Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

fiit MtG*CI kMíriap I960. JÚNIUS 9. CSÜTÖRTÖK A LESZERELÉSI BIZOTTSÁG SZERDAI ÜLÉSE Szerdán, a Nemzetek Palo­tájában Mosek csehszlovák delegátus elnökletével rendes ülést tartott a tízhatalmi le­szerelési bizottság. Marian Naszkowski lengyel küldött volt az első felszó­laló. Hangoztatta, az új szovjet javaslatok annak eredményeképpen jöttek létre, hogy a szov­jet kormány mélyen ele­mezte a bizottság héthetes vitájának eredményeit és tekintetbe vette a nyu­gati küldöttségek konk­rét javaslatait is. Á szovjet terv lehetővé teszi, hogy mindjárt kezdetben, a lehető legradikálisabb módon megoldódjék a váratlan tá­madás elhárításának kérdése. Ha a szovjet tervet elfogad­nák, megvalósítása közben egyetlen állam vagy állam­csoport sem kerülne előnyö­sebb vagy hátrányosabb hely­zetbe a másikhoz képest. Naszkowski hangoztatta, hogy mindjárt az első sza­kaszban megtiltanák a nuk­leáris értesülések és terme­lési adatok közlését olyan or­szágokkal, amelyek nincsenek a nukleáris fegyver birtoká­ban. Ez különösen azért fon­tos, mert a nyugatnémet kormány kalandortervekct sző és nukleáris fegyve­rekre vágyik. A szocialista országok haté­kony és szigorú nemzetközi ellenőrzést kívánnak — foly­tatta Naszkowski —, de soha­sem egyeznek bele olyan el­lenőrzésbe, amely leszerelés nélkül történnék és a kémke­dést szentesítené. Befejezésül hangoztatta, hogy sürgős és határozott leszerelési intézke­désekre van szükség. Ezért — mint mondotta — különösnek tűnik Eaton amerikai delegátus keddi felszólalása, amely­ben megkísérelte, hogy a tízhatalmi bizottságot visz- szaterelje az elszigetelt részletintézkedések megvi- <-itatásának útjára, ahelyett, hogy az ENSZ-köz- gyűlés határozatának megfe­lelően, az általános és teljes leszerelés egész problémájá­nak megoldásáról tárgyalna. Az utána felszólaló Ormsby- Gore angol delegátus beszéde megmutatta, a nyugati ha­talmak lényegében teljesen felkészületlenek arra, hogy építő módon megvitassák az új szovjet javaslatokat. A brit küldött arra hivatkozott, hogy az angol fordításokban pontatlanságok vannak, s a nyugati hatalmak ezért csak később tudnak észrevételeket tenni az új szovjet javasla­tokhoz. Ormsby-Gore e kije­lentése meglepetést keltett a szerdai ülés résztvevőiben. Zorin szovjet külügyminisz­terhelye ttes^ a szovjet küldöttség ve­zetője, az ülés végén ki­jelentette. hogy az angol küldött hivatkozása a for­dítási pontatlanságokra meglepetést kelt, hiszen Angliában igen so­kan jól ismerik az orosz nyel­vet és könnyedén lefordíthat­ják a szovjet javaslatokat, an­nál is inkább, hiszen az an­gol kormány már egy héttel ezelőtt megkapta a javaslat szövegét. Zorin kijelentette: „a szovjet kormány reméli, hogy az angol kormány komo­lyan tanulmányozni fogja ja­vaslatainkat. Ami pedig ben­nünket illet, mindig készek vagyunk megmagyarázni új javaslatunkat, s már régóta készek vagyunk a konstruktív vitára az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés kidolgozása érdekében’1. Valdivia ötödrésze víz alá került Reng a föld a mártírváros térségében A Dél-Chilében. három hét­tel ezelőtt kezdődött elemi csapások sorozatának egyik középpontja Valdivia városa. A