Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

\ „Ott lege! a ménes, hol a számadója?' IV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1960. JÜNIUS 23. CSÜTÖRTÖK A kisiparosok megváltozott helyzetéről A hét elején tartotta tag­gyűlését a KIOSZ. A vezető­ség abból az alkalomból, hogy ebben az évben lett Nagy­kőrös termelőszövetkezeti vá­ros, ünnepélyessé kívánta ten­ni az összejövetelt. Az iparo­sok kultúrcsoportjai ének- és táncszámokkal nyitották meg a műsort. A taggyűlés előadó­jának dr. Gervai Bélát, a KIOSZ országos elnökét hívta meg a városi szervezet. Gervai Béla elvtárs beszédé­nek középpontjában az állt, hogy milyen változást jelent a kisiparosok életében a ter­melőszövetkezeti várossá való alakulás. Hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány kis­ipari politikája nem vál­tozott meg, hiszen a lakos­ság továbbra is igényli a kisipari termékeket. Az előadó igyekezett eloszlat­ni azt a tévhitet, hogy a kormány fel akarja szá­molni a kisipart. Rámuta­tott: ennek legfontosabb biztosítéka az, hogy a la­kosság ellátásában a kis­iparnak továbbra is jelen­tős szerep .jut. Megemlítette beszédében, hogy az iparhatóságok nem a párt és a kormány politikájá­nak megfelelően hajtják végre a rendeleteket. Ez nagyban hozzájárul az iparosság köré­ben szállingózó rémhírkelté­sekhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóságok követel­jék meg a törvényekben előírt kötelességek betar­tását és arra is fordítsa­nak gondot, hogy minden intézkedés szigorúan a törvényesség alapján tör­ténjék. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha a párt, a tanács, a Haza­fias Népfront és a kisiparos­ság között helyes kapcsolat alakul ki. A tsz-várossá alakulás a kö­rösi kisiparosok körében is változást hozott. A mezőgaizdaság szocialis­ta átszervezésével egyide­jűleg néhány, ezzel szoro­san összefüggő iparágból mintegy 20 kisiparos lé­pett be a termelőszövetke­zetekbe, kovácsok, bogná­rok, szíjgyártó stb. Szűcs Zoltán elvtárs, a vá­rosi tanács elnöke elmondotta válaszképpen, hogy a helyi pártszervezet és a tanács fi­gyelemmel kíséri a kisiparo­sok munkáját, foglalkozik problémáikkal és törekvése megegyezik a kormány politi­kájának irányvonalával. Nagy Éva Nézzük meg az általános iskolák kiállításait! Az iskolai év hangulatos be- ^ fejező mozzanata a minden is- ^ kólában megrendezett gazdag ^ zárókiállítás. A látogató itt ^ megtudhatja, mivel foglalkoz- ^ tak a tanuláson kívül az isko- ^ lások. í ~ V Szinte mindegyik iskola szí- í nes kiállítást rendezett. Erde-2 kés, hogy a kézimunkák ? majdnem mindenütt központi í helyet foglalnak el. A Kossuth j általános iskola kiállításának ^ egyik érdekessége a fameg- ^ munkáló szakkör mintadarab- ^ jainak ügyes, gondos elrende- ff zése. Az Arany János iskola- ff ban az élő sarok ragad ja meg ff a belépőt. De meglepő, a^ gyógypedagógiai osztályok ki- ff állítási anyaga is. A Petőfi ff Sándor általános iskolában a ff két éve folyó ipari, politech- ^ nikai oktatás munkadarabjai ' emelkednek ki. Papír, fa, fém­munkák igazolják ennek az oktatási formának a helyessé­gét. Ügyes kezekre vall a szö­vőszakkör kiállított anya­ga. A kiállítás gazdagsága, szép­sége mellett szomorúan kell megállapítanunk, hogy a fel­lőttek kevésbé érdeklődnek a kiállítás iránt. A gyerekek Munkája, igyekezete többet érdemelne! Ne hanyagolják Sl a szülök ezt a kedves köte- ességiiket, örömük telhet ab- ian, hogy látják gyermekeik Munkáját. Mezősiné A Petőfi és a Rákóczi termelőszövetkezetek közös ménese 85 darab ló, 37 csikó van köztük. Tóth Albert főcsikós és Benke Ambrus csikós őrző szemmel figyeli a ménes minden mozdulatát. Foto: Dobos Tibor XxXXXXXXXXXXXNYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSXXXXXXVVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXXWXXXXXXVf Utolsó találkozás Hétfőn este za­jos, vidám társa­ság gyűlt össze az Arany Kalász ét­teremben. Érett­ségiző diákok, akik az élet küszöbén állva eljöttek ide, hogy még egyszer, utoljára, együtt tölthessenek egy felejthetetlen es­tét, amellyel aztán örökre lezárul a boldog, önfeledt diákélet. Apró kis emlé­kek, amelyek ki­törölhetetlenül és növekvő szépség­gel jelennek meg az ifjú emberek szívében, meghitté és bensőségessé tették a hangula­tot. Tanár és diák közötti „szaka­dék", ha egyálta­lán volt, itt meg­szűnt. Sok diáic­csiny „technikai megoldására" fény derült. Tanár és diák együtt ürítet­te poharát az ed­dig elért szép eredményekre és a boldog, munkás jövőre. Életük egyik szakasza lezárult. Közülük sokat a gyár vár, az üzem, az alkotó munka, a többiek tovább tanulnak, de mindannyiójuk- nak egy a célja: hasznos és megbe­csült tagjává válni szocialista társa­dalmunknak. — KÜLÖNVONATOT IN­DÍT vasárnap Kecskemét— Nagykőrös—Cegléd útirányból Egerbe—Szilvásváradra a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szerve­zete és a kecskeméti IBUSZ- iroda. Részvételi díj: 46 forint. A kirándulás részvevői Eger nevezetességeit tekintik meg szakvezetőkkel városséta kere­tében. Az IBUSZ Egerben az egyik étteremben ebédet bizto­sít, melynek ára 12 forint. Je­lentkezni lehet a kultúrotthon igazgatói szobájában. Javaslat a Vénus espressónak Az espresso előtti térületen tudomásunk szerint parkosíta­ni fognak. Nagyon szép és kedves látvány lesz. Azt aján­lanánk azonban az espresso vezetőségének, járjanak utá­na annak, hogy közvetlenül az üzlet előtti területen ne park legyen, hanem hasonlóan a pesti cukrászdákhoz, tegye­nek ki asztalokat, székeket, s így az üzlet előtt a park szomszédságában kellemes környezetben is fogyaszthat­nak a vendégek. Bizonyára emelné a forgal­mat ez a megoldás. Két festőművész kiállítása a kuitúrotthonban Örvendetes jelenség, hogy a művelődési ház dísztermében egyik kiállítás a másikat éri. Alig zárult a Pest megyei ön­tevékeny művészek kiállítása, már egy másik kiállításban gyönyörködhetünk: idősebb Rácz József és ifjabb Rácz Jó­zsef képeiben. Az egyik az apa, aki évek óta adja át nagy mű­vészetét az arra rátermett gimnáziumi ifjúságnak vagy a képzőművészkor növendékei­nek,’ a másik a fiú, aki nem messze esett a „fájától”. Grafikai munkák, akvarel- lek, pasztellek és olajfestmény dokumentálják, hogy ez a két művész végleg eljegyezte ma­gát a képzőművészettel. Szám­talan elfoglaltságuk mellett csak a művészet végtelen sze­retető ösztönözhette őket arra, hogy egyik nagyszerű műalko­tást a másik után hozzák létre. Beszéljünk azonban maguk­ról a művekről. Idősebb Rácz József főleg akvarelleket és grafikákat állított ki. Az akva- rellek fiatalos üdeségről tanús­kodnak, pedig nem ezt vár­tuk. Nem csontosodott bele bi­zonyos előadási formákba, ha­nem még mindig keres, kutat más kifejezési módokat. Leg­jobban bizonyítja ezt pár pasz­tellképe, melyen erőteljes szí­nekkel, leegyszerűsített for­mákkal nagyszerű dekoratív hatást ért el. Grafikái rendkívül finomak, a természet pontos megfigyelésein alapulnak át­szűrve az egyéniség alkotó erején. Ifjabb Rácz József a tényle­ges fiatalság merészségével alkotja műveit. Keres, kutat, lendületes bátorsággal stenog- rafálja a látottakat. Az imp­ressziók ösztönösen buggyan­nak ki belőle és tud mit kez­deni velük. Itt ott reminiscen- ciák is érződnek munkáin, de határozott egyénisége később bizonyára ezt ki fogja szűrni. Ezen az úton még sokra viszi majd a művész. — K — A könyvtári kölcsönzés perspektívája: a szabad polc szaporodnak a szabad polcos könyvtárak. Már csak azért is jobb lenne, ha minél előbb megkapná új helyiségét a nafy&őrösi városi könyvtár is, amely egyébként elismerten a megye legjobb könyvtá­rai közé tartozik, hogy ne a fejlődés mögött kullogjon. A könyvtár dolgozói na­gyon türelmetlenül várják a megvalósítás közelgő perceit. Cegléd már megkapta a kü­lön gyermekkönyvtárat is! Ez is szabad polcos, természetsze­rűleg — s ha nem igyekszünk — a felnőtt szabad polc be­vezetésében is meg fog ben­nünket előzni. Tehát jő lesz igyekeznünk. De ezenfelül is, amikor számíthatunk arra, hogy a tsz-parasztság eddig nem tapasztalt mértékben részt fog venni az olvasásban, éppen megváltozott, jobb helyzete miatt, feltétlenül biztosítani kell részükre a lehetőségeket a legteljesebb mértékben. S ennek egyik megvalósítható, eredményes formája lesz, ha ők is köny- nyen, egyszerűen, gyorsan megtalálják az őket érdeklő irodalmat. F. M. Az egész világon, így or­szágunkban is viták folytak: legyen-e szabad polcos köl­csönzés? A kérdés ma mái­éi döntött, a kísérletek mind' külföldi, mind hazai vonat­kozásokban azt az eredményt hozták, hogy ez a legeredmé­nyesebb módszer. Ennek lényege abban áll, hogy az olvasó szabadon vá­logathat a polcra kitett köny­vek között, a könyvtárak egész állománya rendelkezé­sére áll, anélkül, hogy külön kérnie kellene a könyvtáros­tól. Nagykőrösön is ezt a módszert fogjuk követni. Egyelőre még a kezdet kezde­tén tartunk: a felnőttek ré­szére három válogatópolcot állítottunk be, az ifjúság már minden könyvet szabad pol­con talál. Mondhatná vala­ki: hiszen a könyvtári mun­ka egyik lényege az, hogy a könyvajánlások, felvilágosítá­sok útján olvasónevelést is végezni tudjunk, hogyan ér­vényesül ez, ha az olvasó tel­jesen önmagára van bízva? A könyvtáros így mentesül az állandó raktárba szaladgá­lástól, képes az olvasók kö­zött sétálgatva elbeszélgetni, ajánlgatni, s az olvasót önál­lóságra nevelni, mit hol talál meg, hogyan tudja igényét ön­maga is a leggyorsabban ki­elégíteni, anélkül, hogy külö­nösebb segítségre szorulna, ha konkrét kívánságáról van szó. Nem akarok ennek taglalá­sába hosszasan belemerülni. De azt hiszem, ennyiből is vi­lágosan látszik, a szabad pol­cos rendszerrel sokat tudunk segíteni a könyvtár rossz személyi ellátottságán is. Amíg a könyvtár megfelelő helyiséget nem kap, csak vá­logatópolcra van lehetőség. De ezt, amennyire a szűk lehe­tőségek engedik, kihasználjuk. Ezt bizonyítja, hogy a köl­csönző egészében szabad a válogatás. Minden esetre ezek már csírái, kezdetei a szabad polcnak, s mint ilyennek, nagy a jelentősége. Az országban gomba módra Köszönetnyilvánítás. Ez úton mon­dunk hálás köszönetét minden jó rokonnak és Jó ismerősöknek, akik a felejthetetlen drága fele­ség és édesanya, Holló Sándomé, szül.: Kertész Teréz temetésén megjelentek, sírjára koszorút és virágot helyeztek. Gyászoló férje és családja. » A dolog úgy kezdődött, hogy a feleségem napok óta rakos­gatott a befőttespolcon. Ren­dezgette az üvegeket, hátra­tolta a tavalyi befőtteket, egyszóval készült valamire. Nem tulajdonítottam különö­sebb jelentőséget a dolognak, hiszen a háziasszonyok dolga az, hogy godját viseljék a háztartásnak. Valami belső érzés azonban nem hagyott nyugton, éreztem, hogy ké­szül valami. Érzésem nem csalt. Amint éppen elmerülten olvastam, odajött hozzám és boldogan újságolta a számomra mit sem mondó hírt: olcsóbb lett a piacon a cseresznye. Kicsit megzavart ugyan az olvasás­ban a dolog, de mosolyogva válaszoltam, hogy önülök ne­ki, mert több cseresznyét ehe­tünk. Ennyivel be is fejeződött a cseresznye-ügy, és én már- már elfelejtettem az egészet, amikor egyik este feleségem odaült mellém, és a követke­zőket mondta: — Emlékszel, milyen jót et­tünk karácsonykor abból a cseresznyebefőttből, amit Kő­rösön csináltam? CSERESZNYEBEFŐZÉS is hajtja végre. Esetleg har­madiknak oda lehetne venni, hogy engem is jól befőzött.) Egész megkönnyebbültem, amikor a pénzt odaadtam, mert arra gondoltam, hogy a befőzési gondok megszűn­tek számomra. Elfelejtettem azonban az előkészítő straté­gia egyik pontját, azt ugyanis, hogy karácsonykor egy üveg kevésnek bizonyult, de nyom­ban eszembe jutott ez, ami­kor a feleségem azt javasol­ta, hogy nagyobb üvegekbe kéne eltenni a cseresznyét, mert egy kis üveg kevés, kettő sok, és új üvegeket kellene venni. Megint hű ma­radtam „szótartó” elveimhez, : helyeseltem a gondolatot, be- i lenyúltam a pénztárcámba és : odaadtam az üvegek árát. ; Még annyit szeretnék csak \ megjegyezni, hogy ha van- j nak férfiak, férjek, akik ezen j a dolgon nevetnek, azok gon- \ doljanak arra, hogy lesz még < barackfőzés is, s akkor őlc ke- j rülnek hasonló helyzetbe és J én fogok nevetni, mert a csa- ! Iád nálunk nem szereti a ba- ; rackbefőttet. — T. T. — ! Kezdtem visszaemlékezni és valóban, csodák csodája, éreztem a számban a kará­csonyi cseresznyebefőtt remek izét, szinte megkívántam. Ar­ra is emlékeztem, hogy kint hideg szél fújt, és vacsora után fel kellett bontani egy másik üveget is, mert az első kevésnek bizonyult. Feleségem várakozóan né­zett rám, de én valami tu­datalatti érzés tanácsára vár­tam a válasszal. Mint ahogy a férjek ilyenkor teszik — így van, egyezzünk bele —t nem tudtam felfogni még most sem, hogy mi következik mindezekből. A titokzatos ér­zés azonban késleltette a vá­laszt, bár előbb-utóbb be kel­lett vallanom, hogy felesé­gemnek igaza van. Egyik este, amikor hazajöt­tem, az utolsó tavalyi cse­resznyebefőttet láttam az asztalon, igaz ugyan, hogy már friss cseresznyét is lehet en­ni, de az a régi gyerekszo­kás, mely mindig olyat kí­ván, amely nem a legegy­szerűbb, most is arra ösztön­zött, hogy megkóstoljam a be­főttet. Amikor az egész elfo­gyott, feleségem megállapí­totta, hogy egy kicsit több cukor kellett volna bele. Én nem akartam elárulni tudat­lanságomat, bólintottam. Másnap jöttem rá ezeknek az előkészítő eseményeknek a jelentőségére. Feleségem be­jelentette, hogy tíz kiló cse­resznyét akar venni és hozzá természetesen a befőzéshez szükséges három kiló cukrot. Kérte a pénzt. Mit tehettem? Ha azt mon­dom, hogy nem adok, akkor jellemtelenül megtagadom három napra visszamenően minden cseresznyével kapcso. latos állításomat. Márpedig ezt egy férfi nem teszi meg. Meg kellett Hátrálnom, oda­adtam a pénzt, s magamban töredelmesen bevallottam, hogy feleségem nagyon ügye­sen tud befőzni. (Ezt kettős értelemben gondoltam: jól készíti elő a befőzést, és jól — JÚLIUS 15-TÖL AUGUSZTUS 25-IG bonyolít­ják le az ipari tanulók szerző­déskötését. Mindazok, akik va­lamilyen szakmát kívánnak ta­nulni, azon a munkahelyen je­lentkezzenek, ahol tanulmá­nyaikat folytatni szeretnék (kisipari termelőszövetkezetek, mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, kisiparosok). A válla­latokkal a tanács ipari osztá­lya, a kisiparosokkal a KIOSZ helyi csoportja köti meg a szerződéseket. A felvételek szigorúan az általános iskola ^elvégzéséhez vannak kötve. ff — KISS FERENC megyei ta- ff nácstag június 26-án délután ff 5 órakor tartja tanácstagi be- f, számolóját a felszegi gazdakör- ff ben. A városi tanács végrehaj- 'f tó bizottsága kéri a város la- ff kosságát, illetve a választóke- rület polgárait, hogy szíves- f, kedjenek minél nagyobb szám- ban megjelenni. \ — MEGKEZDTE AZ ^ ARANY JÁNOS Termelőszö- vetkezetben az őszi árpa ara­tását két kombájn 102 holdon. £ Rövidesen még két aratógép ts bekapcsolódik a nagy mun- \ kába, de emellett szükséges a ^tagság kézi kaszálása is, hogy £ a holdankénti várható 13 má- \ zsás termés minél előbb a mag­tárba kerüljön. ! — KILENCVEN TÁPIÖ­\ SZENTMA RTONI termelőszö- ; vetkezeti és egyénileg gazdál- ; kodó paraszt látogatott el szer- ;dán a konzervgyárba. A nagy- jhírű konzervgyár megtekinié- ; se után a Dózsa Termelőszö- í vetkezetbe mentek ki, ahol a jgyár kihelyezett borsócséplő | gépét nézték meg munka köz­iben. A látogatást az agrártu- ídományi egyesület helyi szer- j vezete és a konzervgyár közö­sen szervezték meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom