Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-02 / 129. szám
4 I960. JÚNIUS 2. CSÜTÖRTÖK Csökkent az egyes import kar- és zsebórák ára A Gazdasági Bizottság határozata alapján a Belkereskedelmi Minisztérium elrendelte egyes importból származó kar- és zsebórák fogyasztói árának mintegy 25— 30 százalékos mérséklését. Az intézkedések következtében csökken az ára például a Pobeda, Star és más óráknak. A leszállított árak I960, június 1-én léptek életbe. A pilisszentkereszti Ördögluk-barlang titka Miseruhákat, Svédországban meggyúrúzött denevéreket és aknákat találtak Még az ősszel történt, hogy a Pest megyei Hírlap „felfedezte” Pilisszentkereszt egyik érdekes nevezetességét, az Ördögluk nevű barlangot, amelyhez igen sok helyi legenda tapad. A barlang titokzatos aknája a község közelében rejtőzik, a meredek sziklás hegyHazatérve, József Attilát és Adyt fordítom Pablo Neruda találkozója a magyar újságírókkal Pablo Neruda, a világhírű Lenin-békedíjas chilei költő szerdán délelőtt a budapesti lapok és a rádió munkatársaival találkozott a Magyar Sajtó Házában. Az újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta az író, az alkotóművész számára morális, etikai kötelezettség (a XX. században sokkal inkább, mint bármikor) a haladó mozgalmak sodrásában élni és tevékenykedni. Szinte kivétel nélkül ezt teszik a chilei írók, az igazán nagyok. Mostoha körülmények között harcolnak népük fel- emelkedéséért. Chile a latifundiumok, a nagybirtokok országa, s ezek védelméért szoros „barátságot” tartanak az ország urai az Egyesült Államok imperialista köreivel. Ennek a kapcsolatnak sok milliós haszna van Chile és az Egyésült Államok kapitalistái számára — a dolgozó kisemberek kárára. A napjainkban történt elemi katasztrófa, a súlyos földrengések sorozata is elsősorban őket sújtja. Hosszú évek kellenek, míg úgy-ahogy talpra állhat az ország. Chile kulturális elmaradottsága legalább olyan súlyos teher, mint az anyagi; felszámolására évtizedekre van szükség — annyi analfabéta él az országban. Denem- csupán ezért nem juthatnak el hozzájuk a haladó írók művei. A kapitalista kézen levő könyvkiadóvállalatok üzleti és politikai manőverei folytán csak elvétve jelenhetnek meg a haladó írók művei. Pablo Neruda két hónapja utazik Európában, moszkvai és prágai látogatása után érkezett hazánkba. Nem először — és mint elmondotta — nem űtoljára, mert nagyon megszerette hazánkat. Nemcsak gyönyörű tájaiért, Leningrad, Párizs és Prága szépségeivel összehasonlítható fővárosunk panorámájáért, hanem elsősorban az emberekért, akik — Pablo Neruda szavaival szólva — csodát műveltek, a gazdasági és szellemi felvirágzás nagyszerű példáját produkálták az eltelt évek alatt. — Hatalmas az előrehaladás olyan részletekben is — mondotta Pablo Neruda —, amelyek engem, mint költőt rendkívül érdekelnek. A nagy példányszám, a kiadott művek változatos tematikája mellett feltűnően szépek külsőre is a magyar könyvek. Ugyanígy megkapóan szépek — talán Európában, sőt az egész világon az első helyen állnak — a művészi érzékkel alkotott magyar plakátok. Apróságok ezek, de jellemző apróságok, mert az ilyen részletek is vallanak az egészről. Végül elmondotta Pablo Neruda, hogy legújabb munkája, a Száz szerelmes szonett című verskötet s most fejezte be egy másik könyvét, amelyet' a kubai szabadság- harcról ég Fidel Castróról írt. Hazatérve — mint mondotta — Ady Endre és József Attila válogatott verséit ülteti át spanyol nyelvre. oldalban és a hagyomány szerint mély alagút kötötte össze a pálosok hajdani kolostorával. Ennek alapfalait4 már éveikkel ezelőtt megtalálták és részben napfényre is hozták a régészek. Úgyancsak szájhagyomány beszél arról, hogy itt temették el valahol Gertrudisz királyné holttestének egyik részét, a „meráni” asszonyét, akitől Bánk bán szabadította meg a nyomorba taszított országot. A kincskeresők képzeletét is izgatja a titokzatos barlang századok óta, sőt ma is akadnak még, akik le- lemerészkednek a barlang mélyebb üregeibe, és a pálosok földalatti kincses- kamrája után kutakodnak. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal is fölfigyelt erre a barlangra, amely a romantikus mesék miatt alkalmasnak is látszik arra, hogy fölkeltse a kirándulók érdeklődését. De számontartják a barlangot a hivatásos barlangkutatók, sőt a régészek is. Néhány hónappal ezelőtt megkezdték az Ördöglufaban a kutató, feltáró munkát. Segítséget adott hozzá a helybeli erdőhivatal, valamint az iskola diáksága is. A lelkes diákok igazgatójuk vezetésével vettek részt a munkában. A mély üregekből már eddig is napfényre került néhány figyelemre méltó érdekesség. Hetvem-nyolcvan méter mélységben régi miseruhák foszlányaira bukkantak, amiből azt következtetik, hogy a barlangnak valóban köze lehetett a pálosok kolostorához. Megyénk minden termelőszövetkezetében képzett szakember irányítja a gazdálkodást Az újonnan alakult és megnövekedett Pest megyei termelőszövetkezetek az állam •anyagi, támogatásán kívül sokoldalú szakmai segítséget is kapnak a nagyüzemi gazdálkodás megszervezéséihez. Ma már minden közös gazdaságban magas képzettségű szakember irányítja a termelő- munkát. A téli és a tavaszi hónapokban Pest megye termelőszövetkezeteiben 157 nagy gyakorlattal rendelkező szakember és politikai vezető állt munkába. Rajtuk kívül 62 egyetemet végzett mezőgazdászt helyeztek állami megbízatással a társas gazdaságokba. A megye 204 termelőszövetkezetében jelenleg több mint 300, nagyüzemi munkaszervezésben jártas szakember gondoskodik a gazdálkodás zavartalanságáról. A termelőszövetkezeti tagok szakmai képzését is szorgalmazzák. Az elmúlt hónapokban 42 termelőszövetkezeti vezető vett részt négyhetes tanfolyamokon és 22 könyvelőt képeztek ki különböző iskolákon. A közös gazdaságok ellenőrző bizottságainak 51 tagja szintén rendszeres oktatásban sajátította el a feladatához szükséges tudnivalóikat. A megyében megrendezett 31 ezüstkalászos-tanfolyamon 717 szövetkezeti gazda gyarapította szakmai ismereteit. A tanácsok által szervezett tapasztalatcserelátogatásokon majdnem 5000 tsz-tag ismerkedett meg a mintaszerűen gazdálkodó nagyüzemek tapasztalataival Az átépített és korszerűsített eszpresszó felkészülten várja a kirándulókat Pozsony, Brno, Prága ... Hét nap alatt 1800 kilométert utaztak, száz meg száz új barátot szereztek a Ganz Áram- mérőgyár fiataljai. Jó munkájukért tizenhéten vettek részt a pompás csehszlovákiai kiránduláson, köztük olyanok, mint Virágh Béla. aki az új HÉV-megálló építkezésénél segédkezett. Kovács Ágnes a kultúrmunkában mutatott jó példát, Biró József ugyancsak a szorgalmáért indulhatott el első külföldi útjára. S aztán, hogy mennyi élményben volt részük, nehéz lenne felsorolni. Kényelmes Ikarus-busz röpítette őket városról városra. Prágában brnói egyetemistákkal söröztek az ötszáz éves vendéglőben, Pozsonyban üzemi fiatalokkal barátkoztak, s alig tudtak betelni Karlovy-Vary szépségeivel. Most másról sem beszélnek, mint a Csehszlovákiában szerzett élményekről, meg arról, hogyan érdemelhetnének ki egy hasonló kirándulást. SZILAGYI MAMA, A NÉPI ULNOK Lehet, hogy a tatárdúlások, va- j lamint később a török hadjá-j rátok idején a barlang nehe-j zen hozzáférhető mélyében ke- ] restek és találtak menedéket a| barátok, és itt rejtették el ér- j tékeiket, kincseiket. A barlang j ezenfelül természetrajzi szén- j zációval is szolgált. A mély ésj sötét földalatti üregekben ez- j révei tanyáznak a denevérek, j a hűvös évszakokban hatalmas j fürtökben csüngnek a szikla- j mennyezetekről, itt alusszák át: a telet, és a nyári hónapokban: is ez a nappali tanyájuk. A barlangkutatók a hatalmas denevértömegben találtak; néhány meggyűrűzött pél-; dányt. Amikor a madártani in-; tézet szakértői tüzetesen megvizsgálták a gyűrűket, kiderült, hogy a denevéreket Svédországban gyűrűzték meg az ornitológusok. Régebben azt hitték a szakemberek, hogy se denevér, bár nagyszerű repülő, nem repül el nagyobb távolságokra, és csak a melegebb tá-; jakon található. A pi 1 i.s szent kereszti barlang svéd gyűrűs denevérei azt bizonyítják, hogy téves volt ez a felfogás, hiszen Svédország több, mint ezer kilométernyire fekszik Magyarországtól, mégpedig észak fglé és így éghajlata sem mondható enyhének. A történelmi és természetrajzi érdekességeken kívül azonban mást is találtak a kutatók az Ördögluk mélyén. Háborús emlékeket, néhány veszedelmes aknát. Valószínűleg a németek munícióraktárnak használták a barlangot. A barlangkutatók természetesen félbeszakították munkájukat és fölfedezésükről értesítették a hatóságokat. Kérték, hogy küldjenek ki tűzszerészeket, akik majd. összeszedik és ártalmatlanná teszik ezeket a veszedelmes háborús emlékeket. Addig szünetel a kutatómunka, de aztán újból folytatják, mert remélik, hogy a mélység még nagyon sok érdekességet rejteget. Lehet, hogy megtalálják azt az alagutat is, amely a hagyomány szerint a barlangot a pálosok kolostorával kötötte össze. Magyar László A leányfalui Gyöngyszem Étterein Szentendre és Vise^rád között kiszélesítik az országutat. Az útépítők már Leányfaluban járnak. A községben több házat, kerítést át kellett építeni, illetve le kellett bontani, hogy az utat kiszélesíthessék. A Buda környéki Vendéglátóipari Válllat Gyöngyszem Éttermének kerthelyisége is beleesett az útépítés területébe. A vállalat még a tél foljiamán átalakította az éttermet s az most már korszerű belső berendezéssel várja a kirándulókat és üdülőket. Hét nap Csehszlovákiában / GAZOLÁSUL elmondom egyik esetem. Évekkel ezelőtt történt, hogy két fiatal állt előttünk, gyerektartásért pereskedve. A fiú nem akarta elvenni a lányt, mert plely- káztak róla. Én is voltam fiatal, láttam, titokban milyen szemekkel mérik egymást. Odaszóltam nekik szép csendesen; miért dacoskodnak? Látni, hogy él még a szerelmük. Gondoljanak a párhetes kisfiúra. Mindketten elsírták magukat és kifelé már karonfogva mentek. Szemmel tartom őket; összeesküdtek és megvan a második gyerek is. Hát így. Néha a szép szó a paragrafusnál is többet ér. — Sokszor idehaza is egész kis tárgyalást kell tartanom. Tudják az emberek, hogy népi ülnök vagyok, meg ismernek a tanácsi fogadóórákról. Eljönnek ügyes-bajos dolgaikkal, vitáikkal, hogy én döm- sem el, kinek van igaza. Mondom nekik, itthon nincs törvénykönyv a kezemben, csak a saját józan eszem után megyek. Tréfál velem gyakran ezért az öregem, hogy: asz- szony, neked bírónak kellett volna születned. Erre azt szoktam mondani, ha most születnék, nyugodj meg. tanulhatnék és valóban bíró lennék. Majd helyettem az lesz valamelyik unokám. — Nagyon örülök, hogy ír rólam — kacsint rám ravasz- kodva pápaszeme mögül a kapuban. — Élnek rokonaim „ott. kinn”, mutat a messzeségbe. Elküldöm nekik, hadd olvassák, hogyan élünk, mi lett a tanyasi Marisból. Komáromi Magda frPPEN a gyenge karalábé J-j zöld leveleit vágta a kiscsirkéknek Szilágyi Dánielné, amikor a konyhaajtót rányitottam. — Jaj, ne is nézzen körül, még nem volt időm elmosogatni — tessékel befelé a szobába. — Pedig nincs miért szégyenkeznie, csak a főzés utáni szokásos széjfelség fogad. — Most mindent én csinálok egyedül, a fiatalok éppen csak bekapják az ételt és máris szaladnak ki az építkezéshez. A „fiatalok” — Szilágyiné legkisebb lánya, meg a veje — mindketten tanárok. A pedagógus házépítési kölcsönből és a többi négy testvér összefogásával az új településen háromszobás modern házat építenek. Ha júniusban kész lesz, oda költöznek. Amikor megkérdem, bírja-e ezt a sokféle megbízatást, járási tanácstagnak és népi ül- ; nőknek is lenni, rosszallóa n i néz rám feketekeretes szem- üvege felett. — Bírom, mert akarom. Ab- • ban igaza van, nem vagyok j már fiatal. A 63 év és a sok \ munlca, gond, megöregített. \ De csak külsőleg. A lábam | fájhat, de ha szükség van ; rám, mindenütt ott vagyok. \ Nem vádaskodás amit mon- \ dók, de sok fiatal helyett U ! nekünk kell még helytállni ! Ha nagyon elgondolom, meg- ! értem őkel. Beleszülettek a jóba, már úgy nőttek fel, hogy nem tudják az állástalanság, a bizonytalanság kínzását. Így aztán alig érzik azt, amit én: törlesztenem kell ennek a rendszernek, amely meghozta nekem és családomnak a nyugalmat, a biztos jövőt. Mint afféle öregasszony, már keveset alszom. Felébredek hajnalban és sorraveszem mind az öt gyerekemet, kilenc unokámat. Biztosítva van a sorsuk, szépen élnek, dolgoznak. j PÁROM sem mai gye- zí relc, de még dolgozik a Ganz Árammérő portáján. De sokszor elmondjuk egymásnak, ha a gyerekeket hallgatjuk: emlékszel anya, amikor egyikünknek sem volt munkája? Emlékszel, hogy cipő kellett volna a két fiúnak és az istennek sem tudtuk előteremteni az árát? Ez járt mindig az eszemben, amikor két évig, már a felszabadulás után, itt dolgoztam a gödöllői cipőboltban. Volt olyan is, hogy fizetéskor bejött a munkás és két pár cipőt is vett egyszerre a gyerekeknek. Egyet ünneplőre, egyet hétköznapra. — Na, most már egy kicsit látja, miért is vállaltam a népi ülnöki megbízatást. Nagy tisztesség ez számomra, ott ülni és a tárgyalóteremben is védeni azt, ami nekem olyan kedves. Ezért is a társadalmi tulajdon ellen vétők ügyét tartom a legnehezebbnek. Itt kell a. legjobban vigyázni, kibogozni, megtévedt emberrel, vagy rosszszándékú bűnözővel állunk-e szemben. Tárgyalás közben én mindig az arcokat, a szemeket figyelem. Tíz év óta legalább 150 ülésén vettem részt. Már gyakorlatom is van, de valahogy ösztönösen megérzem, ki az igaz és ki a hamis. És csak igen ritkán tévedek. Aki nagyhangon, pökhendien kezdi, mire a végére érünk, nagyon „kisfiú” lesz. Hiába, az igazság súlyát nehéz elviselnie annak, aki ki akar bújni alóla. — És ahhoz, hogy egy népi ülnök jól lássa el a feladatát, elég csak a megérzés? — Jól is néznénk ki! Igaz, bírók nem vagyunk, a paragrafustengerben elsüllyednénk magunkra hagyva. De nem vagyunk egyedül. Tárgyalás előtt az aktát megkapjuk tanulmányozásra és a bíró felhívja figyelmünket, mire kell különösen ügyelnünk. Tavaly kéthónapos továbbképző iskolán vettem részt. Minden héten szombaton délelőtt előadásokat tartottak számunkra s gyakorlati feladatokat is megoldottunk. A bíróságon nagy szeretettel foglalkoznak velünk. Kell is, mert az ember eleinte nagyon bizonytalannak érzi magát. Ott ülni. velem szemben egy ember és tudni, hogy az én szavam is döntő további sorsa alakításában. És nemcsak a bűnügyeknél, hanem a polgári pereknél, válópereknél is így van. Ifjúsági könyvankét Gödöllőn A Móra Ferenc Könyvkiadó Vállalat könyvankétot rendezett Gödöllőn, amelyen 10—14 éves gyermekek vettek részt. Az ankéton a Pöttyös Panni-kiadványokról beszéltek és bemutatták a gyermekeknek a Meseposztócskát. A megbeszélésen ott volt Szepesi Mária, a Pöttyös Panni-sorozat írónője és Száz Eta előadó.