május 23-i földrengés, majd szökőár csaknem teljesen rombadöntötte, most pedig — mint már jelentettük — a közeli Rinihue-tónak a napok óta szakadó özönvízszerű eső következtében felduzzadt vize elárasztással fenyegeti a dél­chilei katasztrófa legtöbbet szenvedett mártírvárosának még épségben maradt épüle­teit. A hírügynökségek meg­rázó helyszíni riportokban számolnak be az elemi erők­től szánté halálraítélt város szörnyű helyzetéről. Eddig két elvezető csatornát sikerült megépíteni a csaknem egy hete állandóan zuhogó esőben és a most épülő harmadik csa­torna elkészülése után rob­bantással indítják meg a ha­talmas vízlavinát. Kedden a város 80 000 főnyi lakosságából — UPI-jelentés szerint — 35 000 már elköltö­zött a környékbeli magasla­tokra. Alfonso Canas tábor­nok, Valdivia katonai parancs­noka kijelentette, hogy a vál­ság még nem érte el tető­fokát. A Rimhue-tó és a Calle folyó szintje ugyan tovább emelkedik, de sikerült időköz­ben több gát építésével időt nyerni az immár három és fél milliárd köbméteres víz- mennyiség elvezetésének elő­készítésére. Mint az APF jelenti, Val­divia. térségében szinte szünet nélkül reng a föld. Kedden két újabb földrengést észlel­tek, de szerencsére ezek na­gyobb károkat nem okoztak. Egyébként Valdivia város egy­ötöde máris víz alá került. Sotero del Rio belügyminisz­ter közleménye szerint a men­tési akciót végző osztagok egyelőre még urai a helyzet­nek. A ROMÁN MINISZTERTANÁCS KÖZLEMÉNYE A Román Népköztársaság Minisztertanácsa foglalkozott N. Sz. Hruscsovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­Jó ütemben halad a bagi művelődési ház építése (Gábor Viktor felv.) nőkének június 2-i üzeneté­vel és megvitatta az általá­nos és teljes leszerelésről szóló szerződés alapvető téte­leire vonatkozó új szovjet ja­vaslatokat. A Román Népköztársaság Minisztertanácsa teljes mér­tékben támogatja a szovjet kormány új javaslatait. A Ro­mán Népköztársaság kormá­nya ennek megfelelő utasítá­sokat adott a tízhatalmi le­szerelési bizottságban működő román küldöttségnek. Milyen erők hozzák létre o földrengéseket? Nem volt szerves összefüggés az agadiri, az iráni a chilei katasztrófa között es Az idén három nagy földren­gés híre rendítette meg az em­beriséget. A március 1-én kezdődött agadiri több ezer ha­lottat követelt, az április 24-én keletkezett iráni 1500 ember életébe került, a Chilére*zú- dult katasztrófa pedig még mindig nem ért véget, de halá­los áldozatainak száma máris, körülbelül tízezerre tehető. A földrengések keletkezésé­ről és okairól az Eötvös Ló- ránd Geofizikai Intézet föld­rengésvizsgáló osztályán a kö­vetkezőket mondották el: Valószínűnek látszik, hogy mint áltálában a legtöbb föld­rengés, ez a három is tektoni­kus — szerkezeti — rengés, mindhármat az úgyneve­zett hegyképző erők váltot­ták ki a felszín közelében, 30 kilométernél nem na­gyobb mélységben. A hegyképző erőket a földké­regben létrejövő feszültség működteti, ezeket viszont egyes tudósok a föld zsugorodására, mások a tágulására vezetik vissza és érdekes módon mind­két elmélet egyaránt kielégítő magyarázatot ad rájuk. Az utórezgések, amelyek Chilében még ma is tartanak, minden nagyobb méretű földrengés természetes velejárói. Az a fe­szültség ugyanis, amely a ren­gést kiváltja, nem szűnik meg egyszerre, hanem csak lassan, a lökések egész sorozatán át. Az utórezgések jelentkezése tehát semmiesetre sem mutat arra, hogy maga a földrengés, vagyis a tulajdonképpeni nagy pusztítás megismétlődhetik. Sokszor még a földmozgás­nál is nagyobb károkat okoz a rengést kísérő szökőár. Sok ál­dozatot követelt legutóbb Aga- dirban is és Chilében is. A szökőár úgy jön létre, hogy a földrengés alkal­mával a tengerfenék tekin­télyes felületen megemel­kedik vagy lesüllyed. Felette a víztömegek kimoz­dulnak és amíg az így meg­zavart egyensúlyi viszonyok helyreállnak, a víz hatalmas hullámokban zúdul a környe­zetre. Hogy az aigadiri, az iráni és a chilei földrengések idöbelileg látszatra közel estek egymás­hoz, nem bizonyítja, hogy egyetlen közös ok hozrta őket létre. Sőt, a közöttük levő nagy földrajzi távolságok ezt ki is zárják. De egyébként is csak a a laikus közvélemény gondol­ja, hogy rendkívüli az ilyen időbeli közelesés. A műszerek ugyanis évente több tízezer, de van olyan év, amikor majdnem száz­ezer kisebb-nagyobb föld­rengést jeleznek. Vagyis csak azokról szerez tu­domást, amely lakott területe­ken következett be és így pusz­tulást okozott emberi életben vagy anyagi értékben, de pél­dául arról a földrengésről ál­talában nem is tud, amely a Ja­pán környéki tengervidékeken a közelmúltban zajlott le, pe­dig annak az erőssége lényege­sen meghaladta az agadmt és az iránit. A földrengések tehát hoz­zátartoznak földünk éle­téhez. Tisztán a véletlen következ­ménye, hogy aránylag rövid időközökben lakott területen zajlott le három ilyen nagy pusztulást okozó földmozgás. Központi kísérleti telepet kap ezer növényfajta-jelölt Központi kísérleti telepet lé­tesít Tordason az Országos Növényfajtaminősítő Tanács. Minden növény, amellyel a 31 fajtakísérleti állomáson fog­lalkoznak — összesen mintegy hetven növény ezer fajiajelölt­je — részt vesz majd itt a kí­sérletben. A 120 holdas tele­pen próbálják ki az új fajta­kísérleti módszereket, s a most épülő laboratóriumokban a növények béltartalmát vizsgál­ják. A közelben gyümölcs-faj- takísérleti állomást is létesíte­nek • ide telepítik a jó tulaj­donságokat ígérő új gyümölcs­fajta-jelölteket. — A MAHART vasárnapi kirándulóhajóim Vác, Viseg- rád és Esztergom nevezetes­ségeit menetközben műtör­ténész vagy idegenvezető is­merteti a kirándulókkal. mat, nap I960, június 9, csütörtök, Félix napja. A Nap kél 3.47, nyugszik 19.39 órakor. A Hold kél 19.25, nyug­szik 3.59 órakor. Várható időjárás ma estig: mérsékelt északi-északnyu­gati szél. A nappali hőmér­séklet alig változik, záporok, zivatarok továbbra is lesz­nek. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 24 fok körül. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT megyei bizottsága június 12-én délelőtt 9 óra­kor értekezletet tart a ter­melőszövetkezeti községek népfront elnökei részére. „A Hazafias Népfront feladatai a tsz-községekben” címmel Szatmári Nagy Imre a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára tart elő­adást. — SÁTORTÁBORT épí­tett dolgozói részére a gyötn- rői Vas- és Fémipari Ktsz a Balatonnál. A harmic sze­mélyt befogadó sátortábort hétvégi kirándulásaik alkal­mából is igényije veszik a dolgozók. — DOKUMENTUMFIL­MET forgatnak a Dunai Ce­ment és Mészmü építkezésé­nél. A Magyar Filmhíradó munkatársai az első kapa­vágástól az üzem átadásáig minden mozzanatot megörö­kítenek. — BÉKE ÉS BARÁTSÁG címmel egybevont iskolai sportünnepséget tartanak jú­nius 12-én délután három órakor Szentendrén, a városi sporttelepen. — A FELSÖGÖDI Vörös- kereszt szervezet szombaton este rendezi hagyományos bálját. A változatosnak ígér­kező műsor összeállítója Vágvölgyi Lászlóné. — NEMZETKÖZI PIONÍR- TALÄLKOZÖ lesz július közepén a csillebérci úttörő­táborban. A szovjet, bolgár, csehszlovák, román, német, olasz, francia, osztrák és dán vendégek előtt tartják ugyan­ekkor a felszabadulási kul­turális szemle döntőjét is. — A NAGYKÁT AI ZENE­ISKOLÁSOK évzáró vizsga­hangversenyét június 19-én tartják. — A ' HAZAFIAS NÉP­FRONT Pest megyei bizott­sága szombaton délelőtt ülést tart a megyei tanács dísz­termében. Az értekezleten az időszerű nemzetközi kér­désekről és a Hazafias Nép­front előtt álló feladatokról lesz szó. — A CEGLÉDI GIMNÁ­ZIUM érettségizőinek ha­gyományos bálját június 18-án a művelődési ház eme­leti tánctermében tartják meg. — MEGYEI TANÁCSTAG FOGADÖÖRÄJA: Bállá Sán­dor ma Kókán tart fogadó­órát. — TÁRSADALMI MUN­KÁBAN szépítik a művelő­dési ház környékét a nagy- kátai KISZ-szervezet fiatal­jai. — A BÉCSI KALAND című, a Pest megyei Petőfi Színpadon most bemutatott operett váci premierjén meg­jelent a két szerző, Felkai Ferenc szövegíró és Eise- mann Mihály zeneszerző is. Mindketten elismeréssel nyi­latkoztak a színészek alakí- tásáról_ A TELEVÍZIÓ MAI MOSÓRA: 18.00: Kicsinyek műsora. 18.15: A jövö hét műsora. 18.50: TV- hiradó. 19.05: A Béke-verseny. Filmösszeállítás a Prága—Varsó —Berlin kerékpárosversenyről. 20.15: Hegyen-völgyön. Magyar természetfilm. JELENTIK* A Nagy vásártelepre szerdán reggel 32 vagon és 18 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből n va­gon új burgonya, két vagon ve­gyes darabáru, hat vagon kü­lönféle zöldáru, két vagon fejes- káposzta, egy vagon kelkáposz­ta, egy vagon cseresznye, hat vagon tojás, két vagon tojáspor és egy vagon citrom, a teher­gépkocsik zöme újburgonyát, káposztafélét és cseresznyét szállított. Az állami élelmiszerboltok új­ból mérsékelték az idény cikkek árát. így a cukorborsót kilón­ként 4.60, a velőborsót 5.20, a fejeskáposztát 5.60, a tisztított karfiolt 3 forintért árusították. A fehér karalábét csomónként 2.40, a kék karalábét 3.40 forin­tért adták, a nagyszemű világos cseresznyét kilónként 6.40, a* osztályozott földiepret \Z _22, az e grest 6.80—7.60 forintért hozták forgalomba. Heves megyéből megérkezett a korai főzőtök, ára az állami boltokban kilónként 10 forint. FELTORT UGAR REGENYRESZLET rossz szót szól — ismételt« Oszetrov. Davidov végighúzta ke­zét az arcán és mintha fel­ocsúdott volna. — Tudod mit, Tyihon Gor- gyejics? — szólalt meg las­san, tagoltan. — Egyelőre nem bántom Usztyint Csak dolgozzék a kolhozban a le­hetőségekhez képest, nehéz munkát nem fogunk adni ne­ki, de amit bír, azt csinálja is. Ha az év végére nem lesz elég munkaegysége, majd se­gítünk rajta: a kolhoz közös alapjából gabonát juttatunk a gyermekeinek. Megértetted? De négyszemközt mondd meg neki az én nevemben: ha még egyszer eszébe jut, hogy zavarja a vizet a brigád­ban, mindenféle galádságok- ra bujtogassa az embereket, akkor szónál a kapcája! Tér­jen észre, amíg még nem ké­ső! Én többet nem tréfálok vele — így mondd meg neki. Nem Usztyint, hanem a gyermekeit sajnálom! — Köszönet a jó szóért, Da­vidov elvtárs! És azt is kö­szönöm, hogy nem forralsz bosszút Usztyin ellen. Oszet­rov meghajolt Davidov előtt. De Davidov váratlanul fel­dühödött. , — Mit hajlongsz itt nekem? Nem vagyok én szentkép! Megvagyok a hajbókolásod nélkül is, és megteszem, amit mondtam! — Minálunk ősidők óta az a szokás: ha megköszön az ember valamit, akkor meg is hajlik — felelte méltósággal Oszetrov. — No, jól van, öreg. Mondd csak, hogy állnak Usztyin gyermekei ruha dol­gában? És hány jár iskolába közülük? — Télen mindahányan a kemencén ülnek, mert nincs miben kimenniök az udvarra, nyáron meg szaladgálnak és csak úgy fityeg róluk a rongy. A kulákoktól elvett ingósá­gokból nekik is jutott egy s más. de avval nem takarhat­ják el a meztelenségüket. Usztyin meg az idén télen kivette az iskolából a legna­gyobb legénykét: nincs ruhá­ja. lábbelije. Már nagyob­bacska fiú, tizenkét eszten­dős, és szégyell cigány-cond- rában járni... Davidov dühösen megva­karta a tarkóját, aztán hirte­len hátat fordított Oszetrov- nak. — Ereggy kaszálni. A hangja tompa volt és kellemetlenül csengett... Oszetrov figyelmesen nézte a lehorgasztott fejjel, gömyed- ten álló Davidovot, még egyszer mélyen meghajolt és lassan a kaszálók felé indult. Davidov, miután egy kissé megnyugodott, sokáig nézett a távolodó Oszetrov után és azt gondolta: „Csodálatos né­pek ezek a kozákocskák! Pró­bálj nyitjára jönni, miféle szerzet az az Usztyin. Ádáz ellenség-e vagy csak szószá­tyár, kötekedő — ami a szí­vén, az a száján? Lám, min­dennap egyre újabb rejtvé­nyeket szerkesztenek nekem... Tessék megfejteni mindegyi­ket; az ördög vigye el őket! Mit csináljak — meg fogom fejteni mind! Ha kell. akkor nem hogy egy púd. hanem egész zsák sót megeszem ve­lük, de így vagy úgy, minden­képpen eligazodom rajtuk; ez tény!” Usztyin szakította félbe tű­nődését. A második lovat kö­tőféken vezetve odanyargalt. (Folytatjuk) Mihail Solohov: C8) — Azért töröd érte ma­gad? — Hát már hogyne, Davi­dov elvtárs? Hat gyerek van a nyakán és egyik kisebb, mint a másik, a nyelve meg olyan, mint a feltörlő seprű. Hányszor mondtam már neki: „Vigyázz a nyelvedre Usz­tyin! Addig-addig beszélsz, míg pórul jársz. Hirtelen mérgedben olyasmit találsz kikottyantani, hogy rögtön Szibériában szeded össze magad. Akkor aztán verheted a fejed a falba, már késő lesz!’’ Erre azt mondja ne­kem: „Szibériában talán négykézláb járnak az embe­rek, vagy mi? Engem ott se fű a szél, mert én edzett va­gyok!” Nahát, ilyen bolon­dot se lát ingyen az ember. Hogy miért említem a gyer­mekeit? Felnevelni nehéz őket, de árvákká tenni — a mostani időkben — egy-ket­tőre lehet... Davidov behunyta szemét, és hosszan elgondolkozott. Vajon nem a saját vigaszta­lan, sötét, keserű gyermek­kora jutott eszébe ezekben a percekben? — Ne haragudj rá, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom