Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-29 / 152. szám
VILLÁMLÁTOGATÁS A GÖDÖLLŐI JÁRÁSBAN A hagyomány szerint minden évben június 29-én, Péter- Pál napján vágták az aratók az első rendet az érett gabonatáblákban. A hagyomány ellenére manapság Péter-Pál napja csak az aratás idejét, nem pedig kezdetét jelzi. Erről győzött •meg bennünket az az utazás, amit a gödöllői járásban tettünk hétfőn, két nappal ezelőtt. Amerre jártunk, mindenütt a mezőkön szorgoskodó parasztemberekkel, üzemekben dolgozó munkásokkal találkoztunk. Dolgoztak a gyárakban, dolgoztak a hivatalokban és dolgoztak a határban. Péter-Pál napját ma köszöntjük, de az aratást megkezdték a gödöllői járás minden községében, méghozzá napokkal ezelőtt. A földeken félmeztelen aratók vágták a rendet, kombájnok aratták-csépelték a gazdag termést adó őszi árpát, fiatalok-öregek szedték a zöldborsót, serénykedtek a kertészetekben. Bármerre mentünk, az „élet anyjával”, a pezsgő ritmusú munkával és ennek nyomán az egyre gazdagodó, fejlődő emberekkel, községekkel találkoztunk. Ma, Péter-Pál napján, mire az olvasó kezébe veszi lapunkat, a gödöllői járás üzemeiben, termelőszövetkezeteiben és hivatalaiban már javában folyik a munka. Erről az eleven munkáról, az életről, a dolgos hétköznapok egyikéről szól ez az oldalösszeállítás. A ZSÁMBOKI IDÉNYNAPKÖZI Van még bürokrácia A valkói Uj Élet Tsz-ben mast tetejezik azt a 250 férőhelyes süldőnevelőt és azt a 20 férőhelyes sertésfiazta- tót, aminek az anyagát még májusban kapták meg — Albertijáról. Előre kell bocsátani, hogy a két sertés- szállás szerfából épül. Szerfából és mégis drágán, legalább is drágábban a tervezettnél. Az erdészet, ahol a méterre szabott faanyagokat készítik a szeriaistállókhoz, Valkón, a termelőszövetkezet tőszomszédságában dolgozik. Az erdészek győzték meg a fiatal valkói Uj Élet Tsz vezetőségét, hogy állati férőhelyeiket szerfából készítsék. A szövetkezet vezetősége annak rendje és módja szerint meg is rendelte — illetékes helyen — a férőhelyhez szükséges szerfát. Nagy meglepetéssel vették tudomásul, hogy a szerfáért nem Valkóra, egy utcával odébb, hanem Albertirsára kell menniük, méghozzá két pótkocsis teherautóval. A bürokrácia jóvoltából ugyanis a szerfát Albertijáról kellett Valkóra szállitaniok. Még az sem vigasztalta őket, hogy a Valkón gyártott szerfát az Albertirsa környéki termelő- szövetkezeteknek utalta ki az erdőigazgatóság bürokratikus ügyintézője. Hat ember két napig foglalkozott a szerfa Albertirsáról Valkóra történő szállításával. A teherautók költsége 1699 forintot tett ki. Ehhez hozzá kell számolni hat ember kétnapi munkabérét, valamint azt az időt, amit a szállítás miatt mulasztottak a közös munkájából. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy 100 folyóméter deszka még mindig Albertirsán várja. hogy onnan Valkóra szállítsák. A valkóiaknak erre most nincs idejük, mert már megkezdték az aratást. Igaz, a helybeli erdőgazdaság javasolta, intézzék el a kiutalás átírását és akkor helyben, Valkón megkaphatják a 100 folyóméter deszkát, amit az albertirsaiak elfelejtettek kiadni. A valkóiak a bürokráciát szidják, de azért reménykednek, talán csak sikerül elintézni, hogy az erdészet Valkóról kiadhassa a hiányzó deszkát. Művelődési ház avatására készülnek a csömöriek Alkotmányunk születése évfordulóján és az új kenyér ünnepén — a hírek szerint — kétnapos ünnepség lesz Csömörön. Ekkor avatják fel a dolgos falu lakosai régi vágyát, a művelődési házat. Az építők esküsznek rá, hogy a korszerű, modern művelődési házon legkésőbb augusztus 15-re befejezik a szükséges munkálatokat, s akkor megkezdhetik az épület díszítését, sőt a kultúrcsoport is megtarthatja első próbáját az új színpadon. A község lakossága összefogása erejének jelképe ez a csaknem egymillióforintos költséggel épülő művelődési ház. A falu apraja-nagyja segített az építésnél, s a több százezer forintot meghaladó társadalmi munkából különösen a kisiparosok vették ki a részüket. A 300 férőhelyes művelődési ház költségeit a községfejlesztési alapból fedezték. Az avató ünnepség tervei most készülnek. A művelődési ház ünnepélyes megnyitásán a megye több kultúrcso- portja is részt vesz. KILENC TSZ-KÖZSÉG A gödöllői járásban eddig összesen kilenc falu alakult termelőszövetkezeti községgé. A kilenc községben 11 termelőszövetkezet munkálkodik, s ezek gazdái csaknem 30 000 hold földet művelnek. A járás legnagyobb tsz-e az ötezer holdnál nagyobb területtel rendelkező dányi Magvető Tsz. IFJÚSÁGI MEGÁLLÓ A gödöllői Ganz Árammérőgyár KISZ-szervezetének fiataljai a gyár előtt társadalmi munkával fedett váró- helyiséget építettek. A HÉV-megálló, mint képünkön is látható, már elkészült, a gyár dolgozóinak és a környék lakosságának nagy örömére Tüzelőanyagtelep létesül Dányon Másfélmillió forintos költséggel 1958 nyarán nyílt meg Dányon a földművesszövetkezet ilzlet- háza, amivel a termelőszövetkezeti község lakosainak évtizedes kívánsága teljesült. Az üzletház negyedévi forgalma meghaladja az egymillió forintot, sőt, háromhónaponként újabb 10— 12 százalékkal növekszik. Az üzletházat „kinőtte” a falu. Azt szeretnék, ha a földművesszövetkezet cukrászdát és tüzelő-építőanyag-te- lepet is létesítene, méghozzá azonnal. A falu vezetői a tüzelőanyagtelepet tartják a leggyorsabban megvaló- sítandónak. A falu lakosai ugyanis a főváros peremközségeiből szállítják a téli tüzelőt, természetesen igen drága fuvarköltséggel es nagy időveszteséggel. Tíz mázsa cement hiányzik, ha ezt megkapják, azonnal körülkerítik a tüzelőanyag-telepet, s júliusban már a községben vásárolhatják meg téli tüzelőjüket a dányiak. Sőt, 1961. január elsején ezt építőanyag-részleggel bővítik. Ha pedig a falu 1057 földművesszöveí- kezeti tagja célrészjegyet is jegyez, esetleg hajlandó társadalmi munkát is végezni, a vártnál előbb megnyithatná kapuit a cukrászda is. S hogy ez a kívánság mikor válik valóra, az elsősorban a dányi földművesszö- véikezeti tagokon múlik. Virágzik a paradicsom Kistarcsa határában, az Űj Barázda Tsz földjén a szövetkezet népviseletbe öltözött asszonytagjai a 30 holdas, virágzó paradicsomtáblát kapálják. Ha kedvez az időjárás, július derekán piacra viszik az első szabadföldi paradicsomot Kifizetődött a csirkenevelés Három asszony ötezer pe- esenyecsirkét és 1100 pulykát nevel féltő gondossággal az isaszegi Damjanich János Tsz-ben. Az eredeti tervek szerint „csak’1 tízezer rántanivaló csirkét kellett volna piacra vinnie a szövetkezetnek. Azonban, ahogy a közmondás tartja: evés közben jön meg az étvágy. A számok, és a forintok győzték meg a szövetkezet vezetőit, tagjait a baromfi- tenyésztés hasznosságáról és j övedelme zőségéről. Március elején több mint 2000 naposcsibét vásárolt a tsz „kísérleti célokra”. Arra voltak ugyanis kíváncsiak, érdemes-e nagyüzemi módszerekkel baromfit nevelni. Külön számolták, mibe kerül a 2000 csibe takarmányozásának, gondozásának költsége. Amikor piacra vitték a hat-héthetes korukban 70—90 dekás csirkéket, szám- ' vetést készítettek^ Kiderült, hogy a 2195 csirkéből csak 173 hullott el (7,87 százalék) s az értékesített 2022 csirke mindegyike • átlagosan 73,44 deka súlyú volt. Ezért kaptak 47 080 forintot. Az összes ráfordítás, munkabérrel együtt 33 595,66 forintot tett ki, vagyis csirkénként 6,67 forint tiszta haszonhoz jutott a szövetkezet. Ezért határozott úgy a szövetkezet vezetősége, hogy a tervezett 10 000 helyett 25 000 rántanivaló csirkét és 1100 pulykát nevelnek. Egy használaton kívüli kocanevelőt saját erejükből néhány nap alatt baromfiteleppé alakítottak át. Beszereltek harminc infra-lámpát, s három hozzáértő fiatal asz- szonyra bízták az 5000 csirke és az 1100 pulyka gondozását. A nagyüzemi baromfi- tenyésztéshez megszerezték a gyakorlatot, s most az a céljuk, hogy csirkénként a 6,67 forint helyett legalább 7,50 forintos tiszta nyereséget érjenek el. Képünkön az a pillanat látható, amint a zsámboki napközi otthonos óvodából ebédelni indul a száznál több gyerek, Meleg Anna óvónő és Lénárt Irénke dajka vezetésével. A gyerekek reggel 6-tól este 6-ig tartózkodnak a napköziben az óvónők gondos felügyelete alatt. A napközi otthonban kapott helyet a nyári idényre az a csaknem negyven gyerek is, akiknek édesanyja a nyári hónapokban a szövetkezetben dolgozik, s erre az időre különös gondot okozott volna gyermekeik napközbeni gondozása Összefognak a szentkirálypusztaiak Társadalmi összefogással a vegyesbolt mellé raktárt és falatozót építenek Szentkirálypusztán. Az építési anyagot a íöldművesszövetkeZet adja, az építkezést a termelőszövetkezet gazdái végzik, méghozzá társadalmi munkában, a mező- gazdasági munkák végzése mellett. Szentgyörgypuszta valójában egy nagy tanyaközpont, közel másik két tanyához, Sándorszálláshoz és JakabSOK DICSÉRET, Nagy forgalmat bonyolít le Gödöllőn a Szabadság téri Népbolt, amely a járás legnagyobb élelmiszerüzlete. Még a környező községekből is sokan felkeresik, amiben része van a bő áruválasztéknak és az udvarias kiszolgálásnak. A vásárlók elégedettek az üzlettel, csupán néhány kisebb dolgot sérelmeznek. 1. Miért egy hatalmas, csúnya alumíniumfazékból mérik a tejet, s miért nem a könnyebben kezelhető tejeskannákból, ahogyan azt mindenütt teszik? 2. Miért nem zsírpapírba csomagolják a tehéntúrót, valamint a zsíros, „csöpögés” árukat? 3. Ha már egy- és kétdeci- literes mércéjük nincs, a szálláshoz. A három tanyán összesen mintegy 80 család él, mindannyian termelőszövetkezeti tagok, Dánytól hét kilométerre. Néhány éve nyitott itt a földművesszövetkezet egy kis vegyesboltot, amelynek havonta 20 000 forint a forgalma. S ha minden jól megy, július közepére raktárral és falatozóval bővül a tanyaközpont „üzlethálózata”, az ott lakók összefogása révén. KEVÉS PANASZ reggelizni kívánóknak félliteres korsóknál kisebb csészébe, pohárba is adjanak tejet. Ezek a panaszok. Viszont több féle konzerv, lecsó, (zsírral, vagy anélkül, magyar vagy német felirattal) no meg paradicsompüré korlátlanul, akár ötliteres üvegekben is kapható. 185 ÚJ HÁZ ÉPÜL Ebben az évben, 1960. június 20-ig 185 építési engedélyt adtak ki a gödöllői járásban. Az engedélyek szerint 185 új házat építenek a járás lakosai. Megjegyzendő, hogy az építkezési engedélyek többségét július—augusztus hónapokban kérik a családi ház építtetők. A „vöröskakas“ ellen A nyári forróságban, ara- tás-cséplés idején a legnagyobb elővigyázatosság szükséges, nehogy felröppenjen az asztagba, keresztekbe rakott gabona, a szénakazlak, vagy a falusi házak tetejére a félelmetes „vöröskakas”. A tűz percek alatt elpusztíthatja egy család, egy falu egész évi fáradozásának gyümölcsét. A gödöllői járásban idejében és megfelelően felkészültek a védekezésre. Elsősorban a megelőzéssel akarják elejét venni a tűz pusztításának. A járási tűzvédelmi bizottság a hét elején tanácskozott, s megnyugtató volt hallani: minden elővigyázatossá- igi és óvatossági intézkedést megtettek, csakhogy elháríthassák a tűzveszélyt. A tűzvédelmi bizottság tagjai pihenőidejüket, éjszakájukat is feláldozzák a lakosság biztonsága, az esetleges tűzkárok megelőzése érdekében. Az aratási-csépiési időszak minden órájában éjjel-nappal a községeket, a határt és a szérűskerteket járják a bizottság tagjai, hogy Az oldalt írta és fényképezte: Csekő Ágoston ellenőrizzék a tűzvédelmi előírások betartását, figyelmeztessék a hanyagokat, s távol tartsák a „vöröskakast1’. SZŐLŐKÖTÖZÉS Mogyoród határában találtunk rá Kamarás Józsefnéra, aki másodszor permetezett szőlőjét kötözte. i I í
