Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-14 / 139. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! Gyors takarmánybetakarítás f, A dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet gazdái nogft £ állatállományuk ellátására jelentős területeken termelnek zöldtakarmányt. Az elmúlt napok egyik legfontosabb munká- ^ ja volt, hogy az esővel versenyezve betakarítsák lucernájukat. í Igyekezetük sikerrel járt. * 4 ____ ________ ^ fXmHp' •«««• -Ifim ■* | í MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ARA 30 FILLÉR 1960. JtNIUS 14. KEDD V * r* II népfront-mozgalom sokat segíthet a termelőszövetkezetek megszilárdításában A termelőszövetkezeti községek népfront-elnökeinek értekezlete (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága megbeszélésre hívta össze a termelőszövetkezeti községek népfront-elnökeit vasárnap délelőtt a megyei tanács dísztermébe, hogy megvitassák: milyen feladatok várnak a népfront-bizottságokra. Néhány perccel 9 óra után Csata László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöke nyitotta meg az értekezletet, majd Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. Részletesen ismertette a Hazafias Népfront második kongresszusán elhagzottakat. Hangsúlyozta: a kongresszus elvi határozata szerint a népfront-mozgalomnak feladata a munkáshatalom erősítése, a haza függetlenségének megóvása és a béke biztosításáért folytatott harc. Ezután a termelőszövetkezetek megerősítésével kapcsolatos feladatokról beszélt, valamint arról, hogyan kapcsolódhat ebbe a munkába a Hazafias Népfront. A parasztság a munkásosztálynak sokat köszönhet — mondotta. — A munkásság hajtotta végre a földosztást és ő volt az, aki a földet meg is védte. A felszabadulás előtt az országban 6500 traktor dolgozott a nagy uradalmakban. Ma 30 000 traktor van a szocialista szektor birtokában. Míg a fel- szabadulás előtt 2417 község volt villany nélkül, ma már az egész ország területén mindössze 200-at találunk. Ez a szám is állandóan csökken. Vannak felvaink, ahol több az új ház, mint a régi. A munkásosztály azzal is segítségére sietett a parasztságnak, hogy a kongresszusi versenyben elért hatalmas összegű megtakarítást a mezőgazdaság fejlesztésére fordította. Részletesen elemezte a Hazafias Népfront konkrét munkáját. A népfront-mozgalom vita-, fórum, ahol megállapodnak a soronlévő feladatok legjobb megoldásában. Munkatervük összeállításakor érre gondoljanak a népfront-bizottságok. Érdeklődjenek a falu hangulatáról, a községfejlesztési problémákról. Befejezésül ismertette az idős termelőszövetkezeti tagok megjavult életviszonyait.* A nyári napközi otthonokkal foglalkozva, azt javasolta, ahol még nem tudnak napközit építeni, ott két-három asszony munkaegységért vigyázzon a kisgyermekekre. Ezután Török György, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára a megye előtt álló legfontosabb tennivalókról beszélt. Hangsúlyozta: a megyében a falvak ötven százaléka tsz-köz- ség. A megfelelő vezetés és a szakértelem megvan, de a munkaerő biztosítása nem egy helyen nehézségekbe ütközik. A tagok egy része, bár aláírta a belépési nyilatkozatot, még nem vesz részt a közös munkában. Helyes a terület családonkénti felosztása és az eredményességi munkaegységrendszer bevezetése — hangoztatta. — A 204 tsz-ből 176-ban bevezették ezt a jövedelemelosztási rendszert, de nem egy helyen csak papíron. Gyakorlatilag például a gödöllői és az aszódi járásban a kukoricaterületnek csak mintegy 60 százalékát osztották fel. Pedig a tsz-eknek úgy keil doigozniok. hogy holdanként négy-négy és félezer forintos jövedelmet érjenek el. Ezután az állattenyésztés és a takarmánybiztosítás problémáiról beszélt, majd az aratási munkák megszervezésével foglalkozott. A Hazafias Népfront-bizottságok ebben is segítsenek. Jó előre biztosítani kell az aratócsapatokat és a cséplőbrigádokat. Azt a területet, amelyet nem lehet géppel learatni, fel kell osztani a tagok között, így előre kiszámíthatják, hogy családtagjaik bevonásával milyen ütemben dolgozzanak. Az anyagi érdekeltséget ekkor sem szabad szem elől téveszteni. A beszámolókat élénk vita követte. Sokan foglalkoztak a háztáji földek kiosztásával, az állattartással. Többen elmondták, hogy náluk már felosztották a megművelendő földterülete^ és helyeslik az eredményességi munkaegység-rendszer bevezetését. Többen a tsz-vezetést bírálták. Az állatállomány növelésére is érdekes javaslatok hangzottak el. Szatmári Nagy Imre és Török György válaszaikban részletesen foglalkoztak a felszólalók által elmondottakkal, majd az értekezletet délután három órakor zárta be Csala László. Giovanni Gronchi távirata 4 Dobi Istvánhoz 4 Giovanni Gronchi köztársa-^ sági elnök táviratban köszönte^ meg Dobi Istvánnak, az Elnö-^ ki Tanács elnökének az olaszt nemzeti ünnep alkalmából \ küldött jókívánságait. 1800 unherzáJis traktort vásároltak az idén a tsz-ek Az „asszonybrigád” tagjai megígérték a középen álló Gróf Endre agronómusnak, hogy egy náp alatt gereblyézik és boglyázzák a 18 holdnyi lucernaszénát. ígéretüket megtartották és még arra is jutott idő, hogy egy pillanatra a fényképezőgép lencséje elé álljanak. I A Földművelésügyi Minisz- ^ tórium Anyagellátó Vállalata-^ nak Bajcsy-Zsilinszky úti üz- 4 letkötő irodáiban naponta 50 ^ —60 termelőszövetkezet kép- 4 viselői tárgyalnak traktorvá- 4/ sárlásról. A szövetkezetek sa- ^ ját univerzális traktorok szer- 4 zésével gazdaságuk gépesíté- 4 sének fokát növelik és főleg £ a belső szállítások önköltségé- 4, nek csökkentését segítik elő. ^ Ebben az esztendőben a közös ^ gazdaságok 1800 univerzális^ traktort: Zetor K—25-öst, Ze- 4 tor szupert, Utost és Belorusz^ gépet vásároltak. A férfiak két vontatóval hordják a szövetkezet udvarába a szénát. Mire egyikről lerakodnak, máris érkezik a következő szállítmány. Fehér Lajos elvtárs előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiájának keretében hétfőn délután előadást rendezett a Magyar Néphadsereg Központi Tisztiházában. Az előadáson megjelent Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Nemzetközi vegyes bizottságok tárgyalnak a burgonyabogúr és a szövőlepke továbbterjedésének megakadályozásáról Magyarország és a Szovjetunió már a múlt évben vegyes bizottságot hozott létre növényvédelmi szakemberekből álló, a határzónába tartozó területek növényegészségügyi vizsgálatára, elsősorban a burgonyabogár és az amerikai fehér szövőlepke továbbterjedésének megakadályozására. A magyar—szovjet vegyes bizottság munka- tapasztalatai alapján az idén magyar—csehszlovák és Magyar—román vegyes bizottságokat alakítottak; A magyar —csehszlovák határ mentén mindkét ország területén már megtartotta vizsgálatát a bizottság, s a közeli napokban megkezdi munkáját a magyar—szovjet és a magyar— román bizottság is. A vizsgálatok eredményeinek összegezésén kívül a vegyes bizottságokban részvevő szakemberek kicserélik növényvédelmi és növényegészségügyi tapasztalataikat, megbeszéléseket tartanak az együttműködés elmélyítése érdekében. A bizottságok második vizsgálatukat valószínűleg július második felében tartják meg. Apró Antal, a Minisztertanács^ első elnökhelyettese és Kiss$ Károly, az MSZMP Politikai^ f Bizottságának tagjak | f| Apró Antal megnyitó szavai | ' után Fehér Lajos, az MSZMP | Politikai Bizottságának tagja ^ tartott előadást A mezőgazda-^ ság szocialista átalakításának ^ és a termelőszövetkezetek 4 megszilárdításának hazai ta-4 pasztalatai és feladatai cím-| mel. í Magyar név a Holdon Chemla-Lamech francia csillagász egy nemrég megjelent munkájában azt javasolja a Nemzetközi Csillagászati Uniónak, hogy a Hold felénk forduló oldalának délnyugati részén levő gyűrűs- hegységek egyikét Hédervári Péter magyar holdkutatóról a Nemzetközi Holdszövetség tagjáról 'nevezzék el. A csillagászat történetében most merül fel első ízben olyan javaslat, hogy holdbéli képződményt magyar kutatóról nevezzenek el. Hatalmas kazlakat raknak a szövetkezet kazlazó mesterei. Bőségesen lesz kifogástalan szénájuk, nem szenvednek J hiányt az állatok. 4 (Tenkely felv.) •XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXNXXX* Tíízrendészeti tájékoztató az aratás idejére Rövidesen megkezdődik az aratás, a beérett gabona tűzkár elleni védelme elsőrendű fontosságú. Az állami és az önkéntes tűzoltóság az ■ idén is megtette a szükséges' megelőző intézkedéseket, ez azonban egymagában nem elegendő. Ezért a tűzoltóság a mezőgazdasági termények fokozottabb megvédésére hívja fel a dolgozó parasztságot: mindenütt tartsák meg a tűz- rendészeti szabályokat. 4 NAGYVÁGÖK tudvale- fi vöen kapitalista vállalkozók voltak, a szocializmusban tehát nincs helyük, akárcsak a többi kapitalistának. Mégis: egyes helyi szervek szájtátisága, vaksága, nemtörődömsége lehetővé teszi, hogy „élelmes” emberek nagy vállalkozásokba kezdjenek. Mint a kiskunlacházi Kácser András. Kácser András foglalkozása: földműves. Birtoka: négy hold. Mindez azonban csak papíron. Mert Kácser igazi foglalkozása: nagyvágó. Most Már ez is papíron van: a vádiratban, ahol ő szerepel elsőrendű vádlottként. Kácser a földművelést csak alibiként használta: Tessék- lássék módon dolgozott a földön. S mivel élelmes embernek semmi sem lehetetlen — ha a helyi szervek a szájukat tátják csak —. valóra is váltotta tervét. Először ismerőseit kezdte faggatni: kinek ban borjúja? Akinél volt, ott Kácser megjelent, megvette, levágta. Fütyült arra, hogy törvény szabja meg: szarvas- marhát levágni csak engedéllyel lehet. Először csak Kiskunlacházán ügyködött, de mivel több nap, mint borjú, 3láa>m, a nagyuágá rövidesen járni kezdte a szomszédos községeket is, elment Tassra, Dömsödre, Dunavarsányra. Tökéletesítette módszerét is, hiszen a nagyüzem a valami. Kulák cimborájával, Szécsényi Gyulával kétlovas kocsival járták a községeket, kopogtak be a házakba, van-e borjú? S mivel Kácser nyílt ember, nem csinált titkot, hanem ott helyben, rögtön az udvaron levágták a jószágot, feltrancsírozták, s csak akkor indultak hazafelé. Otthon már várta őket az értékesítő hálózat, mert Kácser, nagyvágóhoz illően, erről is gondoskodott. Csabai Károly- né, Kovács Gáborné, Nemes Lajosáé, Balázs Sándorné pakolták a friss húst, felültek a vonatra, hozták a fővárosba, ahol azután busás haszonnal értékesítették. j PÉNZBŐL, Kácser szedni te le a legnagyobb hasznot. De azért a többiek sem panaszkodhattak, nekik is jutott. S ha már a húst elfe- ketézték, akkor a bőrrel sem tehetnek másként. Kácser ott is megszervezte az értékesítést. így ment, mendegélt az. üzlet. Suttogtak, beszéltek Kácserről, hiszen a féktelen költekezés szemetszúr a faluban. No, meg látták is nemegyszer, ahogyan végigszeke- rezett a falun, olykor még ponyvát . sem dobtak a levágott borjúra, úgy vitték Kácser házába, s ott az udvaron — mert még egyszer mondom, Kácser nyílt ember volt — feldolgozták. A hivatalos szervek a fülük botját sem mozgatták meg. Hiszen hogy Kácser engedély nélkül vág, hogy a szó szoros értelmében irtja a to- vábbtenyésztésre alkalmas borjak tucatjait, hogy üzérkedik a hússal, hogy nagy- mennyiségű bort értékesít feketén, mindez csak nem ok arra, hogy közbeavatkozzanak? A törhetetlennek látszó „korsó”, amely annyit járt a törvénytelenség kútjára, végül mégis csak eltörött. Igaz, hogy addigra s- ird és mondd — harmincöt borjú volt a számláján! Harmincöt állat esett ki a továbbtenyésztésböl, amikor éppen egyik gondunk az állattenyésztés továbbfejlesztésének biztosítása. A helyi szervek még akkor sem kaptak észbe, amikor Kácsert letartóztatták. Csak utána tudták meg, hogy Kácser mit is csinált... i^-ÁCSER ügyében már it kész a vádirat, s napokon belül tárgyalja is a bíróság. Mégpedig helyben, a kiskunlacházi tanácsházán. Mert ha Kácser annyira nyílt ember volt, akkor vállaljon nyíltan felelősséget tetteiért. Büntetése minden bizonnyal siílyos lesz, hiszen többféle bűn terheli lelkét, az árdrágítástól a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettig. Megkapják azok is a magukét, akik társai voltak a Kácser-féle nagyvágó vállalkozásnak.- De meg kell, hogy kapják a kellő figyelmeztetést azok is, akiknek orra előtt mindez történt.. . A többi községben pedig nem árt, ha okulnak, abból, amit a kiskun- lacmíziak csak saját kárukon tanulnak meg. K. M. Különösen fontos, hogy a tarlót, az aratók után gereblyézzék fel. A learatott termést a vasútvonaltól minél távolabb — a kereszteket legalább 60, az asztagokat legalább 100 méteren túl — rakjálf össze. Akinek a földjén a terményt nem lehet ilyen távolságban elhelyezni, köteles azt a le- aratás után azonnal behordani vagy elszállítani. Vasúti állomások körzetében a learatott és összegyűj- y tött terményeket csak a ki- ^ és bejárati váltótól gzámí- ^ tott 200 méter sugarú kö- ^ rön kívül szabad asztagba ^ rakni. A vasút mentén a ke- í reszteknek a töltés felé eső í végétől 5—10 méter távol- 5 Ságban az aratással egyidejűleg legalább négy baráz- í dá szélességű védőszántást 2 kell létesíteni. ^ Ha a tarlóhántást az ara- £ tást követő három napon í nem fejezik be, akkor a ; vasúttól 300 méter tá- ^ volságon belül elhelye- ^ zett keresztcsoportokat köí rül kell szántani. •/ Az asztagrakásnál minden- ^kor tarteák meg a 15 méteres í hosszúsági, hatméteres szélességi és nyolcméteres ma- zgassági méreteket. Különös ^gondot fordítsanak az aratás, ^ a cséplés, valamint a behor- ^dás időszakában a tűzfigye- 2 lő és a tűzkészültségi szolgádat pontos ellátására. Í Gondoskodni' kell arról is, hogy az előírt tűzoltó J felszerelések üzemképes állapotban legyenek. \ Az aratással kapcsolatos í tűzrendészen vonatkozású | kérdésekkel a dolgozó parasztság forduljon az állami, \ illetve az önkéntes tűzoltó- ' Sághoz,
