Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

KST MEG vet cfiírlap I960. JÚNIUS 26. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN S$!^!!S^£sS!2SSf5SS!!SSS5SS?!SSS7?S5S«SSSS??S22SSSaÍ!!?5S!ÍaSSS5£Í5s£sSSSÍSSS!5s£sSS«SSSSSSÍSSSSSSS!S5S |»»!|;;j «III«» j*;**^** íííltíííí ÜlIlSlííííl!« -- -^^******<l********1 imniiiMMMttt« Szabó Ferenc, a szövetkezet kertészeti brigádjának veze­tője a szépen fejlett paprikákat mutatja, amelyből mar betek óta szállítanak a piacokra. 34 hold cukorrépát például már cukorrépát például A földből, a paraszti munkából akarnak megélni a kocséri Új Élet Tsz szorgalmas gazdái Megoldották a gabonaraktározás gondját — Havonta 380 ezer forint előleget fizetnek a munkaegységekre Az aratást az 5600 holdas kocséri Uj Élet Tsz-ben is megkezdték. Erőfeszítést, sok dolgos szövetkezeti gazdát kí­ván ez a munka, mert összesen 1480 hold — több mint 1200 parcellán fekvő — gabonát kell rövid idő alatt levágni. És a hasznos, az emberi erőt kí­mélő gépekből — a táblák szétszórtsága miatt — az idén még csak keveset tudnak fog­lalkoztatni. Mindössze egy kombájn és egy aratógép segít­het a szövetkezet hatalmas ki­terjedésű határában. A napokban megpendítitek a kaszák az ősziárpa-táblákon. Kétszázhúsz kaszás Vágja a rendet, kétszázhúsz asszony és lány — feleségek és családtagok — szedik a férfiak után a markot és száznál töb­ben segítenek a levágott, gaz­dag termést ígérő gabonát ké­vébe kötni, keresztbe rakni. Nagy lendülettel, akarással fo­lyik az aratás, s ha kedvező marad az idő, július első heté­nek végére be is fejezik a nagy munkát. Gondot okozott, mégpedig nem is kicsit, hogy hová te­gyék majd azt a 75—80 vagon gabonát, amit takarmányozás és vetőmag céljára tartalékol­nak kell. Ilyen befogadó ké­pességű raktár ugyanis nincs a faluban, de a tsz rátermett ve­zetői, gazdái mégis megoldot­ták a nagy problémát. Uj rak­tárt ebben az évben nem tud­nak építeni, annál sokkal fon­tosabb, dolgokra kellőit u.pénü, MttKSináltak mégis? Saját erejükből, gabona rak­tározás céljára átalakították a tagok felajánlotta kamrákat, használaton kívüli istállókat, padlásokat. A munkálatokkal már elkészültek, a 75—80 vagon gabonát biztonságosan el tudják raktá­rozni. A legkisebb — hosszú évekig használható — szükség­raktár mástél vagon befogadó- képességű. Egyesek féltek, hogy az ily módon, sok helyen elraktározott gabona kikerül a szövetkezet ellenőrzési köréből. Visszatérve az aratásra, meg­kérdezhetné valaki: ha csak­nem félezer emberre van szük­ség az aratásnál, ki fogja elvé­gezni a növényápolási felada­tokat? Különösképp érdekes a dolog, ugyanis a tsz-nek nagy kertészete is van, ahol többek között 350 hold paradicsomot, 32 hold uborkát, 25 hold pap­rikát és egyebeket termeszte­nek, s ezek mind igen munka­erőigényes növények. A kerté­szetben dolgozó szövetkezeti gazdák mintegy 6 millió pa­lántát ültettek ki, s mint a 'ké­pen is látható, fáradozásuk nem volt hiábavaló. A tenger­nyi munka ellenére sincsenek semmivel elmaradva a tsz- ben. Havonta csaknem 380 000 fo­rintot fizetnek ki a 650 — rendszeresen dolgozó — szö­vetkezeti gazdának előlegként, teljesített munkaegységeikre. A kertészetben például — a családtagokkal együtt — ezer­nél többen dolgoznak rendsze­resen. A szövetkezeti gazdák tizenegy brigádba osztva vég­zik feladatukat, s nem is rosz- szul. A ceglédi járás vezetői sze­rint a járásban a két kőcser: tsz — az Uj Élet és a Petői — végezte el legjobban az idő­szerű növényápolási munká­kat. A 460 hold kukoricát, í Az oldalt írták: Csekő Ágoston Mihók Sándor ii kétszer megkapálták, 220 holdas szőlőjüket kétszer permetezték, néhány napon belül végeznek a kötözéssel is. Mi a titka a kocsériak eddig elért nagyszerű eredményei­nek? Titka nincs ennek. A ma­gyarázata talán az, hogy Both Ferenc tsz-elnök és aá agronó- musok — Szögi János, Barabás Ferenc, Barabás Klára és Fe­kete Béla — irányításával a szövetkezet minden gazdája és családtagja szorgalmas, dolgos ember, akik a földből, a pa­raszti munkából akarnak meg­élni, méghozzá nem is akár­hogyan. Helyreállítják az elemi csapás okozta kárt fedél alá. De amint a terme­lőszövetkezet vezetői mond­ják. nemcsak az újjáépülő juhhodályt, hanem az egyéb épületeket is felszerelik vil­lámhárítóval. A határban az egész falu népe Nagy erőpróbája volt a kartali Üj Élet Termelőszövet­kezet tagságának a borsósze­dés. A termelőszövetkezet ve­zetősége ugyanis 145 hold borsó zöld termésének szál­lítására kötött szerződést a Dunakeszi Konzervgyárral. A borsó szedése egybeesett egyéb fontos mezőgazdasági «munkákkal, mint a kapálás, a takarmánybetakarítás. A nagy erőpróbát azonban ki­állta a termelőszövetkezet tagsága. Bebizonyították, hogy van munkaerő elegendő a fa­luban. A termelőszövetkezet­nek 306 tagja van, de volt olyan nap, hogy 760-an is dolgoztak a termelőszövetke­zeti község határában, illetve a 145 holdas borsótáblán. Egy-egy családtól tehát „két és fél” tag. A családtagok munkábaál- lásának köszönhetik, hogy a borsót jó áron értékesítették. Eddig mintegy 650 ezer fo­rint bevételük van borsóból. A következő néhány nap alatt 40—50 ezer forintra számíta­nak még. ÚJ ISTÁLLÓ ÉPÜL A nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezet 100 férőhelyes istállót építtet a Bács megyei Építőipari Vállalattal. Az építés munkálatai jól haladnak és remélhetőleg még a nyá­ron átadják rendeltetésének az istállót. (T’enkely telv.) Ifjúsági brigádot szerveznek a tápiósápi Petőfi Tsz-ben Az 1959/60-as iskolai év­ben 16 fiatal végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát Tápiósápon. Közü­hi aratásig befejezik a kukorica második kapálását, betakarítják a takarmányokat a galgagyörki Rákóczi Tsz-ben Ugyancsak népes ezekben a napokban a galgagyörki határ. Asszonyok, férfiak dolgoznak serényen a földeken ■— kapál­ják a családokra kiosztott föl­det, takarítják be a takar­mányt. A sietségnek nem az az oka, •hogy elmaradtak a növény- ápolás munkáival. A cukorrépát most’kapál­ják harmadszor, a burgo­nyát töltögetik, a magbor­sót is kétszer megkapál- táh, a mák növényápolási munkáit teljesen befejezték. A terüle­tileg legjelentősebb kapásnö­vény, a kukorica másodszori kézikapálása folyik. Most a növényápolással egy- időben jelentkezik egy másik fontos munka is, a takarmá­nyok betakarítása. Bár a ter­méssel — főleg a lucernával és a . vörösherével —, nincse­nek mégéléglífófe,' mégiá *0(1 mázsa lucerna és 350 mázsa vöröshere szénát ta­karítottak be az első ka­szálásból. A rétek termését most hord­ják be és — az előzetes szá­mítás szerint 250 mázsa te­rem —, ebből 100 mázsát ka­zalba hordtak. Noha a széna- behordás inkább férfimunka, de a gyűjtésben az asszonyok is segédkeznek. Miközben a növényápolás és a szénabetakarítás lendülete­sen folyik, a vezetőség elké­szítette az aratási munkák tervét. Az 550 hold aratnivalóból 250 holdat a gépállomás vállalt magára, 300 hold aratása pedig a tagság gondja lesz. A napokban megtartott köz­gyűlésen a tagok elfogadták a vezetőségnek azt a javaslatát, hogy családokra osszák fel a gabona területét. A számítá­sok szerint három hold és 500 négyszögöl aratnivaló jut egy- egy családra. lük néhányan tovább tanul­nak, de a túl korosakkal együtt így is mintegy 15—16 fiatal marad közülük a fa­luban. Az eddigi gyakorlat évről évre mindig az volt, hogy az iskolából kimaradó, de to­vább tanulni nem szándékozó fiatalok a közeli állami gaz­daságba mentek dolgozni. Ily módon a faluban a mezőgaz­dasági munkákkal foglalkozók életkora mind magasabb lett. Ezért van az is, hogy az idén tavasszal, amikor a község termelőszövetkezeti községgé alakult, jobbára középkorúak, illetve idősebbekt léptek csak be a tsz-be. A község egyetlen termelő­szövetkezetének gazdasági ve­zetősége és pártvezetősége megvitatta, hogy mit kellene tenni a fiatalok megnyerése érdekében. Elhatározták, hogy a pedagógusok bevonásával felvilágosító munkát végez­nek a fiatalok között és meg­győzik őket arról, hogy dol­gozzanak a termelőszövetke­zetben. Egyébként aki akar közülük, a tsz-ben is tanul­hat szakmát, mert kovács-, asztalos-, bognárműhelye van a termelőszövetkezetnek, kő­művesek és ácsok is dolgoz­nak. Aki nem akar szakmát tanulni, az is boldogulhat a szövetkezetben. A termelőszövetkezet veze­tősége és pártszervezetének vezetősége a közeljövőben megvitatja a tagsággal azt is, hogy azok a fiatalok, akik belépnek a szövetkezetbe, minden hónapban megkapják a teljesített munkaegységük után pénzben a teljes jövedel­müket. Ezzel azt akarják el­érni, hogy a termelőszövetke­zeti fiataloknak is ugyanúgy legyen pénzük öltözködésre, szórakozásra, mint azoknak, ff akik az iparban helyezkedtek ff el. f, A termelőszövetkezetbe lé­y n f po fiatalokból ifjúsági brigá- ff dot szerveznek és a tervek $ szerint egészségükre nem ár- ff talmas, könnyebb munkára | osztják be őket. A fiatalok- ff nak tetszik a vezetőség fa­ff vaslata és előreláthatóan a ^ közeljövőben megalakul az f. ifjúsági brigád. I—,--------------------------------1 j HAZINYULAT \ ff (angóra és keveréke kivé- f, telével) 2,80—3,50 kg között ff átveszünk. Kg-kén‘ 25,— ff Ft-t térítünk. ff ff Átvétel minden hétfőn 7 órától 2 óráig. ff f Phylaxia ff Bp., X., Szállás u. 5—7. f Telefon: 148—607. ^ ____________________________ \ E hónap -8-án délután vi­har vonult keresztül Verseg termelőszövetkezeti község: fölött és a villám belecsapott a Törekvő Tsz 500 férőhelyes juhhodályába. Az épület nádteteje az erős zápor elle­nére is tüzet fogott és percek alatt láingbaborult. Szeren­csére egy másik juhhodályt építők, iparosok, illetve ter­melőszövetkezeti tagok, ide­jében kiszabadították az épü­letben tartózkodó juhokat. Az Állami Biztosító — mi­vel a vezetőség gondoskodott az épületek biztosításáról — 63 ezer forint kártérítést ál­lapított meg. Bár a termelő- szövetkezet vezetői és tagjai a megállapított összeget túl alacsonynak tartják, a vita helyett megkezdték a tetőzet újjáépítését. Számítanak az Állami Biztosító kedvező döntésére, de azért, h*gy ke­vesebbe kerüljön az építkezés, saját építőbrigádjuk építi fel a tetőzetet. Július végére ismét behajthatják a juhokat A tsz borsótábláján van a falu apraja-nagyja. (Kómár Győző felv.) S ZOKATLAN és furcsa volt újra leülni az iskola vadjaiba és felkészülni min­ien órára, felelni, mint a gye- ■ekek. Az ország minden ré­széből jött az a 196 felnőtt :érfi, aki elvégezte az ország egyetlen termelőszövetkezeti zlnökképző iskoláját Zsá tu­bákon. S most tudásban gya- napodva hozzákezdenek a munkához az őket iskolára küldő szövetkezetekben. A napokban búcsúzott el az iskolától a 196 hallgató, aki­ket annyira vár falujuk, csa­ládjuk. Büszkén, emelt fővel mennek haza mindannyian, mert nagyszerűen megállták a helyüket. Pest megyét he­ten képviselték, hét fiatal, tetterős ember. Csak heten végeztek, pedig az iskola itt van a megyében. Nem tudni hamarjában, kik a hibásak ezért: akik nem küldik ide ta- tanulni a tapasztalatlan szö­vetkezeti vezetőket, vagy pe­dig azok, akik a hívás elle­OCitänt^tbjLel aéíjzett nére sem hajlandók részt venni aZ egyéves iskolán? A búcsúzás napján keres­tük fel Zzsámbékon a hét Pest megyei hallgatót, a vér­ségi Csitári Jánost, a zsám- boki Urban Jánost, a pilisi Kafka Józsefet, a jászkaraje- női Matkovics Józsefet, a két ceglédit, Juhász Istvánt és Gál Józsefet, valamint a kos- di Fuferenda Jánost. Sajnos, nem sikerült mindegyikükkel találkozni, ugyanis a Pest megyei hallgatók nem ismer­ték meg egymást a bentlaká­sos iskola egy éve alatt. Ta­lán, ha az őket küldő járási, vagy megyei vezetők leg­alább egyszer meglátogatják az iskolát, talán akkor meg­ismerték volna egymást, mint tették ezt a más me­gyeiek. A búcsú napján, ha későn is, de hiányolták az is­merkedés elmaradását a hall­gatók is. iZ ISKOLÁN véget ért a /i tanítási idő, azóta haza­tértek a hallgatók. Bizonyára örömmel fogadták a 3400 hol­das jászkarajenői Előre a bé­kéért Tsz-ben, hogy állatgon­dozójuk s egyben párttitká­ruk, Matkovics József azon kevesek közé tartozik, akik kitüntetéssel végezték el az el­nökképző iskolát. Szerény, határozott akaratú ember Matkovics József, aki na­gyon sokat tanult az iskolán, méghozzá gond nélkül. Családja, s három gyerme­ke sem érzett szükséget, mert a nagy család — a szövetke­zet — gondoslwdott róluk. Kapott havonta 600 forint ösztöndíjat, s a közgyűlés ha­tározata alapján az iskolán töltött minden napjára javá­ra írtak egy-egy munkaegysé­get, ami után havonta a többi taghoz hasonlóan, az ő családja is kapott készpénz- előleget. Sőt, ennél többet is. A szövetkezet gazdái ugyanis úgy döntöttek: ha kiváló eredménnyel végzi el az is­kolát, nem egy, hanem 1,25 munkaegységet írnak javára mindennap. Persze azt mon­dani sem kell, nem a több munkaegységért lett Matko­vics Józsefből az elnökképző iskola egyik büszkesége. Ta­nárai biztosra veszik, hogy nagyszerű, emberséges és képzett elnök is lehetne be­lőle. a BŰCSŰZÁS napján el- zí mondta, érdemes volt el­végezni az iskolát — bármi­lyen legyen is majd a be­osztása — mert oly sokat és oly dolgokat tanult, amire másképp nem lett volna sem alkalma, sem módja. Szeptemberben újra meg­nyitja kapuit Zsámbékon a termelőszövetkezeti elnökkép_ ző iskola. Ügy hírlik, legalább húsz Pest megyei hallgató ta­nul majd ott egy évig. Re­mélhetőleg nem csak egy akad közöttük, akinek a bizonyít­ványába írják majd az év végén: kitüntetéssel végzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom