Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-04 / 131. szám

EGY LEVÉLÜGY TANULSÁGAI Eza divat PRÁGÁBAN! Kék-fehér kockás karton- Egysaeműségében is csinos ruha modell PÁRIZSBAN! Két könnyű nyári ruhát mutatunk be az egyik párizsi áruház modelljeiből BUDAPESTEN! Fekete nyári ruha NYÁRI HAJÁPOLÁS Miben ússzunk, napozzunk, nyaraljunk? A külfö-ld a hóbortosabb fürdő­ruha divatban megeleveníti nagy­anyáink korát is. Mutatnak kö­tött modelleket, hosszú, majdnem térdig érő nadrággal, lezser sza­bással, 4—5 cm széles keresztbe- csíkos trikóból. Láttunk külföldi lapban rövid-ujjú fekete fürdő­ruhát. elől magasan zárt nyak­kal. hátul mélyen, egészen mé­lyen. derékon alul kivágva. Ezek­ről bővebbet nem ifi szándékozom írni. nem hiszem, hogy akár a külföldi, akár a magyar nők. el­fogadják azt, hogy a nagy me­legben. strandon vagy a Balaton partján könyö-kig érő ujjas, csi­nos, gyapjú fürdőruhában óvják dekoltázsukat a naptól — nem is beszélve arról, hogv milyen me­leg ha már nem nedves. A külföldi divatban is akad szén és csinos, de mégis új vonalú rilodell. Divatos a sima. egybe­szabott fürdőruha, a vállpánt kissé szélesebb és a fürdőruhával egybe­szabott a kivágás négyszögletes. A legdivatosabb a színes, tarka- ko-ckás. pepita vagv pettyes mosó­anyagokból készült egybeszabott fürdőruha. Majdnem minden nő­nek előnyösebb, mint a kétrészes. Megemlítem a nők vágyálmát: a lastex fürdőruhát. Nekem Js vágyálmaim közé tartozo-ít és ezért tavaly óvatosan kölcsönkértem egyet. Gyönyörű volt. Tele hal­csontokkal. Rettenetesen szorít. És meleg. És semmi „ku-nsztot” nem tud. Semmivel sem csinál jobb alakot, mint egv jólszabótt vászon vagy karton fürdőruha. Legyünk őszinték: nem lehet kel­lemes az üdülés vagy strand olás, ha alig várjuk, hogv kibújhas­sunk a Dáncélszerű fürdőruhából, amit legalább olyan i ól esik levetni mint a fűsarkú cipőt. Hazai konfekcióiparunk igen jó megoldást talált: a hátul gumíro­zott. elől sima, egybeszabott mo­dellek ráfeszülnek az alakra, csi­nosak. anélkül, hogy úgy érez­nénk, présben vagyunk, s ha meg­szárad. éppen olyan kellemes mint a vízben. Továbbra is diva­tosak a szoknyás fürdőruhák, fodor díszítéssel. Még'annyit a kényelemről, hogy aki nagyon sókat úszik, annak a legaikamasabb viselet a sportbol- tókban kapható ús^óruha. Trikó­ból készrül, tehát elém meleg és én bizony már az ötödik nyarat űszo-m át vele. Mellette van egv olcsó karton fürdőruhám., termé­szetesen kockás és így csinos is, kényelmes is a ©trandfelszerelé- eem. #. e. kon, amiket lányával kapcso- j latban közöltünk vele. Nem ] érezte azt sem, hogy ő is j felelős mindezekért. Meg sem j próbálta eddigi elveit reví- ] zió alá venni és sajnálatos j körülménynek tartotta, hogy j lánya „csaesiságát” az iskola j ilyen komolyan fogja fel. j Közölte velünk, hogy neve- : lési elveink és módszereink j elavultak, mert számolnunk i kell azzal, hogy a mai ifjúság i más normák szerint él, mint i ahogy mi éltünk annak idején, i Ezzel az esettel foglal- i koztam szülői értekezleten is.; Milyen más volt ezeknek a í szülőkrfek a megnyilatkozása! • Egy apa elmondta, hogy a j szülő sohasem lehet fá- j radt, ha gyermeke nevelésé- j ről van szó. A szülő tudja, \ hogy mitől kell megóvnia j gyermekét és tudja, hogy mi- j lyen útravalót kell adnia j ahhoz, hogy a gyermeke meg- ] állja az életben a helyét. A \ szabad ne velés nem azt jelen- \ ti, hogy a gyermeket teljesen \ magára hagyjuk, hanem azt, \ hogy képességei kibontakozá-1 sához megadjuk a segítséget, t s ebben nem korlátozzuk. A: fiatal menni. szórakozni ki- í ván. Vinni kell. Vinni kell : azért, hogy tapasztalatai le- : gyenek, hogy társas életben is : megállja a helyét, hogy a: társas érintkezés különböző; formáival megismerkedjék.; A legtöbb szülő elképzelhs- \ tetlennak tartotta, hogy lánya \ éjjel kimaradhasson, még- [ hozzá olyan társasággal, aki- \ két a szülők nem is ismer-] nek. A gyermeknek vannak \ vágyai, vannak kívánságai, áe ] ezeknek ha tárát a szülő' szabja meg és nem a gyerek. : A szülőnek nemcsak az a: feladata, hogy á’család anyagi : jólétéről gondoskodjék, ha-; nem vezetnie kell a he’yes : úton. Erre az útra néha tűs-: kés ágak hajlanak be, azokat le kell nyesegetni, különben egy életre szóló rút sebet okozhatnak. Sok zavaros gondolat ébred a fiatalok fe­jében. Nem elég azokat tu­domásul venni, irányítani is kell a gondolatokat. akár észrevétlenül, akár pedig né­ha egészen észrevehetően. Mária most boldogtalan. Nem érti, hogy miért hibáztatják őt. Eddig semmit sem korlá­toztak életében, mit akarnak most egyszerre vele? A le­vélben írtakat ő már nem egyszer átélte és semmi rosz- szat nem tapasztalt. Miért káros ez? Azt sem tartja kü­lönösnek, hogy baráti köre kizárólag olyan fiúkból és lányokból ált, akiket már kü­lönböző iskolákból kizártak. Ö úgy ér^i, hogy tulajdonképpen nem csinált semmit. Az órák­ra úgy-ahogy, minden eset­ben felkészült, az órákon csendesen viselkedett, az is­kolában nem adott alkalmat arra, hogy fegyelmi szabályo­kat vele szemben alkalmazni lehessen. Máriának egysze­rűen nincs erkölcsi érzéke. A szüleinek sincs. Mária az iskolai nevelő­munka határai közül már ki­csúszott. Hiányos nevelése miatt nem lehet tovább az adott közösség tagja. Most az a kérdés, hogy mi lesz vele? Szülei nem taníttatják tovább, de ezek után a gye­reknek sincs kedve hozzá. Most úgy döntöttek, hogy dolgozni megy. Hogy mi­lyen munkára, azt nem tudja, hiszen tulajdonképpen sem­mihez sincs kedve. Fizikai munkát nem akar vállalni, mert az ,,fárasztó”, szellemi munkára képzettség hiányá­ban alkalmatlan. Pénzre szüksége vgn. Ha a szülők a gyerek jelenlegi botlásából okulnának, még meg lehet­ne állítani a züllés útján. így azonban nagyon nehéz lesz. Parsai közül azonban ki kellett emelni, mert akad­hat néhány olyan tanuló az osztályban, akit sikerül meg­nyernie saját életfelfogásá­nak. M. la. Maria zsebéből kiesett egy levél. Társai felvették és diákszokás szerint elolvasták. Az eleje nagyon tetszett ne­kik. Arról volt szó, hogy egy fiú megírja kalandjait. A második oldalnál azonban megdöbbentek. A levél stí­lusa és kifejezésmódja erő­sen eltért a szokásos levelek­től. Közben becsöngettek, Máriának nem adták vissza a levelet, egyik lány a táskájá­ba tette és hazavitte. Itt sem tudott mit kezdeni vele, mert félt, hogy megtalálják nála, tehát egyszerűbbnek lát­ta, hogy átadja édesanyjá­nak. Az anya felháborodva hozta be azt az iskolába. Egy szülő — mondta — sohasem lehet elég körültekintő abban, hogy gyermekét milyen ha­tások érik. A gyermek közös­ségben él, de nekünk kell megválasztanunk azt a közös­séget, amely hatással lehet rá. Ilyen levél pedig csak rossz hatással lehet a serdülő gyer­mekre. Mária már hosszú ideje me­sélte az osztályban kaland­jait. A tanulótársak túlfűtött fantázia szüleményének te­kintették a témát, s nemegy­szer ki is nevették, de akad­tak az osztályban csodáiéi is. Nem egy tanulót igyekezett rávenni arra, hogy: szabadab­ban éljen, ne legyenek előíté­letei. „Le kell szakítani min­den perpnek a gyümölcsét — mondta —, most vagyok fia­tal, mire várjak még?” Társai megpróbáltak vitatkozni vele, hiszen otthoni és iskolai ne­velésük nem ezt az utat mu­tatta nekik. A les éllel kapcsolatban meghívtuk a szülőket az is­kolába. Kizárólag az apa jelent fnég. ifiért az anya kü­lön utat jár. nem sokat törő­dik lánya nevelésével. Ami­kor rátértünk arra, hogy mi­lyen a gyermek baráti köre, az apa teljes nyugalommal közölte, hogy a levelet ő maga is olvasta. Mária meg­mutatta neki, azzal a kérdés­sel, hogy az abban foglaltak vajon megfelelnek-e a való­ságnak? Mivel lánya ilyen „őszinte volt”, a levéllel to­vább nem foglalkozott, le­tette az íróasztalára, s fel se tűnt neki, hogy az onnan elkerült. Nem is kereste. Mária azonban nem nyugo­dott, mert további terjesztés­re a levelet magához vette. Az apát ez sem zavarta. „Nincs nekem időm arra — mondta —, hogy lányom után nyomozzak. Már kicsi kora óta úgy neveljük, hogy telje­sen szabadon élhessen, csupán azt kívántuk tőle, hogy ne­künk is mondja el mindazt, ami vele történik. Szabadság kell a gyereknek, nem lehet béklyóba fogni.” S ez a neve­lési elvük most egy kissé rosz- szul sült el. Kiderült, hogy a szülök sohasem kísérték el lányukat a táncos összejö­vetelekre. Nem érdeklődtek az után, hogy vajon mikor ért véget az ilyen rendezvény, megnyugodtak abban is, hogy lányuk éjszaka, vagy hajnal tájban érkezik haza. Sohasem érdeklődtek az után, hogy kik a barátai, a házon kívül idejét hol és kivel, mi­lyen szórakozással tölti el. Néha elmondta lánya, hogy valami verekedés is volt, hogy ajándékba kapott valamit, de ennek a körülményei után sem érdeklődtek. „Sok pénz­be kerül a család élete, so­kat kell dolgoznom, nagyok az igények, hogyan lenne időm még arra is, hogy kísér- gessem a lányomat és bará­taival ismerkejdem. Úgy gon­doltam, van magához való esze, nem történik vele olyasmi, aminek életre fszóló kihatása lehet. Mindig úgy mondták, hogy nem lehet a gyereket az élettől elzár­ni, ha az életre akarjuk ne­velni. Ezért biztosítottam számára a korlátlan szabadsá­got.” A sajnálatos az, hogy ez az apa egy percig sem le­pődött meg azokon a témá­Búcsú van u ÍJ ajóhinta fordul rúdja megcsikordul, para-para-para-pam, ma a búcsú napja van. Szól a zene, harsán messzeszálló dallam, dala-dala-dala-dali, mindenhonnan meghallani. ; Cukorillat szá-lldos, : itt a mézesbábos, \ Ide, ide, gyerekek, \ törökmézet egyetek! Győri D. Balázs CSIGA ÉS CSIBE Csúczkál a csiga fényes nyom kíséri — billeg-ballag Katika, mégis utoléri. Pittyent a csibe magot kapirgálva — hajkuréssza Ferike, mégse jut nyomáb.- * Melyikük okosabb? Ki megmondja menten, csigát, csibét, csokit kap jól megérdemelten! G. Szabó László >-**• ­Idős emberek étrendje Idős embereknél gyakran lépnek fel különböző betegsé­gek. Természetes, hogy megfe­lelő étrenddel kell élnie a meg­betegedettnek. A hajlott kor is megkívánja, hogy az élet­módot, étkezést a megörege­dett szervezetnek megfelelően módosítsuk. Rendkívül fontos, hogy a táplálkozás napi ritmusa azo­nos legyen, vagyis áz egyes ét­kezések időpontja, s az étkezés tömege, összetétele is nagyjá­ból ugyanolyan legyen. Egy- egy bő vacsora kellemetlen emésztési zavarokat okozhat! A megszokott, kedvelt ételeket fogyaszthatja az idősebb em­ber, de kissé mérsékeltebben fűszerezve. A zsír csökkentése is nagyon kívánatos! A tej, a könnyű kalácsfélék, sok színes főzelék, gyümölcs az, amit általában szeretnek is az idősebbek, s ami valóban helyes táplálkozásuk alapját képezheti. Húst, halat nem is nagyon kívánnak, ne is eről­tessük. Burgonya, rizs, tarho­nya azonban sóikat adható, gombásán vagy húslével ki is elégíti a hús rágásától idegen­kedő öregeket. Este kávé vagy tej kaláccsal, vajaskenyérrel a legtökélete­sebb vacsora. Nem véletlen, hogy világszerte élnek is vele a nagypapák és nagymamák. Utána egy kis gyümölccsel a vitaminszükségletet is fedez­hetjük. Beszéljük meg, hogy mi az, amit szívesen fogyasztanának — s ahogy tekintettel vagyunk a kisgyermekekre, vagy a ne­héz munkát végző felnőttekre, úgy legyünk tekintettel az öre­gekre is. étrendben éppen úgy, mint más egyébben. Ügyes há­ziasszonynak nem okoz külö­nösebb megterhelést, hogy a főzeléket áttörve adja a kiseb­beknek s öregeknek, hogy több tejet juttat nekik — míg a fel­nőttek kellő húsadagját, sajt­ját, nehezebb tésztáját bizto­sítja. Nyáron, amikor többet van szabadon a haj, nap és szél egyaránt szárítja. A mezei munka, a napozás, a strand ugyancsak a helytelenül ápolt haj ellensége. Nemrégen azt írtuk, hogy a levegő és nap­fény jót tesz a hajnak. Ho­gyan értelmezzük ezt a látszó­lagos ellentmondást? Ahogy a bőrnek is csak ak­kor tesz jót a levegő, ha az esetleges ártalmak ellen meg­felelőképpen védjük, a hajat is gondoznunk kellene — ho­lott ezt általában a fodrászra bízzák a nők. Nyaralás köz­ben, vagy olyan helyen, ahol nincs női fodrász, mégis oko­san kell bánnunk a hajunk­kal. Legokosabb rövidre vágatni, mert a rövid hajból készül­nek a legkönnyebben kezel­hető, divatos hajviseletek. Mosni is könnyebb a rövid hajat. Mosáshoz úgynevezett olaj-shampont, vagy olyan tasakos shampont használ­junk, amelyen rajta van, hogy alkálimentes. Lúgos, szap­panos anyag nem alkalmas hajápolásra! Szárít, korpát okoz! Mosás után a hullámok be­igazítása előtt, — vagy akár fé­sülés előtt, ha időközben úgy látjuk, kiszáradt a haj — kré­mezzük ál illatszerboltban kapható hajkrémmel. Borsó­nyit teszünk belőle a tenye­rünkre és azzal átdörzsöljük a nedves hajvégeket. (Stran­d-olás után sem. ért - egy kis krém a hajnak!) Nagyobb porártalomtól, munka közben — akár me­zőn, akár üzemben vagy ház­tartásban — kendővel szoro­san lekötve óvjuk a hajat. Inkább erősítsük meg a leg­fontosabb hullámokat egy-egy csattal, vagy fésűvel, de azért, hogy a frizuránk ép marad­jon, ne kockáztassuk a- na­gyon ártalmas por belehatolá- sát. Semmi sem ártalmasabb a piszoknál, s naponta még­sem lehet hajat mosni! A strandon is — különösen a festett vagy nagyon száraz hajú nők — jól teszik. ha a most úgyis nagyon divatos kendővel vagy kalappal véde­keznek a nap ellen. Félár- nvékban azonban legyünk mi­nél többet hajadonfőit! Erdős Lola

Next

/
Oldalképek
Tartalom