Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-23 / 147. szám

t

csütörtök

5

A nyári csibenevelés is kifizetődő

A nagyüzemi állattenyésztés egyre nagyobb felelősséget ró nagyüzemeink vezetőire, szakembereire és dolgozóira. A nagyobb állatcsoportok ösz- szevon ása során a felmerülő sokrétű igény kielégítése mellett komoly feladatot jelent az úgynevezett idült jellegű fertőző betegségek elleni védekezés is.

Az idült jellegű fertőző betegségek között is első helyen keE említenünk! hasznos házi állataink, mindenekelőtt

szarvasmarha állományunk gümőkórját.

A szar vasmar ha# ümókór

jelentőségét egyrészt nép- gazdasági, másrészt közegészségügyi vonatkozásai adják meg.

A szarvasmarhák gümőkórjá- rtak gazdasági jelentőségét helyenként még állattenyésztő szakembereink is vitatják, azon tapasztalatok alapján, hogy a gümőkóros tehenek általában a legjobban termelő állatok. Ez a tapasztalat azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a nagyobb igénybevétel, a nagyobb termelés fokozottan fogékonnyá teszi az élő szervezetet minden fertőzéssel, így a gümőkóros fertőzéssel szemben is és hogy az ilyen egye- dek gümőkóros fertőzöttség hiányában még nagyobb termelésre volnának képesek.

A szarvas marii agümőkór mint idült jellegű betegség lassan terjed és az egyes állatok szervezetében is csak hosszabb idő alatt fejlődik ki olyan fokra, hogy az állat egészségi állapotát és termelő- képességét szemmel látható mértekben károsítja. E betegségben tehát Viszonylag kevés" állat hullik el, mert elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ilyen állatok húsra értékesüljenek.

Franciaországi felmérések adatai szerint mégis az ilyen

természetű veszteséget, a fertőzött állatok 1 százalékéra lehet becsülni. A fertőzött állatok hústermelésében mutatkozó veszteségét jó takarmányozási viszonyok mellett is állatonként és évenként 12,5 kiló húsban állapítják meg a statisztikai adatok. A Kelet- Németországban végzett összehasonlító vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a szarvasmarha- gümőkcr a fertőzött egyedek- ben laktációniként mintegy 500 kilóval csökkentette a tejtermelést és ez országos viszonylatban 12 százalékos tejcsökkenést eredményezett.

Ugyancsak németországi tapasztalatok igazolják, hogy a fertőzött állományok átlagos életkora 6,3'< év volt, s ugyanakkor a gümőkórtól mentesített állományok átlagos életkora 9,VS évre emelkedett.

Vagyis a fertőzött állatok produktív életkora általában 2 laktációval volt rö- videbb s ezzel a termelésük lényegesen megdrágult.

Különös érdeklődésre tarthatnak számot azok a svájci tapasztalatok, amelyek szerint a szarvasmarhagümőkórtól mentesített területeken az 1000 tehénre eső életképes utódok számát 766 darabról 868 darabra sikerült felemelni. Jól érthető ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a gümőkórral fertőzött állatok női nemi szerveinek nagy százalékában találunk kóros elváltozásokat.

A szarvasmarhagümőkór kártételeihez kell még sorolnunk a rosszabb takarmányértékesítést, a munkaképesség csökkenést. az egyéb fertőző betegségek iránti fokozottabb fogékonyságot

és az egyéb fajú háziállatokra gyakorolt fertőzőképességet.

A felsorolt adatok szemléltetően és pénzben is kifejezhetően bizonyítják e betegség népgazdasági jelentőségét. Pénzben azonban ki sem fejezhető az a felbecsülhetetlen kár, amit a szarvasmarhagümőkór a közegészségügynek, népünk rovására okoz. A világstatisztika bőséges adatokat tartalmaz annak bizonyítására, hogy

az emberi gümőkór eseteinek legalább 10 százalékát a szarvasmarhagümőkór okozza.

Ez az arány az 5 éven aluli gyerekeknél 30 százalékra tehető és olyan vidékek mező- gazdasági lakosai között, ahol a szarvasmarhagümőkór gyakori volt, a gümőkóros fertőzések forrása az esetek 70 százalékában a szarvasmarhagümőkór volt.

A világstatisztika adatai megközelítően hazánkra is érvényesek.

A fertőzést az esetek döntő többségében a tej, főleg a nyersen fogyasztott tej és tejtermékek, ritkábban az egyéb állati eredetű élelmiszerek, a hús, vagy a fertőzött állatokkal való foglalkozás okozta.

Az elmondottak alapján jól érthető, hogy kormányzatunk erélyes lépéseket tett a szarvasmarhagümőkór felszámolása érdekében. Ennek során indult meg megyénk területén is a védekezés.

Célunk tehát az, hogy felkutassuk a fertőzött állományokat és egyedeket, ezeket az állatokat elszigeteljük s a fertőzés forrását felszámoljuk. Gazdasági helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy a gümőkórral fertőzött állatokat levágassuk, mert ezek a szarvasmarhalétszám közel 20 százalékát képezik, termelésüket tehát nem nélkülözhetjük. De nem volna ésszerű ez az eljárás azért sem, mert e pillanatban a

fertőzött állatokat biztosan fertőzéstől mentesekkel pótolni nem tudjuk. Védekezésünk abból az orvosi megfontolásból ered, hogy a gümőkór nem öröklődő betegség és újszülött szarvasmarháink gümőkórmentesen születnek, még altkor is, ha anyjuk fertőzött volt. Az egyetlen járható út tehát, az újszülött és fertőzésmentes állatokat fertőzésmentes környezetben felneveltetni, hogy a fertőzött állatok természetes szelekcióját ezekkel pótolhassuk.

Eddigi munkánk eredménye abban foglalható össze, hogy gazdaságaink fertőző tt- ségének mértékét felmértük és rendszeres ellenőrzések során kártalanítás mellett leöljük a fertőzőképes állatokat. Gazdaságaink tekintélyes hányadában pedig megteremtettük a felnövő állományok gümőkórmentes környezetben való felneveltetését.

Tevékenységünk azonban csak úgy lehet eredményes, ha abban támogatnak bennünket meggyőződéssel az állattenyésztés szakemberei és maga az állattartó parasztság. Törekvéseink időszerűségét az adja meg, hogy napjainkban alakulnak ki mezőgazdasági nagyüzemeink,

most kell tehát a szarvasmar. haállomány elhelyezése és csoportosítása során arról gondolkodnunk, hogy a fertőzött állatokat a fertőzésmentesektől elkülönítsük, mindenekelőtt pedig az újszülött állatok részére a fertőzésmentes környezetet megteremtsük. Ezt igényli népgazdaságunk érdeke és dolgozóink egészségvédelme.

Dr. Kéri Miklós ' megyei főállatorvos

A baromfitartó tsz-ek akkor járnak el helyesen, ha folyamatos árutermelésre rendezkednek be. Húscsirke-ne- velés célját szolgáló óljaikat úgy használják ki gazdaságosban, ha nemcsak tavasszal, hanem egész nyáron is üzemeltetik. A nyári húscsirke óra alacsonyabb ugyan, mint a tavaszié, de a felnevelése is olcsóbb. Tévhit az, hogy a nyári csibét „elviszi a dögvész”, vagy hogy „nehezebb a felnevelése'’, mint a tavasszal kelt csibéé. Nagyüzemeink nyáron is tízezrével nevelnek húscsirkét kedvező 'eredménnyel, jövedelmezően.

A nyári csibenevelést első. sorban a tavaszánál kedvezőbb takarmányozási körülmények teszik olcsóvá. Nyáron ugyanis nem okoz problémát a csibe fejlődése szempontjából oly fontos vitaminokban gazdag zöldtakarmá- nyok biztosítása.

Azért is olcsóbb a nyári csibenevelés, mert nincs szükség fűtött ólra. Csupán az első egy-két napon kell biztosítani a 30, majd kéthetes korig fokozatosan. csökkentve — a 20 C-fokos — hőmérsékletet az ólakban. Az esős időtől eltekintve, reggeltől estig a szabadban lehetnek az állatok. A szabad mozgás, a napfény erősíti a szervezetet, elősegíti a csibék gyors fejlődését és mentesít a költséges D—3-vitamin (csukamájolaj, Ossyferol) adagolásától.

A szabad mozgás biztosítósa mellett különösen a déli órákban óvjuk a csibéket a tűző naptól, természetes vagy mesterséges árnyék biztosításával. Az ól egy négyzetméterére nyáron 17—20 darab csibénél többet ne helyezzünk el. Fokozottabb gondot kell fordítani az itatásra is. Gyakran töltsük meg az itaóedényeket tiszta, friss vízzel. Tejet kizárólag alvaszt- va, vagy túrónak elkészítve etessünk, mert a nyári melegben a legfrissebb tej is meg- savanyodik etetésig, s hasmenést idéz elő. Az etető-, .itató- edényeket .gyakran, de leg- alább naponta egyszer mossuk tisztára és ferőtlenítsük. Igen jó erre a célra a hiper- mangános oldat. .

Elkészült a süldőszállás

A kiskunlacházi Petőfi Tsz gazdái saját erejükből 250 férőhelyes süldőszállást építettek, amelyet a napokban adtak

át rendeltetésének.

(Csekő felv.)

Hétfő, Június 27.

Kossuth-rádió; 8.10: Reggel! hangverseny. — 9.00: Riportmü- sor. — 9.45: Lányok, asszonyok...

— 10.10: óvodások műsora. —

10.30: Szívesen hallgattuk... — 12.10: Népi muzsika. — *12.50:

Versek. — 13.00: Operettrészletek. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: Heti zenés kalendárium. — 15.10: Renata Tebaldi énekel, Victor Silvester zenekara játszik. — 15.30:

Uttörc-híradó. — 15.50: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: Szív küldi... — 17.15: Tánczene. — 17.45: Ifjúsági őrjárat. — 18.00: Magyar népdalok. — 18.30: Hazai körkép. — 18.50: Egyveleg Ábrahám Pál operettjeiből. — 19.05: Zenés ajándékmüsor a Kőbányai Sörgyár dolgozóinak.

— 20.30: A Rádiószínház bemutatja: Gilgames és az örökélet. — 22.30: A Magyar Rádió énekkara énekel. — 22.55:

Szerelmes költők. — 23.15: Szórakoztató szimfonikus zene. — 0.10: Weber: Klarinétverseny.

Pctöfi-rádió: 14.15: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 14.35: Népi muzsika. — 15.00: Mjaszkov- szkij. XXVII. szimfónia. — 15.40: Magyar fúvószene. — 15.55: Kristóf rózsafái. — 16.15: Kamarazene. — 16.50; A világ minden tájáról. — 17.00: Kórusok. — 17.15: Emberek sorsáról döntenek. — 17.30: Hangverseny a Rádióegyetem hallgatóinak. — 18.15: A Gyermek- rádió műsora. — 18.30: Borodin: D-dur vonósnégyes. — 19.05: Martonvásári szonáta. — 19.20: Németh Marika operettdalokat énekel. — 19.35: Egy forgatókönyv nyomában. — 19.55: Operahangverseny. — 30.40: Falurádió. — 21.05: Magyar szerzők népdalfeldolgozásaiból. — 22.00: Tánczene.

Kedd. június 28.

Kossuth-rádió: 8.10: Operarészletek. — 8.4-5; Egy könyvtáros emlékei. — 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Ken Griffin oi gonál. — 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.25: Cimbalom-, citera-, és tárogatómuzsika. — 11.00: A negyedik csigolya. Regény folytatásokban.

— 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 12.10: Zenés ajándékműsor a Me- zőberényi II. számú Téglagyár dolgozóinak. — 13.00: Présház a domboldalon. Elbeszélés. — 13.20; Zenekari hangverseny. — 14.20: A Gyermekrádió műsora.

— 14.40: Operettrészletek. — 15.10: Egy falu — egy nóta. —

15.30: A fekete város. Rádiójáték. — 16.10: Magyar nóták. — 16.35; A barátság hullámhosz- szán . . . — 16.45: A béke dalai.

— 17.15; Szív küldi... — 18.00: Gyári sziréna. — 18.20: Sztravinszkij: A tavasz megszentelése. — 19.00: A Szabó-család. Folytatásos rádiójáték. — 19.30: Tánczene. — 20.30; Péter-Pál köszöntő. — 21.30: Hanglemez-bemutató. — 22,15: Mai szemmel. .. 22.25: Harpo Marx hárfázik. — 22.45: Az arany meg az asz- szony. Opera. — 0.10: Csárdások.

Fetöfi-rádió; 14.15: Könnyű fúvósmuzsika. — 14.45: Vadrózsa. Népdalok. — népballadák.

— „15.00: Romantikus kórusok.

— 15.20: Bilicsi Tivadar énekel.

— 15.45: Szabó Andrá« hangversenye a stúdióban. — 16.10:

Zenés ajándékmüsor a Mezőbe- rényi II. számú Téglagyár dolgozóinak. — 17.00: A zenei romantika története. — 17.50:

Időszerű nemzetközi kérdések.

— 18.00; Népi muzsika. — 18.30:

Rádió szabadegyetem. — 19.03:

Országos dalostalálkozó.

19.40: Falurádió. — 20.00: Bach: h-moll mise. — 21.47: Egy kontinens újabb lépése. — 22.30: A bölcsek köve. — 22.45: Könnyűzene.

Szerda, június 29.

Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű melódiák. — 9.00: Rádió szabadegyetem. — 9.30: Verbunkosok, magyar nóták. — 10.10: Uttörö-híradó. — 10.30: Fúvószene. — 11.00: Pillantás a nagyvilágba. — 11.15: Zsoldos Imre

trombitál. — 11.25: A Szabó-család. Folytatásos rádiójáték. — 12.10: Operarészletek. — 12.50: Egy év regényei. Előadás. . — 13.10: Színes népi muzsika. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: Könnyűzene nagymamáknak. — 14.35; Kórusok.

— 15.10; Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.00: Élőszóval — muzsikával. 17.55; Szót kérünk...

— 18,15; Szív küldi ... — 19.00.

Munkásklub. — 19.20: Mendelssohn: Szentivánéji álom —

szvit. — 20.30: A nevetés öt arca.

— 21.00: Gőzön Gyula előadóestje. — 21.50: Vonóstánczene. — 22.25: Közvetítés Bukarestből. — 23.25: Versek. — 23.30: Könnyűzene. — 0.10: Régi kórusok.

Petőfi-rádió; 14.15: Orosz

nyelvlecke az általános iskolásoknak. — 14.35: Balázs Árpád és Dankó Pista dalaiból. — 15.00: Zenekari hangverseny. — 16.15:

Nyári ének. — 16.30: Operettrészletek. — 17.15: Ideális és torz . . . — 18.15: A lakbér. Tragikomédia. — 18.45: Szovjet indulók. — 19.05: A Magyar Rádió esztrád- zenekara játszik. — 19.40: Professzor úr, mi az igazság? Beszélgetés. — 19.55: Sólymos Péter és Marczis Demeter hangversenye a stúdióban. — 20.40: Falurádió. — 21.05: Olasz dalok. — 22.00: Tánczene.

Csütörtök, június 30.

Kossuth-rádió: 8.10: Népdalcsokor, népi táncok, csárdásmn- zsika. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9.00: Szót kérünk... — 9.20: Iskolai kórusok énekelnek. — 10.10: Jankuráék új lakása. Elbeszélés. — 10.30: Mascagni operáiból. — 11.00: A negyedik csigolya. — 11.20: Részletek Farkas: Zeng az erdő és Du- najevszkij: Aranyvölgy c. daljátékából. — 12.10: Tánczene. — 13.05? ,.A szegényemberek pártja.“ Novella. — 13.15: Zenekari muzsika. — 14.00: A Gyermekrádió műsora. — 14.10: Marlene Dietrich és Richard Tauber énekel. — 15.10: A Magyar Rádió Gyermekkórusa énekel. — 15.30:

Országjárás. Ének a búzamezőkről. — 16.05: Egy falu — egy nóta. — 17.15: Uj Zenei Újság. — 17.55: Lányok, asszonyok ... —

18.10: Szív küldi... — 18.40:

Ifjú Figyelő. — 19.00: Cesare

Siepi énekel. — 19.20: Fekete ventillátor. Dráma három felvonásban. — 21.50; Witold Malcuzynski Chopin-műveket zongorázik. — 22.20: Operettrészletek. — 23.00: A napló. Részletek Goethe költeményéből. — 23.10: Kamarazene. — 0.10: Verbunkosok.

Petőfi-rádió: 14.15: Régi magyar operákból. — 15.00: Népek dalai. — 15.20; A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.30: Tánczene.

— 16.03; Újabb részletek 15 év humorából. — 16.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 17.15: Regélő magyar vár^k. — 17.30: Operettrészletek. — 18.00: Nótaszó.

— 18.30: Beethoven: C-dur vonósnégyes. — 19.05: Verbunkosok, népdalok. — 19.45: Régi

gyárak, ú] technika. — 20.00. közvetítés a Moszkvai Konzervatórium nagyterméből. — 20.40: Falurádió. — 21.05: Tánczene. — 21.50: Miből lesz a méz? Előadás. — 22.00: Népszerű filmdalok. — 22.15: Versek. — 22.35: Zenekari muzsika.

Péntek, július 1.

Kossuth-rádió: 8.10: Mai szerzők operettjeiből. — 8.55: Vidám percek. — 9.10: Vlagyimir Tar- takovszkij trombitál. — 9.50: A

Gyermekrádió műsora. — 10.10: Cseh és szlovák operák nyomában. — 11.10: Magvetés. Fiatal írók félórája. — 11.40: Fúvószene. — 12.10: Népi muzsika.

— 13.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 13.15: Táncmelódiák. — 14,20: Ifjúsági sporthíradó. — 14.40:

Operahatosok. — 15.10: Könnyűzene. — 15.30: Népdalkórusok.

— 15.50: A Gyermekrádió műsora. — 16.15: Zongoraművek.

— 17.15: Szív küldi... — 17.50: Van új a Nap alatt. — 18.05: Bemutatjuk Elisabeth Schwarzkopf operaénekesnöt. — 18.40: Gyári sziréna. — 18.55: Népdalcsokor.

— 19.15: Ismeretterjesztő előadás. — 19.30: Zenekari muzsika.

— 20.30: Tánczene. — 21.30:

Gyermeknevelés. — 21.45: Henryk Szeryng hegedül, zongorán kíséri Tasse Janopoulo. — 22.20:

Esti szórakoztató muzsika. — 23.00; Zenekari hangverseny. — 0.15: Kajlinger György zongorázik.

Petőfi-rádió: 14.15: Verbunkosok, népdalok, csárdások. — 15.00: Balettzene. — *15.45:

Tánczene. — 16.40: Tvardovszkij és Scsipacsov verseiből. — 16.55: Operettrészletek. — 17.15: * A nyári táborban. — 17.25:* Kórusok. — 17.50: Hullámzó Balaton tetején. Magyar nóták. — 18.20:

Térkép a művelődés útjairól. *

__

1

8.40: Mezei Mária énekel. —

19.05: Dohnányi; Változatok egy gyermekdalra. — 19.30: A planétás ember. — 20.40: Falurádió:

— 21.05: Operarészletek. — 22.00: Tánczene. — 22.20: Mozart-mü- vek.

Szombat, július 2.

Kossuth-rádió: 8.10: Lányok, asszonyok... — 8.25: Kamarazene. — 9.00: Ismeretterjesztő előadás. — 9.15: Szórakoztató zene. — 10,10: óvodások műsora.

— 10.30: Kard és szerelem. — 11.00: A negyedik csigolya. Regény folytatásokban. — 11.20: Zenekari muzsika. — 12.10: Verbunkosok, népdalok, csárdások.

— 12.45: Mit olvassunk? — 13.00:

Operarészletek. — 13.40; Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.50: Szív küldi... — 14.20: Az Ifjúsági Rádió képzőművészeti műsora. — 14.40: Táncdalok. —

15.10: Élőszóval — muzsikával.

— 18.00: Gondolat. A Rádió irodalmi hetilapja. — 18.30; Kedves prímásaink. — 19.05: Látogatás alkotóműhelyekben. — 19.20:

Mozart: d-moil zongoraverseny.

— 20.30: Jót nevettünk! Közvetítés a Rádió VI-os stúdiójából.

— 22.15: Két vers. — 22.20: Táncoljunk.

Petőfi-rádió; 14.15: Operakalauz. — 15.15: Autósok és motorosok ötperce. — 15.20: Hangversenynaptár. — 15.35: Vásza

Zse’eznova. Dráma. — 17.00: Zenekari muzsika. — 17.50: Munkássz ín játszók: öregek és fiatalok.

— 18.00: Tánczene. — 18.30; Werner Mária és Simor András hangversenye a stúdióban. — 19.05:

Könnyű zene. — 19.40; Falurádió.

— 20.00: Bellini: Romeo és Julia.

— 21.25: Üzenet az utókornak.

— 22.30: Trisztán és Izolda regéje.

Vasárnap július 3.

Kossuth-rádió: 8.10: Könynyüzene. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9.00: A Munkásőrség Énekkarának műsorából. — 9.10: A gyermekrádió műsora. — 10^00: Részletek Offenbach Fortunio dala és Suppé Boccaccio c operettjéből. — 10.55: Láttuk, hallottuk ... — 11.10; Zenéről mindenkinek. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Népi muzsika. — 13.30: Százados szenzációk. —

11.00: Szív küldi.., — 14.40:

Külpolitikai kaleidoszkóp. — 15.00: Operaáriák. — 15.15:

Könnyűzene. — 15.30: A szakma művésze: a gépkocsivezető. — 15.45: Magyar népi táncok. —• 16.00: Operettrészletek. —

16.30: Beethowen; D-dur trió.

— 18.10: Könnyűzene. — 18.soll. félidő! Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. — 19.20: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. — 20.10: Köznapi dolgokról. — 20.20: Vasárnapi melléklet. — 21.20; Beethowen; Esz- dur zongoraverseny. — 22.25:

Tánczene. — 23.25: Költők szólnak hitvesükhöz. — 23.35: Wolf-, és Strauss-dalok. — 0.10: Köny- nyüzene.

Petőt i-rédió: 8.00: A római katolikus egyház félórája. — 8.30; Bach-orgonaművek. — 9.00: Könnyűzene. — 9.45: Az

Anyegin opera születése. — 10,00: Miska bácsi lemezesládája. — 10.40: Szív küldi ... —

11.30: Térzene. — 12.00: Népdalok. — 12.20: Az Alföld. — 12.50' Művészlemezek. — 14.15: A Gyermekrádió műsora. — 15.00: Gaz- daszemme! a nagyvilág mezőgaz- gazdaságfól. — 15.15: Az operaszerkesztő postájából. — 16.15: Kópék tanácsa. — 17.00: Rácz Aladár cimbalmozik. — 17.10:

Tánczene. — 18.10; Hegedűs Géza irodalmi levele. — 18.20: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. — 20.00: Operettslágerek. — 20.20: Híres

előadóművészek. — 21.20: A természet naptára: június — 21.40: Csárdások. — 22.00: Szórakoztató zene. — 22.20: Kutyakaparó. Petőfi Sándor verse. — 22.25:

Operarészletek.

(A Magyar Rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.)

Védekezzünk a szarvasmarhagütnőkór elfen

i960, június 27-től július 3-ig

Állandó mcsorszamok:

KOSSUTH-RADIO: 4.56: Ráköczl-tnduló. _ 5.00: Hírek, időjárásjelentés. _ 5.05—?.58-iz: Vidáman _ frissen! Zenés műsor. Közben: 5.80: Hírek. Idöjárásíeleniés. — 6.00: Falurádió. Utána: az Állami Faluszmház és a vidéki színházak műsora. _ 6.35: Néhány nerc tudomány. _ 6.59: Pontos Időjelzés. — 0.00: Hírek. Idölárásjelentés. — 7.10: Oj könyvek. — 7.25: A budapesti színházak. mozik és haneversen.yek műsora. _ 7.45: Naptár. _ 7.59: Pontos időjelzés. — 8.00: Műsorismertetés. — 9.59: Időjelzés. _ to.00: Hírek. Lapszemle. idölárásjelentés. — U.59: Időjelzés. — 12.00: Déli barangszó. Hírek. Höjárásjelentés. — 14.59: Időjelzés.

— 15.00: Hírek. — 16.08: Idölárásjelentés. — 16.59: Időjelzés. — 17.00: Hírek. _ 19.S0: Jóéjszakát, r-yerekek! _ 19.59: Időjelzés. — 20.00: Esti krónika, [dőtárásjelentés. _ 21.59: Időjelzés. _ 22.00: Hírek. Néhány oerc külpolitika. Idölárásjelentés. — 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. — 0.30: Himnusz. Utána: Vizjelzőszolzálat.

PETŐFI-RADIO: 6.00—8.00-lg: Reggel) zene. — Közben: 6.20: Színházak, mozik és tárlatok műsora. — 6.50: Torna. _ 8.00: Hírek. Idölárásjelentés. — *.10: Műsorzárás. _ 14.00: Időjárás- és vizáKásielentés. _ 19.08: Hírek, Idöjárásjeientés. — 21.00: Hírek.

— 22.00: Hírek.