —, ahol alföldi ve­gyes imbisz-tálam első díjat nyert. Nagy Volt az örömöm, hiszen ez azt jelentette, hogy az országban először én ka­pom meg a „meszterszakács” megtisztelő kitüntetést és vele együtt 2000 forintot. A múltról nem szívesen be­szél, hiszen fiatal kukta ko­rában igen sok nélkülözésen ment keresztül. Vay báró konyháján, ahol inaskodott, négy szakács tevékenykedett, ezektől „lopta” el a szakmát. Vay báró családja négy sze­mélyből állt, s ezek kiszolgá­lására kilenc konyszemély- zet dolgozott. Később Vay báró nagybátyjánál, majd Ná- dasdi grófnál dolgozott. — Katonai bevonulásomkor 140 tiszt úr részére főztem szinte látástól vakulásig — folytatja Jani bácsi —, 1945- ben egységünk átállt a szov­jet hadsereg .oldalára, s a németek ellen harcoltunk. A sok nélkülözés után nagyon jó volt a szovjet embereknek főzni. Megbecsülték munká­mat, s talán annak köszön­hetem, hogy hét évig vezet­tem itt Cegléden a szovjet tiszti étkezdét. Majd annak megszűnte után a földműves­szövetkezet konyhájának ve­zetésével bíztak meg. Nagyon szeretem a munkámat. — Mit szeretnek legjobban a ceglédiek? — Legtöbb ember pörköltet és különböző sülteket rendel, nem nagyon kedvelik a kü­lönleges ételeket. — Bizonyára nagyon sok különlegességet főz otthon, Kozák bácsi. — Nehogy azt higgyék. Ott­hon kezembe sem veszem a főzőkanalat. Legkedvesebb éte­lem a feleségem által főzött paprikáskrumpli. — Kecskeméti — — A JÁRÁSI TANÁCS KISZ-szervezete kedden este klubnapon látta vendégül a tanács dolgozóit. Sörrel és szendviccsel kínálták meg őket, majd a késő esti órákig vidám társasjátékkal szóra­koztak. — A MÁJUS 1 RUHAGYÁR ceglédi telepe májusi tervét 102,3 százalékra teljesítette. — A CSEMÖI MÉK meg­kezdte a szerződéskötést a szil­vára is. Eddig hat mázsa szil­vát kötöttek le szállításra. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI nőbizottságok vezetőit csütörtök délelőttre megbeszé­lésre hívta össze a járási nőta­nács. — A PETŐFI TSZ kukorica­területének 60 százalékán mintegy 150 holdon befejezték az első kapálást. — A FÖLDVÄRY KÁROLY iskola és a gyógypedagógiai iskola tegnap közösen tartotta meg a madarak és fák napját. A putri-sarki erdőben rende­zett kirándulásra kiilönvonal- tal mintegy 1000 tanulót vit­tek ki. — A FŐLDMÜVESSZÖ- VETKEZETI áruház ez évben 22 hűtőszekrényt adott el rész­letre. Az elmúlt héten a rész­letakciót beszüntették gép­hiány miatt. Tegnap nagyobb szállítmány érkezett és most már az érdeklődők ismét vá­sárolhatnak részletre ebből a kedvelt háztartási gépből. — A HÁZIIPARI SZÖVET­KEZET Rákóczi úti boltja he­tenként átlag 700—800 gyer­mekruhát és kötényt ad el. A hét végére ismét kapható lesz a kisfiú ing 2—14 évesek részé­re. í — A CSEMÖI RÁKÓCZI ;TSZ a dinnye értékesítéséből 5 jó bevételre számít. Négy hold ; cukordinnyéből 240 mázsát, 6 jhold görögdinnyéből pedig 800 jniázsát terveznek betakarítani. ; Ezekre a mennyiségekre már a ; szállítási szerződést is megkö- ! tötték. | KALAPÁCSVETŐK í Vasárnap a serdülő bajnokság- j gal egyidőben rendeztél^ meg a ' Vasutas-pályán a Ceglédi VSE ? meghívásos kalapácsvető verse- í nyék ? A felnőttek versenyét — amint £ azt a vezetők várták — a Kecske- ? méti TE kiváló versenyzője, Far- ? kas Ferenc nyerte eléggé közepes V eredménnyel. a Cegédi Vasutas ? versenyzője 23.42 m-es eredményé- £ vei nem tudott beleszólni az első V és a második helyért vívott harc- ? ba. ? Az ifjúságiak versenyét, az ál- £ landóan fejlődő formát mutató ? Magyar László az ifjúsági váloga- ? tott keret tagja nyerte viszonylag $ kiváló eredménnyel. ? £ EREDMÉNYEK: 2 Férfi felnőtt: ^ 1. Farkas Ferenc (Kecskeméti TE) $ 44.6f m £ 2. Gulyás Balázs (Nagykőrös) 34.91 m £ 3. Tóth Ferenc (Ceglédi VSE) í 23.42 m ? Ifjúságiak: \ ' 1. Magyar László (Ceglédi VSE) ' 2. Takács Ferenc (Ceglédi VSE) £ 26.91 m ' 3. Bán Lajos (Ceglédi Hunyadi) ' 25.71 m Ceglédi diákok az Erkel Színházban A gimnázium operabérleté­nek utolsó, negyedik előadó,- sára vasárnap délelőtt került sor az Állami Operaház Erkel Színházában. Bemutatásra ke­rült két egyfelvonásos opera, a Parasztbecsület és a Bajaz- zók. Az előadott műveket 100 gimnáziumi és 20 általános iskolai tanuló — a Hámán Kató általános iskola növen­dékei — tekintették meg. Ez­zel az utolsó előadással az 1959/60. iskolaév operebérlet- sorozata befejeződött. Remél­jük, hogy jövőre, az általános iskolák felső tagozatából és a gimnázium növendékeiből új­ból sokan váltanak bérletet és így egyre többen és többen ismerkednek meg a legszebb operákkal. Kovács Mihály bácsival répa- egyelés közben beszélgettünk, a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben. Csak pártoló tagja vagyok a termelőszövetkezetnek, mivel már nyugdíjas vagyok. A pos­tánál dolgoztam hosszú évekig. Itt nőttem fel Cegléden, itt kezdtem a postánál dolgozni, majd elkerültem Battonyára, ahol 20 évig voltam távirda- felvigyátó. A két fiam, a me­nyem, és a lányom is a postá­nál dolgozik. A kis házunk, be­leesik a tsz területébe. Látom, milyen szépen fejlődik a fia­tal, ősszel alakult tsz. Kell itt a munkáskéz, nekem pedig ku­korica kell majd az ősszel a két kis malac meghizlalásá- hoz. Így határoztam el, hogy a nyugdíjam mellett megkere­sem a malacok hizlalásához szükséges kukoricát és a tsz-t is segítem. Kukoricaföld nem jutott, répaföldet vállaltam, de a végzett munkámért kukori­cát kapok. Jól haladok a mun­kával, mert jól előkészített földbe került a mag, szép a ré­pa. — Horváth — hangzik általánosságban minden- felé. ahol a vasárnapi CVSE— Békéscsabai Építők mérkőzést tár­gyalják. Különösen az első fél­időben volt egyenrangú ellenfél, s bizony voltak borúlátók is kö­zöttünk a félidőben ... Ám a H. félidő kellemes látványt nyújtott számunkra. No, nem az öt egy­mást felülmúlóan szép gól miatt _ bár ez mindenre elégséges gyógyír —, hanem azért, mert ekkor játszott igazán jól csatár­sorunk! Nemcsak lendületesen, hanem ragyogó szárnyváltásokkal játszottak, s nem hiányzott a be­fejezéseknél sem az átütő erő. Kökény volt a szellemi vezér eb­ben a sorban» Ö képviselte a len­dületet, gyorsaságot is. ö bontotta meg az ellenfél védelmét és okos helyzetfelismerése nagyon sok tartalmat adott játékunknak, pe­dig nem is lőtt gólt. Még ennél is többet adott! Gyikó Benő lob­banékonysága. gyorsasága és szemfülessége mesterhármast eredményezett, de Nagy öcsi 18 méterről lőtt bombagólja is re­mek teljesítmény volt, aki ezen­kívül is jól játszott. Botost gólja dicséri, a játék nem ment neki úgy mint szokott és Gyurának sem. A védelem ezúttal ismét jól játszott. Gyikó Lajos és Pintér emelkedett ki, s Pákozdinak ment a leggyengébben. Csontos is csak a n. félidőben talált magára, míg Lengyel most is a szokott egyen­letes, jó játékát nyújtotta. Kalte- necker a gólnál hibázott, egyéb­ként jó volt. A C. Kossuth Építők csapata szombaton egy nálánál jobban játszó együttest győzött le 3:l-re. Ez volt magának a vezetőknek is a véleménye. Gyorsabbak, határo- zottabbak voltak a péceliek, de nem volt szerencséjük. Vagy ta­lán a mi védelmünknek volt sze­rencséje? Hát ezt is lehet mon­dani, azzal a kiegészítéssel, hogy a jókat segíti a szerencse is. Mert bizony jó volt a mi védel­münk. Delivel az élen. A fiatal Páncél sok szép védése mellett Csendes javuló formája Is kelle­mes látvány volt. Amennyire le tud higadni, (mindjárt könnyeb­ben tud gondolkodni), úgy javul játéka is. Milus következik sor- ,'rendben. akit Máté és Nagy Lajos követ. Bátran és okosan is ját­szottak. Csatáraink gyámoltala­nabbak voltak a szokottnál, s ezért nem volt a csapat játéka olyan folyamatos, összedolgozott, mint amilyen szokott lenni. Erőt­lenül, puhán játszottak, Laborcz még feltűnő félénksége tetejébe sportszerűtlenül is, kiállítása in­dokolt volt. A CVSE II vereséggel kezdett a járási kupában, amit Ceglédber- celtől szenvedett el itthon, 4:3 arányban. Itt Öcsai nem jelent meg a csapatból, s helyére Már­tonnak kellett beugrani... Az ifjúsági csapat is 10 játékossal utazott Kistarcsára és 4:0-ra győ­zött. itt pedig Hárshegyi nem je­lent meg, indokolatlanul . . . Fe­gyelmi elé kerül. Az Építők ifj. csapata is 4:0-ra győzte le a pé- celieket. igen tetszett a közönség­nek a CVSE úttörőinek játéka, decára annak, hogy 4:3-na kikap­tak a BVSC-től. A változatos, szép mérkőzésen kétszer is vezet­tünk. Imregi (3), irházi (2), Ócsai, Rossi s Jankovics (l—l). Jó: Csendes kapus és Osváth. ASZTALITENISZ A CVSE NB Il-es női csapata 10:6 arányú győzelemmel tért haza Pécsről. Sok huzavona, ^ sportszerűtlenség volt a pécsiek ^ részéről, amellyel a mérkőzés ^ kezdetét igyekeztek elodázni, mi-^ vei játékosuk késett. Egy és ne-^ gyedórás késéssel kezdtek csak, < amiért „meg is büntették” nyom-^ ban őket a 10:6-os vereséggel mondta Tóth István, a ceglédi ^ csapat vezetője. így kellene ezt ^ minden esetben csinálni! Kósik 4, ^ Pap É. 3, Tóthné 2, Füle 1 győ-^ zelmet szerzett. ^ \ GYEPLABDA í y l:0-ra kikapott ugyan a CVSE ^ csapata Budapesten, orsz. ifj. baj- ^ noki mérkőzés során a Bp. Épí-^ tők csapatától, a csapat azonban^ ennek ellenére dicséretesen ját- ^ szott. A bajnokjelölttől ilyen ^ arányban kikapni nem szégyen! ^ Demeter, Vágó, Molnár és Faragó ^ voltak legjobbjaink. ^ CEGLÉDI ÉPÍTŐK—VÁCI FONÖ II $ 22:6 \ í Vasárnap délelőtt az Épitők- ^ pályán Eisen játékvezetése mel- £ lett, háromszáz néző előtt a Váci ^ Fonó II ellen a következő felállt^ tásban kezdett a Kossuth ÉpítőR' csapata: Csendes — Irházi, Os- $ váth. Imregi, Tukacs, Jakosics, ? Rossi. Csere: Ócsai Károly. Az első félidőben védekező J Fonó II ellen nehezen vette fel í megfelelő játékmodorát a ceglédi? csapat. Erre a játék részre jel-; lemző, hogy a huszadik percben \ még csak 2:l-re vezetett csapa-} tunk. A második félidőben azon-; ban már kidomborodott az Építők j nagy obb tudása. megérdemelten\ nyerték bajnoki mérkőzésüket. ; Góllövő: Osváth (10), Tukacs< (4), > Ceglédiek a nagyvilágban Amikor ezzel a címmel elő­ször írtam a világjáró ceglédi tengerészről, akkor nem is ál­modtam arról, hogy tulajdon­képpen egy sorozatot indítot­tam el. Feljegyzéseimben egy­re szaporodik azoknak a ceg­lédieknek a száma, akik kilép­tek a nagyvilágba és itt-ott megbecsülést és jó hírnevet szereztek hazájuknak, váro­suknak. Ez az írás Füle Juditról, a világjáró szertornászról szól. Azt hiszem, hogy 1952-ben csak Kürti Béla tornatanár ki­tűnő szeme látta egy kis Tán- csics-iskolás lányban a nagy- képességű szertornászt. Ki­csiny, talán öt tagból álló tor- i nászcsapatot alakított, amely- \ nek legtehetségesebb tagja Fü- : le Judit volt. A szívós edzés i felszínre hozta a kislány lcé- j pességeit, szereplései egyre na­1 gyobb körben mozogtak. Elő- í szőr csak a városban. majd a \ járás után következett a me- ; gye és utána az ország. Innen j már csak néhány lépésre volt ! az országos keret, majd 1958- í ban megnyílt Füle Judit előtt \ a nagyvilág. j Közben a Táncsics-ból átke- \ rült a gimnáziumba. Érdekes, \ hogy utána kedves tornataná­2 ra, Kürti Béla is átkerült a \ gimnáziumba, ahol most ké- í pességeinek megfelelő környe­zetben neveli az ifjúságot. Fü­le Judit közben leérettségizett s ez idő szerint az olimpiai ke­retben készül Rómába, No, de lássuk, merre járt. — 58 május 25-én szerepel­tem először külföldön az NSZK-ban a Budapest—Rad- stadt városok közötti meghívá­sos tornaversenyen. Budapest kb. hét ponttal győzött, én Tass Olga mögött a második lettém. Néhány nap múlva az NDK-ban szerepeltünk Lipcsé­ben a jugoszláv—magyar—né­met tornaversenyen. Ezen a versenyen első lettem. — Csakhamar újabb komoly feladat várt a magyar szertor- nászokra. A moszkvai tornász- világbajnokság. Ezen a világ­méretű rendezésen nyolcvan­nyolc részvevő közül huszon­egyedikí lettem a részvevő magyarok közül Tass Olga mö­gött a második. 1959. november hetedikén a november hetedike tiszteletére rendezett sportünnepélyen Ke- let-Berlinben szerepeltem. 1960. április negyedikén nagy nemzetközi egyéni versenyt rendeztek Varsóban. Én is in­dultam ezen a nagyméretű versenyen, amelyen német, lengyel. finn, szovjet és svéd szertornászok vettek részt. A magyarok között első lettem, egyéniben, összetettben pedig tizenhat közül a hetedik. — Ennyi az. amit külföldi szerepléseimről tudok monda­ni. Talán hozzátehetem még azt. hogy részt veszek Rómá­ban az olimpián és tagja va­gyok annak a ■ csapatnak, amely június 10—20-án részt vesz Constantában megrende­zésre kerülő német—magyar— román tornászversenyen. — No és most, kedves Jut­ka, beszéljen valamit külföldi élményeiről, — Kérem, mi tornászok egé­szen különleges emberek va­gyunk. Nagy fegyelemben élünk. mindennapi életünk tel­jesen alá van rendelve az ed­zésnek. Én például hetenként négyszer megyek Pestre edzés­re. de minden nagyobb nem­zetközi rendezés előtt edzőtá­borba vonulunk és ott komoly, megfeszített munkával készü­lünk a versenyre. Ezzel aztán jóformán feleltem is a feltett kérdésre. Én a külföldi szerep­léseimen alig látok egyebet, mint a szállodát, amelyben megszállunk, az éttermei, amelyben étkezünk, az edzések helyét és a termet vagy a pá­lyát, amelyen verseny zajlik. — Talán mégis van innen- onnan valami kedves emléke. — A németek nagyon szívé­lyesen fogadtak, a lengyelek vendégszeretete is páratlan. Az NSZK-ban egy hétig vendéges­kedtünk a Fekete erdőben. Fe­lejthetetlen kirándulás volt. De talán mindezt felülmúlja a moszkvaiak kedvessége. A Moszkva folyó partján levő Park szállóban laktunk. A Kreml toronyórájának kongá- sa minden órában odahallat­szott. Talán jellemző a fogad­tatásra. hogy az étterem pincé­rei mindenképpen igyekeztek kedvünkbe járni. Nekem pél­dául nem volt étvágyam. A pincérek felajánlották, hogy felhozzák ebédünket a szállo­dai Szobába, ha az étterem nagy tömege zavar bennünket. Egész véletlenül megjegyez­tem. hogy a legszívesebben egy pár virslit ennék. A tol­mács meghallotta, azonnal to­vábbította, mint. az egyetlen kívánságomat. Persze, azonnal nagy hajsza indult meg a virsli után s nem telt bele egy ne­gyedóra, s a pincér mosolyog­va tette elém a virslit mustár­ral. Azt hiszem, hogy aznap az voll a legboldogabb pilla­nata. I Rik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom