Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-25 / 149. szám
1960. JÚNIUS 25. SZOMBAT «ST MEC1F.I yíirfap Inárcs híres szőlő, gyümölcs és spárga termelő vidék. Az volt már a század elején is. Nem csoda, hogv a jól fizető, gazdag terület sok nagybirtokost tett gazdaggá, százholdak urává. A 3916 hold nyolcvan százaléka nagybirtok volt. Most is az. Csakhogy gazdái már a Március 21 Tsz tagjai. Ök mesélnek most községük múltjáról, jövőjéről. Merthogy a jelen ilyen? — az annyira természetes. Egy község volt régen Inárcs—Kakucs. Egy közigazgatás alá tartozott. Körzeti bírája — mondják — néhány- éves „szolgálata” alatt nyolcvan hold jó termő, inárcsi földre tett szert. — Enni mindig adott — így ilyen furcsán jellemzi röviden őt Zsigár Józsi bácsi. — Igaz, hogy meg is kellett dolgozni érte. Aratáskor éjjeleket nem aludtunk, nem volt pihenés, míg gabona állt a száron. Ő meg csak beült a háromlovas hintájába, és vitette magát. A jó dógát! — kanyarítja el a végét. — Nagybirtokos barátai — folytatja — jól megfizették. Ment is minden mint a karikacsapás. Emlékszem, úgy jöttek hozzá: „Bíró uram, mennyi az én igazságom?” — s ő felértékelte. De volt is sok pénze! Tavasszal, nyáron uzsorára adott kölcsönt. Ősszel meg tartozás fejében odaadták a mustot neki. Tíz fillérjével literjét, ő meg harmincért adta tovább. Akinek az udvarán trágyát látott, elkérte, ígért érte krumplit. Én aztán napokig hordtam a trágyát, és végül azt mondta: „vigyél egy fél zsák krumplit nekik, Jóska fiam!” Ilyen „jó ember” volt a bíró. ^Segített” a rászorulókon. — Sokan voltunk testvérek. En a legnagyobb — veszi át a szót Jerzsele Pál. — Már ti- zenkétéves koromban béres- kedtem. Kapáltam, arattam. Amikor meg nem ment elég gyorsan a munka, megvert az intéző. Sírvafakadtam. Erre addig ütött, míg a fájdalomtól már sírni sem tudtam, összeestem. így beszél Jerzsele Pál, aki hat hold juttatott földjével alapító tagja lett a szövetkezetnek. — Építkezem — mondja olyan természetesen, mintha az időjárásról beszélne. — A tanács szerzett építőanyagot és kocsit hozzá. Jól haladunk vele, nemsokára saját házam lesz! Csendőr, napszámos világ. Most már egymás után mesélik, hogyan is volt, mi mindent éltek túl. — Csendőrök jöttek végrehajtani, ha nem tudtuk kifizetni az adót — emlékezik vissza idős Papp István. — Vitték, ami mozdítható volt. A fejünk alól húzták ki a párnát. .. A lányok összenéztek. Szemöldökük magasra szalad. Hát ilyen nemcsak könyvekben, filmekben fordult elő? — Akkoriban egy beidézés a községházára nagyon rosz- szat jelentett — folytatja Papp István. — Fizetni kellett, vagy ingyen napszámba menni a jegyzőnek, bírónak. Azután a tanácsra, majd az elnök személyére terelődik a szó. — Talán azzal dicsérhetnénk meg a legjobban, hogy figyelmesen bánnak az emberekkel — mondja Krizsán József. — Én is tanácstag vagyok, de ez nem elfogult vélemény. Egészségtelen, vizes lakásom volt. Mentem fűhöz- fához. ígéretet kaptam is. De a sok ígéret csak nem akart valóra válni. Bementem a tanácshoz. Alig két hét telt el, máris megkaptam egy jobb lakást. Nemcsak nekem, mindenkinek gyorsan elintézik az ügyét. Tudom, amiket én tolmácsolok, mint tanácstag, az iktatókönyvbe azok mellé egy- kéttőre odakerül a piros ceruzajel: elintézve. Inárcson van a járási szociális otthon. A sok öreg meg- hatottan emlegeti a tanácsot, a tanácselnököt, aki elintézte, hogy az otthon lakói legyenek. . Inárcsi szegény paraszt volt Pór Gyula bácsi és felesége. — Nem volt senkink. Se anyagi támaszunk, se gondozónk. Az ég áldja meg, akik ide segítettek — néznek össze öreges mosolygással. Idáig a dicséret — de panasz is akad. Kérdésemre a krumpliföldön boszorkányos gyorsasággal dolgozó brigádtagok felelnek. Az asszonyok kezdik. — Csupa por az utcánk. Ha végigmegy egy kocsi, szekér, percekig mintha ködbe burkolózott volna minden. Nem tudom nyitvahagyni az ablakot — panaszkodik Fogarasi Jánosné. — Meg a járdát is fel kellene tölteni. — Bővítsék az óvodát, legyen napközi otthon — toldja meg Kubik Jánosné. A panaszhullám nem tart sokáig. Ismét a tanácselnökre, Szabó Pálra kanyarodik visz- sza a beszéd fonala. — Az első választások óta ő az elnök. — Közülünk való! Mindeni- künfcet személyesen ismer. Tudja mi a bajunk, mi a panaszunk. — A múltkor megyek hozzá egy igazolásért, hogy kilépek a gyárból — kapcsolódik a beszélgetésbe egy idősebb fér- ^ fi. — Hát már kezében a toll. £ ' Kérdezi: mégis meggondolta £ ' magát Pali bácsi, visszajön a ^ ' tsz-be? Pedig még nem is £ mondtam miért jöttem — fe- í leli. í Amikor bekopogok a tanács- í , házára, az elnököt éppen nagy í munkában találom. \1 A tsz nyári munkatervét, i munkaerőmegoszlását írja ősz- | sze. I — Bahasra kell elküldeném \ a járási tanács vb-elnökének. í — És diktálja, hogy lófogat | még elkelne, de az aratást í időben el tudják végezni. — Mióta termelőszövetke- ] zeti község vagyunk, több lett ] a munkánk a tanácson is. j Mert nem elég, hogy megszer- ] veztük három nap alatt, arra ! is ügyelnünk kell, most se le- j gyen fennakadás, most is se- ' gítsünk. Büszkén mondja, hogy a kö- ^ zelmúltban küldték el Cseh- í Szlovákiába és az NDK-ba az í első burgonyaszállítmányokat. « A karfiolra, káposztára angol \ és svéd megrendelők vannak. £ S hoay milyen jól dolgozik a £ tizenhéttagú asszonybrigád. És { azt is. hogy megnőtt a ku'tu- ] rális igény, kinőtték a kultúr- : házat. Látnám csak, milyen í ügyes az öntevékeny kultúr- j csoport! Inárcson egy épületben van | a tanács és a tsz. Együttmű- 8 ködösüket szimbolizálja. Kádár Márta í Borbély István és Csikós András naponta 10—12 kútgyürüt készít el. Nagy Sándor, a telep vezetője rendszeresen ellenőrzi a gyártást, mert az üzem legfőbb célja: a jó minőségi munka! Óvjuk földünk termését a tűzveszélytől! Hogyan készültek föl tűzrendészet! szerveink a betakarítás időszakára Elérkezett az aratás, közeleg a cséplés, a betakarítás ideje. A határban mindenfelé suhognak már a kaszák, kattognak az aratógépek, berregnek a motorok és a csűrökben, az asztagokban most sokasodik a megmunkált barázdák kincseket érő terméke. Fizet a föld a beléje fektetett emberi munkáért. Soha sincs olyan veszélyben ez a felbecsülhetetlen érték, mint ezekben a hetekben. A fagy, a jég, a szél megközelítőleg sem tehet akkora kárt benne, mint a tűz. De úgyszólván nincs elemi csapás, amelyet olyan könnyűszerrel el lehetne hárítani, meg lehetne előzni, mint éppen a tűz kártevéseit. Nem kell más hozzá, csak szervezett elővigyázatosság, éberség és a szabályok, az előírások szigorú, következetes betartása. Erről a kérdésről beszélgettünk Lékó László alezredessel, a Pest megyei tűzoltóság parancsnokával. Első kérdésünk az volt, hogy a megye tűzrendészet! szervei miképpen készültek föl a minden évben jelentkező súlyos veszedelem elhárítására? — A védekezés megszervezése talaj donképpen megszakítás nélkül állandóan folyik. A veszély valóban most, ezekben a hetekben a legnagyobb, de súlyos hibát követnénk el, ha csak most kezdenénk a fölkészüléshez. Előre kidolgozott munkaterv alapján jóelőre megtesszük a szükséges intézkedéseket évről évre. Az idén már áprilisban összeültünk a megyei mezőgazdaság szocialista szektorainak vezetőivel Herceghalmon, és ott beszéltük meg a tennivalókat. Hetekkel ezelőtt megkezdődtek a megyében a gépszemlék, és a napokban már be is fejeződnek. Ezeken a szemléken a tűzrendészeti hatóságok megbízottai is részt vesznek és alaposan megvizsgálnak mindent. Ellenőrzik, megvannak-e mindenütt az előírt tűzrendészet! felszerelések, ellátták-e az erőgépeket a szükséges szikrafogókkal, kifogástalanul működnek-e a kézifecskendők, jók-e a tömlők? A szemlék eddigi eredményei azt mutatják, hogy az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek már lényegesen nagyobb gondot fordítanak a tűzvédelem megszervezésére, mint a múltban, és szinte mindenütt példaszerűen fölkészültek erre a rendkívül komoly feladatra. Különösen az aszódi és az abonyi gépállomásokon találtunk példás rendet, de másutt is pozitív eredménnyel járt a szemle,' kirívóbb hiányosságot úgyszólván ieholsem észleltünk. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése új helyzetet teremtett a tűzrendészet területén is — mondotta a tűzoltó- parancsnok — különösen a tsz- -cözségekben bukkantak föl megoldásra váró új problémák. A tagosított földek termését most a tsz raktáraiban helyezik el, tehát közös helyen, és így a tűzveszély elhárításának Különleges megbízatás jelentősége fokozódott. Az elő- g vigyázatra ma nagyobb szűk-8 ség van, mint korábban, ami-« kor az egyénileg gazdálkodó^ parasztok termésüket külön- 8 külön, saját udvarukban rak- g tározták el. Ha a közös raktár-1 ban keletkezik tűz, abban egy- g szerre elhamvadhat a tsz-íalu ^ termésének nagy része. Az álla-1 mi tűzoltóság nagy gonddal g vizsgálta felül a községek | tűzrendészet! felszerelését. ^ Ahol javítani valót talált, ott^ azonnal intézkedett. Külön problémát jelentett a tűzőrszolgálat megszervezése. A rendőrség vezetőivel folytatott korábbi megbeszélés alapján a megye területén működő rendőrőrsök tagjai gondos tűzrendészet! oktatásban részesülnek. A tűzvédelem megszervezésében részt vesz a KISZ is, amelynek megyei bizottsága felhívta szervezeteit, hogy kapcsolódjanak bele a munkába. A felhívás mindenütt lelkes visszhangra talált. A hivatásos tűzoltóság tagjai szabadnapjaikat arra használják fel ezekben a hetekben, hogy rendszeresen látogatják a termelőszövetkezeteket, szakszerű segítséget nyújtanak a tűzvédelem megszervezéséhez, kioktatják a tsz-tagokat a szabályokra, a tűzvédelmi felszerelés használatára, a figyelő készültség megszervezésére. A megyei tűzvédelmi bizottság rendszeresen ellenőrzi a rendelkezések végrehajtását a megye egész területén. A bizottság tagjai hetenként két-két napot töltenek a területen és tapasztalataikat megbeszélik a helyi vezetőkkel. Végrehajtja:.Kiss Lacika, aki saját szavai szerint „hajma- ditában ottóbejtoj’ született, négy évvel ezelőtt Szöctli- geten, s most szputnyik-mintájú háromkerekűjén tesz eleget különleges megbízatásának, a Népboltban. — Egy csórnád Tossutot aputámnat, egy lijó tenyejet anutámnat viszel! Itt ez a sztayoj az enyém ... most sietet... (Foto: Gábor) — Megtörtént tehát minden, hogy a veszedelmet a minimálisra csökkentsük — folytatta Lékó László tűzoltóparancsnok —, de ezek az intézkedések csak akkor hozhatják meg a kívánt eredményt, ha a dolgozók a leglel kiismeretesebben betartják a tűzrendészeti előírásokat és maguk is ellenőrzik azok végrehajtását. Jelentősen fokozza a biztonságot pz az örvendetes tény is, hogy a községekben egyre nagyobb gondot fordítanak az önkéntes tűzoltóság megszervezésére, kiképzésére és fölszerelésre. A legtöbb megyei községben már jól felszerelt és lelkes tagokból álló önkéntes tűzoltószervezet vigyáz arra, hogy a tűz kárt ne tehessen a drága értékekben. ni. 1. A telep melletti vasútállomáson vagonba rakják a Vízügyi Igazgatóság részére készített speciális átereszeket. Néhány nap múlva ezek az átereszek a megye legtávolabbi részébe is eljutnak, s jó minőségükkel sokáig eleget tesznek feladatuknak. (Tenkely Miklós felvételei) .XXXXXXXXX'^.XXX'^XNNXXXXXXVXXXXXXVvXXXX'OCVWXX^WXWXXXXXXXXVvVXXXXXXXXXXXXXXXX'V.NXXXXWl Növekszik a turistaforgalom Százezer tájékoztató füzetet adlak ki a vámszabályok ismertetésére Mind több azoknak a külföldieknek a száma, akik Magyarországra látogatnak és hazánk lakosai közül is naponta ezrek mennek külföldre, egyéni utazásra, üdülésre, vagy csoportosan turistaként. A nyári hónapokban különösen élénk a turistaforgalom és számosán akadnak olyanok. akik elsőízben készülnek külföldre és még nem ismerik a vámrendelkezéseket. Ezért az MTI munkatársa megkérdezte a Vámőrség Országos Parancsnokságát, hogy a turisták utazásuk előtt hogyan szerezhetnek tudomást arról, mit vihetnek magukkal saját használatukra, vagy ajándékként külföldi rokonaiknak, ismerőseiknek és a hazatéréskor mit hozhatnak? — Jelenleg is az 1958-ban kibocsátott vámrendelkezések érvényesek — mondották. — Ezt a lakosság egy része már jól ismeri, azok pedig, akik első alkalommal utaznak külföldre, részletes választ kaphatnak az általunk kiadott tájékoztató füzetből. A nyári nagy utasforgalomra számítva, 100 000 példányban nyomtattuk ki a kis ismertető füzetet, amely díjmentesen megkapható az IBUSZ irodákban és a vámhivatalokban. Mostanában az utasok, miután ismerik. ritkábban szegik meg a rendelkezéseket, s amúgyis mind jobban szűkül azoknak az áruknak a köre, amelyeket különösebben érdemes lenne hozni. Egyébként ezer forint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó külföldi használati tárgy, ajándék, vámmentesen hozható be. A behozott vámköteles áruk után fizetendő vámokat részletes tarifa tartalmazza, s ez is az IBUSZ irodákban tekinthető meg, illetve szerezhető be. — A vámkezelés a vasúton és a hajón utazás közben történik, hogy az ne vegyen igénybe külön időt. Az utasok számára az is könnyebbséget jelent, hogy már Komáromnál közösen történik a magyar és csehszlovák vámvizsgálat. Az együttes vizsgálatot a későbbiekben ki akarjuk terjeszteni több más határállomásra is. A Vámőrség Országos Parancsnoksága nemcsak a magyarok, hanem a külföldiek számára is adott ki vámtájékoztatót. Ez utóbbit négy nyelven — oroszul, németül, angolul, franciául — jelentette meg és eljuttatta a külföldi kereskedelmi kirendeltségekhez, a Külügyminisztérium útján a követségekhez, hogy ott megkaphassák az érdeklődők. A külföldre utazó magyar lakosok részéről sokszor felmerült az az igény, hogy szeretnék megismerni más államok vámrendelkezéseit, ezért a közeljövőben tájékoztatót szándékozunk kiadni az európai néni demokratikus országok vámrendelkezéseiről — fejeződött be a tájékoztatás. Megjelent az angol»-magyar nagyszótár Országh László szerkesztésében, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent az angol—magyar nagyszótár, amely lényegesen bővebb, mint bármelyik eddigi angol nyelvű szótárunk. A nagyalakú. bibliapapírra nyomott mű 2333 oldalon 110 000 angol címszót, 150 000 szókapcsolatot, szólást és példamondatot, továbbá rövidítéseket, Igeragozási táblázatokat és mértékegység-jegyzéket is tartalmaz. Cementüzem nyílt Taksonyban A Taksonyi Földművesszövetkezet helyes kezdeményezéssel cementüzemet nyitott a helyben található sóderbánya kiaknázására. Az új üzem teljes kapacitással dolgozik, s máris szép eredményeket ért cl. Elsősorban kútgyűrüket, betonkada- kat és átereszeket gyártanak a környékbeli termelőszövetkezetek és a helyi lakosság részére. A Taksonyi Földművesszövetkezet a cementüzem megnyitásával és üzemeltetésével — ami elsősorban Tihanyi Károly igazgatósági elnök érdeme — jó példát ad a megye valameny- nyi földművesszövetkezetének, használjuk ki a helyi lehetőségeket a szövetkezet és az egész népgazdaság gyarapítására. Községháza — Tanácsháza
