Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

I960. JÚNIUS 1. SZERDA FEST MEG VEI kJCerSap JO J ! Nem vagyok babonás. Sőt, Halász Józseínét meg is moso­lyogtam. amikor tiltakozott: — Meg ne számolják már, hány malaca lett a kocának, mert akkor mind belepusztul. Hogy Halászná meg ne sér­tődjön — mert nagyon rendes, takaros asszony, s nem ő a hi­bás, amiért még hisz a babo­nákban — nem lepleztem le előtte Fakan Mihály termelő­szövetkezeti elnökhelyettest, aki mégis számbavette: — Egy, kettő... öt... tíz... tizenkettő az új malac. Lehet azonban, hogy Fakan Mihály számolásának már semmi hatása nem lesz, mert előtte más is elkövette a ma­lacok ellen hasonló vétket. Hi­szen majd’ minden házban ez­zel a jó hírrel fogadtak. Halász József elnöktől hallották... Ta­lálgatják is: — Nem rossz eredmény ez Az építési brigádvezető csak úgy ragyog a büszkeségtől, amikor az új épületeket mu­tatja. egyetlen kocától! Vajon a töb­bi ötvenkettő, amennyit a százból bebúgattak. milyen meglepetést tartogat? Mint mondtam, nem vagyok babonás. Mégis, amikor a nyársapáti Kossuth Termelő- szövetkezet tehénistállójában jártam, felkiáltottam: — A szerencse jele! Jó jel! A többiek is egyetértettek velem, mert nagy szeretettel simogatták Kávé és Samu — az ikerborjúpár — fejét, há­tát. A tsz-nek ez az első állat­szaporulata. És mindjárt ikrek! Méghozzá az egyik bikaborjú! Ha így gyarapszanak tovább, bizony szűk lesz a férőhely — mondják tréfásan. A tréfát félretéve rájöttem, hogy sok olyan jel van a Kossuth Tsz-ben, ame­lyek nem .,égiek“, nem fűződ­nek babonához, sokkal inkább az emberek tetterejéhez, tu­dásához. Ezek biztatják a tsz tagságát, hogy fényes jövő, gazdag élet vár reájuk. Mutat­kozik ez az építkezésben, az ál­latszaporulatban, az emberek ragaszkodásában... Kerekes Sándor fogatos a maga nyelvén így fogalmazza: — Olyan, mintha valameny- nyien testvérek lennénk. Soha nem civódunk. Én például föld nélkül jöttem a szövetkezetbe, de ezt még egy volt gazda sem vetette a szememre. Még senki nem rótta fel: „Én többet hoz­tam, mint a másik!” Szabó Sándor raktáros pe­dig, amikor azt kérdezem: — Mennyiért engedné szét­hordani a raktárát — jóízűt kacag. — Méghogy széthordani! A vasvilla jót táncolna a tolvaj hátán, ha csak egy szem por­tékát is megpróbálna hazavin­ni. Alig várom, hogy megtel­jen a raktár a friss gabonával. Akkor még jobban / érezzük majd, hogy gazdagodtunk. Most kötegek, rézgálic, meg ilyesmi van a raktárban. Min­den katonás rendben, nehogy szó érje a ház elejét. De nem­csak a raktárban őrzik a va­gyónt. A legutóbbi küldött- gyűlésen már a jövő termés megőrzéséről tanácskoztak. Elhatározták, hogy ha valaki megdézsmálja akár a szőlőt, akár más terményt, attól azonnal megvonják a háztáji földet. Gondoltak a kocsik kihasz­nálására is és úgy döntöttek: Ha a piacra közösen mennek, akkor egyszer egy héten díj­mentesen kap a tagság kocsit. A betegeket is ingyen szállít­ják orvoshoz a tanyáról. Min­den más esetben azonban tizenöt forint jár egy óráért. Deli Dénes, az építőbrigád vezetője nem győzi az új épü­leteket, az épületkiegészítése­ket mutatni: — Ez egyik szövetkezeti ta­gunk fürdőszobás háza. Eddig többedmasával az istálló mel­letti szobában lakott. Kellett a tsz-nek a helyiség, s egészség­telen is volt a család számá­ra. segítettünk nekik a ház felépítésében ... ... Ez az is­tállórész új... ötven férőhe­lyes, anyakutricás ólat építet­tünk. Ezt is saját erőből. Öl­vén férőhelyes hízó sertésólát és ötven befogadóképességű tehénistállót. A téhénistálló az egyetlen, amihez állami se­gítséget is igényeltünk ... Ezer férőhelyes baromfiól, egy hét­méter szeles, huszonhat méter hosszú kultúrház építését ter­vezzük ... Lesz asztalos- és bognár-kovácsműhelyünk. Da. rálónk, fűrésztelepünk ... Fakan Mihály elnökhelyet­tes az állatállományt muto­gatja: a gyönyörűen gondo­zott sertéseket. Háromszázhét anyajuhuk, s 152 kisbárányuk van. Hatvankét szarvasmarhá­juk, kilencven lovuk ... A szorgalom, a tenniakarás jele az is, hogy az elnök, Ha­lász József az első, aki hajna­lonként a termelőszövetkezet­be érkezik. Azután jönnek a brigádvezetők és sorban a ta­gok. Legkésőbb fél hatra együtt a tagság. A falra füg­gesztett tábláról le lehet ol­vasni, kinek mennyi egy hó­napban a munkaegysége. Kál- di Lászlónak például 81. Tóth Balázsnak 57, Krenyóczi Pál­nak 70, Demeter Ferecnek 50 volt áprilisban. A családtagok közül többen segítenek. Itt is az elnök, il­letve a felesége példamutatása az első. Halász Józsefné nem rest hajnali háromkor kelni, hogy szépen rendben tartsa, időben etesse száz sertését. Kislányuk szorgalmát sem vi­tathatja senki. Dicsérik Bar- tha Balázsnét is, s még több asszonyt, akik mindig megta-J lálják, hol kell leginkább se-; gíteni. A kapás terület-válla-; lásoknál sem volt hiba ... A vezetőség nemcsak a j kapások szétosztásánál, az! eredményességi jövedeleméi- í osztás megszervezésénél bizo-1 nyitotta már be, hogy nem \ hiába bízik bennük a tagság, i Olyan érzése van az ember- j nek, hogy nagy mohón vetet-: ték bele magukat a közös i gyarapításába, amit csak azok i tehetnek, akik nagyon bíz-j nak a holnapjukban. Érte-; nek a vezetéshez, hiszen j nyolc évig az egyes típusú \ csoportot igazgatták. Most is ] valóban úgy dolgoznak: szol- j gálják a tagságot, a tagság ér- j dekét, mint ahogy azt a nép j elvárja vezetőitől. Csak egy apró példát: az: elnök lakásán temérdek szó-: dás- és bambisüveg sorako- i zik. Száz-száz üveget cse- S rélnek állandóan, hogy nei kelljen minden családnak a; távoli faluból a tanyára ci- i pekednie. A bánásmódra, az ember­ségre jellemző Tóth Balázs esete is. Azt mondják, sokat zsörtölődik. Amikor ott vol­tam, akkor is duzzogott; semmi nem volt jó neki. Köz­ben azonban minden hónap­ban megvan a hatvan munka­egysége. így a tsz vezetői hagyják, hadd bírálgasson, kö­tekedjen. Egy a lényeg: jól dolgozzék. Probléma van még a lovával is. Mindenki beadta már, csak ő nem, mert több pénzt szeretne ér­te, mint amit a tsz adhat. A Fakan Mihály már párttag. Most Károly Józseffel beszél­get: neki is a pártban lenne a helye. tsz vezetői már türelmüket veszítenék, ha nem gondolná­nak Tóth Balázs sokat érő ügyességére. szorgalmára. Rossz szó helyett szép szóval próbálják elérni céljukat. Csak ha ez nem használ, ak­kor a fegyelem, a többi tag érdekében váltanak át más hangra. Mint ahogy elvesztet­ték türelmüket Berónyi Sán­dornál, aki magatartásával, lustaságával szét akarta bomlasztani a tsz-t. Ahogy sorra számbavesszük az eddigi sikereket, az ered­ményeket, közben azért egy-két hibára is rámutatnak. Megalaikult például a KISZ, a nőtanács. Igyekeznek jól dolgozni, de sokszor tanácsra lenne szükségük: hogyan kezdjenek munkához, hogyan vonjanak be új erőket, mit mondjanak az érthetetlenebb- jének. Kellene a segítség, de nincs kitől kapják, mert nincs pártszervezet. Hiány­zik a pártszervezet felvilágo­sító munkája az egyes felada­tok elvégzésénél, a maradi, a sok régi szokás, gondolkodás- mód legyűrésénél. Ma még előfordul, hogy úgy jelölik meg a munka helyét: — Menj a Káldi-, a Tóth-, vagy a Demeter-földre, ott szánts vagy kapálj. S nem úgy: — Menj az ugyeri földre, vagy az egyes, kettes, tízes földrészre. Tervezik is á pártszervezet megalakítását, hogy ne Fa­kan Mihály legyen 'egymaga a párt képviselője — habár jó képviselője —, hanem se­gítsenek neki az olyan tekin­télyes, szorgalmas emberek, mint Károly József, Halász József, Veres József és a töb­biek ... És akkor a szakérte­lem, az ügyes szervezés jól párosul majd a türelmes, mindenkihez eljutó felvilágo­sító szóval. És még na­gyobbak lesznek eredményeik. Sági Ágnes Ceglédiek az elsők között Kimagasló eredmények az országos tejtermelési versenyben Ez az utolsó napja a szoptatásnak. nevelésre... Áttérnek az itatásos A Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Fő- igazgatóságán értékelték az országos tejtermelési és tej­tisztasági verseny negyedik havi eredményeit. A verseny negyedik havi fordulójában az egységnyi területen leg­több tejet termelő gazdaságok vetélkedéséből a Csepregi Ál­lami Gazdaság, a Kunfehér­tói Állami Gazdaság, továbbá a kemenesszentmartoni Úttö­rő és az újpesti Bán Tibor termelőszövetkezet került ki győztesen. A legnagyobb tej­termelésű tehenészetek verse­nyében jelenleg a Pogonyi- pusztai Tangazdaság, a Bá­bolnai Állami Gazdaság vas- dinnyei üzemegysége, vala­mint a jászból dogházi Arany Kalász és a ceglédi Vörös Csillag termelőszövetkezet ve­zet. A fejők országos versenyé­ben László János, a Dombó­vári Állami Gazdaság fejő­gulyása négy hónap alatt csaknem 29 000 liter tejet fejt ki a kezére bízott tíz tehén­től, Baráth István, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tehenésze pedig kilenc tehéntől fejt 21 220 liter te­jet. A legjobban tejelő tehe­nek közül első a Kertészeti Kutató Intézet érdi gazdasá­gában tartott Auguszta, amely négy hónap alatt csaknem 4500 liter tejet adott. Szalai Sándpr sokorópátkai gazda Szegfű nevű tehene 4400 lite­res, a büki Lenin Termelő- szövetkezet Szellő nevű te­hene pedig 3860 literes hoza­mával nyerte el a második, illetve harmadik helyet. Könyvhét — Vácott Ketten a vásárlók közül A négyzetes kukoricavetésné! fészkenként két-három tövet keli meghagyni A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója Az országos kukoricater- mesztási tanácskozás megálla­pítása szerint ajánlatos a ku­korica holdamkénti tőszámát a helyi körülményeknek meg­felelően az Alföldöm 15—22 ezerre, a Dunántúlon pedig 18-—22 ezerre növelni. A Földművelésügyi Minisz­térium szakemberei ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy a szemre és silóra négy­zetesen vetett kukorica növényállományát úgy kell kialakítani, hogy fészkenként két tőnél kevesebb és három tőnél több ne maradjon. Ez a növénysűrűség lehető­vé teszi a kukoricanövény és a csövek teljes kifejlődését. Ha háromnál több, akkor a kukorica legértékesebb ré­sze, a cső, nem fejlődik ki megfelelően. Ahol a körül­mények miatt sorosan vetet­tek, a holdamkénti növény­számot itt is ennek megfele­lően kell kialakítani. Rendkívül fontos, hogy a tenyészidő különböző szaka­szában ismerjék a kukorica- táblák állományát, mert az esetleges ritkítást csak ebben az esetben lehet szakszerűen elvégezni. A tőszám növelésével 20 —30 százalékos termés- többlet érhető el, tehát azok a gazdaságok, ahol ennek nem tulajdonítanak jelentőséget, a termés egyharmadáról-egynegye- déről mondanak le. A ritkítást nem kell el­sietni, leghelyesebb, ha a második kapálás után kerül rá sor. Ügyelni kell arra, hogy a felesleges töveket a fészek­ből ne kapával, hanem kéz­zel távolítsák el. A ritkítás­nál mindig számoljanak a művelés, a kártevők és a betegség okozta csökkenéssel is. ni — veszi át a szót a fekete hajú, csinos gépírónő. Megmutatják, merre ment az elnök s alig hogy a keresé­sére indulunk, már össze is ta­lálkozunk vele. Barátságosan nyújtja a kezét. — Dr. Sipos János vagyok — mutatkozik be mosolyogva, s amikor rátérünk jövetelünk céljára, meghív egy kis határ­járásra. Menetközben beszélgetünk. Sipos elvtárs az első termelő­szövetkezeti elnök az ország­ban, aki mint mezőgazdasági mérnök jogi doktorátussal is rendelkezik. A kérdésekre elmondja, hogy harminckilenc éves, nőt­len. 1953—55 között'a Földmű­velésügyi Minisztérium titkár­ságán dolgozott, majd a követ­kező években, egészen 1957 februárjáig, a termelőszövet­kezeti főosztályon az osztály­vezetői tisztet látta el. Ezután a SZOVOSZ mezőgazdasági osztályán szintén osztályveze­tő. 1960. január 20-án patro­nálni jött jelenlegi munkahe­lyére. — Amint látják, az elvtár­sak, itt is ragadtam! — mond­ja vidáman, majd kiegészíti azzal, hogy Nagylcőrös város tanácsának végrehajtó bizott­sága és a pótbizottság felkérte, vállalja el a Hunyadi János Termelőszövetkezet elnökségét. zenöt-húszezer baromfi te­nyésztésére a csibenevelő, ahol jelenleg ezer darab hathetes csibe található har­minchét dekás, igen szép át­lagsúllyal. A kezdeti jó ered­mény Torma Pálnét, a szor­galmas gondozónőt dicséri. Nagy gondot fordítanak a jö­vedelmező sertéshízlalásra is. Egyelőre hét darab manga­licakocájuk és negyven da­rab fehér hússertésük van, de már kész a terv az évvégi kétszáztíz darab hízott sertés leadására. Ahogy barangolunk a ha­talmas gazdaság területén, hozzánk szegődik Karikó György, aki a termelőszövet­kezet egyik kertészetének ve­zetője. Elmondja, hogy a tag­ság az összjövedelem negy­ven százalékát a kertészettől várja. Sipos elvtárs már meg is kötötte a szerződést nagy mennyiségű paprika és para­dicsom szállítására a helyi konzervgyárral. A látottakból és a hallottakból ítélve sike­res gazdasági évre van kilá­tás. bár eleinte nem a leg­kedvezőbbnek mutatkozott az időjárás. Fagykár nem tör­tént. — Mindennel meg volnék elégedve — bólogat az egyik épülőfélben levő istálló előtt az elnök —, csak kevesen vagyunk fiatalok. Rövidesen százhúsz nyugdíjasunk lesz... No, de sebaj, azért légyőzzük a nehézségeket! — nyújtja kezét búcsúzára, aztán elsiet. Rakovszky József A tsz-ben „ragadt“ patronáló Nagykőrösről, ahogy déli irányban kikanyarodik az or­szágút, s elhagyjuk a vasúti aluljárót, jobbról is, balról is bő termést ígérő szántófölde­ket szegélyeznek a fák. Itt-ott kisebb szőlőtáblák, paradi­csomültetvények és konyha­kertészetek húzódnak. Épület­tel errefelé már csak nagy rit­kán találkozik az ember. A város középpontjától mintegy három kilométer tá­volságra, az út mentén, nagy szürke ház áll magányosan. Vendégfogadónak képzelné először az idegen, csakhogy a nyitott ablakon át a vidám ze­neszó és a kurjongaitás helyett szorgalmas írógépkattogás és megfontolt beszélgetés hallat­szik. Az épület homlcíkzatán tábla áll a következő felirattal: „Hunyadi János Termelőszö­vetkezet irodája.” A bejárat az udvar felől van. Dús virágú orgonabokrok között jutunk el idáig, s amikor be­lépünk a nyitott ajtón, néhány szövetkezeti taggal találko­zunk. Csak az elnök nincs je­len, pedig azért jöttünk, hogy elbeszélgessünk vele egy kicsit a gondokról, tervekről, ered- i menyekről. í — Néhány perccel ezelőtt ; még itt volt — magyarázza az \ egyik jelenlevő brigádvezető. \ — Csak ide ment a határ­' ba, könnyen rá lehetne akad­A fővárosból vidékre került szakember azóta vezeti a nagy kiterjedésű termelőszövetkeze­tet. Ha valamit nem ért, meg­kérdezi az öregebbektől, a ta­pasztaltabbaktól. — Tanulni sohasem szé­gyen! — mondja meggyőző­déssel, bár mindenki tudja munkatársai közül, hogy ke­vés olyan dolga akad a gaz­daságnak, amihez a lelemé­nyes elnök ne értene. A Hunyadi János Terme­lőszövetkezet múlt év decem­berében még csak négyszáz holdas földterülettel rendelke­zett és negyven tagot szám­lált, de már kétezerötszáz holdon folyik a közös gaz­dálkodás, a tagok száma pe­dig megközelíti az ötszázat. Megtudjuk, hogy a kora ta­vasszal százhúsz vagon trá­gyát vásároltak a talaj felja­vítására, továbbá kétszázhar­minc tag kapott száznyolcvan­négyezer forint előleget, azon­kívül háromszázezer forintot az állatállomány növelésére és takarmánybeszerzésre for­dítottak. Sorra következnek még ál­lami beruházásból: faiskola létesítése, szőlőtelepítés, né­hány tucat tejelő tehén beál- . lítása, istállóépületek, juhho- dály és sertésfiaztató építése, ( valamint Zetor, teherautó és három munkagép megvásár­lása. Elkészült már évi ti-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom