Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-03 / 130. szám
1960. JÚNIUS 3. PÉNTEK "\Mívlap 3 A tsz-elnökök és párttitkárok tanácskozása a tsz-ek soron levő legfontosabb feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) ja részükre. Az állam által nyújtott kiváló lehetőséggel mégis csak kevesen élnek. Ez elsősorban azoknak a termelőszövetkezeti vezetőknek róható fel hibául, akik nem segítik elő a tagok háztáji gazdaságában tartott sertésállomány fejlesztését. 1 Használják ki a termelőszövetkezeti vezetők mind a közös, mind pedig a háztáji sertésállomány növelése érdekében az állam által nyújtott széleskörű kedvezményeket. A szarvasmarhatenyésztésről szólva figyelmeztette a jelenlevő termelőszövetkezeti vezetőket, hogy nagy gonddal neveljék fel a közös állomány üszőszaporulatát és helyesen teszik azok a termelő- szövetkezetek, amelyek a tagok háztáji gazdaságában született üszőborjakat megvásárolják és azt felnevelve tenyésztésbe állítják. Ugyancsak felhívta a figyelmet a nagyüzemi baromfi- tenyésztés kialakítására is. — A napi feladatok közül legfontosabb most a növény- ápolás, valamint a takarmánybetakarítás jó megszervezése — mondotta. — Fűkaszából sem áll rendelkezésünkre elegendő mennyiség ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek pillangós takarmányait és rétjeinek termését géppel takaríthassuk be. Az idén még kézzel kell elvégezni a takarmánybetakarítás rendkívül nagy gondosságot igénylő munkáját. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a takarmányok, illetve a rétek területét is osszák fel családokra, így biztosítsák azok idejében és jó minőségben való betakarítását. Javasolta Horváth elvtárs, hogy a gyors és jó minőségű takarmánybetakarítás érdekében premizálják azokat a tagokat, akik szívvel-lélekkel részt vesznek ebben a munkában. Igaz, erre napjainkban még nincs kialakult gyakorlat, de a termelőszövetkezeti vezetők gondoskodjanak a leghelyesebb premizálási mód bevezetéséről. — Ez évben még hatvanezer hold kalászost kell ter- melőszövetkezteinkben kézzel learatni — mondotta Horváth elvtárs, áttérve az aratás feladataira. A termelőszövetkezeti tagság létszámát tekintve — mintegy 45 ezer termelőszövetkezeti tag van a megyében — nem is tűnik nehéz feladatnak ez, hiszen egy-egy tagra mintegy másfél hold jut. A tagok egy része azonban idős, más része asszony, s a kaszálni tudó tagok száma aránylag kevés. A termelőszövetkezeti vezetőknek az a feladatuk, hogy beszéljék meg a tagsággal, ki mennyi gabona learatására vállalkozik. Az aratás megkezdése előtt legalább egy héttel már jelöljék ki a tagok részére, hogy ki melyik területen dolgozik majd. — A nyári időszakban mindig összetorlódott a paraszti munka, s a jelenlegi gépesítés mellett ez ma még nagy gondot okoz a termelőszövetkezeteknek. A nagy munka időszakában azonban az egész család részt vett a földek megművelésében és a termény betakarításában. Ezt kell elérni termelőszövetkezeteinkben az aratás és a cséplés idején. Horváth elvtárs a továbbiakban elmondotta, bár az előző évekhez képest jelentősen nagyobb területen vetettek köztes növényt, több tsz-bcn mégsem használták ki a kedvező lehetőséget jövedelmük fokozására. A területek gondos megművelésén kívül kiváló lehetőség a holdankénti bruttó termelési érték növelésére, a minél nagyobb területen való másodvetés is. A közös állatállomány takarmányalapját mintegy tíztizenöt százalékkal lehet növelni a másodnövényként vetett takarmányokkal. Ameny- nyiben egy-egy termelőszövetkezet nem rendelkezik elegendő munkaerővel, úgy a vezetőség egyezzen meg a tagokkal abban, hogy a másodnövények területét is felosztják családonként. A betakarítás a családok gondja lesz, amiért természetbeni takarmány juttatásban részesülhetnek. Ily módon a háztáji állatállomány részére is több takarmány jut. Horváth András elvtárs beszéde végén foglalkozott azzal, hogy a közeli napokban népnevelők keresik fel a termelőszövetkezeti tagokat. A termelőszövetkezeti vezetők bocsássák a népnevelők rendelkezésére a tagság névsorát és jelöljék meg azt, ki mennyi területet vállalt megművelésre, vállalásának mennyiben tett eleget, illetve mennyi munkaegységet szerzett a munkák megkezdése óta. A népnevelők elsősorban a helyi kommunisták és pártonkívüli aktívák, de segítenek nekik azok az üzemi munkások, kommunisták és pártonkívü- liek is, akik a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének idején segítették a dolgozó parasztokat nagy elhatározásukban. A népnevelők látogatása, illetve a népnevelők felvilágosító munkája egészen biztosan azt eredményezi majd, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak és családtagjainak újabb százai és ezrei kapcsolódnak be a közös munkába, megértve azt, hogy a mezőgazdasági termelés növelése elsősorban az ő részükre előnyös. Horváth András elvtárs beszámolójához többen hozzászóltak. Felszólalt Pál Károly elvtárs, a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet elnöke; Somodi Gyula elvtárs, a megyei KISZ-bizottság titkára; Klein Imre elvtárs, a nyársapáti Kossuth Termelő- szövetkezet agronómusa; dr. Sipos János elvtárs. a nagykőrösi Hunyadi Termelőszövetkezet elnöke; Maricsek József elvtárs, a bényei termelőszövetkezet párttitkára; László Domokos elvtárs, a zsámboki Petőfi Tsz elnöke; Komáromi elvtárs. a kőröstetétleni Kossuth Tsz elnöke; Jónás Jenő elvtárs, pócsmegyeri párttitkár; Jámbor Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, mezőgazdasági osztályvezető. A hozzászólók elsősorban a kapás területek felosztásáról, az eredményességi elszámolásról, az állatállomány növeléséről, a soron következő legfontosabb feladatok — aratás, takarmánybetakarítás, kapálás — megszervezéséről beszéltek. Szólották még a vezetők munkastílusáról, a politikai munka jelentőségéről is. Pál Károly például elmondotta, hogy amit termelőszövetkezetük tagsága családjával együtt elvállalt, azoknak a kapásoknak megművelése jól halad. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy jövőre valamennyi területet így kell felPál Károly elvtárs, ország- gyűlési képviselő, a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet elnöke osztani, mert így sokkal több munkaerőre, alaposabb munkavégzésre számíthatnak. Klein Imre Nyársapáiról azt bizonyította be felszólalásában, hogy bár az ő földjük nagy része holdanként csupán két aranykoronát ér, mégis a terület felosztással, az állatállomány szaporításával el tudják érni azt a termelési átlagot, amit a megyei pártbizottság célul tűzött ki. Náluk is meglesz a holdankénti 4—4500 forint bruttó termelési érték. Kezdetben elég nehezen értette meg a tagság az eredményességi elszámolás lényegét és — ahogy Klein elvtárs mondotta — sok bort kellett addig a tsz-tagok látogatása közben elfogyasztani, míg célt értek el. Most már mindenki szívesen végzi a reá eső rész megművelését. Dr. Sipos János is arról számolt be: annak a 15—20 százalék területnek a megművelése, amit nem osztottak fel családtagokra sokkal nehezebben ment, mint a felosztott terület megmunkálása. A vállalásoknál azt kell elérni — hangsúlyozta —. hogy a családok ne csupán arra az öt-hat hold megművelésére számítsanak, hanem legalább 300—350 munkaegységet szerezzenek egy esztendőben, hogy jó megélhetést biztosítsanak maguknak. Valamennyi felszólaló elmondotta, hogy a közeljövőben felkeresik a tagokat és beszélgetnek velük, hogy közel kerülve egymáshoz, az elkövetkező feladatokra mozgósítani tudják őket Néhány termelőszövetkezetben még nem érték el azt az eredményt, amit kívántak. Maricsek József például őszintén elmondta, hogy Bényén a tagság egy része még nem kezdett munkához. Zsámbo- kon pedig, ahol kezdetben bizony kissé elbizakodott hangulat uralkodott a vezetők között és a megyei pártbizottság figyelmeztetése ellenére is erejükön felül alakították ki a vetésszerkezetet — van lemaradás. Ezt a lemaradást azonban közös erővel pótolni lehet, ha a vezetőség nemcsak az objektív tényezőkben keresi a hibák okát, hanem saját munkájában is. Ha még most elbeszélgetve a tagsággal felosztják a családok között a kapások megművelését — sok hibát ki tudnak javítani. Jámbor Miklós elvtárs rámutatott, hogy ahol a vezetőség egységesen dolgozott, támaszkodott a pártszervezetre, ott nagyobbak a sikerek, mint ahol a vitás kérdéseket nem tisztázták egymás között. Szerencsére a tsz-ek zömében jó a hangulat és az eddig elvégzett munkákon le lehet mérni: megfelelően dolgoznak. Ezek a kezdeti eredmények biztatóak, s az eredményességi elszámolás bevezetése növelni fogja a termelési. értéket. Az állatállományról szólva Pál elvtárs elmondotta, hogy a szentmártonkátai termelő- szövetkezetben tehénből akár 200 százalékra is tudnák tervüket teljesíteni. Elsősorban borjúkat vesznek, mert ez sokkal kifizetődőbb, mint ha előhasi üszőket vásárolnának. Az állam ad hitelt a borjúra és több is a kedvezmény a borjúnevelés után. Több problémájuk van a sertésállománnyal. Elhatározták, hogy a háztáji gazdaságokban is bú- gatmak be malacokat. Változtat a jelenlegi helyzeten az is, hogy a megyék egymás közt most vásárolhatnak, így be tudják szerezni a szükséges sertésmennyiséget a termelőszövetkezetek. Sok minden múlik a vezetőség leleményességén, kezdeményezőkészségéin. Ezt bizonyította Klein Imre elvtárs is. 150 birkát vásároltak a TEGI útján. A dolgozó parasztoknál azonban még volt 160 birka, aminek a felvásárlására a bank nem adott engedélyt. Erre összeadtak saját pénzükből 36 ezer forintot, s azon vették meg az állatokat. Ez az összeg hamar megtérül, hiszen a gyapjúból, HOZZÁSZÓLÁSOK A BESZÁMOLÓHOZ Klein Imre, a nyársapáti Kossuth Tsz főmezőgazdásza a tejből, sajtból gyorsan visz- szaszerziik a vételárat. Az aratást, cséplést úgy kívánják megoldani a termelő- szövetkezetek, hogy ahol szükséges, a gabonaterületet is felosztják a tagság között kaszálásra. A nyársapáti Kossuth Tsz-ben például már mindenki tudja hol és hány hold gabonát arat le, s mikorra sor kerül az aratásra, különösebb mozgósításra nem is lesz szükség. Mind a kapások felosztása, az állatállomány növelése, mind az aratás és a soron következő egyéb munka elvégzése akkor lesz eredményes, ha a vezetők egységben, egyetértésben dolgoznak, ha élvezik a tagság bizalmát. A vezetők kiválasztása, beleértve a brigádvezetőket is, sokban hozzájárul a szövetkezetek jövőjének alakulásához. Ahol értenek a tagság nyelvén, ott máris látszik az eredmény. Somodi Gyula elvtárs megemlítette a gyáli Dózsa Termelőszövetkezet példáját, ahol tavaly még a városba mentek a fiatalok munkát keresni, az idén pedig már nyolcán visszajöttek, mert megtalálták a számításukat. A tsz-vezet őség négy hold földet jelölt ki a fiataloknak, amit, ha jól megművelnek, a betéteiből kulturális- és sporteszközöket vásárolhatnak. A túrái Gal- gamenti Tsz vezetősége jó munkájukért 12 500 forintot ad a fiataloknak, amin a kulturálódásiakhoz szükséges felszereléseket megvásárolhatják. A nyársapáti tsz-ben is vigyáznak arra, hogy betartsák a tsz-demokráciát, s ezért két faliújságot létesítettek, amelyeken rendszeresen tájékoztatják a küldöttgyűlések között a tagságot a különböző eseményekről. Komáromi elvtárs Kőröstetétlenről elmondotta, hogy náluk negyven fiatal dolgozik rendszeresen. Ezt úgy érte el, hogy szabad idejének nagy részét a fiatalok között töltötte. Foglalkozott problémáikkal és szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Jónás Jenő elvtárs, Pócsmegyer párttitkára a pártéletről, a kommunisták példamutatásáról beszélt, ami szintén nélkülözhetetlen feltétele a fejlődésnek. Horváth András elvtárs zárszavában valamennyi elvtárs felszólalására válaszolt és végül megjegyezte: % termelőszövetkezetek legnagyobb részében jól halad a munka, nincsen különösebb probléma, mégis helyes, hogy ezen az értekezleten többen szólották nehézségeikről, gondjaikról, mert csak úgy tudunk a hibákon javítani, ha őszintén beszélünk róluk. óva intette a tsz-ek vezetőit az elbizakodottságtól, a túlzott megelégedettségtől, mert az sok hiba forrása lehet. Arra kérte a termelőszövetkezeti elnököket, párttitkárokat: érezzék nagy-nagy felelősségüket a közös munkáért, azért, / hogy jólétet tudjanak biztosítani termelőszövetkezetük tagságának. ÖRÖMEINK—GONDJAINK IDÉNYBOLTOK A munka dandárja most következik. A földeken dolgozók zavartalan ellátása nem kis feladatot ró a kereskedelemre, s ezért örvendetes, hogy a kereskedelem el is követ mindent a fokozott igények kielégítésére. Több helyről kaptuk a hírt, hogy a földművesszövetkezetek idényboltokat nyitnak. így Abonyban hármat, a nagykátai járás községeiben a legtöbb helyen és a dobosi járásban is sok helyütt. Az idény boltok nemcsak megkönnyítik a munkába sie- tők ellátását, nemcsak azt jelentik, hogy a bevásárlás gondja az asszonyok számára könnyebb lesz, hanem azt is, hogy a kereskedelem évről évre fokozottabban figyelembe veszi azok kényelmét és igényeit, alkikért van: a vásárlókét. De még ebben az esztendőben is sok helyen, ahol pedig a közönség igényli az idényboltok, a mozgóárusítás bevezetését, nem valósítják meg, mert a kereskedelem egyes helyi vezetői nem elsősorban a vásárlók igényeinek kielégítését nézik, hanem azt, hogy kevesebbe t forgalmazt nincs biztosítva az állandó vásárlóközönség, stb., tehát akkor nem is létesítünk ilyet. A rosszul értelmezett gazdaságosság így válik hibává, hiszen a vásárló, aki a nagy mezőgazdasági munkák közepette nem kap segítséget, nem holmi rosszul értelmezett elveket vesz tekintetbe, hanem azt, hogy ő járt pórul, vele nem törődtek. Még mindig nincs késő ahhoz, hogy meggondolják magukat azok, akik eddig ragaszkodtak téves álláspontjukhoz Mert ugyan a nyári munkákat parasztságunk akkor is elvégzi, ha nem teszik kényelmesebbé számukra a vásárlást, ha nem gondoskodnak számukra mozgóárusokról, akik hűsítőt, ezt-azt a helyükbe visznek. De vajon miért ne tegyük köny- nyebbé munkájukat ilyen apró dologgal is, ha lehet? M. O. Kenyérgyár épül, bővül a vízvezetékhálózat Budaörsön Nagyszabású építések fejeződtek be, illetve folynak vagy kezdődnek meg a legközelebbi napokban Budaörsön. Ezen a héten felvonult a kenyérgyárat építő vállalat és az építőanyag szállítását is megkezdték. A nyolc kcmencés új kenyérgyár nemcsak Budaörsöt, de a budai járás községeinek legnagyobb részét is ellátja kenyérrel a jövő esztendőtől fogva, amikorra megépül. Ebben a hónapban kezdődik meg a Mezőgéptervező Iroda kísérleti üzemének építése is Budaörsön. Ez az épület is jövőre készül él. Ugyancsak júniusban fognak hozzá az új zenés cukrászda építéséhez. Tekintettel arra, hogy ez nem új, hanem egy régi épület belső átalakítása, remény van rá, hogy az új cukrászda még ezen a nyáron megnyílik és ezzel a község lakosságának régi óhaja teljesül. A tavasz folyamán a község utcáiban tovább folytatták a betonjárda építését, ez idén másfél kilométer hosszú új járdát fektettek le. Mindennél nagyobb jelentőségű és a lakosság érdekelt részét megmozgató munka, a vízvezetékhálózat bővítése, március óta folyik. Budaörs 1947-ben kapcsolódott be a budapesti vízvezetéki hálózatba. Akkor azonban csak az újonnan létesült MÁVAG lakótelepig vezették ki a fővárosi vizet, míg a következő esztendő folyamán a község egyre több utcáját kötötték be a hálózatba. Ezidén eddig öt új utca kapott vízvezetéket, további négy utcában pedig most építik. Az érintett utcák lakói az árokásást, befedést, csőfektetést társadalmi munkában végezték el, ezenkívül házanként 200—300 forinttal járultak hozzá a szerelési költségekhez. Ilyen körülmények között a tanács csupán az anyagot vásárolta meg és a közkutak felállításának költségeit fedezte a községfejlesztési alapból. Az idei vízvezetéképítés eredményeként Budaörs jó részét már a Fővárosi Vízművek látják el vízzel. A még folyamatban levő építkezések befejezése után azonban egy ideig szünetel a községben a vízvezetéki hálózat bővítése. A Fővárosi Vízművek ugyanis közölte a budaörsi tanáccsal, hogy 1962-ig a vízvezeték további fejlesztéséhez nem járulhat hozzá. A még vízvezetékekkel el nem látott utcákban így csak két év múlva folytathatják a csövek lefektetését. Ennek ellenére a községi tanács bízik abban, hogy 1965-re, de legkésőbb 67-re Budaörs minden utcájában kiépül a vízvezetéki hálózat. — A TERMELŐSZÖVETKEZETEK feladatairól és a nemzetközi helyzetről tart előadást ma este 7 órakor a nagykőrösi kultúrotthon nagytermében Tímár Mátyás pénzügyminiszterhelyettes. Aragon: A NAGY HÉT Kötve 59,80 A monumentális regény a tavalyi francia könyvkiadás egyik legnagyobb eseménye volt. A cselekmény 1815 március 19-én, virágvasárnap hajnalban kezdődik és egy hét múlva, húsvét- vasámap fejeződik be, mikor XVIII., Lajos, a Juan öbölben partraszállt Napoleon elől menekülve, elhagyja Párist. Chabrol: EGY EMBERREL TÖBB Kötve 20,so A nálunk is jól ismert írónak egyik legizgalmasabb műve. Egy franciaországi külvárosban a partizánok hazafiakat szabadítanak ki a börtönből, de ezek közé keveredik egy közönséges bűnözö is. Gladkov: A LÉLEK MÉLYÉN . . Kötve 12,70 A nagy iro remek elbeszéléseiből megismerjük az orosz nép életének 40 éves szakaszát a század elejétől, a Nagy Honvédő Háború befejezéséig. Kaphatók ac dnnepi fiönyvcátrakban, a könyvesboltokban és az üzemi köny vter j esztőknél!
