Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

4 I960, június 1. SZERDA A VI. országos fogászkongresszus tanulságairól beszél TAHIN GYULA váci főorvos A magyar fogorvosok nem­rég tartották VI. országos Ár- kövy vándorkongresszusukat a szegedi orvosegyetem bőrgyó­gyászati klinikáján, ahol szak­májuk időszerű tudományos és gyakorlati kérdéseit beszélték még. A kongresszuson részt vett dr. Tahin Gyula, a váci központi orvosi rendelőintézet fogászati osztályának főorvo­sa, aki a szegedi kongresszuson szerzett benyomásairól a kö­vetkezőket mondotta: —■ A' magyar fogorvosok vándorgyűléseiket a magyar tudományos fogászat úttörője, Árkövy József emlékezetére tartják. Árkövy volt az első tu­dományos módszereket alkal­mazó foggyógyászati intézet megalapítója Magyarországon. Tudását a legnevesebb külföl­di szakemberek intézeteiben szerezte meg és budapesti in­tézetét saját költségén 1881- ben állította föl. A tudományos fogászat te­hát alig nyolcvan évvel ezelőtt kapott polgárjogot Magyarországon. Az egyetem, amely a lelkes tudóst 1882-ben képesítette magántanárává, tíz évvel ké­sőbb, 1892-ben adta meg neki a nyilvános rendkívüli tanári címet. Igaz, hogy intézetét már 1890-ben Fogászati Kli­nika címmel az egyetem tu­dományos intézetei közé iktat­ták. A szegedi vándorkongresz- szuson Hattyasy Dezső pro­fesszor. & szegedi egyetem fo­gászati klinikájának vezetője tartott emlékbeszédet Arkövy- ről, méltatva a kiváló tudós működésének jelentőségét. A kongresszuson egyéb­ként 58 előadás hangzott el és az előadók foglalkoz­tak a fogászat minden Időszerű kérdésével. — A két és félnapos kong­resszus a szakembereknek el­méleti és gyakorlati vonatko­zásban egyaránt igen sokat je­lentett — mondja Tahin Gyula főorvos. — Különösen nekünk, gyakorlati fogorvosoknak mondott sokat, mert bizony a prakszis kissé eltávolít ben­nünket a folyton fejlődő tudo­mánytól, és az ilyen köngresz- szusok adnak aztán alkalmat arra, hogy ismét közelebb ke­rüljünk hozzá, megismerhes­sük a világszerte folyó kutató­munka legújabb eredményeit, a fölbukkant új tudományos problémákat. t Számomra például igen so­kat jelentett Walter János budapesti klinikus előadá­sa a karbamiddal történő gyökérkezelésről. Ezen a téren határozott fejlő­désről beszélhetünk. Dr. Ger­gely Éva és dr. Barta Miklós ugyancsak budapesti szakorvo­sok azoknak a tudományos gyökérhártya-vizsgálatoknak az eredményeiről számoltak be, amelyeket a foghúzásos sebek gyógyítása során végeztek. Igen tanulságos volt a gyakor­lati fogászok számára Kovács György és Fleischmann György előadása a szájüregi leukop- látiával kapcsolatos terápiái tapasztalatokról, valamint Bruszt Pál bajai főorvos be­számolója arról a munkáról, amelyet Felsőszentiván község fel­nőtt lakossága körében vé­geztek, hogy pontosan megállapítsák, mennyi időre lenne szükség a fog­szuvasodásban szenvedő betegek kielégítő fogászati ellátottságának biztosítá­sához. Ha ilyen módon feltérképez­nénk az egész országot, pon­tosan ki lehetne számítani, mennyi idő. fogorvos, fogtech­nikus és fogászati rendelő kel­lene, hogy tökéletesen rendbe­hozhassuk az ország egész né­pének fogait. Elmondotta még Tahin főor­vos. hogy a bőrgyógyászati kli­nikán és az egyetem élettani intézetében párhuzamosan tar­tott előadásokhoz igen sokan fűztek észrevételeket, magas­színvonalú, tartalmas viták folytak le és ha a kongresszu­son nem is robbantak ki szen­zációk a nagyközönség számá­ra, az föltétlenül hasznos volt mind a gyakorlati, mind az el­méleti szakemberek szempont­jából. Tájékoztatás a sürgős növényvédelmi munkákról A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­lata tájékoztatást adott a leg­sürgősebb növényvédelmi munkákról. Eszerint az áttelelő burgonyaboga­rak az ország egész terüle­tén megkezdték a tojásra­kást, ezért fokozni kell a védekezést. Ha kisebb mértékű a fertőzés, üsszeszedéssel, ha pedig a ve­szedelmes kártevő tömegesen jelentkezik, a szokásos ideg- méregadagok kétszeresével. Ajánlatos, hogy a termelők kí­sérjék figyelemmel a paprika- és paradicsomültetvényeiket, mert néhány helyről már tar­rágást is jelentettek. Az almamoly rajzása az or­szág egész területén megkez­dődött. A termelők már most szervezzék meg a hatékony védekezést. Külön felhívják a figyel­met a szakemberek a cse­resznyelégy elleni védeke­zésre. Ez a házilégynél valamivel ki­sebb, szárnyain haráncsíkos légyfajta ilyenkor, a cseresz­nye sárgulásának kezdetén rakja tojásait a fiatal gyümöl­csök bőre alá, amikből majd a pondrók fejlődnek. Hatásos védekezést jelent, ha hektoli- terenkint negyven deka per­miből készítenek oldatot, s az­zal permetezik a gyümölcsfá­kat. Férfiak napja a Budakalászi Gyapjúszövőgyárban A Budakalászi Gyapjú­szövőgyárban is „megtört a jég". A gyöngébb nem kép­viselői elhatározták, meg­lepik a „teremtés koronáit”. Hosszas előkészületek után — a legnagyobb titoktartás mel­lett — megrendezték az első férfinapot. A ritka alkalomra még a gyár által * patronált, helyi Szabadság Tsz tagjait is meghívták. Összevásároltak sok-sok sonkát, szalámit, meg különféle jó falatokat. Az­tán, amikor a műszak vé­get ért, a kultúrterembe irá­nyították a férfinépet. Han­gulatos műsorral ünnepelték a megjelenteket, majd követ­kezett a meglepetés. A köz- tiszteletben álló férfiakat külön oklevéllel tüntették ki. A nyugdíjas dolgozóknak pénzjutalmat adtak. És egy- szercsak a férfinap főrende­zője, Pandur Olga felszólí­totta az ünnepeiteket, fárad­janak ki az érmek átvételére. Harsány kacagás közepette osztották ki azután a porond­ra felsorakozott férfiaknak az apró papucsokat. Mindezért persze nem sér­tődtek meg a férfiak, hisz a „meglepetés” mellé borról sem feledkeztek meg. Végül még táncra is perdültek az ünneplők, s már most azon törik a fejüket, hogyan viszo­nozzák jövőre a nők napjára a kedves meglepetést. A zöldségtermelést az időjá­rás nagy mértékben befolyá­solja. Néha késlelteti, máskor meggyorsítja a termelést. A zöldhagymánál például az áp­rilisi hűvös idő késleltetően hatott, a néhány túlságosan meleg májusi nap viszont azt eredményezte, hogy a zöld­hagyma nagy tömegben, egy- időben vált szállításra alkal­massá. Szedésével, csomózásá­val a termelőszövetkezetek csak nehezen tudtak megbir­kózni. Hogyan lehet ezen a bajon segíteni? Csak egyféle képpen. Úgy,, ha a