Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-07 / 133. szám
fented* TJir CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMO RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1960. JtMUS 7. KEDD Az ifjúság részére tartott előadás után vasárnap délután a felnőtt közönség előtt is bemutatkozott a művelődési ház balettintézete. A színházterem szép számú közönsége két részből álló műsorban gyönyörködhetett. A rendezvény első felében különálló, rövid számokkal mutatkoztak be a balettintézet növendékei. A koreográfiát __— jórészt klasszikus szerzők zenéjére — Farkas Gyuláné tervezte és tanította be. A szünet után Bayer: Babatündér című táncjátékát mutatták be az intézet növendékei. A legkisebb táncosok bájos, ügyes és magabiztos mozgásukkal, a régebbi tanítványok színvonalas technikai tudásukkal érdemelték ki a közönség tetszését. A sikerhez a művelődési ház zenekara is hozzájárult, a legnagyobb dicséret azonban az est létrehozóját és szervezőjét, Farkas Gyuláné tánctanárnőt illeti. A műsor — különösen az első része — rendkívül változatos, színes és igényes volt — egyedül a „modern”-nek nevezett befejezőszámmal nem értettünk egyet, mert egyrészt csak harminc évvel ezelőtt volt modern, másrészt kirívott a klasszikus zenéjű számok közül. — K — Sikkasztó borfelvásárló, pénztáros és pincemunkás a bíróság előtt Válasz a „Javaslatok*‘-ra A minap érdekes és értékes javaslatokat olvashattunk a Ceglédi Hírlapban, melyek a Kossuth Múzeum munkájának kiterjesztését célozzák. A múzeum egy arra alkalmas időpontban szívesen rendezné meg a helyi műgyűjtők válogatott anyagának bemutatását. Ehhez azonban a műbarátok és műgyűjtők segítségét kérjük, hogy a kiállítandó anyagot számba vegyük, amennyiben megfelelő színvonalú képeket, szobrokat stb. talá’unk — úgy semmi akadálya nincs azok bemutatásának. A műgyűjtők számára is meggondolandó a dolog, hiszen egy múzeumi kiállítás rangot ad minden bemutatott alkotásnak. Szüle Péter 75. születési évfordulójának megünneplésével a múzeum évek óta foglalkozik. Már két évvel ezelőtt Ígéretet kaptunk a Nemzeti Galéria főigazgatójától, hogy amennyiben itt, helyben 20— 30 képet sikerül felkutatnunk és kiállítanunk, szívesen kölcsönzi a Nemzeti Galériában levő Szüle-képeket. Sajnos azonban, legjobb tudomásunk szerint — s ez irányú adatainkat a korabeli újságokból nyertük — Szüle halálakor fájdalmasan írták, hogy a mester egyetlen képe sem található szülővárosában, Cegléden. Itt tőle nem vásárolt senki. Ha azonban a ..Javaslatok” írója latba veti energiáját és nemcsak megoldandó feladatokat ad, hanem segítséget is nyújt a múzeumnak a Szüle-képek összegyűjtésében, akkor szíves közreműködését javaslatai megvalósítása koronázza. A múzeum nem csupán a fenti — igen helyes — gondolatokat szeretné megvalósítani, hanem tervei között szerepel más — elhunyt — ceglédi művészek képeinek bemutatása is. Gondolunk itt Thuryra, Réthyre, Luká- csyra, akiknek számos képe helyben megtalálható és kiállítható. Felkérünk mindenkit — elsősorban a javaslattevőt, hogy a fentiekkel kapcsolatban segítsék elő a múzeum munkáját. Nagy Dezső, a múzeum igazgatója Hozzászólás az „Ez is megtörténhet ?** című íráshoz erőfeszítésembe kerül mérsékelni magam, hogy diákoknak nevezzem azokat a cifck- ben vitatkozó problémázó tizennyolcéveseket és csak annyit mondok: harminchat év nem is kevés, nem is sok, csak két évig hajópadló mo^| inas lehetnék egyetlen világnyelv hazájában, minden boldogságom 'teljesülne. Ennyit hozzátettem volna. És a bírálat: Orvos vagyok! Nyilván tennem kell a beteggel az ő érdekében is, ami hasznos és nem mindig kellemes szükséglete! Hát most kérem milyen ésszel mulaszthatnám el azt egy betegnél, ami szükséges. de kellemetlen? Milyen majomszerető szülő az, aki nem látja be, hogy minöenek- fölött egyetlen fő célja lehet gyermekével: kibontakoztatni az egyénisége és a társadalom javára legjobb képességeit. Nekem is vannak gyerekeim. Ha tudnám, hogy ilyen szerencséjük lehet, halálos betegségemben is elrendelném, mert a jövő a fontos! Mi idősebbek semmi jogcímen nem állhatunk útjukba. És mégegy szubjektív szomorú sóhajt: „Hej, ha én is, én is közietek lehetnék!” — Dr. Bagóczkí Lajos — GONDTALAN ÖREGSÉG özvegy Kádas Ferencnét éppen újságolvasás közben találom. Szomszédasszonyával együtt ülnek a konyha- asztal mellett és a Pest megyei Hírlap vasárnapi száma simul előttük az asztalra. — Nyugdíjas tsz-tagot keresek, kérem! — ezzel léptem be a konyhaajtón. Kádas néni frissen feláll az asztal mellől. — Itt vagyok! Betöltöttem a hetven évet. Január elseje óta nyugdíjban vagyok.-f- Tessék elmondani nekem, hogy hogyan is történt ez. — Hát kezdjük ott, hogy tavaly elsőnek léptem be a Rákóczi Tsz-be három és fél hold földdel és egy fél hold szőlővel. Hogy mit hoz a jövő, azt magam sem tudtam, dehát jónak és okosnak találtam a belépést. Januárban azt olvastam az újságban, hogy a kormány támogatja az öreg és munkaképtelen tsz-tagokat. Bementem az irodába az újsággal es megkérdeztem, hányadán állunk. Nem tudtak semmit a dologról, s azt mondták, hogy jöjjek két hét múlva. Nem lehettem egyebet, mint két hét múlva kigyalogoltam a szövetkezet központjába. Akkor már egészen másképpen fogadtak. Megmondták, hogy megjött az utasítás és azonnal fel is vették az adataimat. A többi most már nem is érdekes. Visszamenőleg január elsejéig megkaptam a nyugdíjat, sőt a múlt héten már megérkezett a június havi ellátás is. — Mennyi? — Havi kétszázhatvan forint. Nem sok. De ha hozzávesszük, hogy a szövetkezet meghagyta háztáji gazdaságnak a fél hold szőlőt, amiből szintén várok ?— 4 ezer forintot; ennyiből csak elteszek-veszek. Mindenesetre ne felejtsük el azt, hogy a felszabadulás előtt egy mezőgazdasági munkás, ha kiöregedett, öt pengőt kapott, ami még kenyérre is kevés lett volna. — Szóval nyugodtan írhatom, hogy helyes lépés volt az, hogy belépett a szövetkezetbe. — írja, kedves, mert így igaz. Hiszen ha nem léptem volna be, mit csináltam volna a földdel. Ha kiadtam volna árendába, ugyan ki adott volna nekem a négy holdért háromezeregyszáz forintot. Már pedig az én nyugdíjam ennyit tesz ki egy esztendőben. — Szóval maga, Kádas néni, gondtalan öregségnek néz elébe? — Úgy, lelkem! Ezért a Kis házért meg a nyugdíjamért szívesen eltart akárki. Nekem az életben már nem lehet gondom. Rik. — 20 MÉTERES GÉPSZÍN építését kezdte meg saját erőből a Hunyadi Termelő- szövetkezet. — 30 MÉTERES fedett kerékpár-tároló építését kezdték meg a Gépüzem és Vasöntő Vállalat Törteli úti telepén. A saját erőből történő építkezés 30 ezer forint értékű. Felnőttek oktatása A szocialista társadalom fő törekvése, hogy minden dolgozó iskolázott, kulturált legyen. A régi rendszer népellenes iskolapolitikája következtében sokan nem tudták elvégezni még a hat elemi iskolát sem. Ma pedig már a nyolc általános iskola elvégzése a legkevesebb követelmény. Pártunk és kormányunk megad minden lehetőséget a tanulásra levelező és esti tanfolyamok rendezésével. A VIII. osztály elvégzéséhez jelentkezni lehet június 1-től a Mészáros Lőrinc általános iskolában, Cegléd, Pesti út 2. — 240 KATASZTRÁLIS HOLDON befejezték a kukorica első kapálását a Hunyadi Termelőszövetkezetben. — ŰJ HŰTŐGÉP-EGYSÉGET -helyeztek üzembe s Húsipari Vállalatnál, amelynek segítségével naponta 25 mázsával több jeget tudnak termelni. — A CSEMÖI PETŐFI TSZ 400 mázsa őszi étkezési burgonyára kötött szállítási szerződést a MÉK-kel. — 700 KÖNYVSORSJEGYET kapott a ceglédi könyvesbolt. A sorsjegyek egy részét kiadták az Üzemi könyvterjesztőknek, a többi részét maguk árusították. A sorsjegy mind elkelt. Népdal- és balladaest Városunk irodalmi színpada újabb rendezvényre Készül: ezúttal a népköltészet kincseit kívánja megszólaltatni. A budapesti művészek közül Török Erzsi, a körismert énekes vállalkozott a népdalok előadására, Jan- csó Adrienne — akinek balladamondását már hanglemezek is őrzik — székely népballadákat készül elszavalni. Az est városunk öntevékeny előadóinak is nagyszabású bemutatkozása lesz: Péntek Lajos énekszámait Zsiga István népi zenekara kíséri, a városi énekkar Borlói Rudolf vezényletével lép föl, Varga Pálné pedig a művelődési ház és az MTH egyesített né- I pi tánccsoportját tanította be. i A június 10-én, pénteken este | hét órakor kezdődő műsor a : várható érdeklődés miatt a í színházteremben kerül bemu- jtatásra. | ANYAKÖNYVI HÍREK I SZÜLETTEK: Farkas Rozália, ; Berkes István, Mótyóvszki Sa! rolta, Sznopka Zsuzsánna, Batta ; Irén, Cselédes Ilona, Csicsely 1 Katalin Mester Gyula, Práger j Ferenc, Kátai Éva. Fehér Éva, ; Fak.in Mária, Székely Katalin ! Edit, Bogdán Márta Anna, Kor- ! csolai László, Fogarasi Mária, | Kovács Ilona, Kovács Lidia. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Mé- ! szaros Mihálv és Lugosi Julian- | na, Zsadony Sándor és Szabó ; Margit. Rapi Béla és Bachstädter I Éva, Sárik Imre Tibor és Szeeedi ; Éva Mária. Bán Sándor és Kiss ! Karolina. Tomasoczki István és Dudás Karolina, Nagyidai Antal Tános és Támadi Terézia. Török I Szilárd Ervin és Török Mária Magdolna, Csiszár Dénes Pál és Kerschne^ Mária. Ábrahám Dénes és Molnár Mária Magdolna, Szél Ferenc és Kis Mária. ELHALTAK: Borsós János 90 éves. Király Zsuzsánna 1 hónapos, Milus Ferenc 81 éves. Kollár Gvörsrv 95 éves íholttá nyilvánítás). André Sándor 78 éves, Renke Jánosnó szül. Szegedi Lídia 78 éves, Petrányi István 50 éves. A mezőgazdasági jövedelemelosztás új formáiról Babatündér és társai elkövetett sikkasztás és magánokirat hamisít ás bűntette miatt fogja elítélni. Erlich Rezső, Füle Józsefné és Módos Sándor ceglédi lakosok ügyében nemrég fejezte be a nyomozást a rendőrség. Múlt év őszén Erlich Rezsőt a cég- ^ lédi Borforgalmi Vállalat meg- ^ bízta, hogy Abony községben ^ borfclvásárlást végezzen. Mel- ^ lé volt beosztva Füle Józsefné ^ pénztáros és Módos Sándor ^ pincemunkás. November első ^ felében, amikor a borfelvásár- ^ lássál végeztek, az elszámolás ^ során 7 hektoliter bor felesle- í gük lett. Ezt a bortöbbletet | nem jelentették a vállalat felé, | hanem közös elhatározás alap- f ján egy fiktiv számlát állítot- $ tak ki. Mégpedig Erlich özv. 'j Barta Gáspárné abonyi lakos ^ nevére 719 liter borról egy má- 'j zsajegyet állított ki, melyen az 'j átadó nevét írta alá, míg át- 'j vevőként pedig Módos Sándo- rét. Ezután a mázsajegy alap- ján Füle Józsefné egy borvé- $ teli jegyet állított ki, melynek ^ alapján a pénztárból 2737,92 £ forintot vett fel. 900—900 forintot osztottak í szét egymás között és a fenn- ; maradt összegen az abonyi ; Kossuth Étteremben megebé- < deitek. Közben a bűncselek- \ meny kiderült és eljárás indult; ellenük. ! Erlich Rezsőt, Füle József- \ nét és Módos Sándort a járás-! bíróság társadalmi tulajdon \ sérelmére bűnszövetkezetben: tuljára támaszkodott és türelemmel vára, hogy vajon melyik hártyán toppan elő a kedves rokon. Bubori bácsi nem volt nagytermészetű ember. — No, gyerünk, kedves! — szólította békés hangon, de bizony a szamár nem mozdult. A két festő majdnem meggörbült a nevetéstől. Alig tudtak kimászni a dűlőre. Bubori szomszéd már ri- mánkodásra fogta a dolgot. — Mozdulj már, kedves egy jószágom! Hogy a fene essen beléd. Tetszik tudni, meg van indulva! — fordult a két fiatal felé. — Aztán a másiknak a hangjára megkötötte magát. Maguk mikor vették a szamarat, Janika? — Nem szamár volt! — botlottak nevetés közben Móric szavai! — Én voltam jómagam. Valahogy ilyenformán. — S már rá is zendített a szamár szerelmi vallomásra. — No, elég legyen a tréfából! — csapott oda Bubori a csacsinak! — Toljuk meg már legények, hagy haladjak. Egyszerű történet ez hallják-e, két fiatal piktorról, szó, mint szó, ahogyan a ceglédi öregszőlőben mesélik. Szóval Gábor Móric a fővárosi piktorság napsugarában sütkérezett. Lukácsi Jani pedig vidéki egyszerűségben ült meg a ceglédi homokon. A pesti jóbarát úgy nyaranta : lelódult Ceglédre néhány nap- \ ra, s akkor kihúzódtak az \ öreghegybe a Lukácsi-parcel- j la kunyhójába. Fordított ká- : sán, lebbencsen, meg kolbász- : szál megbolonditott paprikás- I krumplin éltek, közben pedig ! eszeveszetten pingálták a nyá. \ ri színekbe temetkező ceglédi j tájat. ! — Iá! Iá! — bőgött valami ! pincéből fakadó torokhangon \ az öreg Bubori csacsija, amint \ tikkadtan vonszolta a talyigát ! a Lukácsi-parcella mellett. \ Móric már a főiskolán ne- < vezetes volt arról, hogy na- \ gyón ügyesen utánozza az ál- ! latok hangját. Megreszelte a \ torkát és gyönyörűséggel vá- í laszolt a szamárnak, { — Iá! Iá! \ Ha villámcsapás érte volna \ a fülest, nem meredhetett $ volna meg váratlanabbal. Két t első lábát szétvetette. A háJános szamara Nekiestek mind a hárman- Egyik a lőcsöt, másik a küllőt, a harmadik a rudat nyomta. — Nem indít, ez Bubori bácsi! — mosolygott Jani hangb jában egy kis részvéttel. Pedig énnekem haza kell érni mihamarabb. Patikaszer van nálam. A kis onokámat meglepete a hidegrázás. Ugyan ellátták a soromat. Mittevő legyek? — Bocsásson meg, bátyja! — fordult hozzá Móric. — Ez most már csak a másik szamár hangjára indul meg. Ugyan haladjon egy kicsit előbbre, aztán hadd látom, hogy bőg olyan szamármódra. — Nohát azért bohócot nem csinálok magamból. — Nagyon el van esve az a kisgyerek. Móric utóbb is megindult. Előre ment vagy száz lépést. Égnek emelte a tekintetét s nagyon kényszeredetten, de tele tüdővel, elbőgte magát. — Iá! Iá! A szamár felvágta a farát, s mintha puskából lőtték volna ki, felvágva rohant vagy száz lépést. Ott aztán megállt. Lihegve érték utol. — Az édesanyja nemjóját! Úgy látszik, ezt rátánként kell hazacsalogatni. Ugyan menjen már előre, aztán szólítsa. Maga nagyon ért a nyelvén. Móric kényszeredetten előrement és újra elindította az állatot. A csacsi a hangra újra felkapott, de vagy száz lépésre újra megmakacsolta magát. így csalta, hívogatta haza művész a szamarat végig a Középúton, nem csekély derültségére az embereknek. Hát aztán különösebb virga nem is lett belőle. Az orvosság nagyon idejin érkezett. A beteg averek hamarosan talpra szökött. Csak éppen a két festő bánta vagy két nyáron át a komédiát. Mert azt egyetlen ösmerős meg nem állotta amikor elhaladt a Lukácsiparcella mellett, hogy valami virágos jókedvvel be ne kiáltson — Hallod-e, Jani! Nem eladó a szamarad? Mert ha árában adnád, én ugyan megvenném! Rik. Az első sorok olvasása után felismertem a régen magamban is vajúdó témát! Dicséret annak, aki megszülte. Hozzátennivalóm és a mondottak élesebb bírálatához lenne pár szavam. Hozzátenném keserves élet- tapasztalatból, hogy eddig életemben négy modem nyelvet tanultam iskolásán. Külföldre sohasem juthattam. Szakirodalmat kisebb-nagyobb szótári segítséggel olvasok, beszélni pedig egyáltalán nem merek. Nem szégyenkezem tovább vallani tapasztalatom. Olyan az élethivatásom, hogy a nagy technikai fejlettség mellett ez a vérre menő tudomány is mérföldlépő csizmákkal halad. A legnagyobb igyekezettel és lelkiismerettel is nagyon nehéz lépést tartani. Le kell szögeznem, hogy a magyar orvostudománynak megvan a világhíre. De annak is angol, orosz, német nyelven. Az állam nem képes a csekélyszámú szakembernek drága idegennyelvú könyvet lefordítani. Világosan következik ebből, hogy legnagyobb reményekre jogosító tehetségeink sem bontakozhatnak ki nyelvtudás nélkül. És most Járásunk területén több mint kilencezer család választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját, így a termelőszövetkezetek döntő tényezővé váltak. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodásától függ az, hogy biztosítva legyen a szükséges áru mennyisége és minősége. A termelési szintek növelése érdekében több nagy jelentőségű határozat született már a növénytermelés szerkezetének és az állattenyésztés mutatóinak meghatározására. Az új gazdasági évben először került bevezetésre néhány új jövedelemelosztási forma is, melyet a termelőszövetkezetek tagsága örömmel fogadott, mert felismerte a benne rejlő előnyöket. Különösen az új tsz-tagok fogadták lelkesedéssel és az új formák közül döntően az eredményességi, illetve a premizálási rendszert választották. Az albert- irsai Dimitrov Tsz 370 családja 100 hold szőlőt, 583 hold kukoricát, a Szabadság Tsz 349 családja 862 hold kukoricát és 48 hold cukorrépát vállalt eredményességi munkaegységre. A csemői Rákóczi Termelő- szövetkogetben 340 család 380 hold szőlő és 150 hold kukorica munkáját eredményességi munkaegységre, a Szabad Fcj»d Tsz 471 családja pedig 270 hold szőlő munkáját premizálásra vállalta. A járásban 5371 család 1136 hold szőlőt és 5352 hold kukoricát munkál az új jövedelemelosztási formák szerint, amely a kapás- és szőlőterület 65 százalékát teszi ki. A jövedelemelosztás új formáinak bevezetése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a járás termelőszövetkezeteiben a tavaszi mezőgazdasági munkák időben, a növényápolás pedig jó ütemben folyik. A prémiumos rendszernél a tervezett átlagtermésen felül termelt mennyiségnek általában 20—30—50 százalékát adják prémiumként. A cscmői Ej Élet Tsz a 25 mázsás szőlőtermésállag feletti termés 30 százalékát adja a tagoknak. A nyársapáti Haladás Tsz-ben a saját viszonyaikra dolgozták ki a premizálási rendszert — a szőlőt, de más kapást is három kategóriába sorolták, a termőföld minősége és a szőlő állapotához mérten. Az albertirsai termelőszövetkezetek, a törteli Rákóczi Tsz, de mások is a kertészeti növényeknél minden 100 forint érték után írnak egy munkaegységet a tsz-tag javára. Az új módszerek azon a téren is beváltak, hogy ezen keresztül sok olyan munkaerő is foglalkoztatáshoz jut, akik egyébként nem dolgoznak a tsz-ben: tsz-tagok feleségei, gyermekei, öregek — így biztosítva van a mező- gazdasági munkák időbeni elvégzése és a tsz-tervek túlteljesítése is. — gi
