Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

Szentendre PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Megnyílt az új Népbolt KÉPEK A BÉKE ÉS BARÁTSÁG TORNAÜNNEPÉLYRŐL Szép számú érdeklődő előtt, kedvezőtlen szeles időbeni í került sor az elmúlt hét szombatján a város tanulóifjúságá- i nak béke és barátság tornaünnepélyére. A tornaünnepély ! megrendezésében kiemelkedő munkát végzett Petrovics István ! és Czája Mátyás testnevelő tanár. sunknak, hanem szocialista ke­reskedelmünknek is. Komor Béla, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának ve­zetője is igen meg volt eléged­ve a látottakkal. — Az új bolt megnyitása — mondotta Komor Béla — több levegőt ad a szentendrei ke­reskedelemnek, amelyről jól tudjuk, hogy erősen szűkölkö­dik férőhelyben s alig van le­hetőség terjeszkedésre. Most a régi Népbolt helyét a cipőbolt foglalja el, ott pedig egy cu­korka szaküzlet nyílik. Az OTP melletti kis helyiségben egy porcelánbolt rendezkedik be ideiglenesen. Távlati terveink­ben szerepel a Nemzeti Bank jelenlegi fiókja helyén a KE- RAVTLL-bolt kibővített for­mában való áttelepítése, ami­nek mostani helyén egy repre­zentatív üveg- és porcelánbol- tot kívánunk élhelyezni. Mind­ezek az áthelyezések nemcsak a ke : üelmi hálózatot bőví­tik, de Szentendre városképé­nek szépségét és harmóniáját is emelik, őszinte örömmel üd­vözöljük ennek a kis bensősé­ges ünnepségnek alkalmával mind a szentendrei dolgozó­kat, akik kaptak és mind a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat vezetőségét, akik ad­tak egy szép, új boltot a vá­rosnak és szocialista kereske­delmünknek. Horváth Andrásné, a Nyu­gat-Pest megyéi Népbolt Vál­lalat igazgatója a házigazda örömével és a szakembernek a jól végzett munka feletti meg­elégedésével szemléli a bolt­ban meginduló forgalmat. — Százezer forintba került ez az áthelyezés — mondotta az igazgatónő — és most vál­lalatunk legszebb boltját ad­hatjuk át a közönségnek. Az önkiszolgáló rendszer a gya­korlatban kitűnően bevált, a megye területén húsz ilyen boltunk működik már. A si­ker nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a közönség gyorsan [ és kényelmesen bonyolíthatja 1 le vásárlásait, hanem abban is — és ez elsősorban minket érdekel —, hogy az ilyen típu­sú boltok elszámolása szinte hibátlanul történik. Az önki- szolgáló rendszer a vásárlók­kal szembeni nagyobb bizalom feltételezését is jelenti és meg kell mondanom, hogy csalód­tak azok, akik aggodalmakkal néztek az önkiszolgáló rend- ; szer terjedése elé. Ez a meg- i nyitó határkő, de nem befeje- t zés: sokat kell még tennünk . Szentendréért. Már a legköze- , lebbi napokan megnyitjuk a ■ Vöröshadsereg utca sarkán új kenyér- és tejüzletünket. Re­méljük, hogy a város dolgozói méltányolják munkánkat, amit az életnívó emelése érdeké­ben végzünk. • Mit ad a városnak y a községfejlesztési alap \ Elöljáróban közöljük azt, ^ hogy Szentendre községfejlesz- ^ tési alapja 950 000 Ft., ehhez a ^ lakosság 190 000 forinttal járul ^ hozzá. A községfejlesztési alap- ^ bői sok olyan létfontosságú dolgot végezhetünk el, mely a? költségvetés kereteit szétfeszí-? tené. 1900-ban a vízgazdálko-< dás területén értük el a legna- ^ gyobb eredményt. 1050 folyó-^ méterrel bővült a vízhálózat^ hossza, 212 000 forint ráfordító- ^ sával. A közvilágítás javítása^ érdekében 11 közvilágítási ^ lámpatest kerül elhelyezésre a ^ III. negyedévben és sor kerülj kisfeszültségű hálózatbővítés- ^ re is. Az építendő művelődésig ház tervei szeptemberre elké- ^ szülnek. 8000 forintot íordí- ^ tunk a könyvtár állománya-^ nak szaporítására. Pár adat, ^ és mennyi minden belefér: víz, ^ villanj', kultúra, szórakozás.^ Egyformán szolgálja ez mind- ^ annyiunk érdekét, hiszen min- ^ den vízzel ellátott utca, vil-í lannj'al megvilágított sikátor, a jj város szórakozási lehetőségeit^ emelő művelődési ház, a leg- ^ újabb olvasnivalókkal felsze- ^ relt könyvtár a lakosság, a vá- ^ ros érdekében való. í Külön kell pár szót szólnunk £ a társadalmi munka jelentősé-^ géröl. A vízvezetékhálózat bő- ij vítéséhez 12 000 forint értékű ^ társadalmi munkával és 28 000 J; forint készpénzzel, a Pannó-^ nia-telepi játszótérhez 4000, a ^ sztaravodai buszforduló meg- ^ építéséhez 4500 forint értékű J társadalmi munkával járultak^ hozzá a környéken lakók. Mi-2 lyen elgondolkoztató számok \ ezek! Mindenki szívesen segít, J ha saját maga látja hasznát,^ nem kíméli erejét, sokszor még pénztárcáját sem. Miért ^ hát az az érthetetlen közöny,^ mellyel az utcák szemetét, par- ■: kok tönkretételét. közvagyon^ rongálását szemléljük, sőt sok- j szór abban tevékenyen részt is ^ veszünk? 2 í Gondoljunk arra, hogy a j rongálások rendbehozása, a szemét takarítása évente pár- ■? száz folyóméter új vízvezeték-^ hálózat építéséhez szükséges í pénzt emészt fel, s akkor talán ^ megálljt intünk a rombolók- ^ nak és szívvel-lclckkel segí-^ tünk a város, és vele együtt jí saját életünk kulturáltabbá té- telében. HOL NYARALJUNK cím­mel a napokban jelent meg az országos fizetővendégszolgálat tájékoztatója. A kiadvány fog­lalkozik Szentendre, Leány­falu, Pilisszentlászló, Visegrád ismertetésével is. A tájékoz­tató reméljük eredményesen szolgálja majd a továbbiak­ban is területünk idegenfor­galmának fejlődését. Kedden délelőtt ünnepélyes keretek között megnyílt az új Népbolt a Marx téri régi ke­reskedőházban. A megnyitón a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságát Komor Béla, a ke­reskedelmi osztály vezetője, a városi tanácsot örlei Elemér elnökhelyettes és Szelényi Ist­ván végrehajtó bizottsági tit­kár képviselték. Az MSZMP városi pártbizottsága részéről Szabó Béla, a rendőrség részé­ről Márkus Ferenc alezredes jelent meg. A vendégeket a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat részéről Horváth And­rásné igazgató, Jurán Ferenc, a kereskedelmi osztály vezető­je, Biró Sándor főkönyvelő, Salzer Sándor beruházási osz­tályvezető, Somogyi Ferenc és Bednárovics István kerületi főellenőrök fogadták. örlei Elemér . elnökhelyettes megnyitó szavaiban megkö­szönte a Pest megyei Tanács­nak és a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalatnak, hogy te­kintélyes áldozatokkal lehető­vé tették egy tágas, nívós cse­megeüzlet létrejöttét Szent­endrén s a boltot a város kö­zönsége nevében átvéve ígére­tet tett arra, hogy a vái’osi ta­nács — mint eddig is — ezután is minden támogatást megad a szentendrei kereskedelmi háló­zat korszerűsítésére és bővíté­sére. Döbrentei Edit, a bolt dol­gozói nevében virágcsokorral köszöntötte az igazgatónőt, majd Miló Ferenc boltvezető felkérésére a kiszolgálók elfog­lalták helyeiket, felhúzódott a bejárati ajtó vasrácsa és a vá­sárlók elözönlötték a pompás boltot. A megjelentek közül elsőnek Örlei Elemér elnökhelyettest kérdeztük meg az új boltról szerzett első benyomásairól — Régi törekvésünk vált most valóra — mondotta Örlei Elemér s egy tágas, igényes csemegeüzlet létesült Szent­endrén, mert a régi bolt túl­zsúfoltsága — s ezt nemcsak a vásárlókra, hanem az egyre növekvő árukészlet elraktá­rozására is értem — már igen kényelmetlen volt. A dolgozók méltán kifogásolták, hogy a bolt nem^tart lépést az igé­nyekkel, unták a hosszadalmas sorban állást a pénztár és a pult előtt, ami nyolcvan centi- méteres hosszúságával méltán köznevetség tárgya lehetett. Ez az új bolt modern felszerelésé­vel, ügyes és ötletes berendezé­sével és elegendő férőhelyével díszére válik nemcsak váró­LÉGOLTALMI TÁJÉKOZTATÓ dás a szabadban érte az em­bereket és nem rendelkeztek kellő ismerettel arra nézve, hogy életüket megmenthettek volna a láthatatlan sugárzás ellen. A nyugati agresszív szándé­kú körök a békésen dolgozó és épitö emberek miliőit veszé­lyeztetik atom- és hidrogén­fegyverekkel felszerelt katonai támaszpontjaikkal és felelőtlen cselekedeteikkel. Noha kezdik belátni a világ népeinek békeakaratát, me­lyet a legnagyszerűbben a Szovjetunió által előterjesztett általános és teljes leszerelésre vonatkozó terv fejez ki, még­sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az agresszor még megvan, és a célja egy újabb világégés előidézése, ismét egy háború kirobbantása. Az tehát a célja ezeknek a légoltalmi előadásoknak, hogy ott megismerkedjünk az atom- és hidrogenfegyverek hatásai­val és megtanuljuk az ellenük való védekezés módját. Vagyis megtanuljuk azt. hogy adott esetben — ha erre akaratunk ellenére is sor kerülne — ho­gyan védjük meg gyermekeink és sa játmagunk életét. Lengyel Ambrus lg. fhdgy városi légoltalmi törzsparancsnok Szentendre város lakosai kő­iül egyre többen kapnak a postán keresztül levelezőlapot a városi légoltalmi parancsnok felhívásával, mely a 10 órás légoltalmi tájékoztató oktatá­sokon való részvételre szólít fel, melyet öt egymást követő héten 2—2 órai időtartammal tartanak meg. Rendelet irja elő, hogy 14. életévtől kezdve felső korhatár nélkül minden­kinek meg kell jelennie ezeken az előadásokon, kivételt ké­peznek a légoltalmi beosztot­tak továbbá a fertőző beteg­ségben szenvedők, a magukkal tehetetlen járóképtelen bete­gek és a szellemileg fogyatékos emberek. Miért van erre szükség? Kérdezi néhány ember, majd a helytelen véleményt is hoz­záfűzi; Hisz’ az atom ellen úgy sem véd meg semmi. Meg kell azonban mondani előre, hogy bár az atom- és hidrogén- bombák hatása az eddig ismert rombolóbombák hatását óriási mértékben felülmúlják, azon­ban ezek hatásai ellen is van mód a védekezésre, lehet ezeknek a pusztító bomba- szörnyetegeknek a hatását is csökkenteni, öntudatos, fegyel­mezett magatartással és isme­reteink bővítésével. Az emberek pusztítására elő­ször 1945. augusztus 6-án dob­tak 1c egy atombombát Japán­ban Hirosima városra, ahol a lakosság 57 százaléka pusztult el vagy sérült meg. Itt azon­ban meg kell jegyezni, hogy az atombombatámadást nem előzte meg légiriadó, tehát az embereket váratlanul érte, nem tartózkodtak óvóhelyen, hanem a szokásos napi tevé­kenységüket végezték épüle­tekben vagy a szabadban tar­tózkodva. Az atombomba robbanási energiájánál több százszoros energiával rendelkezik a hid­rogénbomba. melyet eddig még emberek gyilkolására nem használtak ugyan, de tudjuk, hogy egy esetleges újabb hábo­rúban főleg atom- és hidrogén- bombákat alkalmaznának. Az atombomba egyik hatá­sának következményeként a radioaktív sugárhatás meg évekkel a robbanás után is szedheti áldozatait, pl. 1953. augusztus és 1954 augusztusa között — tehát 8 évvel az atombombázás után — Hirosi­mában 233 ember halt meg az atombomba robbanásakor ka­pott sugársérülések következ­tében, mert a váratlan tárna­UaítcHn, Bato-fyU bác&i, hogy most a városrendezés kérdései foglalkoztatják. — Ne tévessze össze sze­rény személyemet a mér­nökökkel, öcsém, akiknek fel­adata körzővel, colstokkal, há­romlábon billenő arasznyi távcsővel felszerelve mérni, számolni, rajzolni, majd le­bontani, áthelyezni, üjraalakí- .tani. Ezt elvégzik ők anélkül, .hogy én koptatnám éles elmé­imet. De ha tudni akarja, bi- | zony adhatnék egy-két jó ta- mácsot — manapság úgy i mondják „szempontot” — ha \ nem lennék olyan lusta és fő-1 ; ként szűkszavú, mint amilyen" ; vagy ok. Mert sok itt a rendez- ;ni való, teszem azt, milyen \szépen elrendezték ezt az új \ csemegeboltot a főtéren, aho- fvá a nyolcvan centis pultú \ Népbolt átköltözködött, ami- (nek eddig az ajtaján lógott ki ; a publikum a piaci napokon. JOlyannyira fellelkesedtem '>t ezen a rendezésen, hogy szí- ívesen beállottam volna kese­rűvizes üvegeket meg szafa- ládékat cipelni, ha engedték volna, mert igen szeretek csi­nos asszonyok-lányok között forgolódni. Most aztán sok lyukasorrú szandál tölti meg a borosüvegek és csokoládé- szeletek helyét, de fogadni merek, hogy Italos Lajos még két hónap múlva is a cipő­boltban fog erőszakoskodni tíz deka parizerért. A cipőboltba pertuért, cérnáért ugranak be a háziasszonyok, a duhaj múltó Kispipában meg rádiót és biciklit mérnek régóta. A \ vasút felé hiába nyomul be a megszokott borbély műhelybe, mert ott most szabó olló csat­tog s háromnapos szakállát azzal nem tanácsos kezelésbe vétetni. S hiába állít be a Kék Duna melletti helyiségbe, ahol eddig a téesz gyűjtötte a friss tejet, mert ott most rög­tön kiutalnak magának egy fizetővendég-szobát Dunaka- nyarkiskecskéden Sintér utca fünfundcvancigban. Hogy ne csak a létezőkről, de a megkí­vántakról is szó essék: miért pont az illatszerbolt mellett illatozik a szövetkezeti kelká­poszta és uborka bolt, táján azért, hogy a megszédült ve­vők betámolyogjanak a jósza- gú boltba egy kis friss leve­gőért? Meg azután minek a patika mellé az olyan üzlet, melynek a keskeny járdára kitolakodó ládáiban hervado­zó gyümölcsök a Kőzúzó felöl hívogatják lakomára a szép zöldhátú legyeket, míg a kira­katban a Bunyó néni tavaly elnyűtt cúgos cipője kelletti magát eladásra? Nem vagyok belenyugodva a Nemzeti Bank elhelyezésébe sem — külön­ben sem szeretem az olyan pénzintézetet, ahol egy csepp kis fülkében egy magános úr számolja a pénzt s a rengeteg nagy teremben vagy tizen­nyolcán meg csak írnak, mi­kor szerintem éppen fordítva kellene lenni, úgy-e — miért nem épít magának a bank egy takaros palotát, mikor ne­ki van a legtöbb pénze ebben az országban? Persze, nem akarok senkit se beletanácsol­ni olyan széles távlati tervek­be, hogy a HÉV-állomás le­gyen a Kőhegyen, az új gim­názium adja át helyét a BEL- SPED-nek s a papszígeti üdü­lők telepedjenek át a Fő tér­re — de javaslom, hogy a MÉH-telepet sürgősen el kell költöztetni a Duna-partról, mert a sima úton száguldó sok autó kereke már csak at­tól a tudattól is kipukkan, hogy annyi ócska szeg, meg pléh hever ott rakáson, mene­déket adva a város összes ki­öregedett patkányának, akik ott élik derűs, nyugdíjas éle­tüket és senki sem zavarja őket. Mondom, ilyen távlati terveket nem feszegetek, és maga se merjen írni egy sort sem ilyesmiről. — Dehogy merek, Balogh bácsi, dehogy merek, jobban lélek magától, mint egy ra­kás közvéleménytől. — Úgy is kell, öcsém, so­kat adok a tekintélyemre, mert ha nem fogad szót ne­kem, beutalom nyaralni a MÉH-telepi patkányüdülőbe. ISKOLAI KÉRDÉSEK A vizsgák meleg napjai mind a tanulókra, mind a szülőkre ráköszöntöttek. Az egyéb megoldandó feladatok között szerepel: mikor lesz a beiratás, mikor vásárolhatom meg a gyermekemnek a könyveket? Az idén is, miként a múlt évben csak az iskolában kap­hatja meg a tanuló a tanköny­veket. Már januárban minden osztályban kimutatás készült arról, hogy a bevezetett tan­könyvek közül melyek lesznek használható állapotban a kö­vetkező tanévre. Általában csak az kap új könyvet, aki vigyáz a tankönyvére, Aki el­tépi, tönkreteszi a könyvét, az meg keil elégedjék a használt tankönyvvel. Tankönyvek áru- j sításával az osztályvezetők és \ osztályfőnökök foglalkoznak és \ a szeptember első két tanítási ; napján kerülnek árusításra és í kiosztásra. Ezzel az intézkedés- ; sei elérjük, hogy nem lesz zűr- (zavar, minden gyermeknek sa­lját osztályfőnöke adja át a j könyvet. A régi tankönyvet ! már a vizsgák után megvásá­rolhatják a tanulók. Minden í osztályvezető és osztályfőnök ! tudja, hogy melyik tankönyv í marad használatban. Rongyos, ! hiányos tankönyvet átvenni ! nem szabad. Az egyes tanköny- j vek ára az osztályfőnöknél \ tudható meg. t \ A júniusi beiratkozás alkal- ! mával közölni kell a szülőkkel !és tanulókkal, hogy minden ! tanuló részére csak abban az ! iskolában biztosítanak köny- \ vet. ahová beiratkozott. A : nyár folyamán elköltözőitek i könyveit az iskola visszaadja : a könyvesboltnak és a tanulók jaz új iskolánál igénylik a tan- | könyvet. így a maradványokat : átirányítják oda, ahol szük- ; séglet mutatkozik. Angyal Zoltán tanár, területi tankönyvfelelős

Next

/
Oldalképek
Tartalom