Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-25 / 149. szám
\ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f Nagyüzem a konzervgyárban Már javában folyik a munka konzervgyárainkban. Me- | gyénk legnagyobb konzervgyárában jártunk, Nagykörösön. | Most dolgozzák fel a zöldborsót, az epret és a cseresznyét. í AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É.S A MEGYEI TAN ÁjCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR i m. I960. JÚNIUS 25. SZOMBAT Jól felkészültek a megye gépállomásai az aratási-cséplési munkákra A közelmúltban fejeződtek be a megye gépállomásain a nyári gépszemlék. Gépészeti és üzemszervezési szakemberek vizsgálták felül a gépjavítási munkákat, a gépek állapotát, azok beosztását stb. A gépszemlék során sok tapasztalatot szereztek, amit a gépállomások Pest megyei Igazgatósága összesített és értékelt. Bor- bás Lajos elvtárs, a Pest megyei Gépállomások Igazgatóságának vezetője tájékoztatta lapunkat a nyári felkészülésről, s a gépállomások dolgozói előtt álló feladatokról. Mintegy negyvenezer holdat kell a megye gépállomásainak aránylag rövid idő alatt learatni és betakarítani — kezdte a tájékoztatóját Borbás elvtárs. Ennek a nagy gabonaterületnek a betakarítása nagy helytállást és odaadást követel meg a gépállomások dolgozóitól. Hogy lehet rájuk számítani, azt éppen a nyári munkákra való eredményes felkészüléssel bizonyították be. Még nem készültek fel ilyen eredményesen a nyári munkákra a megye gépállomásai mint éppen az idén. Igaz. márciusban, amikor a téli gépjavítások után termelési értekezleteket tartottak, már megígérték a nyári munkákra való jó felkészülést. Szavukat be is tartották. Pedig a bíráló bizottságok, amelyekben az igazgatóság szakemberein kívül részt vettek a vizsgált gépállomásokhoz közeli gépállomások vezetői, szakemberei, termelőszövetkezeti elnökök, járási pártbizottsági és járási tanácsi funkcionáriusok, továbbá tűzoltók, ugyancsak bíráló szóval illették a legkisebb hibákat is. A szemlebizottságok vizsgálatai során az igazgatóság olyan irányú tapasztalatokat szerzett, hogy az elkövetkezendő években még korábban kell megkezdeni a nyári gépszemléket azért, hogy több idő álljon rendelkezésre az észlelt hibák kijavítására. A szemlék során szerzett tapasztalatok közé tartozik az is, hogy amíg a gépállomási központokban szint» hibátlanul kijavították a gépeket, egykét gépállomáson — mint például a ceglédin és a kiskun- lacházin — az üzemegységek gépeinek kijavítására már kevesebb gondot fordítottak. Azt is tapasztalták a szakemberek, hogy az aratásnál és a cséplésnél előreláthatóan kevés szállítóeszköz áll majd rendelkezésre. Szükségesnek látszik a teherfuvarozó vállalat bekapcsolása a gabona be- hordásába, továbbá a termelőszövetkezetek fogatainak igénybevétele is. Az említett hibák ellenére is eredményesnek mondható a megye gépállomásainak a nyári feladatokra való felkészülése. Abban, hogy az idén az előző évekénél lényegesen nagyobb területen takarítják majd be a termelőszövetkezet termését, nagy szerepet játszik, hogy harminc szovjet gyártmányú kombájn érkezett a megyébe és még néhány darab közeli megérkezésére is számítanak. A gépállomások szerelői az aratás közben érkező gépeket negyvennyolc óra alatt összeszerelik és munkába állítják. Olyan egészséges jelenség tapasztalható a megye kombájnosai között — akiknek legtöbbje több éves szerelői, illetve kombájnvezetői tapasztalattal rendelkezik —, hogy a termelőszövetkezetekkel kötbér kötelezettség terhe mellett leszerződött 180 holdon felül még harminc-ötven hold learatását, illetve elcsép- lését vállalják. Törekvésükben segíti őket az is, hogy az őszi árpa az idén előbb érett, mint az elmúlt években és így gépeikkel az őszi árpa betakarításában is jelentős mennyiséget teljesíthetnek. Az aratást a megye délebbi részén levő gépállomásai — mint a ceglédi, nagykőrösi, abonyi, tápiószelei, szent- mártonkátai — megkezdték. Rövidesen munkába állnak a többi gépállomások erő- és munkagépei is. Az aratás megkezdésével egyidőben is jelentkeznek azonban olyan munkák, amelyeket a gépállomásoknak el kell végezniük, így többek között a növény- ápolás is. Az aratás és csép- lés időszaka alatt tizenöt-tizenhatezer kataszteri hold növényápolást akarnak elvégezni a gépállomások. Az Sz—100-as, Sz—80-as, DT—54- es nagyteljesítményű erőgépeket is munkába állítják, és ezekkel a megyében mintegy 16—18 ezer hold vetőszántást, 12—14 ezer hold mélyszántást végeznek el, továbbá valamennyi erőgép bevonásával több mint hatvanezer hold tarlóhántást. Nagy feladat előtt állnak a megye gépállomásainak dolgozói. A kombájnosok, ara- tógép-vezetők, traktorosok közös célért küzdenek, a dolgozó nép kenyerének betakarításáért. A termelőszövetkezeti vezetők és tagok is segítik a gépállomások dolgo- ? zóit munkájukban. A kombáj-^ nosoknak, aratógép-vezetők- ^ nek — természetesen térítés ? ellenében — meleg ételt és ? hűsítő italt biztosítanak. A ? gépállomásokon megszervezték? a mozgó szerelőműhelyeket. A ? FÖMÁV Pest megyei kiren- ? deltsége ügyeleti szolgálatot? tart, hogy törés vagy egyéb? okok miatt használhatatlan-? ná vált fontosabb alkatrésze- ^ két gyorsan a helyszínre szál - ? líthassák. ^ Az elmondottakhoz még ? annyit — fejezte be tájékoz- ? tatóját Borbás elvtárs —, ? hogy mint az előző években ^ is, jelentős pénzösszegekkel á jutalmazzák az aratási és be-1 takarítási munka legjobbjait.? A verseny feltételeit a közel- ? jövőben nyilvánosságra hoz- í zák. ? ? HÍRADÁS AZ ÜZEMEKBŐL: SZIVATTYÚ AUTOMATÁT HELYEZTEK ÜZEMBE VÁCOTT HAJÓALKATRÉSZ - MŰANYAGBÓL ♦ KÜLFÖLDI VÉLEMÉNY AZ IKLADI MŰSZERGYÁR SZIKRAFORGÁCSOLÓJÁRÓL Szivattyúautomatát helyeztek üzembe az Egyesült Izzó váci képcsőgyárában. Az egyszerre 62 képcső szivaty- tyúzására alkalmas, húsz méter hosszú automatát az Egyesült Izzó szerkesztői tervezték, s a Vákuumtechnikai Gépgyár készítette. Érdekessége, hogy egymilliomod higanymilliméterre légritkítja a képcsöveket. A nagymértékű lógritkításon kívül még négy műveletet végez az automata. A kezelőszemélyzetnek csak adogatnia kell a berendezésbe a képcsöveket és a műszereket ellenőrizni. Minthogy a képcsőgyár jövőre már kétszázezer darab televíziós képcsövet gyárt, nagy összegű beruházással fejlesztik tovább az üzemet, ötvenmillió forintot fordítanak a telep fejlesztésére. Év végére a már meglevő szivattyúautomata mellé egy még nagyobb és korszerűbb berendezést' kap az üzem. A műanyagok alkalmazása egyre inkább tért hódít a hajóiparban is. Egész sor hagyományos anyagból készült alkatrészt helyettesítenek ma már a jóval olcsóbb műanyagokkal. A Solymáron működő Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat például PVC-ből készít műanyagarmatúrákat. Mint ismeretes, a folyadékok elvezetésénél, valamint a különböző csatlakozók, elosztók, záró és áteresztő csapok — vagyis az úgynevezett armatúrák gyártásához korábban csak színesfémeket alkalmaztak. Ezeket az alkatrészeket aztán forgácsolással munkálták meg. Ez nemcsak hogy költséges volt, de nagy szakértelmet is igényelt. A Solymáron dolgozó Műanyagipari Vállalat méretre sajtolt PVC-ből készít armatúrákat a G. Dej Hajógyárnak. Ezeket az alkatrészeket sem forgácsolni, sem csiszolni nem kell. Egy újítás révén — a Műanyagipari Vállalatnál kísérletezték ki — a sajtolt alkatrész egyetlen darabból áll, ellentétben az eddig készült PVC-tárgyakkal — amelyeket fél darabokból készítettek. Jóllehet a PVC-armatúrák beszerzési ára egyelőre még megegyezik a színesfémalkatrészek árával, de alkalmazásukkal évenként csak a Dej Hajógyárban tizenkét tonna import színesfémet takarítanak meg. Többször hírt adtunk már az Ikladi Ipari Műszergyárban készülő ‘Erosimat szikra- forgácsolóról. A külföld nagy elismeréssel nyilatkozik erről a gépről. Legutóbb a poz- nani vásáron O. D. Lascoe. az USA Indiana állama műszaki egyetem ipari gépek tanszékének vezetője azzal hagyta névjegyét a magyar pavilonban, hogy okvetlenül küldjék utána a ma még mintadarabként szereplő Erosimat—„C” szikraforgácsoló katalógusát. Most már nemcsak a külföld érdeklődik a praktikus gép iránt, hanem idehaza is egyre több üzemben alkalmazzák, örvendetesen emelkedik az olyan vállalatok száma, ahol a kezdeti idegenkedés után, módszeres kísérleteik eredményeképpen, eljutnak a szikraforgácsolás eredményes felhasználásáig. Például a budaörsi Keményfémipari Vállalat szikraforgácsolással készített kemény fémhüvelyeinek élettartama jóval nagyobb. A Csepel Autógyárban évi egymillió forintra rúg a szikraforgácsolással megmenthető selejtes alkatrészek értéke. A Telefongyárban, ahol az Erosimat szikraforgácsolót használják, ugyancsak szép eredményeket értek el. Mindez amellett bizonyít, hogy érdemes az új szikraforgácsolót sorozatban gyártani. Külön újítóbrigád dolgozik a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A brigád főként azokat az új technológiai megoldásokat kutatja, amelyekkel még jobban elő lehet segíteni a hazai ferritgyártást. Keserű Sándor, a ferritüzem ^ diszpécsere, Makky Béla tér- ^ melési osztályvezető és Illés ^ Barna, a gyártáselőkészítés ^ csoportvezetője tagjai a ^ komplex brigádnak, s már £ egy egész sor újítás fűződik ^ a nevükhöz. Legjelentősebb újításuk a í színtereid kemence kapa- i citásnövelése. Az újítás bevezetése előtt a ^ kemencének eléggé kicsi volt ^ a hatásfoka. A javaslat alap- ^ ján módosítást hajtottak vég- ^ re a kemencén, s ma már ^ negyven százalékkal magasabb ^ a termelékenység. A három ^ újító összesen 64 ezer forin- ^ tot kapott ezért az újításért. ^ Az újítómunka annál is in- p kább nagyobb jelentőségű a * Híradástechnikai Anyagok 2 Gyárában, mivel a népi de- J mokratikus országok közül ^ szinte úttörő munkát végez- ^ nek az itteni szakemberek a ^ ferritgyártás terén. 2 ötéves fejlesztési terv- javaslatát a Ceglédi Cipőipari Vállalat is elkészítette. Minthogy a tízéves üzem ma már elég mostoha körülmények között dolgozik (a létszám háromszorosra növekedett), felmerült egy új üzem felépítésének a gondolata. A vállalat felügyeleti szervei is figyelembe vették a ceglédiek kívánságát, s a most készülő ötéves tervjavaslatban szerepel a ceglédi cipőgyár felépítéséhez szükséges beruházási keret. A város vezetői már az új cipőgyár helyét is kijelölték a volt lóvásártéren. Hozzávetőlegesen 5—6 millió forintba kerülne az új gyár. Bár a tervek még nem készültek el, az előzetes elgondolások szerint egy nagy csarnokot építenének, amelyet korszerű segédüzemekkel egészítenének ki. A termelékenységet elsősorban gépesítéssel szeretnék növelni, de emellett száz új munkást is alkalmaznának. Ha a javaslatot elfogadják, akkor legkésőbb a jövő év elején hozzákezdenek az építkezéséhez, s 1963-ban már termelne Cegléd új cipőgyára, Itt „szerelik” ki a cseresznyét kisebb-nagyobb üvegekbe. Egy-egy dolgozó műszakonként 550 darab egyliteres üveget tölt meg cseresznyével. P. Kovács Ilona záróbrigádja műszakonként tízezer üveget sár le. „Piramis” cseresznyéből. Mintegy negyvenezer ötliteres üveg cseresznyét dolgoztak fel eddig a gyárban. Képünk a raktárban készült. (Koppány György felv.) ^\\\\\W\\\\\\W,\\\\\\\\\W\VÄ\\\\W.'.WW.\\\\\\\W\\\\W.W.\VA\\\\\\\\\\\\\\\ A magyar kormány és a magyar nép biztosítja az egyházak szabadságát Dr.Beresztóczy beszéde a Kereszténydemokrata Unió erfurti pártkongresszusán A Kereszténydemokrata Unió, a Német Demokratikus Köztársaság második jelentős politikai pártja, amely 1945. júniusában alakult, „a béke és a keresztes haladás*’ programjával, most tartja Erfurtban X. kongresszusát. Hazánk képviseletében dr. Beresztóczy Miklós, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, a2 evangélikus egyház képviseletében pedig dr. Várady Lajos vesz részt a kongresszuson. Dr. Beresztóczy Miklós csütörtökön német nyelven tolmácsolta a magyar nép üdvözletét; — Nekünk az a hivatásunk, hogy serényen részt vegyünk egy szebb, gazdagabb és emberibb világ létrehozásában. Ebben a törekvésünkben kormányunk és népünk nem akadályoz bennünket, hanem biztosítja az egyházak számára a szabadságot, sőt, azt is elmondhatjuk, hogy segítséget kapunk. Nem vagyunk „a néma egyház”, ahogy előszeretettel neveznek bennünket Nyugaton. Nálunk nincsenek betöltetlen lelkészi állások vagy nyomorgó papok. A német és a magyar nép sokáig élt kölcsönös bizalmatlanságban, most azonban — a demokráciában — egymásra találtunk és népeinkkel kéz a kézben haladunk közös, nagy célunk felé — fejezte be beszédét dr. Beresztóczy Miklós. Válogatják a zöldborsót. .............