termelőszövetkeze­Divat Pihenő helyzetben is olyan erő árad belőle, mint a szoborból, amelyet kemény anyagból véstek. Nézem. A nyugodt erejét, a kemény csontokon dagadó iz­mokat. S hirtelen arra gondo­lok, hogy a kemény csontok, a dagadó izmok nem is lényege­sek. Ha hajlott hátú, vékony emberke volna, egész lénye ak­kor is ezt, ugyanezt az erőt sugározná. Valami mélytüzű izzás, min­den idegszálában vibráló hit fűti, ez adja nyugodt, robusz­tus erejét. Hol szerezte Nagy Ignác ere­jét, hitét? Már otthon, gyerekkorában kezdődött. Apja Esztergom mellett, a párkányi prímási birtokon gömyedezett látástól vakulásig, otthon meg anyja siratta folyton a négy gyere­két, akik már meghaltak, mi­előtt ő még megszületett. S erősödött benne a hit, amikor tizenöt évesen, a huzatos fék­kupékban ülve, vitte a frontra az éhes, rosszkedvű katonákat — s szállította haza a jajgató, véres emberroncsokat. Talán ez, ami közelebb vi­szi, talán a forradalom gyerek­fejjel átélt nagy élménye, talán apja hatása, vagy mindaz, amit eddig érzett és látott: 1919 AZ IGAZI EIKO márciusában, a tizenhat évesek lelkesedésével belép a születő kommunista pártszervezetbe a cseh-megszállta Andódon. És két hónap múlva vállalja éle­te egyik legszebb pártfelada­tát; fegyverrel a kezében, ap­jával együtt kergeti-veri a cseh intervenciósokat. Azután elfogják. Andódon négy frissen megásott sírhoz terelik a falu apraja-nagyját. Kettő két barátjáé, a harma­dik apjáé, s neki szánták a negyediket. Apjával másnap hajnalban várják a kivégzést. S felvirrad lassan a hajnal, már jönnek is értük — de váratlanul a főtér helyett Érsekújvárra terelik őket. Megkezdődik a kihallga­tás. Korbács, puskatus, pofo­nok — mégsem vallanak. S hosszas kínzások után interná­lásra változtatják a halálos ítéletet. Nagy Ignác később is harcol. Sztrájkokat szervez: emberibb bért követelnek a földmunká­sok. Részt vesz a nagygyűlése­ken. S növekvő gyerekei, a szaporodó családi gondok mel­lett valami égető vágy is fel­ébred benne: olvasni kéne, ta­nulni kéne, hogy amit mond, több embernek szóljon és amit eddig nem értett, értse. A Kommunista Kiáltvánnyal kezdi ... A Felvidék visszacsatolása után Horthyék betiltják a pár­tot. De ők tovább is, illegali­tásban is, dolgoznak, szervez­kednek. Laci fia 1940. május 10-én hajnalban születik,. Az apát — még jóformán meg sem ölel­hette kisfiát — délután letar­tóztatják. ötvennégy kommu­nista ellen ad ki a Győri Ki­rályi Ügyészség vádiratot. A vallatásnál nem mond egy szót sem. A társai sem. Az ügyészség tajtékzik — nincs bizonyíték, nem ítélhetik el. A felszabadulás után, 1947-ben Nagy lgnácék Ma­gyarországra költöznek. Nagy­kovácsiban házat, 12 holdas ,)kisbirtokot’’ kap a tíztagú család. A gyerekek szakmát tanulnak, művelik a földet — ő meg iskolákat, tanfolyamo­kat végez: a szakértelmével sem vallhat szégyent ott, aho­vá a párt állítja. A Gödöllői y Járási Tanács mezőgazdaságig osztályán dolgozik, amikor ki- $ tör az ellenforradalom. Az ötvenhárom éves ember % akkor újra fegyvert ragadott. % Igazi, vérrel pecsételt barátság % fűzi össze az elvtársakat az 1. $ budapesti forradalmi lcarhatal- $ mi ezredben. S amikor már $ visszaszorítják a szennyesen ^ tajlékozó áradatot, kéri és ott $ marad a karhatalomnál, a $ rendőrségen. £ _ Egy éve nyugdíjazták. Egy $ éve élvezhetné azt a nyugat- ^ mat, amit a nyugtalan, nehéz % évtizedekkel kiérdemelt. S ő,$ ahelyett, hogy otthon, a gyere- % kék, a csintalan unokák köré- ^ ben pihenne, embertársai — ^ ismerősök és vadidegenek —^ ügyes-bajos bonyolult dolgai- \ ban intézkedik, szaladgál. \ A járásnál kérdezem: szere- $ tik-e, embereknél puhatoló- % zom: becsülik-e Gödöllő terű- \ leti alapszervezetének párttit- $ kárát. És a válasz elismerő, di- í c sérő. í \ Otthon újra magam elé t idézem a kemény anyagból ki- $ vésett arcát és alakját. És me- % gint csak arra gondolok: akikor ^ is ezt a nyugodt robusztus erőt 4 sugározná magából, ha hajlott ? hátú, vékony emberke volna. $ $ Murányi József ^ Visegrúdon. a Vár-étterem bisztrójában, a Komárom me­gyei Bököd község általános iskolásai fagylaltoznak. tek és más termelők gondosan ügyelnek, hogy korai termésük r valóban korán kerüljön piac- ^ ra és nem várják meg az egész ^ termés összeérését. Annál in- ^ kább fontos ez, mert a korai ^ áruért többet kapnak, mint a ^ tömegáruért. A szállítási szerződéssel le- kötött zöldségféléknél a MÉKÍ, a szerződésben meghatározza ^ a holdanként szállítandó ko- ^ rai, tömeg- és lefutóáruk ^ megoszlását. A megyei tanács ^ mezőgazdasági osztálya — ^ most első ízben a zöldborsónál^ — a szállítási szakaszok idő- ^ pont ját is megállapította. ^ Eszerint június 10-ig holdan-J; ként két mázsa korai zöldbor-^ sőt, június 25-ig hat mázsa tö-J megárut és július 10-ig két ^ mázsa lefutóárut kell a tsz-ek- ^ nek és egyéb termelőknek a J szállítási szerződéssel lekötött^ zöldborsóból a MÉK-nek átad-1 niuk. Ez az intézkedés a tér- ^ melók és fogyasztók érdekeit ^ egyaránt szolgálja. A szaka- ^ szos szedés következtében a ^ tsz-ekben jobban el lehet osz^ ^ tani a munkaerőt. Ezenkívül ^ termékeikért jobb árat is kap- ^ nak. Ugyanakkor a fogyasztók^ ellátása is folyamatosabb lesz, ^ mert az áru kereskedelmi for- ^ galomba kerülése jobban meg-| oszlik az egész szállítási idény- y. y re. % A gyönyörűen átalakított étterem modern presszójában készül a kitűnő fekete. A múzeumban a győri Kazinczy Ferenc leánygimnázium III/c. osztályának növendékei Mátyás palotája hollós cí­merrel díszített baldachinos mennyezetének épen maradt lapját szemlélik. Borús az idő, vajon sikerül-e a felvétel? (Győri Mihály felv.) VASÁRNAP A DUNAKANYARBAN Az időjárás nem kedvezett vasárnap a kirándulóknak, de. a borús, esőre hajló idő ellenére is sokan keresték fel a Du-> nakanyar kedvelt kirándulóhelyeit: Leányfalut, Zebegényt, Visegrádot. Az iskolai év vége előtt a diákifjúság is kihasz- nálta a lehetőségeket és csoportos kirándulások keretében te- kintette meg a Dunakanyar látnivalóit. A mezőgazdasági dolgozók szociális otthona lesz a pölöskei kastély A MEDOSZ elnöksége ked­den ülést tartott. Az elnökségi ülés elhatározta, hogy a pö­löskei kastélyt szociális otthon­nak rendezik be: nyolcvan sze­mély részére biztosítanak itt Á zöldségfélék szállításának ütemezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom