Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

■mirtap I960. jCNItrS U. KEDD A váci dalosfesztivál után Két szép nyári nap zárta te az 1960-as megyei dalos­találkozót. Az „énekes ün­nep” után azonban napnál világosabban látta minden szakember, s érezték maguk a kórustagok is, hogy nem egy év termését mutatta ez az esemény. Közhellyel élve; jelentős szakaszt zár le — esztendők fáradozásainak, kí­sérleteinek gyümölcsét lát- . hatjuk benne. Érdemes hát megkísérelni, hogy valamiféle összefoglalóját adjuk az ed­dig történteknek, a pillanat­nyi és szüntelenül változó helyzetnek. Nem kronologi­kus, időrendi felsorolással, hanem az elért eredményeket elemezve. A legnagyobb dicséret két­ségkívül Makiári József kar­nagy munkáját illeti. Nem a jól ismert váci Vox Humana művészi színvonalára hivat­kozunk, hanem a másik két kórusra, amely ugyancsak az ő keze alatt emelkedett jó együttessé. Az együk a Duna­keszi Magyarság kórusa. Ez a nemrégen mélypontra ju­tott kar a legjobbak közé került. A másik meglepetés: a váci mezőgazdasági tech­nikum énekkarának bemutat­kozása. A karnagy olyan is­kolában hozott össze, s taní­tott heti 2x40 perc idő alatt kórust, ahol még énektanítás sincsen. Nem hoztak „nagy művet” — Kodály Katalin­kája, Bartók Legénycsúfoló- ja volt a mérce —, de ezek szépen hangzottak. Az iménti személyi példá­ból persze senki se következ­tessen arra, hogy sok más megyei karnagy nem állna „pódiuma” magaslatán. íme a bizonyítékok. A kórusok előadásmódja mértéktartó, a tartalmat jól tükröző — nem akarnak többet,mutatni, mint amire képesek. A dunakeszi művelődési ház énekkara a legjobb példa erre, Nagy gondja a; kórusmoz­galomnak az együttesek „ki- öregedése”. Ezt tekintve ör­vendetesnek mondhatjuk a ta­lálkozót. A meglett embe­rek között már sok f iatal ar­cot látni, ha, sajnos, nem is minden együttesben. Külön öröm, az ifjú kórusok jelent­kezése. A front tehát úgy­látszik átszakadt, s az egyik legjobban fenyegető veszély talán elmúlik. Hallottuk a gödöllői Ganz Árammérőgyár kórusát. Az el­következő időkben a szólamok kiegyensúlyozottságára. jó összhangzására kell töreked- niök. Az Abonyi Földműves­szövetkezet nagy vállalkozásai­nál pedig a művek árnyaltabb, színesebb megszólaltatása le­gyen irányadó. A péceli műve­lődési otthon női karának elő­adása is akkor lesz teljes, ha a formai, technikai produkciót kWWWV ; A maglódi KISZ népi együttes ] 150. fellépése j t Szombat este meghívott: ^ vendégek előtt mutatta be a! maglódi KISZ népi együttes ! ünnepi műsorát. A másfélórás,! ^ színes műsor megérdemelt si- i Jkert aratott; g. lelkes együttesi ^ ismét bebizonyította, hogy! ^ négy év munkájával igen ma-: ^ gasra jutott. <! Fellépésük egyben vizsga is j ^ volt: a szereplőgárda tizenhá-' ^ rom kiváló tagja a napokban ; !; Drezdába utazik, kéthetes ven- ^ dégszereplésre. így a szombat ^ esti előadás egyben utolsó fő- ^ próba is volt a nagy út előtt. ^ A közönség a megismételt £ maglódi csárdás vagy a Salben ^ Pál előadásában elhangzott ^ magyar dalok után felhangzó ^ vastapssal jelezte, hogy a „fő- ^ próba” kitűnően sikerült, az | együttes szép sikerre számít- j hat az NDK-ban is, y Az előadáson több külföl- ^di vendég is megjelent, többek között a vietnámi nagykövet- ^ ség, valamint a Magyarországi ^ Szlovákok Demokratikus Szö- ^ vétségé vezetői. Képviseltette ^ magát a KJSZ, a helyi és a já- í rási tanács is. y 5- Az előadás alkalmával jelen- í tette be a helyi tanács egyik £ képviselője, hogy reális terv- '/ ként foglalkoznak azzal a gon- j dolattal, hogy az eléggé meg- kopott kultúrház helyébe egy ^ megfelelő újat létesítsenek, a ^jelenleginél sokkal gazdagabb ^ lehetőségekkel. A jól sikerült előadást vi- ^ dám táncmulatság követte, í — k. a. — > ^\\\\\\\\\\\\\\\\ KÖNYVESPOLC Mostani és régi idők csodálatos látványai HÁBORÚ ÉS BEKE Kétrészes amerikai film Erdészház a Börzsönyben (Szánthó Imre grafikája) Az igazgató pihen ? életre kelti tartalmi, érzelmi mondanivalóval. Külön kell beszélni a feszti­vál demonstratív, „közös" énekléséről. S még ezen belül is arról, hogy az öt-hat kórust egyesítő nagy karok nem könnyű dalocskákkal léptek a közönség elé, hanem olyan igé­nyes művekkel, mint Kodály: Felszállott a páva, Händel: Győzelmi kórusa. Ezekután — természetesen a hivatalos kinyilatkoztatás igé­nye nélkül — nem árt megfo­galmazni az újabb „énekes esztendő“ feladatait, irányát. A hű érzelmi, tartalmi kifeje­zés legyen a fő követelmény. Hadd zárjuk e nagy v0. nalakkal rajzolt értékelést — észrevételt és tanácsot — áz­zál az örömteli hírrel, hogy az elmondottakon kívül máris kézzelfogható haszna mutatko­zik a találkozónak. A váciak például elhatározták, hogy az épülő Dunai Mész- és Cement- műben új kórust szerveznek. A példa — gondolom — nem egyedülálló. S ha új kórusok alakulnak az elkövetkező év­ben — akkor valóban nyugodt szívvel mondhatjuk el, hogy jól zárult ez az 1960-as váci dalosfesztivál. Tóth György 'XXX'VVXXXXV.W.XXVvXXXV'.XSV.NXNWC^XXXXXXVvXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXX Gondok és örömök Az idei könyvhét tanulsá­gait 6zemügyre véve, talán egyik legfigyelemreméltóbb jelenség, hogy ugrásszerűen megsokszorozódott a falusi könyvvásár lók száma. Míg néhány évvel ezelőtt az or­szágos könyvforgalomnak mindössze négy-öt százaléka jutott a falusi vásárlókra, ta­valy már több mint 22 szá­zalék. És sz idei könyvhéten a falusi könyvvásárlás kö­rülbelül 30 százalékkal fölül­múlta a tavalyit is. A felsorolt számok mögött kétségtelenül ott áll a háttér­ben a mind tekintélyesebb könyvtárhálózat. Kialakult falun is a könyvtárak törzs- közönsége; Sok példa hangzott el _ er­ről a Pest megyei könyvtáro­sok értekezletén is, amely tegnap zaiott le a megyei ta­nács épületében. Ezen a talál­kozón nem csupán az elért ered­mények összegezése volt a cél — sokkal inkább az, hogy milyen módszerekkel lehetne »tovább növelni, kiegészíteni a könyvek és az olvasók számát, hogyan lehet az eddigi olva­sókat megtartani. A könyvtárosok jól válasz­tották meg az értekezlet ide­ijét és témáját. ; Karsai Istvánná, a nagykő- i rösi könyvtár vezetője tartott i értékes vitaindító előadást; ; Elmondott jó néhány hasznos | ötletet: például olvasótervet készítenek a fiatalok számára, i Tizenkét jó könyv szerepel i ebben a tervben, s ezeket a i megbeszélt határidőre elol- ; vassa a könyvtárral „szerző- ; dő” ifjú olvasó. Egy másik ; hasznos gondolát az olvasó- j térkép, - amelyről könnyűszer- |rel megállapíthatja a könyv- ! táros, hogy a város, falu vagy la határ melyik részében hol ! mennyien olvasnak, hol vau­inak „fehér foltok”. Ezekre —r la legtöbbször távoli — pon­tokra telepítik aztán a fiók- könyvtárakat. A felszólalók szavaiból ki­tűnt, hogy bár mindenütt te­kintélyes számban gyarapo­dott a könyvállomány — ki­rívó aránytalanságok mutat­koznak. így például a dabasi járási könyvtár csupán 1200 kötettel rendelkezik, ebből is legalább 600 olyan öt-hat évvel ezelőtt kiadott ideoló­giai-politikai mű, amely fö­lött eljárt az idő. Tehát mindössze 600 könyvre szá­míthatnak, míg például a sokkal kisebb területet ellá­tó pilisvörösvári könyvtár, 6000 kötettel rendelkezik. Má­sutt is mutatkoznak hason­ló aránytalanságok. • Az idei nyár egyik fontos programja ezeknek az aránytalanságoknak a megszüntetése. A másik — az értekezlet ta­núsága szerint — a könyv­tárosok állandó önképzésé­nek problémája: sok könyv­táros ugyanis nem ismeri a polcok „lakóit^. Meg kell ta­lálni a módját, hogy a könyvtáros valóban eleven összekötő kapocs legyen az író és az olvasó között. Mindent nem tud elolvasni, ez ter­mészetes. Hogyan tartson mégis lépést a napi irodalmi­politikai eseményekkel? Nagy­kőrösön például úgy próbál­koznak, hogy a könyvtár dol­gozói számára kötelezővé tet­ték a Társadalmi Szemle, a Népművelés, a Könyvtáros, az Élet és Irodalom állandó olvasását. Ugyanakkor az érkező új könyveket kiosztják egymás között és a kollégák beszámol­nak egymásnak az új könyvek tartalmáról, mondanivalójáról. Megosztják a munkát. Úgy gondoljuk, ez járható út azok számára is, akik egye­dül tevékenykednek, hiszen a barátok, pedagóguskollégák segítségével kialakítható min­denütt ez a munkamegosztás. kovalik Az elmúlt évben Az olajárus és a kurtizán címen négy ki- nai elbeszélés jelent meg ma­gyar nyelven. Az első ízelítő volt ez a Csín ku esi kuari Mostani és régi idők csodálatos látványai klasszikus elbeszé­lésgyűjteményéből, melynek negyven írásából most újabb tizenhat novellát adott ki az Európa Könyvkiadó bibliofil igényű szép. illusztrált kiadás­ban. E gyűjtemény a nemrég megjelent Pu Szung-ling, Fur­csa históriái, a Vörös szoba ál­ma és a Virágos gyertyák alapján most már némi bete­kintést nyerhetünk a kínai próza fejlődésének legfonto­sabb korszakába, a klasszikus kínai elbeszélések születésé­nek, a XIV—XVII. századnak idejébe. A kínai epika, amelyet az arisztokratikus ízlés jó ideig ki­rekesztett az irodalom köré­ből, hasonlóan a később kifej­lődő európai elbeszéléshez, a városi, polgárosodó élet nyo­mán alakult ki még a 600— 900-as évek, a Tangók idején. Ihletője a népmese és az a vá­rosi világnézet, amely rést üt a feudális kínai életformán. A mesei és kezdődő városi, polgári szemlélet, a taoista | misztika egybekeveredő színei : adják a kínai elbeszélések megejtő varázsát, irodalmi eg­zotikumát, furcsa, vonzó ide­genszerűségüket. A kínai tár- isadalom történetének ismere­tében ugyan fel kell ismer- : nünk a novellák realista ábrá- : zolásra való törekvéseit, de az 1 európai olvasót mégis az elbe- : szélések számunkra szokatlan ! vonásai ragadják meg. A gyűjtemény novelláinak ^szerzői ismeretlenek, de írá- ísaik bizonyítják, hogy ha az ^ arisztokratikus irodalomszem- ^ lélet ki is rekesztette a mű- | fajt, az írók annál nagyobb í kedvvel és tehetséggel művel- £ ték. ! Csin ku esi kuan már a múlt £ század ban ismertté vált Euró- j pában s hol — meséi elemei I miatt — az Ezeregyéjszaká­dhoz, hol — friss, néha gúnyo­san csúfondáros és erotikus d vonásai miatt — Boccaccio no­velláihoz hasonlították. Való- ! ban szerkezetileg az élőbeszéd­ben elmondott mese. a novel­la, sőt itt-ott a regény vonásait is megtaláljuk bennük. Az elbeszélések zöme sze­relmi történet vagy a mandari­nizmus bürokráciáját vidáman, csellel kigúnyoló história. Mindkét témakör a megmere­vedett hagyományt bontogat­ja, de ugyanakkor e hagyo­mány elemeit vagy egészséges erkölcsi normáit is dicsőíti, a barátságot és a szülők tisztele­tét. Találunk olyan, már jel­legzetesen nagyvárosi történe­tet is, amelyben osztályokon kívüli széltoló az aranycsinálás meséjével fosztogatja ki prosti­tuált ágyasa segítségével hiszé­keny, de kéjenc áldozatát. A .novella humorát az adja, ahogy a szélhámos felhasznál­ja az ősi erények, szokások ad­ta kötöttségek társadalmi ere­jét. A leleplező írásokban azon­ban ne véljünk valami kritikai realizmust felfedezni, merj; azok nem a rendet magát, csak erkölcsi botlásait célozzák meg. A kor ábrázolásának mélyebb realizmusát — paradox módon — az adja, hogy mesei igaz­ságtétellel azt kell igazolniok, hogy a császári rend jó — leg­feljebb egy-egy szolgája bűnös. A legmegkapóbbak talán a mély és finom erotikával át­szőtt fantasztikus szerelmi tör­ténetek, amelyek egyben az igaz érzelmek halálát is jelké­pezik a patriarkális rendben. A fantasztikum magátólértető- dő realizmussal simul belé Meng-ji diák csodálatos ked­vesének történetébe. A szép özvegyről végül megtudjuk, amikor a diákkal való szerel­mét felfedezik, hogy csupán egy régen meghalt kurtizán kí­sérteié volt. Az elbeszélések stílusában a mesei hang s az ábrázolt való­ság realista leírása természetes elevenséggel keveredik, néha még a verses szentenciák és összefoglalók pihentetőjét is magába olvasztva. Ezt a stí­lust jól érzékelteti Kemény Katalin fordítása, a mű egé­szének hangulatát pedig Mol­nár Ágnes színes, a kinai ere­detieket idéző grafikái. (Euró­pa). — i— r. — A megfilmesített regények­ről sokat vitatkoztunk. Egy-két kivételtől eltekintve, ja tapasztalat azt bizonyította, 1 hogy nem sikerül a filmben | megteremteni a regény alap- | vető jellemzőinek valamelyi- ikét, s így a film nem tudja i ázt nyújtani, amit az alapjául i szolgáló regény. Mindezt azért i kellett előre bocsátani, mert ;a Háború és béke — nem ki- ; vétel. ; Jó film, szép film, tisztelet ! illeti érte alkotóit, csak ... jCsak éppen nem sikerült meg­teremteni a film orosz lég- | körét, helyette amerikai lég- : kört kapunk. Az orosz figu- í rák, Tolsztoj megdöbbentően : hiteles orosz figurái itt ame- irikai figurákká lesznek, bár- : mennyire is igyekszik rende- Iző és színész ennek ellenke- ízpjét biztosítani. - Egyetlen I példát: a báli jelenetet. Nem ; orosz bál ez, nem az orosz : felső körök bálja, hanem \ amerikai mulatság. Nem ; orosz hercegeik, bárók tán- j colnak itt, s nem Natasák \ várják partnerüket, hanem [amerikai mágnások, s Maryk. ! Még akkor is, ha orosz her- ! cégek és bárók jelmeze van : rajtuk. ! Mégsem okoz csalódást a : film, ezt hangsúlyozni kell. í Nem okoz csalódást, elsősor- í ban azért nem, mert a ren- ! dezői és operatőri munka a íszó szoros értelmében a film ! igen sok jelenetében — le- \ nyűgöző. Elég itt példaként í megemlíteni a borodinói csa- í taképeket, elsősorban a fran- S ciák lovasrohamát, vagy a j visszavonuló francia csapatok d szétlövetését a hídnál. A szí- d nek, s tömegek pompázatos fel- \ használása, a nagy hatású je- \ lenetek halmozása nem fá- < rasztó s ez méltán dicséri King Vidor rendezését — hanem megkapó, s feledtetni tudja a film atmoszféra te­remtő erejének hiányait. T olsztoj a Napoleon ellen hadakozó Oroszország freskóját festette meg halha­tatlan remekművében. Az amerikai film ennek a hábo­rúnak egyik szeletét mutatja be, képtelenül arra — ami valóban hatalmas feladat —, hogy a társadalmi hátteret megfesse, hogy felvonultassa — hacsak a háttérben is — az orosz muzsikok hadát, azokat, akiket oly maradan­dóan rajzolt meg Lev Tolsz­toj. Megpróbálják ugyan az alkotók — nyilván érezve e gyengét — egy alakban, Pla­tón alakjában sűríteni mind­azt, amit Tolsztoj ezekről az emberekről elmondott, de ez a sűrítés nem sikerült. Nem orosz muzsik lett Plafonból, hanem amerikai országúti vándor, akinek ajkáról hihe­tetlenül peregnek Tolsztoj megkapóan őszinte szavai a muzsik életéről. A négyórás film, annak szí­nei, s a színészi játék bizto­sítja a közönségsikert. Ennek elsősorban két színész neve és tehetsége a biztosítéka. Audrey Hepburn és Henry Fonda. Kettőjük nagy csatája ez a film, nemcsak a film cselekményében, hanem szí­nészi játékban is. Mert mind­kettőjük alakítása emlékeze­tes és maradandó. Natasa alakja — bár nem az orosz Rosztov gróf leánya — mégis oroszosabb, tolsztojibb a többi alaknál. Megejtő/ bájjal játsz- sza szerepét a fiatal, világhí­rű színésznő. Egyszerűsége, eszköztelensége megkapja a nézőt, s elhiszi a fiatal lány szertelen, csapongó, olykor kishitű, de egészében őszinte, szép világát. Fonda, mint Pierre Bezuhov, nem Tolsztoj Pierre Bezuhovja, még kül­sejében sem. Esetlenebb, fél- szegebb, mégis: őszinte jel­lem, emlékezetes alakítás, Fonda — akit a 12 dühös em­berből már emlékezetünkbe zártunk — nem pózol, nem nagy gesztusokkal, hanem el­sősorban nagyon kifejező arcmimikájával éri el a meg­felelő hatást, s a filmben ahányszor megjelenik, annyi­szor biztosítja a légkör szí- nészileg hitelesebbé, magasabb nívójúvá tételét. Mellettük szinte minden név: nagy szí­nészé. Anita Ekberg, Anna Maria, Ferraro, Vittorio Gass- man, May Britt valamennyien nevükhöz, hírükhöz méltóan játszanak. És még egyet: Oscar Homolka, Kutuzov ala­kítója kevés és elég gyengén megírt szerepe ellenére ké­pes volt arra, hogy emlékeze­teset produkáljon. K ing Vidor rendezése, Jack Cardiff képei két igé­nyes, nagy tehetségű művész­szel ismertettek meg bennün­ket Kár, hogy nem sikerült. Er­ről a jó filmről így kell sum­máznunk a tanulságot. De: sikerülhet-e egy más nép­nek megérteni az orosz nép lelkületének, életének aprc< alig észrevehető, de sokszor döntő rezdüléseit, megnyilat­kozásait? S vajon sikerülhet- e egy világirodalmi remekmű maradéktalan filmrevitele? Mindkét kérdésre — a tapasz­talatok alapján, a film alap­ján is — nemmel válaszolha­tunk. És ez bizonyos fokig magyarázat is arra, amiben a film alkotó gárdáját el kell marasztalnunk. (mottó) Markáns arcú, tömzsi em­ber a gombai iskola igazgató­ja, Arató Ferenc. Még né­hány nap és az utolsó vizs­gák is befejeződnek, szomba­ton pedig, a bizonyítványosz­tással — a tanítási év. S az­tán? Az avatatlan könnyű­szerrel rávágja: a pihenés, a nyári vakáció következik! A gombai diákoknak igen. Az igazgató azonban... A közelmúltban hatvanöt- ezer forintot kapott az iskola felújítására. A pénz tehát már megvan, de az anyag... a mesteremberek.., — Az elkövetkező hetek feladata lesz — sorjázza —, hogy mindent előkészítsek a tatarozáshoz. A nyáron végez­ni szeretnénk ezzel a munká­val, így bizony lesz dolog bő­ven! Ez az egyik. A másik: Augusztusban két hétre tá­borozni visszük a gombai út­törőket. Saját keresetükből! Üdülés lesz ez a két hét az igazgató számára? Aligha. Felügyelni egy seregnyi paj­kos, eleven gyerekre ... Mégis szívesen teszi Arató Ferenc és felesége. A gyerekek kedvé­ért, akik derekasan megdol­goztak a balatoni üdülésért. Hogy hol? Háromholdas gaz­daságukban. ElöreláŰiatóan több mint harminc mázsa ku­koricát és hát mázsa burgo­nyát takarítanak majd be ... De addig is, a nyári szün­időben is gondozni kell a föl­det. S a vezetés, az irányítás munkája megint csak az igaz­gató feladatai közé tartozik. Azután: Két új pedagógusra lenne szükség az új tanítási évben. S Arató Ferenc nagyon sze­retné, ha lenne is! De ez me­gint csak utánajárás, munka. Nemcsak az, hogy találjon két olyan pedagógust, aki szíve­sen jönne Gombára... az is, hogy lakást, megfelelő élet- körülményeket biztosítson számukra. Vagy: Júliusban folytatódik a be­kötő út építése a községben. Több mint egymillió forintos építkezés! Mi több: évtizedes álma-vágya már a gombai embereknek. A felszabadulás előtt egyetlen olyan képviselő- választás sem volt, ahol a je­löltek „szent fogadalmáról" ne ígérték volna az új utat. „Szent fogadalmuk” azonban minden esetben csak a válasz­tási győzelemig vagy bukásig tartott. Most végre valósággá válik a Szarkaházát összekötő kőüt. S ez is feladatot ró az iskola igazgatójára. Es: Még a nyáron új labdarúgó- pályát építenek a községben, jórészt társadalmi munkából. A társadalmi munka irányító­ja és szervezője pedig ki más is lehetne, mint az iskolaigaz­gató! Ha csupán ennyi lenne Ara­tó Ferenc nyári programja, akkor is nyugodt szívvel állít­hatnám: éppeji elég! Mind­emellett azonban a gombai is­kola igazgatója a község párt­titkára is. Hogy ez mit jelent egy fiatal termelőszövetkezeti községben? Ezernyi új felada­tot. Például: összefogni a négy termelőszövetkezet párt- szervezetét. Segíteni a szövet­kezetekben folyó építkezése­ket. S végül, de nem utolsó­sorban: a nagy nyári mun­kák előkészítése. Ezek után joggal kérdezheti bárki: mikor pihen Arató Fe­renc? Nos, egyetlen hétre ö is „szabadságolta” magát. Jú­liusban pedagógus feleségével együtt Balatonfüredre utaz­nak — pihenni. Megérdemlik. — *• —

Next

/
Oldalképek
Tartalom