Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-31 / 127. szám

190-3. MÁJUS 31. KEDD “kfCírimi 5 Hidat, kultúrházat, állatorvosi lakást épít Váerátót Bürokrácia a hídépítésnél A botanikuskert magas kő­falán áthajtja a szelíd szél a buján virágzó növények má­jusi illatát, amely elborítja az egész falut. Az apró ta­nácsházán asszony a gazda: T omasek Józsefné tanácsel­nök, aki páratlan agilitással dolgozik, harcol, szervez évek óta a kis falu fejlesztéséért. Munkájának gyümölcse lép- ten-nyomon észlelhető. A ta­nácsháza közelében, a még parkosításra váró Petőfi téren áll a járás egyik legtakaro- sabb orvoslaka. Még a múlt évben elkészült, lakót is ka­pott dr. Lengyel Ilona or­vosnő személyében, aki két község, Rátót és Vácduka be­tegeit látja el és orvosi mű­ködésével nagyon elégedett mindenki. Ö az első orvos ezen a helyen. A két falu be­tegei ezelőtt legalább félnapi járóföldre juthattak csak or­vosi segítséghez. Pici kert öleli körül az orvos hajlékát, már kihajtottak benne a fris­sen ültetett facsemeték és il­latoznak a tavaszi virágok, de a tér maga elég siralmas. Ká­tyúk, gödrök éktelenítik vagy pedig — száraz időben — vastag porréteg borítja, amely sűrű felhőkben röpül föl, ha keresztülhajtják rajta a csor­dát. De már nem sokáig. A község lakossága társadalmi munkában már 250 köbméter földet hor­dott a helyszínre a tér feltöl­téséhez, ősszel sor kerül par­kosítására is, aztán körülkerí­tik és így szép külsőt kap a kis falu központja. Megoldódott a falu másik egészségügyi problémája, az állatorvos-kérdés is. Éveken át szinte negyedévenként cse­rélődtek Rátóton az állatorvo­sok. Hosszabb ideig senki sem maradt meg a faluban. Ennek legfőbb oka talán az volt, hogy a község nem tudott el­fogadható lakást biztosítani számukra. Néhány hónappal ezelőtt végre kaptak egy olyan állatorvost dr. Kovács Ferenc személyében, akit a világ minden kincséért sem engednének el. Lakást is sze­reztek számára. A község egy régi házat vásárolt és száz­ezer forint költséggel most hozatja rendbe. Két szép la­kás lesz benne, az egyik pe­dagóguslakás, a másik az ál­latorvosé, aki valósággal az egyetemről egyenesen jött ide és már asszonyt is hozott első, de véglegesnek érzett ál­lomáshelyére. A fiatal pár az öreg ház egyik kis szobácská­jába húzódott a nagyszabású átalakítási munka idejére, így közvetlen közel­ből gyönyörködhetnek a se­rény munkában, amely most formálja korszerűvé, szép, ba­rátságos és kényelmes hajlé­kukat. — Még vasárnap is szíve-i sen dolgozik a mi állatorvo-: sunk — mondják elismeréssel: a rátótiak. Alig egy fél esz-i tendővel ezelőtt jött a faluba, i de jó munkájával annyira; meghódította a község szívét,; hogy a tanács az első negyed- év után egyhangú lelkesedés­sel szép pénzjutalmat szava­zott meg számára. Tomasek József nevel, a ta­nácselnökkel járjuk a kis fa­lut. Boldogan és büszkén is­merteti a már elért eredmé­nyeket, beszél a további ter­vekről, de közben panaszko­dik is: Nagynehezen, valósággal minden erőnk megfeszítésével előteremtettük azt a kétszáz­ezer forintot — mondja —, amely a régóta tervezett Kos- suth-híd megépítéséhez kell. Ez a bekötő híd a Rákos-pa­takon vezetne át és Sződ felé alig ötszáz méterre kurtítaná meg a jelenlegi hat kilomé­ter hosszú utat. Az útnak a község szempontjából azért van nagy jelentősége, mert a rátótiak ezen hordhatják csak be földjeikről a termést. A híd terveinek elkészítésére az UVATERV kapott megbízást. A talajvizsgálatokat már el­végezték, az építendő híd he­lyét is kijelölték, felmérték, de a tervdokumentáció még min­dig nem készült el. kidolgozá­sát talán meg sem kezdték. Ál­landóan sürgetjük a járási ta­nácsnál is, mert félünk, hogy ha nem készül el az idén, el­vész a rá szánt pénzünk és mert augusztusban szeretnénk már megkezdeni kultúrhá- zunk építését is. Legutóbb, mintegy három héttel ezelőtt, sürgetésünkre ezt üzenték, hogy ne nyugtalankodjunk, a késedelmet az okozza, hogy még mindig nem kaptak erre a munkára kivitelező vállala­tot, de azért hamarosan intéz­kednek. Azóta sem történt semmi, mi pedig bizony nyug­talankodunk. A tervezett kultúrház építé­sére a kis falu másfélmillió fo­rintot szánt, de több helyről is kap segítséget hozzá. A Ma­gyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjétől például „lelépés” címén vagy 150 ezer forintot A botanikus kert néhány évvel ezelőtt egyik dűledező, öreg épületét adta kölcsön a falunak kultúr­ház céljaira. A község az épü­Ismeretes, hogy a múlt év nyarán — a rendelkezésre álló nagy készletekre és a becslé­sek szerint várható nagy sző­lőtermésre tekintettel — a borfajták árát leszállították. A Gazdasági Bizottság akkor ho­zott a sajtóban ismertetett határozata úgy rendelkezett, hogy a bor fogyasztói árát — a mindenkori termés, kész­let és fogyasztás alakulásától függően — évenként kell meg­állapítani. Mivel a későbbi hónapok­ban kedvezőtlenné vált idő­járás..miatt a múlt év őszén a szőlőtermés nem az előze­tes becslésnek megfelelően alakult, szükségessé vált a borfajták árának új megálla­pítása. A Gazdasági Bizott­letet rendbehozatta és — ha felépül az új kultúrház — igen jó állapotban adja vissza tulaj­donosának, a botanikus kert­nek, amely ezzel a 150 ezer fo­rinttal téríti meg rendbehozá­sának költségeit. Az építendő új kultúrházban kap helyet a községi pártszer­vezet, valamint a KISZ is. Az építési anyag nagy részét már megvásárolták, van 40 ezer téglájuk, meszük, homok­juk és minden a helyszínen várja fölhasználását. De az építési munka csak akkor in­dulhat meg, ha a Kossuth-híd elkészül. Ezért is sürgős lenne a hídépítés, valamint azért is, hogy a rátóti határ idei termé­sét már a rövidebb úton hord­hassák be a termelőszövetkezet tagjai. Az bizonyos, hogy a járási tanács szívén viseli ezeket a rátóti problémákat, de jó szán­déka — úgy látszik — valami bürokratikus zátonyon megre­ked. M. L. ság — a tavalyi határozatnak megfelelően — úgy határozott, hogy a bor árát 1960. június hó 1-től a tavalyi szintre emeli. — LAKTARO INDIÁN REZERVÁTUMBAN a szili- indiánok utódai háromnapos találkozóra gyűltek össze, hogy ápolják régi hagyomá­nyaikat. A találkozót azon­ban váratlan incidens zavar­ta meg: a békepipa elszívá­sa közben két indiánt önök összeverekedett a pipadohány rossz minősége miatt. A vitá­ba a két törzs férfinépe tett­legesen is beleavatkozott. így a rendőrségnek kellett szét­oszlatnia a békés összejöve­telt. Visszaállították a borárak tavalyi szintjét APAK ANKETJA A FORTE-GYÁRBAN A váci Forte-gyár üzemi nő- ] bizottsága hétfőn délután ren- j dezte meg az apák ankétjét, j Az ankéton Dornai Sándorr.é, j járási nőtanács titkár beszélt j az apák felelősségéről a gyér- j meknev elésben, a család és a j családfő kapcsolatáról. Beszéde j után az óvodások műsorral j kedveskedtek az apáknak. ff """ —■ ■—« t t f Megérkeztek az első külföldi book j a nemzetközi borversenyre A városligeti Vajdahunyad j várban augusztus 22. és szép- j tember 3 között megrendezés- í re kerülő nemzetközi borver- í senyre hétfőn megérkeztek j az első külföldi borminták. A í firenzei Bessi és Társai bor- j kereskedelmi cég chiantá fe- í hér- és vörösbor-mintákat J küldött. A jelentkezések! egyébként tovább tartanak.) Eddig 16 államból 26 borter-; melő és értékesítő cég jelen- ; tette be részvételét. ______________ í O rszágos rendőrkutya-verseny Kata (Szolnok megye) az összetett verseny győztese a tű/karikán. ' (MTI foto — Miké László felv.) ? ivX\>XkVO.V.VOvXXX\NCVXX'XXXVCOXXXVeO,XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXX\XXXXXXXXX>N>l* ELŐZZÜK MEG A BALESETEKET! Erre tanít a váci munkavédelmi kiállítás A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa és a váci szak­maközi bizottság rendezésé­ben hétfőn délelőtt munkavé­delmi kiállítás nyílt Vácott, a párt- és tömegszervezetek há­zában. A megnyitás alkalmá­ból munkavédelmi ankétot rendeztek, amelyen a vá­rosi és járási üzemeken kívül részt vettek a gö­döllői, szentendrei és szobi járásban levő válla­latok munkavédelmi aktí­vái, biztonsági megbízot­tai és igazgatói is. Az ankéton Pláveczky Ká­roly, az SZMT munkavédelmi felügyelő csoportvezetője szá­molt be az elmúlt három esz­tendő munkavédelmi helyze­téről. Beszámolójában ismer­tette a SZOT V. és VII. tel­jes ülésén elfogadott munka- védelmi határozatok végre­hajtását. A hozzászólások után munkavédelmi kisfilme- ket vetítettek. Maga a kiállítás rendkívül gazdag és változatos: magyar és külföldi plakátok, szemlél­tető ábrák, tablók, makettek, modellek és különböző biz­tonsági berendezések: mutat­ják be a látogatóknak a szo­cialista munkavédelem eddigi eredményeit. Helyet kaptak itt azok az újítások, amelyek a nehéz fizikai munka kiküszöbö­lését, illetve megkönnyíté­sét szolgálják. Külön szobában állították ki azokat a vegyszereket — savakat, maró- vagy mérgező- anyagokat —, amelyeket csak­nem valamennyi ipari üzem­ben használnak. Itt bemutat­ják ezek helyes tárolását, szállítását és felhasználását. A kiállításnak ezt a részlegét a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára rendezte be. Jó munkájáért a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa oklevél­lel jutalmazta a gyárat. A kiállítás gazdagságát bi­zonyítja az a tény is, hogy a megye valamennyi ipari üze­méből jött látogató megtalálja itt a saját munkájánál nélkü­lözhetetlen munkavédelmi eszközöket, a balesetek megelő­zéséhez szükséges tudnivaló­kat. Még a háziasszonyok testi épségére is gondoltak a rendezők: a Dél-Magyarorszá­gi Áramszolgáltató Vállalat kiállítási anyaga részletesen foglalkozik a különböző elektromos ház­1955 májusában egy elha­gyott, romos Duna-parti villa­épületet jelöltek ki a váci út­törők otthonául. Teteje sem volt, kéményeit is elvitte a háború vihara. Hiányzott a berendezés, gondozatlan volt a környéke. A megyei úttörőtanács se­gítsége, a városi tanács támo­gatása, Vác. nagyüzemeinek segítő készsége és egy lelkes, fáradtságot nem ismerő ve­zető akarata és hite kellett ahhoz, hogy rövid idő lefor­gása alatt az ifjúság vonzó hajléka, második otthona le­gyen a váci úttörőház, amely vasárnap ünnepelte meg fenn­állásának ötödik évfordulóját. A tavaszi pompába öltözött faóriások által körülölelt, szé­pen rendbehozott épület ud­varán kispajtások és vezetők sokasága sorakozott fel. Zászlófelvonás és a Himnusz hangjai után Fülöp Loránd, a tartási gépek rossz földe­léséből, a hálózati bizto­sítékok, kapcsolók, csatla­kozók és konnektorok sé­rüléséből adódó balesetek megelőzésével. Sok érdekes látnivaló várja a mezőgazdasági szakembere­ket is. Hálózati árammal működő gépmodellek, gondo­san összeállított tablók mu­tatják be a mezőgazdasági erő- és munkagépek helyes kezelését, a kéziszerszámok szakszerű tárolását. Mint a látogatók könyve bizonyítja, a kiállítás már az első napon nagy érdeklődést váltott ki. Pest megyei Úttörőtanács tagja mondott beszédet. Vá­zolta a fél évtized alatt meg­tett utat: hogyan fejlődött a háromszázas kezdő létszám hétszáz főre, miként növeke­dett huszonkettőre a szakkö­rök száma. Megemlékezett a 19-es Búvár Kund vízicsapat­ról, amelynek tagjai öt túrán 3500 kilométert tettek meg hazánk folyóin. Elismerőleg szólt Sándor László igazgató­ról, aki alapítása óta vezeti, irányítja ezt a nagyszerű in­tézményt. Nagy taps fogadta Sándor igazgató bejelentését, hogy az úttörőház felveszi Hajós Alf­réd, első olimpiai bajnokunk nevét. Az ünnepélyen megje­lent a névadó özvegye és testvére is. Míves Ottó, a vá­rosi úttörőtanács elnöke is­mertette Hajós Alfréd életét és munkásságát, majd jutal­mak átadása következett. A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Tanácsának ju­talmát Sándor László igaz­gató vette át. A városi ta­nács és a megyei úttörőszö­vetség dicséretben részesítette és elismerő oklevéllel jutal­mazta Ambrus* Géza, Berecz József, Jászberényi Zoltánná és Sándor Lászlóné szakkör­vezetőket. Míves Ottó kiváló úttörővezető kitüntetést ka­pott. Arany István, a városi ta­nács titkára keresetlen sza­vakkal nyitotta meg az úttö­rőház kiállítását, majd sor került a Duna-parti vidám­park megnyitójára is. Ez a gyermeknap százaknak hozott örömet, jó szórakozást, mert az automata büfé, a verseny­halászat, az ördögkerék és a köcsögtörés sok derűs percet jelentett az idesereglett fiata­lok százainak. Papp Rezső \ Fővárosi Nagycirkusz Júniusra prolongált msorában több külföldi .■endégszereplő van. Csehszlová- ciából Roboto csodálatos bábujával és Pepi Löffler zenebohóc, Romá- íiáből a Rozmann házaspár remek ovasprodukciókkal, Németország­ról a világhírű Hiller görlök és íogy a déli temperamentum se üányozzon a műsorból, új szám­ként szerepel Jüan Pau spanyol ízólótáncos. ÖTÉVES A VÁCI ÚTTÖRŐHÁZ Névadó ünnepség és vidámpark-avatás állami és erdőgazdaságból... S míg a szervezés idején negy- ven-ötven ember ment másfe­lé, nagyrészt már visszatalál­tak. Közöttük nyolc fiatal. Hogy jól érzik-e magukat? Erről talán annyit: soha egy hangos szó sincs közöttük. Az idősebbeknek is csak jó sza­vuk van hozzájuk. A tréfa, a dal megfér közöttük. Része a munkájuknak. Jó hangulatot teremtett az is, hogy a tsz ve­zetősége hozzájárult a táncta- nulásükhoz, eddig már több ezer forinttal segítette a fiata­lokat. Az ifjúság pedig viszont­segített: jó munkát végeztek a fásításnál, vállalták egy hold sóska gyomlálását... Ha a munkáról van szó, sem a fiatalok, sem az idősebbek nem tétlenkednek. A spárga­szedésnél bizony nyolc-tíz hé­ttő nincs megállás. Egy elvé­tett szedés, félnapi késés és oda a nagy haszon. Egyetlen tsz-tagnak sem lehet közöm­bös, 18 forintos vagy tízforin­tos csoportba sorolhatják-e a termést. Perényi István elnöknek bi­zony sokszor fő a feje, hogy jól igazítsa el a munkát. Nem olyan egyszerű két és félezer holdas gazdaságot jól irányíta­ni, jól szervezni. Vesződni az állattenyésztéssel, a kapások időbeni művelésével és közben hol itt, hol ott válaszolni, nyugtatni, felvilágosítani az embereket. Hol a fogatosokat, mert zúgolódnak, miért nem egyformán kapják a munka­egységet. Ne különböztessék meg a jó és a kevésbé jó mun­kást. Nekik is türelmesen kell megmondani: az egyenlösdiség nem vezetne jóra. Hiszen mi serkentsen jobb munkára, ha nem az, hogy a kiválóan dol­gozó többet kereshet? Azt is meg kellett értetni: miért száz forint áruértékre számolnak egy munkaegysé­get. Nem mindenki látta vilá­gosan: az eredményességi munkaegység-elszámolás nem­csak a közösség, az egyének érdeke is... Hasznos Béláné munkacsa­pata is zsörtölődött a minap: sok a munka a spárgával, az asszonyokat úgy leköti, otthon semmit nem végezhetnek. Ez A szorgalmasok között bizony igaz és gondolkodni kell: hogyan könnyítsenek rajtuk (közös mosógépvásár­lással vagy más módon?)... De az éremnek két oldala van. A brigádvezetőjvSk kiszámítot­ta: áprilisban is például egy órára 6,97 forint kereset jutott nekik. Es ez nem megvetendő összeg. A szorgalmasabbja tudja legjobban. Fekete Györgyné csapata például el­érte a hét forintot is. Május­ban pedig majdnem duplájára emelkedett a kereset! Az inárcsi Március 21 Tsz- ben mindenki megtalálhatja a számítását. Nemcsak azért, mert munkalehetőség bőven adódik, hogy a szorgalmas em­bereket megbecsülik, hanem azért is, mert a vezetők min-] dig azon fáradnak — s nem | eredménytelenül —, hogy lát- ] szata legyen a munkának. \ Ahogy most haladnak, bizo- j nyos, hogy nemcsak Helik Má- \ ria, a párttitkár leánya, Ban-; dur Júlia és a többi hat lányi — akik most jöttek vissza a\ tsz-be —, találják értelmét a l munkának, hanem mind töb- : ben keresik majd a fiatalok; közül is jövőjüket a közös ’ gazdaságban. S. A. í — Menj már ebédelni te is! — Csak ezzel a kevéssel végzők, majd megyek. Azután telnek a percek és Perényi Joli még mindig válo­gatja a spárgát. — Ez szép. Ez tizennyolc fo­rintos. Ez már sajnos lilás, nem lehet a prímákhoz tenni... Az apja, az inárcsi Március 21 Tsz elnöke megint unszolja: — Ne gyerekeskedj már, megtalál a munka azután is! És hogy a jó szó nem hasz­nál, karjánál fogva húzkodja ki a lányt a többiek közül. Tré­fásan korholja: — Az ördögét az ilyen aka­ratos lánynak. Közben azért büszke, hogy nem vall szégyent Jolival. Sen­ki nem szólhatja meg a háta mögött sem, hogy az elnök lá­nya kerüli a munkát. Abban a brigádban, amelyikben dolgo­zik, csupa asszony és lány van. Tizenheten összesen. Köztük több fiatal úgy jött vissza a termelőszövetkezetbe, előleg­osztás után. Amikor láttáik, hogy a szövetkezetben pénzt adnak minden hónapban és jó értéke van a munkaegységnek, érdemesnek találták, hogy ez­után itt dolgozzanak. Jöttek a mélyépítőtől, a vágóhídról. az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom