Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-17 / 142. szám

A GÉPÁLLOMÁSON PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1960. JŰNIUS 17. PÉNTEK TÜNDÉRVILÁG ÉS VALÓSÁG Rég nem láttam már boldo­gabb gyerekeket! Közöttük az idősebb embert is magával ra­gadja az a tündérvilág, amely egy-egy órára valósággá válik itt, a nagykőrösi zeneiskolá­ban. Mi is történik a négy fal között? Játék? Az, és még­sem csak ennyi. A gyerekek versengve nyújt­ják csöpp kezüket a kis dobért, cintányérért, a ké­szülő nagyszerű játék örömé­... szalad a szán ... vei mocorognak a helyükön. Végre elrendeződik a „zene­kar”. Az igazgató bácsi már kiosztott mindent. Csöndet nem kér senki, mégis elhall­gatnak. S elkezdődik a mese: először csak a zongorán szó­lal a csilingelő szán, később csengenek, bonganak hozzá a játékhangszerek is.- — ... Most szalad a szán . .. már messze jár... most las­sít... megérkezik... — hal­latszik a mesélő vezénylés. És minden apróság tudja, mi­lyen „zenével” kell segíteni ezt a vidám szánkázást. — Ez a mi módszerünk — mondja Bálint Ferenc igaz­gató felpillantva a zongorá­tól és már új játékhoz irá­nyítja a gyerekeket. „Operát” játszanak, aztán táncot jár­nak — körbe, párosán, gye­rekes ügyességgel, kedves esetlenséggel. Ügy hívják ezt, hogy zenei előképzés. Mi is a célja? — Az, hogy a muzsika úgy érjen a kicsik szívéhez, akár a legszebb mese. A gyakorla­tot, a muzikalitást, a ritmus és harmónia érzéket akarják elültetni, vagy fejleszteni. A gyerekeknek ünnep egy­egy tanítási nap. A játék mellett kottázni, szolmizálni kezdenek. Indul tehát a ko­molyabb munka, de úgy, hogy száraz szakszerűség egy pil­lanatra se szegje kedvét a Ids diáknak. És ebben van Bálint Ferenc igazgató módszeréllek fő érdeme. * — Szó sincs arról, hogy ne tartanánk -tiszteletben az ed­dig használt klasszikus isko­lát. Ez az irányítóm, hiszen Kodály növendéke vagyok. De ha azt akarjuk, hogy valóban minden emberhez eljusson a zene — aminthogy ez a cél —, akkor egy lépéssel tovább kell lépnünk. És már bontakozik előt­tünk a nagyszerű elképzelés. Hasonló jellegű zenei elŐkép- zőt indítanak az idén minden nagyobb megyei községben. S ez azt jelenti, hogy ezrével jutnak a zeneértők táborába kis paraszt- és munkásgyere­kek. Ennyivel nő az esélye is annak, hogy egyetlen te­hetséges muzsikusnak való ap­róság sem vész el. — Hogy milyen eredményei lesznek, azt persze csak a gya­korlatban láthatjuk meg iga­zán — mondja a későbbi lé­legzetvételnyi szünetben az igazgató. — Én sokat várok tőle. És sokat vár a megyei tanács, amely teljes szívvel támogatja ezt a törekvést. De a szépen rajzolódó hol­nap előtt engedjenek meg egy pillantást a mába is. A nagykőrösi zeneiskola nö­őket. Életrehozták és életre­valónak is bizonyult a „zene­barátok köre”. — öt-hát hangversenyt rendeztek bér­leti előadásban. — És megrendeztünk egy gyermekoperát is — folytat­ja Bálint Ferenc és szemé­ben megcsillan valami az ap­róságok imént látott öröméből. — A kültelki iskolákból stráf- kocsin jöttek be a gyerekek. Felnőttekkel együtt ötezren nézték meg az előadást. Szép volt, nagyon szép! Igen szép volt és hasznos. Mutatta, hogy erre is képes ma már egy alföldi zeneiskola. S a holnap ennél is többet igér. (t. ey ) A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata A népi ellenőrzési bizott­ság vizsgálatot tartott a na- ^ pókban a MÉK Vállalat Rá- í kóczi utcai felvásárló telepén. í A vizsgálat kiterjedt a felvá- g sárolt áru mérésére, és az át- g vétellel kapcsolatos adminiszt- 6 rációra. Ennek során megálla-1 pítást nyert, hogy az átvéte-í leknél gyakoriak a pontatlan ^ mérések és szabálytalanságok ^ fordulnak elő az áruelszámo- á lási lapokon is. A népi ellenőrzési bizott- ^ ság közölte tapasztalatait a ^ vállalat vezetőségével, s fel- ^ hívta azokra az illetékes szer- i vek figyelmét is. Hasonló, elő­re be nem jelentett vizsgála­tokra a MÉK-nél a jövőben is bármikor számítani lehet. Inkább üdülőre emlékeztet ez a csodálatos, rózsákkal teleültetett kis park. Pedig a gépállomás irodaháza előtt terül el. Nagy József és Kecskés Imre, a gépállomás dol­gozói nagy gonddal ápolják a 400 tő rózsát és a gépál­lomás virágágyásait. ... mar messze jár ... vendékeinek több mint fele egyszerű szülők gyermeke. Nem jött mindegyik magától, de a hozzáértők elmentek az iskolákba, hogy felkutassák A békemajálisra készülünk Ismét gyarapodott a géppark. A Szovjetunióból érkezett SZK 3-as kombájn összeszerelését végzik Zoller István, Váróczi Gábor és Biró János szerelők. Bevetés előtt néhány nappal, az utolsó simításokat végzik a kombájnokon a szerelők. (Foto: Dobos) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV Szerdán este 7 órai kezdet­tel aktívaértekezletét tartotta a Hazafias Népfront a kultúr- ház emeleti tanácstermében. Gimes László vezetőségi tag köszöntötte a megjelenteket, majd Horváth Lehel ismertet­te a legközelebb álló két fel­adatot. Egy régi hagyomány ápolá­sáról van szó, amikor a Haza­fias Népfront saját keretein és lehetőségein belül majális, he­lyesebben juniális rendezését határozta el. A szórakozás, pi­henés mellett a béke gondolatát kívánja ez a rendezvény szolgálni. Az üzemek, vállalatok, intéz­mények helyeslik a kezdemé­nyezést. A Szabó Ktsz, a Lá­dagyár. a Szabadság Tsz saját­jának érzi és a város többi bé­kés pihenést vagy munkát kí­vánó dolgozója megjelenésével tüntessen a béke ügye mellett. A majális vasárnap reggel 9 órakor kezdődik a főtéren térzenével. Majd a tsz-ek lo­vaslegényeinek és tarkaruhás leányainak díszes felvonulása megindul a Pálfája felé. Órán­ként közlekedik az autóbusz. Ünnepi pillanat lesz. ami­kor a népfront által társa­dalmi munkában megjaví­tott arénát átveszi Takács Jenő párttitkár a Haza­fias Népfront városi bi­zottságától, és átadja a szórakozni vágyó nagykő­rösi dolgozóknak. ízes marhapörkölt fogyaszt­ható ebédre, erre 10 forintos x jegy Patay Károlynál a kul- J túrotthonban előre biztosítha- ^ tó. A hegyközség és a földmű- í vesszövetkezet bort mér. az | MHS motorosbemutatót ren- dez. tombola, hinta, vásáros $ bódék adják a szórakozási le- $ hetőséget. Hat órakor kezdő- ^ dik meg a tánc és éjfélig szó-^ rakozhatnak Kökény Ernő mu- f, zsikája mellett. jS A Hazafias Népfront min- ^ y den aktívájának feladata, ^ hogy segítse ennek a gon- ; (tolatnak a terjesztését, í y hogy a közösség összefo- ^ gásának eredményeként ^ jól sikerüljön a békema,iá- $ lis. A gyűlés második reszeben j arra hívta fel a tagság figyel- | mét, hogy a város minden jó- £ szándékú lakóját mozgósítani $ kell az aratási munkák elvég- £ zésére. í Rövidesen találjon arató- í gazdára minden tábla ke- 8 y nyérgabona. amely közvet- < ve mindannyiunk kenyerét biztosítja. A munkás-paraszt összefogást bizonyító felhívások megjelen­nek majd a város utcáin, tá­jékoztatva az aratásra történő nagy összefogásról. — Mezősiné — — 220 MÁZSA gyapjút nyírtak le az állami gazdaság 4400 juháröl. A tekintélyes mennyiségű nyersanyagot a Gyapjúértékesítő Vállalatnak adták át továbbértékesítés céljából. Súlyosabb bajt is okozhatott volna örök életre szerencsétlenné, nyomorékká! —né— Mankó kopog a kórház fo­lyosóján. Fiatal, 17 éves, élet­erős fiatalembert kényszerítet- teik használatára — kis híján egész életére — a meggondo­latlan emberek. Szerencse a szerencsétlenségben az, hogy három centivel a térdkalács alatt szakított sebet az eldo­bott üvegcserép, ellenkezőleg örökre béna maradt volna a fiú lába. — Hogyan történt? — kér­dezzük Tege Andrástól, a sze­rencsétlenül járt gimnazistától. — Csütörtökön délután kint futballoztunk a strandon. Vé­letlenül ráestem egy eldobott üvegdarabra, s mivel a fű el­takarta, csak akkor vettem észre, amikor fel akartam áll­ni, hogy valami elvágta a lá­bamat. A fiúk megkerestél!;, eltörött napolajos üveg volt. Tege Bandi most kórházban van, egyelőre még nem tud lábra állni. Talán kilenc nap múlva jöhet ki a kórházból, de még sokáig érzi majd a tör­ténteket. ö még megúszta fájdalom­mal és apróbb kellemetlenség­gel, mert nem vágott inat az üveg. De legyen ez mindenki számára intő példa! Senki sem lehet biztos afelől, hogy meg­gondolatlanságból ismerőseit, esetleg a legjobb barátját teszi Ki ne emlékezne az időseb­bek közül azokra az uborka­hegyekre, amelyek valamikor júliustól augusztusig ellepték városunk mostani központját. Az uborkaolvasók közül élnek még. Nem volt olyan kabátfor­gató szegényember, aki a gaz­dáktól ne vállalt volna ubor­kaföldet. Az eladólány pénz­forrása is az uborka volt. S a nóta is azt mondja: „Ha nincs néktek görbe uborkátok, nem is vagytok nagykőrösi lá­nyok ...” Érdemes volt vele foglalkozni, mert pénzt jelen­tett annak, aki vette, annak is, akinek a földjében ter­mett, s nem járt vele rosszul a kereskedő sem. Ismerték ti körösi uborkát Galíciától Csehországig, Bu­dapesttől Bécsig. A múlt szá­zad nyolcvanas éveitől az első világháborúig az uborkaszezon idején 60—80 vagonnal is ki­futott a nagykőrösi állomás­ról. Még a két világháború között is voltak uborkahe­gyek. Vitték, hordták a vona­tok, gépkocsik, szállította a Nagykőrös és az uborka nagykereskedő és kofa egy­aránt a külföldi és hazai pia­cokra. Mikor honosodott meg Kő­rösön az uborka? Böngész- szünk bele a levéltárban őr­zött régi feljegyzésekbe. Tö­rökkoriak a legrégibb írások. Nézzünk meg például egy számadáskönyvet, amely 1662/ 63-ban készült. A különböző költségek között ilyen fel­jegyzést őrzött meg: „egy em­bernek uborkát vöttem 5 dé­nárért". Tehát a török megszállás idején — az adatok szerint — már termelték az uborkát. Mikor kerülhetett ide mag­va, azt ezek az írások sem mondják el, s Í9V örök titok marad. A körösi nép értett az értékesítéséhez már régen. Erről is vannak írásos ada­taink. A szomszéd város, Kecs­kemét piaci lajstromában ilyen feljegyzéseket találunk 1785- ben: „15 Mense Julii Körösi asszonyok uborkával 18 xr” (xr — krajcár) helypénzt fi­zettek. 1788—89. évből: „4 Mense Julii Nkőrös, Patik Ist- vánné uborkás 3 xr, 5 Mense Julii Csernus örzse uborkás 3 xr-ért vizes vagy ková­szos uborkát árultak”. Ismert volt a körösi uborka a pesti piacon is. Fényes Elek Magyarország Geográphiai Szótára című munkájában, mely 1851-ben készült, a 265. oldalon ezt írja városunk ko­fáiról: „A körösi kofák cse­resznyeéréstől kezdve szüret végéig naponta több kocsik­kal Pesten megjelenvén, kö­zönséges gyümölccsel, ková­szos uborlcával stb. árasztják el a piacot”. Pár évvel ezelőtt Budapest­ről utaztam haza a vonaton. A vasúti kocsiban tréfálkozó fiatalok ültek. Egyikük így szólt társaihoz: „Ha Nagy­kőrösre érünk, fogjátok be fületeket, mert ott működik az uborkaegyenesítő gyár, s olyan zakatolással töri el a görbe uborkáidat, hogy besza­kad a dobhártyátok. Tudjátok meg, hogy még a templom is uborkahegyekkel van körül­véve, ne hagyhassa el a pap. A körösiek ezzel kényszerí­tik, hogy állandóan imádkoz­zon, ne engedje az úr a ló­férgeknek elrágni az uborka tövét. Mert ha elrágják, nem lesz kovászos uborka”. Vidám kacagás volt a vége. Még én is elmosolyodtam. Elgondolkoztam azon, hogy eltűntek ezek a régi uborka­hegyek. Budapest, Bécs, Prá­ga, London, a mi konzerv­gyárunk készítette konzerv alakjában eszi a körösi ubor­kát. Megnőtt a mi „uborka­egyenesítő” gyárunk. meg­nőtt feldolgozó képessége. So- kan keveslik a mai uborka­termést (lehet, hogy ebben igazuk van) s a régi uborka­hegyeket emlegetik. Pedig; m(i egy-egy szezon idején j mintegy 250 vagon uborkát \ tartósít c gyár. Dr. Balanyi Béla — A KONZERVGYÁRAK között folyó zöldborsófeldolgo­zási versenyben — az első két hét eredménye szerint — a Nagykőrösi Konzervgyár az első helyen áll. — ÖTEZER FORINTOT for­galmazott az első napon a Szabadság Termelőszövetke­zet a hét elején felállított pia­ci standján. A cseresznye, eg­res, eper mellett különösen a 12 forintos uborkának volt nagy keletje. — MEGNYIRTÁK a Sza­badság Termelőszövetkezet 365 darab ju-hát, melyektől össze­sen 19 mázsa gyapjú gyűlt össze. Különösen dicséretes a gyapjúhozam Bokor Imre ju­hásznál, a törzsfalka kezelő­jénél. A gondjaira bízott 137 darab juhról darabonként 5,3 kiló gyapjú került le. Ez az eredmény Bokor Imre lelkiis- ' meretes, odaadással párosuló hozzáértésének köszönhető. — ALIG FEJEZŐDÖTT BE , az oktatási év az iskolákban, ;a Községgazdálkodási Vállalat í szakemberei máris hozzákezd­itek a tantermek és folyosók (átfestéséhez. A múlt évben az ; Épület és Lakáskarbantartó ; Ktsz végezte ezt a munkát, ; idén négy szakember kellő íszámú segédmunkással augusz- ;tus 10-ig 75 tantermet és több íszáz méter folyosót öltöztet új ^ köntösbe. | SZERKESZTŐI ÜZENET ; Göngyölegellátó Szövetke- ; zeti Vállalat dolgozói: Kéré­jsükkel városunk kereskedelmi (felügyelőjéhez, Karai Amb- jrushoz fordultunk. ígéretet jtett rá, javasolni fogja, hogy ;a Rákóczi Termelőszövetkezet- ! nek a Kossuth Lajos úton (megnyitandó zöldségesboltjá- ;ban a nyitási időt reggel fél ;6-ra vezessék be. Reméljük, a [tsz szívesen tesz eleget ennek |a kívánságnak, s akkor az íönök gyümölcs- és zöldségel- ; látási gondja megoldódik. ; Szívélyesen üdvözöljük a te- ;lep munkáskollektíváját!

Next

/
Oldalképek
Tartalom