Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

VILLÁMLÁTOGATÁS A GÖDÖLLŐI JÁRÁSBAN A hagyomány szerint minden évben június 29-én, Péter- Pál napján vágták az aratók az első rendet az érett gabona­táblákban. A hagyomány ellenére manapság Péter-Pál napja csak az aratás idejét, nem pedig kezdetét jelzi. Erről győzött •meg bennünket az az utazás, amit a gödöllői járásban tet­tünk hétfőn, két nappal ezelőtt. Amerre jártunk, mindenütt a mezőkön szorgoskodó parasztemberekkel, üzemekben dolgozó munkásokkal talál­koztunk. Dolgoztak a gyárakban, dolgoztak a hivatalokban és dolgoztak a határban. Péter-Pál napját ma köszöntjük, de az aratást megkezd­ték a gödöllői járás minden községében, méghozzá napokkal ezelőtt. A földeken félmeztelen aratók vágták a rendet, kombájnok aratták-csépelték a gazdag termést adó őszi árpát, fiatalok-öregek szedték a zöldborsót, serénykedtek a kertészetekben. Bármerre mentünk, az „élet anyjával”, a pezsgő ritmusú munkával és ennek nyomán az egyre gazda­godó, fejlődő emberekkel, községekkel találkoztunk. Ma, Péter-Pál napján, mire az olvasó kezébe veszi lapunkat, a gödöllői járás üzemeiben, termelőszövetkezetei­ben és hivatalaiban már javában folyik a munka. Erről az eleven munkáról, az életről, a dolgos hétköznapok egyikéről szól ez az oldalösszeállítás. A ZSÁMBOKI IDÉNYNAPKÖZI Van még bürokrácia A valkói Uj Élet Tsz-ben mast tetejezik azt a 250 fé­rőhelyes süldőnevelőt és azt a 20 férőhelyes sertésfiazta- tót, aminek az anyagát még májusban kapták meg — Al­bertijáról. Előre kell bo­csátani, hogy a két sertés- szállás szerfából épül. Szer­fából és mégis drágán, leg­alább is drágábban a terve­zettnél. Az erdészet, ahol a méterre szabott faanyagokat készítik a szeriaistállókhoz, Valkón, a termelőszövetkezet tőszom­szédságában dolgozik. Az er­dészek győzték meg a fiatal valkói Uj Élet Tsz vezetősé­gét, hogy állati férőhelyei­ket szerfából készítsék. A szövetkezet vezetősége annak rendje és módja szerint meg is rendelte — illetékes he­lyen — a férőhelyhez szük­séges szerfát. Nagy meglepetéssel vették tudomásul, hogy a szerfáért nem Valkóra, egy utcával odébb, hanem Albertirsára kell menniük, méghozzá két pótkocsis teherautóval. A bü­rokrácia jóvoltából ugyanis a szerfát Albertijáról kellett Valkóra szállitaniok. Még az sem vigasztalta őket, hogy a Valkón gyártott szerfát az Albertirsa környéki termelő- szövetkezeteknek utalta ki az erdőigazgatóság bürokratikus ügyintézője. Hat ember két napig foglalkozott a szerfa Albertirsáról Valkóra törté­nő szállításával. A teherautók költsége 1699 forintot tett ki. Ehhez hozzá kell számol­ni hat ember kétnapi munka­bérét, valamint azt az időt, amit a szállítás miatt mulasz­tottak a közös munkájából. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy 100 folyóméter deszka még mindig Albertirsán vár­ja. hogy onnan Valkóra szál­lítsák. A valkóiaknak erre most nincs idejük, mert már megkezdték az aratást. Igaz, a helybeli erdőgazdaság ja­vasolta, intézzék el a kiuta­lás átírását és akkor hely­ben, Valkón megkaphatják a 100 folyóméter deszkát, amit az albertirsaiak elfelejtettek kiadni. A valkóiak a bürok­ráciát szidják, de azért re­ménykednek, talán csak si­kerül elintézni, hogy az erdé­szet Valkóról kiadhassa a hiányzó deszkát. Művelődési ház avatására készülnek a csömöriek Alkotmányunk születése év­fordulóján és az új kenyér ünnepén — a hírek szerint — kétnapos ünnepség lesz Csö­mörön. Ekkor avatják fel a dolgos falu lakosai régi vá­gyát, a művelődési házat. Az építők esküsznek rá, hogy a korszerű, modern művelődési házon legkésőbb augusztus 15-re befejezik a szükséges munkálatokat, s akkor meg­kezdhetik az épület díszítését, sőt a kultúrcsoport is meg­tarthatja első próbáját az új színpadon. A község lakossága összefo­gása erejének jelképe ez a csaknem egymillióforintos költséggel épülő művelődési ház. A falu apraja-nagyja se­gített az építésnél, s a több százezer forintot meghaladó társadalmi munkából különö­sen a kisiparosok vették ki a részüket. A 300 férőhelyes művelődési ház költségeit a községfejlesztési alapból fe­dezték. Az avató ünnepség tervei most készülnek. A művelődé­si ház ünnepélyes megnyitá­sán a megye több kultúrcso- portja is részt vesz. KILENC TSZ-KÖZSÉG A gödöllői járásban eddig összesen kilenc falu alakult termelőszövetkezeti község­gé. A kilenc községben 11 ter­melőszövetkezet munkálko­dik, s ezek gazdái csaknem 30 000 hold földet művelnek. A járás legnagyobb tsz-e az ötezer holdnál nagyobb terü­lettel rendelkező dányi Mag­vető Tsz. IFJÚSÁGI MEGÁLLÓ A gödöllői Ganz Árammérőgyár KISZ-szervezetének fia­taljai a gyár előtt társadalmi munkával fedett váró- helyiséget építettek. A HÉV-megálló, mint képünkön is látható, már elkészült, a gyár dolgozóinak és a környék lakosságának nagy örömére Tüzelőanyagtelep létesül Dányon Másfélmillió fo­rintos költséggel 1958 nyarán nyílt meg Dányon a földművesszö­vetkezet ilzlet- háza, amivel a termelőszövetke­zeti község la­kosainak évtize­des kívánsága teljesült. Az üz­letház negyedévi forgalma megha­ladja az egymil­lió forintot, sőt, háromhónapon­ként újabb 10— 12 százalékkal nö­vekszik. Az üz­letházat „kinőtte” a falu. Azt szeretnék, ha a földműves­szövetkezet cuk­rászdát és tüze­lő-építőanyag-te- lepet is létesíte­ne, méghozzá azonnal. A falu vezetői a tüzelő­anyagtelepet tart­ják a leggyor­sabban megvaló- sítandónak. A fa­lu lakosai ugyan­is a főváros pe­remközségeiből szállítják a téli tüzelőt, természe­tesen igen drága fuvarköltséggel es nagy időveszte­séggel. Tíz mázsa ce­ment hiányzik, ha ezt megkap­ják, azonnal kö­rülkerítik a tü­zelőanyag-telepet, s júliusban már a községben vá­sárolhatják meg téli tüzelőjüket a dányiak. Sőt, 1961. január el­sején ezt építő­anyag-részleggel bővítik. Ha pe­dig a falu 1057 földművesszöveí- kezeti tagja cél­részjegyet is je­gyez, esetleg haj­landó társadalmi munkát is vé­gezni, a várt­nál előbb meg­nyithatná ka­puit a cukrászda is. S hogy ez a kívánság mikor válik valóra, az elsősorban a dá­nyi földművesszö- véikezeti tagokon múlik. Virágzik a paradicsom Kistarcsa határában, az Űj Barázda Tsz földjén a szö­vetkezet népviseletbe öltözött asszonytagjai a 30 holdas, virágzó paradicsomtáblát kapálják. Ha kedvez az időjá­rás, július derekán piacra viszik az első szabadföldi paradicsomot Kifizetődött a csirkenevelés Három asszony ötezer pe- esenyecsirkét és 1100 puly­kát nevel féltő gondosság­gal az isaszegi Damjanich János Tsz-ben. Az eredeti tervek szerint „csak’1 tízezer rántanivaló csirkét kellett volna piacra vinnie a szö­vetkezetnek. Azonban, ahogy a közmondás tartja: evés köz­ben jön meg az étvágy. A számok, és a forintok győzték meg a szövetkezet vezetőit, tagjait a baromfi- tenyésztés hasznosságáról és j övedelme zőségéről. Március elején több mint 2000 naposcsibét vásá­rolt a tsz „kísérleti cé­lokra”. Arra voltak ugyanis kíván­csiak, érdemes-e nagyüzemi módszerekkel baromfit ne­velni. Külön számolták, mibe ke­rül a 2000 csibe takarmá­nyozásának, gondozásának költsége. Amikor piacra vit­ték a hat-héthetes korukban 70—90 dekás csirkéket, szám- ' vetést készítettek^ Kiderült, hogy a 2195 csirkéből csak 173 hullott el (7,87 száza­lék) s az értékesített 2022 csirke mindegyike • átlago­san 73,44 deka súlyú volt. Ezért kaptak 47 080 forintot. Az összes ráfordítás, munka­bérrel együtt 33 595,66 forin­tot tett ki, vagyis csirkén­ként 6,67 forint tiszta ha­szonhoz jutott a szövetkezet. Ezért határozott úgy a szö­vetkezet vezetősége, hogy a tervezett 10 000 helyett 25 000 rántanivaló csir­két és 1100 pulykát ne­velnek. Egy használaton kívüli ko­canevelőt saját erejükből né­hány nap alatt baromfitelep­pé alakítottak át. Beszerel­tek harminc infra-lámpát, s három hozzáértő fiatal asz- szonyra bízták az 5000 csir­ke és az 1100 pulyka gondo­zását. A nagyüzemi baromfi- tenyésztéshez megszerezték a gyakorlatot, s most az a cél­juk, hogy csirkénként a 6,67 forint helyett legalább 7,50 forintos tiszta nyereséget ér­jenek el. Képünkön az a pillanat látható, amint a zsámboki nap­közi otthonos óvodából ebédelni indul a száznál több gyerek, Meleg Anna óvónő és Lénárt Irénke dajka veze­tésével. A gyerekek reggel 6-tól este 6-ig tartózkodnak a napköziben az óvónők gondos felügyelete alatt. A nap­közi otthonban kapott helyet a nyári idényre az a csak­nem negyven gyerek is, akiknek édesanyja a nyári hóna­pokban a szövetkezetben dolgozik, s erre az időre különös gondot okozott volna gyermekeik napközbeni gondozása Összefognak a szentkirálypusztaiak Társadalmi összefogással a vegyesbolt mellé raktárt és falatozót építenek Szentkirály­pusztán. Az építési anyagot a íöldművesszövetkeZet adja, az építkezést a termelőszövetke­zet gazdái végzik, méghozzá társadalmi munkában, a mező- gazdasági munkák végzése mellett. Szentgyörgypuszta valójá­ban egy nagy tanyaközpont, közel másik két tanyához, Sándorszálláshoz és Jakab­SOK DICSÉRET, Nagy forgalmat bonyolít le Gödöllőn a Szabadság téri Népbolt, amely a járás leg­nagyobb élelmiszerüzlete. Még a környező községekből is sokan felkeresik, amiben ré­sze van a bő áruválaszték­nak és az udvarias kiszolgá­lásnak. A vásárlók elégedet­tek az üzlettel, csupán né­hány kisebb dolgot sérelmez­nek. 1. Miért egy hatalmas, csú­nya alumíniumfazékból mé­rik a tejet, s miért nem a könnyebben kezelhető tejes­kannákból, ahogyan azt min­denütt teszik? 2. Miért nem zsírpapírba csomagolják a tehéntúrót, va­lamint a zsíros, „csöpögés” árukat? 3. Ha már egy- és kétdeci- literes mércéjük nincs, a szálláshoz. A három tanyán összesen mintegy 80 család él, mindannyian termelőszövetke­zeti tagok, Dánytól hét kilo­méterre. Néhány éve nyitott itt a földművesszövetkezet egy kis vegyesboltot, amely­nek havonta 20 000 forint a forgalma. S ha minden jól megy, július közepére raktár­ral és falatozóval bővül a tanyaközpont „üzlethálózata”, az ott lakók összefogása ré­vén. KEVÉS PANASZ reggelizni kívánóknak félli­teres korsóknál kisebb csé­szébe, pohárba is adjanak tejet. Ezek a panaszok. Viszont több féle konzerv, lecsó, (zsírral, vagy anélkül, magyar vagy német felirattal) no meg paradicsompüré kor­látlanul, akár ötliteres üve­gekben is kapható. 185 ÚJ HÁZ ÉPÜL Ebben az évben, 1960. jú­nius 20-ig 185 építési enge­délyt adtak ki a gödöllői já­rásban. Az engedélyek sze­rint 185 új házat építenek a járás lakosai. Megjegyzen­dő, hogy az építkezési enge­délyek többségét július—au­gusztus hónapokban kérik a családi ház építtetők. A „vöröskakas“ ellen A nyári forróságban, ara- tás-cséplés idején a legna­gyobb elővigyázatosság szük­séges, nehogy felröppenjen az asztagba, keresztekbe rakott gabona, a szénakazlak, vagy a falusi házak tetejére a fé­lelmetes „vöröskakas”. A tűz percek alatt elpusztít­hatja egy család, egy falu egész évi fáradozásának gyümölcsét. A gödöllői járásban idejé­ben és megfelelően felkészül­tek a védekezésre. Elsősor­ban a megelőzéssel akarják elejét venni a tűz pusztításá­nak. A járási tűzvédelmi bi­zottság a hét elején tanácsko­zott, s megnyugtató volt hal­lani: minden elővigyázatossá- igi és óvatossági intézke­dést megtettek, csakhogy el­háríthassák a tűzveszélyt. A tűzvédelmi bizottság tag­jai pihenőidejüket, éjszaká­jukat is feláldozzák a la­kosság biztonsága, az esetle­ges tűzkárok megelőzése ér­dekében. Az aratási-csépiési időszak minden órájában éj­jel-nappal a községeket, a határt és a szérűskerteket járják a bizottság tagjai, hogy Az oldalt írta és fényké­pezte: Csekő Ágoston ellenőrizzék a tűzvédelmi elő­írások betartását, figyelmez­tessék a hanyagokat, s távol tartsák a „vöröskakast1’. SZŐLŐKÖTÖZÉS Mogyoród határában talál­tunk rá Kamarás Józsefnéra, aki másodszor permetezett szőlőjét kötözte. i I í

Next

/
Oldalképek
Tartalom