Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-03 / 130. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK* AZ MSZMP PEST MEGYEI B I Z OTT S ÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM ARA 50 FILLER 1960. JÚNIUS 3. PÉNTEK A közös gazdaságokban a munka a családtagoknak is érdeke és feladata A tsz-elnökök és párttitkárok tanácskozása a termel őszövet kezelek- soron levő legfontosabb feladatairól AGRÁREGYETEMISTÁK TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSA A gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatóinak egy csoportja tanulmányi kiránduláson volt a Nagykunsági Mezőgazdasági Kutató Intézet kisújszállási telepén. A Szabó-féle görgősekét sok hallgató fényképezte Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága csütörtökön megbeszélésre hívta össze a megye termelőszövetkezeteinek elnökeit és párttitkárait Budapesten, az ÉDOSZ székházában. Az értekezlet napirendjén a termelőszövetkezetek soron levő legfontosabb feladatai voltak. Matusek Tivadar elvtársnak, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának megnyitó szavai után Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartotta meg beszámolóját. Horváth elvtárs előadása kezdetén arról beszélt, hogy a párt, mint az ország vezető ereje, útmutatással szolgál a pártonkívüliek számára is. A széksorokban helyet foglaló pártonkívUli termelőszövetkezeti vezetők, akiket a tagság bízott meg e tisztséggel, a megmondhatói annak, hogy az országban teljes a szó és a tett egysége. A kommunisták mellett a pár- tonkívüliek legjobbjai is minden erejükkel küzdenek a mezőgazdaság felvirágoztatásáért. Nemcsak a párt, hanem a nép is azt várja tőlük, hogy a párt szavát, útmutatását követve töltsék be fontos tisztségüket. A továbbiakban Horváth András elmondta, hogy az 1958- as év vége óta alaposan elemezte a megyei pártbizottság a termelőszövetkezetek helyzetét, fejlődését. Abban az időben a szövetkezeti terület aránya a megyében még a tíz százalékot sem érte el. Ismételten arra a megállapításra jutottak, hogy egy-cgy termelőszövetkezet jó vagy rossz gazdálkodását döntően befolyásolja a vezetés. Ott, ahol tapasztalt, kemény, szilárd a vezetés, az eredmények nem maradtak és nem, maradnak el. Gyenge kezű vezetéssel pedig a legjobb adottságokkal rendelkező termelő- szövetkezetek sem tudtak megfelelő eredményt felmutatni. — A mezőgazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan sok jó vezetőre van azonnal szükség. De honnan vegyünk ennyi tapasztalattal, szakértelemmel, politikai tisztánlátással rendelkező elvtársat, amennyire szükség lenne? — tette fel a kérdést a jelenlevőknek. — Igyekszünk a termelőszövetkezeteknek jó vezetőket- biztosítani — folytatta —, de ezt máról holnapra nehéz megoldani. Éppen ezért addig is a termelőszövetkezetek egész tagságát kérjük a szövetkezeti vezetők fokozottabb segítésére. A továbbiakban az eredményességi munkaegység bevezetésének fontosságával foglalkozott. Az eredményességi munkaegység rendszer nem zárja ki. ellenkezőleg lehetővé teszi annak az elvnek az érvényességét, hogy mindenki az elvégzett munkájának arányában részesüljön a jövedelemből. E rendszer bevezetésének azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a területet osszák fel családokra. Csakis így biztosítható. hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének jelenlegi szakaszában növekedjék az egy holdra jutó Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára beszámolóját tartja bruttó termelési érték. A termelési érték növekedése nélkül ugyanis nem növekszik a szövetkezeti parasztság jövedelme. Bírálta azokat a termelőszövetkezeti vezetőket, akik túlzott óvatosságból alacsonyra tervezték az egy-egy kataszteri hold jövedelmét. A megyei párt-végrdhajtóbizotl- ság négy-négy és fél ezer forint termelési érték tervezését, Illetve elérését javasalta. Az összesítés után derült ki, hogy ezzel szemben a megye termelőszövetkezetei átlagosan 3846 forintot terveztek egy-egy holdra. Bírálta azokat a termelőszövetkezeti vezetőket is, akik nem vették komolyan a tervet és a tervtől eltérően megváltoztatták a vetésszerkezetet az egyik legjobban jövedelmező növény, a kukorica vetésterületének rovására. Az egyéni parasztok általában földterületük 37 százalékán termeltek kukoricát, ezzel szembén megyénk termelő- szövetkezetei — a rendelkezésre álló adatok szerint — földterületüknek csupán 28— 28.5 százalékán. Azért csökkentették több helyen a kukorica tervezett vetésterületét, mert félnek a munkaigényes növények termelésétől. Elfelejtkeznek azonban arról, hogy a jövedelmet a tagságnak éppen a munkaigényes növények termelése — köztük a kukorica is — hozza — mondotta Horváth elvtárs. — A probléma megoldásának azonban nem az a módja, hogy csökkentsük a nagy jövedelmet hozó növények termelését, köztük éppen a kukoricáét, amely az állat- tenyésztés alapja. Az az egyedüli megoldás a munkaerő- hiány leküzdésére, ha a tsz- parasztok ugyanúgy bevonják családtagjaikat a közös munkába, amint azt egyéni gazdaságukban tették — folytatta. Részletesen elemezte ezután azt a helytelen gyakorlatot, amelyet a megyében néhány helyen követni akarnak. Arról beszélnek ezeken a helyeken a vezetők, hogy vissza kell küldeni az üzemből azokat, akik elmentek a faluból. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint viszont meglehetősen kevés ezeknek az embereknek a száma, alig tehető néhány ezerre a megyében. Nyilvánvaló, hogy inkább a felvilágosító munkát kell fokozni az otthon levő családtagok, asszonyok, lányok, idősek munkába való bevonására. Példaként említette meg Szentlőrinckáta termelőszövetkezeti községet, ahol a belépési nyilatkozatok aláírása után nehézségek mutatkoztak a közös munka megkezdésével. Amikor a vezetőség a tagsággal megbeszélte, hogy a területeket családonként osztják el művelésre, nyomban kitudódott, hogy nincs munkaerőhiány, elegendő a munkáskéz a községben a határ megművelésére. A termelőszövetkezetek kommunistái, karöltve a KlSZ-fiata- lokkal, a nőtanács tagjaival, a pártszervezet aktíváival, végezzenek felvilágosító munkát a tagság körében. Ahol erre szükség van, vállaljanak újabb területeket megművelésre a termelőszövetkezetek tagjai.Foglalkozott Horváth elvtárs azzal is, hogy az utóbbi időben egyes termelőszövetkezeti vezetők demagóg módon arról beszélnek, hogy a területek ilyen felosztása tulajdonképpen nem nagyüzemi, hanem kisüzemi gazdálkodást jelent. „Álbalolda- liaknak” nevezte azokat, akik a jelenlegi közgazdasági adottságokat figyelmen kívül hagyva, lebecsülik az anyagi érdekeltség elvének érvényesülését és a brigád, illetve a munkacsapat szerinti munka mellett „kardoskodnak”. Amint a tapasztalat is bizonyítja, a tagságnak tetszik a munkának a területi felosztás szerinti megszervezése, s hogy a tagok egyet is értenek vele, arra legjobb példa: azokban a tsz-ekben, ahol felosztották a területeket és meghonosították az eredményességi munkaegység-jóváírást, ott nem fő a feje a tsz vezetőségének azon, hogy műveletlenül maradnak a földek. Az a hiba, hogy több termelőszövetkezetben elfogadták ugyan az eredményességi munkaegység-jóváírást, de a tagság határozata ellenére sem vezették be a gyakorlatban. Példaként említette meg a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezetet, ahol a vezetőség azzal a jelszóval: „az nem nagyüzem, ha parcellákba osztjuk a nagyüzemi táblákat”, nem hajtotta végre a tagság határozatát. Most ennek a tsz-nek a vezetősége természetesen nehézségekkel küzd. Felelősséggel tartoznak mind a tagság, mind pedig a felső szervek felé azok a termelőszövetkezeti vezetők, akiknek nyakas- ságából, vagy gondatlanságából csökken a termés, illetve terméskiesés lesz. A továbbiakban Horváth elvtárs a sertéstenyésztés fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozott. A megye sertésállománya ugyanis az elmúlt két esztendőben jeléntő- sen csökkent, s a legnagyobb mérvű csökkenés az anyakoca- állománynál volt. A nem célravezető viták helyett — hogy ki követte el a hibát — minél gyorsabban kell növelni a kocaállományt. Az állam kocasüldőkkel, gabonával, építkezési hitelekkel segíti a termelőszövetkezeteket, mégis akadnak olyan termelőszövetkezeti vezetők, akik bizonyos nehézségeket látva lemondanak a tervek teljesítéséről. Az ország hússal való ellátása megköveteli a törvényesség betartását a termelőszövetkezeti vezetőktől. Elmondotta azt is Horváth elvtárs, hogy a háztáji koca- állomány növelése érdekében az állam hitelt nyújt kocasül- dővásárlásra. A kocasüldőt az Állatforgalmi Vállalat biztosit(Folytatás a 3. oldalon) A hallgatók érdeklődve nézik, hogyan érkezik a víz az ideiglenes csatornanyitó eke nyomában a DDF 30-as szovjet vízágyúhoz (MTI Foto — Müller Lajos felv.) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a KGST-országokkai kötött 1961—65. évi áaicsere- forgalmi megállapodásokról. A kormány megállapította, hogy a kölcsönös előnyök alapján kötött megállapodások a magyar népgazdaság számára kedvező helyzetet teremtettek a második ötéves terv anyagi megalapozásához és külkereskedelmünk továbbfejlesztéséhez. A Magyar Testnevelési és Sport Tanács jelentést tett a kormánynak a sportolók olimpiai előkészületeiről. A kormány a jelentést tudomásul vette és az MTST elnökségének feladatául jelölte meg, hogy a további előkészületeket a tervezettnek megfelelően folytassa, A művelődésügyi miniszter beszámolt a továbbképző iskolák működéséről. A most végződő tanévben 205 mezőgazdasági és 42 ipari jellegű, továbbképző iskolában csaknem 13 000 14— 16 év közötti fiatal tanult. A kormány tudomásul vette, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a következő tanévben ezeknek az iskoláknak számát szaporítja és mintegy 35—50 ezer 14—16 éves fiatal számára biztosítja a továbbképzésnek ezt a lehetőségét. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter beszámolt az argentin függetlenség kikiáltásának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vezetésével részt vett magyar kormánydelegáció útjáról. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. Mit jelent a védőjellegű fix ár? A termelőszövetkezetek zöldségtermelésének fokozása érdekében nyolc zöldségfélére úgynevezett védő jellegű, szakaszos fix árat állapítottak meg. A fix ár a zöldborsóra, zöldbabra, zöldpaprikára, paradicsomra, petrezselyemgyökérre, kései fejeskáposztára, uborkára és görögdiny- nyére vonatkozik. — Mit jelent a tsz-eknek a védőjellegű fix ár? — kérdeztük Egri István elvtársat, a MÉK igazgatóját. — Gyakorlatilag azt, hogy a termelőszövetkezetek mentesülnek a piaci árzuhanások okozta anyagi kihatástól. Ezt a megállapított árat, szerződött zöldségféléikre, akkor is megkapják a termelőszövetkezetek. ha a szabad felvásárlási ár a megállapított fix ár alatt van. — Mi történik, ha a szabad felvásárlási ár magasabb a fix árnál? — Ebben az esetben a szerződött zöldségekre ezt a magasabb árat fizeti a MÉK. Hogy példát is említsek: a zöldborsó átvételi fix ára június 1-én és 2-án három forint volt. A piaci helyzet alakulása azonban lehetőséget adott arra, hogy 3.90 forintot fizessünk. — Most a zöldborsó idénye van. Hogyan alakul a szakaszos fix ár? — A cukorborsó átvételi fix ára május 26—31 között 6, június 1—5 között 3, június 5—10 között 2.20, június 10 után 2 forint. A velőborsóé június 5—10 között 2.50, ezt követően pedig 2.20 forint. — A szakaszos fix ár a termelőszövetkezetet arra ösztönzi, hogy terményeiket a lehetőség szerint akkor adják át, amikor annak ára a legmegfelelőbb. A túrái Galga- menti Termelőszövetkezetben vasárnap több száz asszony és fiatal szedte a borsót. így elérték, hogy mintegy 200 mázsa zöldborsót hat forintos áron tudtak átadni a MÉK- nek. A tsz vezetősége ebbe a munkába nem szövetkezeti tagokat ig bevont. Ezek részére a leszedett zöldborsó után kilónként egy forintot nyomban ki is fizettek. A túrái tsz ezzel az ügyes és gyors munkaszervezéssel mintegy 40 ezer forint bevételi többletet ért ej egyetlen nap alatt. __________(gy. m.) Meg koszorúz ták Garibaldi szobrát Az egységes Olaszország és Garibaldi partraszállásának századik évfordulója alkalmából rendezett magyar— olasz történelmi hét keretében csütörtökön megkoszorúzták a nagy olasz szabadsághős szobrát a múzeumkertben. Országos felvásárlási tanácskozás Az Élelmezésügyi Minis térium csütörtökön ország' felvásárlási tanácskozást re: dezett a járási felvásárló kirendeltségek vezetőim részvételével. A tanácsk záson dr. Sághy Vilmos m niszterhelyettes ismertette mezőgazdasági árutermelés felvásárlás eddigi eredm nyeit és az új gazdasági i feladatait.
