Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

Szünidő előtt a napköziben Elsején egy hónapra bezárja kapuit a Szabadság téri 4 napközis óvoda. 165 kisgyermek látogatja meg a nagymamát, 4 nyaralni megy szüleivel — vagy éppen Cegléden várja az egy- 4 hónapos szünidő végét. Holnap délután kedves kis ünnepse- 4 ger. mutatják be az óvodások, hogy mit tanultak az év folya­mi mán. IV. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1960. JÜNIUS 18. SZOMBAT Ezek a fiúcskák Schweif Klára óvónő vezetésével ka- násztáncot fognak bemutatni. Minden időt felhasználnak a próbára s remélik, nagy sikerük lesz. Hol volt, hol nem volt... Itt nem készülnek a szün­időre. Minden gyerek nagy figyelemmel hallgatja Szé­chenyi Jánosné meséjét. í A virágágyba „hivatalosan” ínem szabad belépni. Jakó Ági ! azonban nem tud ellentállni a ! gyönyörű piros rózsáknak. : Muszáj megszagolni őket. ; (Foto, szöveg: Opauszky) — A JÁRÁS termelőszövet­kezeteiben 21 kombájn és 24 aratógép végzi majd az ara­tást. — A GÉPÜZEM és Vasöntő Vállalat holnapra tervezett tiszavárkonyi kirándulására már több mint száz dolgozó jelentkezett. S — A CSEMÖI Szabad Föld í Tsz két hold káposztára kö- í tött szerződést a MÉK-kel. 30 ; mázsa kel és száz mázsa fe- í jeskáposzta leadását tervezik. í — A HÁZIIPARI SZÖVET- ; KEZET boltja tegnap több ; mint 15 ezer forint forgalmat ! ért el. Változatlanul nagy ke- | letje van a különböző gyer- í mekruháknak és a szövetkezet \ által készített ágyneműkész- \ letnek. \ — ALBERTIRSÁN szomba­! ton délután tartja ülését a 'községi tanács. Napirenden ! az I. félévi községíejlesztési í terv teljesítése és az egész- ! ségiigyi ' állandó bizottság í munkája szerepel. ! — A BAROMFIKELTETŐ * \ Állomás eddig 360 ezer na- ; poscsibét, ötezer darab liba, í kacsa és gyöngyöst; vala- j mint 11 ezer törzstenyésztésre ! alkalmas pulykát adott ki, í főleg a termelőszövetkezetek \ részére. \ — A CEGLÉDI Járási ; Testnevelési Tanács felhívja j a tsz-ek fiataljait, hogy mi- ; nél nagyobb számban vegye- i nek részt a vasárnap Nagy­kőrösön megtartandó járási atlétika- és kerékpár sparta- kiád-döntőkün. CSXXNXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXX> E GY ZENEKAR SZÜLETÉSE Néhány hónap óta aki este­felé a Pesti úton az ipari- tanuló-iskola felé jár, an- jS nak bizonyára megütötte a fü- % lét a klubszobából kihallatszó Í zene. Én magam az első napok­ban jártam először a zenészek között, akik akkor még csak próbálkoztak az összjátékkal. Bizony, nem nagy jövőt jósol­tam az „újdonsült’’ zenekar­nak. Hiszen —■ gondoltam — gyerekek még, majd megun­ják. Azután ahogy nap-nap után hallottam a zenekar munkáját, megállapítottam hogy egyre jobb az összjáték is. Most, amikor szerte a vá­rosban plakátok hirdetik az esztergályos-bált, no meg az ott játszó „Drekás”-zenekart. elhatároztam, hogy megírom születését. Hogy miért éppen az ipari- tanuló-iskola esztergályos-bál­ján mutatkoznak be, azt Kö­kény Ferenc szakoktatótól tudjuk meg. A zenelcar zöme esztergályos vagy vasas szak­mában dolgozik. Az ő tanulói a fiúk, akikről elismeréssel beszél. Mert nemcsak a zené­ben, hanem a munkában is és tanulásban is megtaláljuk ezt a lendületet és igyekezetei. A szorgalmas együttes ve­zetője Farkas Béla. Ö tangó­harmonikán és zongorán ját­szik. Elmondja, hogy különösen az utóbbi hetekben minden délután próbáltak. Pedig van közöttük törteli és nagykőrö­si is, akik este 9—10 órára ér­nek haza. A héttagú zene­kar munkája közben bizony sok nehézség akadt. Nem voltak kották és a hangszerek kérdése is problémát jelen­tett. Kökény szakoktató elv­társ, aki egyben osztályfőnö­ke is a fiúknak azonban min­den nehézséget igyekezett megoldani, mondhatjuk siker­rel. Ma mutatkozik be a zene­kar a Vigadóban. A hónapok fáradságos munkájának szü­lötte ez a zenekar. Az isko­lai KISZ-szervezet rendezésé­ben sorra kerülő bál társa­dalmi munkásai ezek a fiúk. Minden anyagi juttatás nél­kül, önzetlenül, önként aján­lották fel szolgálatukat a bál­ra. Ha esetleg még döcögne is a játék (amit ntm hiszünk), nézzük el nekik, hiszen egy kola tanulói vándortúrán leendő „nagy” zenekar első mennek a Mátrába és elviszii próbálgatásai ezek. á zenekar tagjait is. Az a vé Szoboszlai Imre igazgatóké- leményünk, hogy rászolgáltal lyettes elvtárstól tudjuk még, erre a jutalomra, hogy néhány hét múlva az is- — Már — Ceglédberceli jegyzetek Régi község és mégis új. Űj, mert a régi házalcat is újra­építették, nem azért, mert rosszak voltak, hanem azért, mert emelkedett az életszín­vonal. ★ Van egy épület, amelyet még nem építettek újjá: a kultúr- ház. A bontását azért már megkezdték. Helyére méltóbb hajlékot emelnek a kultúrá­nak. Berceli jellegzetesség: a gyalogosok a betonon, a ke­rékpárosok a gyalogjárdán közlekednek. Tisztaság, mindenütt tisz­taság. Ha bármely időszak­ban, bármelyik utcán végig- mész, olyan érzésed van, mintha tegnap meszelték vol­na a házakat. Citromsárga fal, barnával, vagy ultrama­rin kékkel elhúztuk Keresed, melyik a tanácshá­za. Könnyű rátalálni. Vilá­gos és virágos. Napsütötte ab­lakait virágok sorfala díszíti ★ Cserői sorompó. Korlátján kisfiúk csoportja. Vonatok tolatnak, autók robognak. Ok játszanak, futkosnak sínen é: az országút betonján. Hogi incselkednek a halállal! Nem látta ezt még szülő, vasutas: Sürgősen lássák meg és: Ei a gyermekeket a vasúttól, or- szágúttól! ★ Kertes kis ház, baromfiud­var. Csipegető galambok, ka- pargáló csirkék. Itatóedé­nyük háborúból itt maradt felfordított rohamsisak. Pe­remére száll egy galamb. Ar­ra gondoltam, milyen jó vol­na minden rohamsisakot esi- beitatónak használni, milyen jó volna, ha minden roham­sisakra rászállna a béke ga­lambja .., —gi NYÁRI TERVEK Beszélgetés négy gimnazistával Csengettek... Az összefog­lalók utolsó órái, és ezzel együtt az 1959/60-as tanév be­fejeződött. A gimnázium előbb még csendes folyosója a ha­zatérő diákok vidám kacagá­sától visszhangzik. Minden arc mosolyog, minden szem ragyog — s ez érthető is, hi­szen megkezdődött a vakáció. A kapunál még egyszer visz- szafordulnak a fiúk és lá­nyok, megcsodálják a szépülő, öreg iskolát, azután csoporto­san elindulnak hazafelé. Az egyik kis társaság élénk beszélgetésével hívta magára figyelmünket. Három harmadik osztályos tanuló: Dóka Gábor, Scheffer Fe­renc, Földi István és Szabó Mihály elsőosztályos a Lenin park felé tartott. Mint meg­tudtuk tőlük, Ceglédbercel- ről járnak iskolába és a vo­natindulásig sétával töltik az időt. Beszélgetésünkben szün­idei terveik felől érdeklőd­tünk. — Én június utolsó nap­jaitól kezdődően két hé­tig veszek részt a Dunai Cement- és Mészmű fel­építésére szervezett ifjú­sági építőtábor munkájá­ban — szólalt meg elsőnek Schef­fer Feri. Hazatérve, szeretnék még a falu területén köny- Ji3»ebb munkát vállalni, hogy ezzel is támogassam szüléi­mét. — Nekem több elfoglaltsá­gom lesz — vette át a szót Földi István. Uj ház építésébe kezd­tünk, és ebből a munká­ból a nyár folyamán ne­kem is nagy részt kell vállalnom. Dóka Gabi csak többszöri felszólításra szólalt meg, az ő gondolatai még az elteli tanév örömei és pillanatnyi keserűségei között kószálnak. — Otthon van néhány hold földünk és igyekszem majd szorgalmasan segédkezni szü­leimnek a mezei munkában Emellett sokat akarok edzeni ugyanis a Ceglédi Vasutas at­létája vagyok, és szeretnék eredményeimen javítani. Szabó Misi azt mondja: — A vakáció nagy részé­ben a Ceglédi Gépjavító üzemé­ben fogok dolgozni. Az első év folyamán poli­technikai tagozatra jártam, szükség van a gyakorlatra. A munka mellett azonban jut idő majd a szórakozásra, pihenésre is. — Nagyon szeretjük a szép könyveket, igyekszünk sokat olvasni. A nyári nap forrósá­ga ellen pedig a strand hűs vizében keresünk védelmet — mondták búcsúzóul, nevetve a diákok. — Kohlmayer Ádám — Értesítés o gyermekbénulás elleni Sabin-íéle védőoltosokrol Az 1959 szeptember 1 és 1960 február 29. között szü­letett csecsemők a gyermek­bénulás elleni Sabin-cseppek második részét június 21-én 9 és 1 óra között kapják meg az iskolaorvosi rendelőben (Cegléd, Marx Károly u. 4. szám). Ugyancsak az iskolaorvosi rendelőben kerülnek oltásra azok a bölcsődébe, óvodába nem járó iskolás koron aluli gyermekek, akik a december— februári három Sabin-oltás valamelyikét elmulasztották, vagy egyiket sem kapták meg. Az oltás ideje: június 20-án (hétfőn) 11—1 óráig, június 22-én (szerdán) 8—1 óráig. Felkérjük a szülőket, hogy az idézésen feltüntetett idő­ben pontosan jelenjenek meg gyermekükkel és az oltási idézőt, a gyermek oltási lap­ját, valamint a cseppek be­adásához szükséges kanalat hozzák magukkal. A Sabin-oltások alkalma­zása óta megyénkben gyer­mekbénulásos megbetegedés: nem fordult elő, ez is azt bi- : zonvítja, hogy a Sabin-oKás : hatásos védelmet ad ez ellen a rettegett betegség ellen. Súlyos felelősség terheli azt a szülőt, aki szándékosan; vagy hanyagságból nem oltat- ; ja be gyermekét és ezzel ki- j teszi a gyermekbénulás meg- • betegedés veszélyének. Városi tanács v. b. \ eü. osztály t ___________ _ * ■ " * * i Köszönet i a városi tanács műszaki osz­tályán dolgozó Dávid Lajos­nak és munkabrigádjának, mert a fürdőző vendégek és a községgazdálkodási vállalat kérésére egy nap alatt hat padot helyeztek el soronkívül a gyógyfürdő elé, hogy a fürdő megnyitására várók itt le­ülhessenek, kipihenhessék ma­gukat. Egy évzáró-ünnepélyről Ezt láttuk a tegnapi piacon Mint minden piaci napon, így a tegnapin is nagy forga­lom volt. Sokan jöttek vidék­ről, Buda; úti ól, Ceglédber- celről, Albertirsáról. Annak örülünk, hogy piacunk híres, de annak nem, hogy a vidékiek a városukba, vagy községükbe visszatérve, a ceglédi árut a megvásárlási árnál magasabb árért árusítják. ★ Nagy keletje van a fagylalt»- IlStk. Tóth Ferenc fagylaltárus örömmel mondja el, hogy dé­lig 30 kilogramm fagylaltot adott el, majd nevetve hozzá­teszi, hogy egy öreg néni azt kifogásolta, hogy miért „csak” csokoládé, puncs és citrom van, miért nincs vanília-fagy­lalt. Hiába nőnek az igények. ★ Nagy tömeg sorakozik a tsz-ek elárusító pavilonjai előtt. Kár, hogy az építkezés­ből visszamaradt malteros ládát az építők a pavilon előtt hagyták és ez nagymér­tékben akadályozza a közle­kedést. De nemcsak a malte­ros láda bénítja a piaci for­galmat. hanem a kerékpáro­sok is. Többször írtunk már róla, a hangos bemondó öt- percenként közli, hogy tilos és még mindig nem akarnak kifogyni a piac területéről ★ Különösen a budapesti kis­iparosok kedvelt árusító helye a epeflédi niac. Kár. hogy áruik nem mindig érik el a kívánt színvonalat és különö­sen a festett „művészi” terí- ' tőkben sok a giccses. ★ A csirkepiacon, már három­negyed kilenckor nem talál­tuk ott a Lenin Tsz árusait, akik 50 pár csirkét adtak el. Úgy látszik szívesebben vásá­rolják a tsz-ek baromfijait a ceglédiek mint a magán­tenyésztőkét — A ­APRÓSÁGOK „Nyisson korábban a fürdő — ezt kérik azok a fürdőven­dégek, akik vidékről járnak be. Közlekedési okokból több­ségük már 8 órakor beutazik Ceglédre, a fürdő azonban csak 10 órakor nyit. Két óra hiábavaló várakozással, sé- tálgatással vész kárba. A vá­ros lakossága is biztosan örül­ne neki. * Sétálgatunk a parkban — itt minden szép és szívet gyö­nyörködtető, csupán az nem, hogy a világítás felújítását elmulasztották. Több világító- kar sötéten mered az égre. egyikből égő, másikból bura hiányzik. Apróság az egész — jó volna pótolni minél előbb. — N — Kedves ünnepség színhelye volt csütörtök délután a Gyógypedagógiai Iskola. Befe­jezték az 1959/60-as tanévet, kiosztották a tanulmányi érte­sítőket. A megjelent szülők, a nőtanács, a párt és a tanács kiküldöttei előtt Lénárt József igazgató ismertette ez évben elért eredményeiket. Elmon­dotta, hogy a speciális szakne- velői-oktatói munkájuknak megvan az eredménye, ebben a tanévben is elvégezték a közművelődés terén rájuk há­ruló feladatokat- * A szocializ­must építő társadalomba be­illeszkedni tudó, hasznos mun­kára képes embereket formál­tunk — mondotta. Iskolánkban a tanulók száma a tanév ele­jén 124 volt. Osztályzatot nyert 117 tanuló, ebből elégtelen osztályzatot kapott két tanuló. Tanulmányi eredményünk át­laga 2,9, ami a mi helyzetünk­ben nagyon szép eredménynek számít. Ezt az eredményt nagyban elősegítette a napkö­zi otthon működése. A nevelő­testület tagjainak elismerésre méltó, jó munkáját bizonyít­ja, hogy ez évben négyen — Ivanics Bertalanné igazgató- helyettes, Dorsch György gyógypedagógiai tanár, Lé­nárt József igazgató és Németh Istvánná hivatalsegéd pénzju­talomban részesültek, Karczagi Imréné tanárt pedig soronkí­vül előléptették. Köszönetét kell mondanunk az iskola szülői munkaközössé­gének, az egész évben végzett segítő munkájukért, a pedagó­gusnapon átadott szép zász­lóért, a munkaterem átalakítá­sánál és párkányfal építésénél, •z iskola széfiüésséri,-a...vicá£r palánták kiültetésénél végzett jó munkájukért. A városi tanács vb-nek s a művelődésügyi osztálynak, hogy 40 tanulónk részére nap­közit biztosítottak, hogy a B épület nyitott, huzatos folyosó­ja kétszárnyas új ajtót kapott. A villanyhálózat korszerűsíté­séért és sok iskolai felszerelés felúj ításáért, kiegészítéséért. Igen jelentősnek mondható a költségvetésen kívüli társadal­mi segítés a patronálás útján elért eredmény. Az így kapotl érték több mint 14 ezer forin­tot tesz ki. Kérem tolmácsol­ják köszönetemet a patronáló üzemek, dolgozók felé. Végül elbúcsúzott az életbe kilépő gyermekektől: — Utravalóul annyit, becsü­letesen állj átok meg a helye­teket a munkában- A mi tár­sadalmunkban a legfőbb értéli az ember, és népi alkotmá­nyunk a ti számotokra is biz­tosítja a munkához való jogot Nem féltünk benneteket, mert a közösen elültetett fák, az el­készített virágos kert, a kiter­melt téglából készített pár­kányfal, a cementből készült járda, a virágtartók, mind­mind azt bizonyítják, hogy szerettek és tudtok is dolgoz­ni. Ne felejtsétek, hogy a mun­ka teszi az embert emberré. Szüléitekkel, munkatársaitok­kal legyetek,a béke katonái. A beszéd után az iskola ta­nulói színes kis műsorral ked­veskedtek a megjelenteknek A műsort követően a pártbi­zottság képviseletében Zsadon Miklós, a nőtanács nevében pedig Müller Lászlóné szólt a gyermekekhez és a megjelent szülőkhöz. . — Horváth —

Next

/
Oldalképek
Tartalom