Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
10 Kir M tO xhMérltm I960. MÁJUS 1. VASÁRNAP KlSZ-szervezők a megye termelőszövetkezeteiben ÉS§en a magyar-szovjet barátság i\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ ! . . .. I MÁJUSI EMLÉKEZTETŐ MÉGIS ÜNNEPELTEK á Kállai Béla, az ötven körüli bányász megáll a májú- j ^ si ünnep díszei között, az ég felé emeli arcát. Kutatva néz \ a kék messzeségbe, mintha a távolban keresne valamit. \ Talán az időt vizsgálja, amely elmúlt és az emlékeket.\ amelyek lassan és nehezen röppennek fel emlékezetében. \ % Aztán elmondja, hogy 1933 óta dolgozik a pilisi bá- \ | nyában. A régi májusok itt is csendőrszuronyok között \ ^ virradtak meg. Aki gyanús volt, azt előre befogták, őri-; f zetbe vették. A pap meg misét tartott, amelyen névsort \ ^ olvastak, hogy mindegyik bányász ott van-e. \ ... Le kellett szállniuk a tárnába. Szó sem lehetett \ nyílt és hangos ünneplésről. Csak annyit tehettek meg, \ > hogy aznap nem adtak ki annyi szenet és a különböző \ í munkahelyeken dolgozó csapatok meglátogatták egymást. ; f A gomblyukban nem lehetett, a markában vitte le tehát; ^ minden bányász a vörös virágot. : ^ A spanyol polgárháború különös erővel kovácsolta \ ^ meg az egységet. A bányászok szemmel tartották a fron-1 £ tok helyzetét. így volt ez a második világháború alatt is. \ k A Kossuth-rádió meghallgatásával, a térkép tanulmányo- \ ^ zásával ünnepelték a májust a bányászok a föld alatt... \ Kállai Béla a Zsil völgyéből került a pilisi hegyekbe. \ ^ Ott nemcsak magyarok, hanem románok, németek, hor- ! £ vátok is dolgoztak. A nemzetiségek közötti ellentétek tű- \ £ zét természetesen ott is igyekeztek magasra szítani az \ ^ urak. Minden nemzetiségnek külön kocsmája volt. amely- \ be másfélék nem tehették be a lábukat. A májusi ünnep \ ledöntötte ezt a korlátot is. A felvonulást őrizték ugyan a \ ^ csendőrök, de utána vígan, összekeveredve, inkább érezve, j ^ mint megértve a szolidaritás jelentőségét, együtt vigad- ■ £ tak magyarok, románok, horvátok, németek. . . — A mi zászlónkat sokszor összetépték, megtépázták. \ ^ De egy-egy vörös foszlány azért az emberek markában j ^ mégis mindig megmaradt. Ezek a foszlányok most már \ ^ óriási vörös lobogóvá nőttek, amelynek meleg. fényes • ^ selyme lassan betakarja az egész világot. Kállai Béla bányász saját szavai ezek. . . Nem is le- \ í hetne elmondani szebben. '{ — dk L» .................................................................... F élmillió mázsa műtrágyát kapnak a tsz-eh a kukoricatermés A KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága kibővített ülésén elhatározta, hogy május 15-ig szervezőket küld azokba a termelőszövetkezetekbe, ahol még nincs ifjúsági szervezet. A végrehajtó bizottság határozatának megvalósítását a budapesti XIII. kerületi és a XXI. kerületi KISZ-bizottság is segíti. 25 fiatalt küldenek a Pest megyei tsz-ekbe, hogy egy héten keresztül segédkezzenek az ifjúsági szervezetek létrehozásában. Hivatalos lotté-nyereményjegyzék A lottó 18. játékhetére beérkezett 4 697 204 darabé szelvény. öttalálatos szelvény két darab volt. 880 726,25 forintos nyereménnyel. Négy találatot 81 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként-----------/{/ -------------------------------É des anyanyelvűnk időnként — különböző hatásokra — tolvajnyelvvé válik. Én nem tudom, nem vagyok nyelvész, honnan jönnek, hogy születnek ezek a befolyások, de idegesítenek, megzavarnak ezek a furaságok. Hosszú éveken át kíséxtett így, amikor az arculatot emlegették. Arculata lelt sok mindennek, aminek az én nyelvemben, nyelvjárásomban arca volt. És most egy ideje egy ..gyökeret verő” szófüzés kísért. Beszélnek fejlődésről, előrehaladásról új törekvésekről s végül megállapítják „és ez jó dolog"! Elismerem, méltányolom: építünk, haladniuk, újat, hatalmasakat alkotunk anyagban, szellemben egyaránt. A tettek szót kérnek, kifejezési formákat keresnek — s közhelyben végződnek. És ez jó dolog? ingyen helyszínre szállítják a termelőszövetkezeti tagoknak a hitelre igényelt anyakocákat A sertéstenyésztés fejlesztő- j se érdekében alig két hónapja ! elindított szerződéses anyakoca, illetve kocasüldő kihelyezési akció első eredményei ■ igen biztatóak. Az ország kü- j lönböző vidékeiről érkezett jelentések szerint a termelőszövetkezeti gazdák általában nagy érdeklődéssel fogadták az állatforgalmi vállalatok megbízottjait, s máris igen szép számmal kötöttek szerződést anyakoca tartására. Különösen sokan szerződtek eddig Győr-Sop- ] ron, továbbá Pest, Somogy, Békés, Hajdú és Szolnok megyében. A szerződésben arra kötelezik magukat a termelőszövetkezeti gazdák, hogy az állat- forgalmi vállalatoktól kapott, továbbtenyésztésre alkalmas anyakocát, illetve már ivarérett, rendszerint 80 —100 kilós súlyú kocasüldőket háztáji gazdaságaikban tartják, s az első fialásból három, egyenként 40—60 kilós süldővel törlesztik le a kapott hitelt. A tulajdonuk- j ba jutott anyakocával és a i többi szaporulattal szabadon ! rendelkezhetnek. Az akció sikeres lebonyolítását szolgálja az az intézkedés. hogy a megyei gyűjtőbe-. lyektől távol lakó termelő- szövetkezeti tagok részére az állatforgalmi vállalatok díjmentesen szállítják el a szerződéses alapon igényelt állatokat. A termelőszövetkezetek a közös sertésállományuk megteremtésére, illetve annak kiegészítésére a Tenyészállat- forgalmi Gazdasági Iroda útján kaphatnak törzskönyvezett, illetve jó származású anyakocákat. A hűvösre fordult időjárás ellenére az ország több vidékén megkezdték és tovább folytatják a kukorica vetését. A kukorica terméshozamának fokozása érdekében, kezdeményezett 30 mázsás mozgalmat az állam műtrágya-akcióval segíti. A szerződő termelőszövetkezetek mintegy félmillió mázsa műtrágyát kapnak, (hogy megteremthessék a nagy termés feltételeit. A műtrágyák kiszállítását országosan befejezték, megkezdték a kiosztást, sőt a felhasználását is. A tapasztalatok szerint a kukorica akkor hasznosítja legjobban a műtrágyákat, ha a talaj különböző rétegeiben talál rájuk. > Ezért az alap-műtrágyát — mégpedig a foszfát és a káli teljes mennyiségének fél-lké t- harmad részét — a legmélyebben hatoló talajelőkészítésnél munkálják be a talajba. Igen célszerű, ha az alap-műtrágyázást szervestrágyázással kötik egybe, mert így jobban érvényesül termésfokozó hatása. Ha tavaszra esik ez az „alapozás”, akkor lehetőleg kom- poszttá érett istállótráigyát, vagy komposzttrágyát adagoljanak együtt a műtrágyákkal. A vetéskor végezzék el az úgynevezett kiegészítő műtrágyázást. Ez alkalommal együttesen adjanak nitrogén-, foszfor- és káliműtrágyát. A fejtrágyának szánt nitrogénműtrágyát — a teljes adag második felét — a növények fejlődésének olyan időszakában szórják ki, amikor még a gépek kártétel nélkül megjárhatják a táblát. A gödöllői ikersoros művelési mód esetében ez az időszak a cimerhányás kezdetéig tolható ki. A múlt évben 21 termelőszövetkezet állított be üzemi kísérletet savanyú, gyenge tevékenységű talajok meszezé- sére. A holdanként adagok 5—8 mázsa őrölt mészkőpor vetés előtti bemunkálással általában több mint 10 százalékkal növelte a kukorica terméshozamát. Ha azonban i mészada-got holdanként 150 kiló szuperfoszfóttal, továbbá 300 kiló pétisóval és 50 kiló káliummal egészítették ki, a holdanként! termésátlagnöve- kedés nem 10. hanem 32 százalékot ért el. Az ilyen talajok kisadagú meszezésére a kormány őrölt mészkőport bocsát a közös gazdaságok rendel - keizésére teljesen ingyen, a legközelebb eső vasútállomásra szállítva. A kukorica műtrágyázásával, a nagyadagú műtrágyák és a mész alkalmazásával kapcsolatban a szakemberek nyomatékosan felhívják a termelők figyelmét arra, (hogy jó eredményre mindemellett csak akkor lehet számítani, ha a kukoricatáblákon megvan a megfelelő növényszám. s ha a szükséges növényápolási munkákat idejében és jól elvégzik. Elsősorban a gyomosodástól óvják mag a tápanyaggal bőven ellátott kukoricatáblákat. MESÉLŐ KÖVEK — HIRES EMBEREK Táncsics Mihály Pest megyében i. Aligha van ebben az országsán valaki, aki ne ismerné a levét. Mégis: keveset tud a nindennapi ember róla. Leg- öbbször annyit, hogy március idusán őt szabadították ki a -abságból a pesti fiatalok. Emlékezés is alig volt rá. Bölöni György komoly, , alapos múmiáján kívül egy-két rövidebb tanulmány, s egy rádióhangjá- ték szövegkönyve. Ennyi az egész. Pedig a radikalizmus egyik legkövetkezetesebb hazai képviselőjének, a munkásság szerepét szinte elsőként telismerőnek több emlékezés járna. Hosszabb időt töltött megyénkben, mégpedig Cegléden. Táncsics megyei emlékeit idézi riportsorozatunk. A gyalogos vándor 1849. A kiszabadított Táncsics. aki tagja volt a trónfosztó országgyűlésnek, menekül. Szeptember van, Világosnál az urak összefogása kiütötte a szabadságért fegyvert ragadó nép kezéből a kardot. A szabadságharc vezetőinek más választása nincsen, mint mene-- külni a császári ház bosszúja, hóhérainak vérszomja elől. Táncsics családjával nem külföldre igyekszik. Itthon akar maradni, s a főváros felé veszi útját. Szolnokra érnek, ahol elbúcsúznak egymástól. Táncsics egyedül vág neki az útnak, felesége vonaton megy. Táncsics gyalog. Mert semmiféle papírja nincsen. Azaz: van egy hamisított útlevele, de az nem sokat ér, mert sem személyleírás nincs benne, s nem hitelesítette egyetlen város vagy község pecsétje sem. Lényegében tehát egyenlő a semmivel. Márpedig vonatra á.kkor csak útlevéllel engedték fel az embert, s Táncsics így gyalogosan indult Szolnokról a fővárosba. Lépteit TáPióbicSke felé irányítja, mert ott lakik egy volt tanítványa, akiről Táncsics így ír: „Deák Mátyás, mint kicsiny gyermek, tanítványom volt, amikor Izsákon segédtanító valók; tanítványom volt ő utóbb Kecskeméten is, mikor itt a gimnáziumba kezdettem járni. Ő idő folytán fölnevelkedett, megemberedett, megházasodott és felesége után Tápió- bicsikén földesúrrá lett. Ő engem Pesten nemcsak fölkeresett, hanem igazán jó szívvel fölkért, hogy tátogassam meg viszont, főleg szünet alkalmával, hosszabb időre. Erre megemlékezve, készen volt tervem.“ Táncsics eléri Tápióbicskét. S ott nem segítség, hanem keserűség várja. A megtagadott segítség Megkeresi Deák Mátyás rangos portáját, ahol a komor kúriából nem éppen a legnagyobb örömmel siet eléje a házigazda. Igen, már ide is eljutott, hogy a szabadságharc elbukott, s Haynau kopói mindenütt a rebellisek után szaglásznak. A földesúrnak jobb hát távoltartania magát mindenféle politikától. Egj^-két szó után Táncsics, akinek soha nem volt kenyere a köntörfalazás, rátér látogatása lényegére: — Fiam! Rossz idők járnak most a magamfajta emberre. Jobb, ha nem vagyok szem előtt. Fogadjon föl ide a birtokára'. Bárminek. Béresnek, kocsisnak, állandó napszámosnak, aminek akar, elvégzek én mindenféle munkát! Ott áll a fiatal földesúr előtt a meggyötört, hosszú éveket börtönben töltött ember, akinek könyveitől, írásaitól oly rettegve félt a császári hatalom. Ott áll. s a választ várja. A választ, amelytől azt reméli, hogy egy időre meghúzhatja itt magát, míg csitul a vihar, míg más nen^ lesz. A földesúr, akinek egy pillanatra megmozdul szívében a legszebb emberi érzés, a se- gíteniakarás, beharapja a szá- jaszélét, s í'ideg hangon szól oda az előtte álló poros, fáradt embernek: — Én magát be nem fogadhatom. A tápióbicskei lírák ismerik, nem eggyen személyesen is, látták eleget. Van, aki képe után, de szinte mindenki ismeri. S a forradalmi férfiak közül senkit sem gyűlölnek annyira, mint éppen magát. Hiszen tudja: maga tett meg mindent a robot és dézsma eltörlésére, maga erőltette oly annyira, mint senki más. Márpedig az uraknak az efféle izgatás nem lehet ínyére, hiszen ök abból élnek! A fáradt vándor agyában felvillant a gondolat: hiszen Deák is földesúr. Ő ellene is beszélt, amikor a robot és a dézsma ellen szólt. Várhat-e akkor segítséget? Feszült a csend közöttük. Táncsics arra vár, hogy Deák, látva fáradtságát, legalább éjszakára itt marasztalja. De nem. — Higgye el — mondja Deák — jobb. ha minél előbb elhagyja a községet. Magát is ba jba sodorja. .. Az „is” megüti Táncsics fülét. Ha eddig hitt is volna Deák szavának, akkor most már nem hinne. Hiszen nem őérte aggódik ez, hanem magáért. Magát félti attól, hogy felismerik a falubeli urak Táncsicsol. — Igen — motyogja — megyek... megyek... — Persze, persze, jobb is így, higgye el. Nem lehet az emberekben bízni! Táncsics egyetértőén bólint: valóban nem lehet. Mé'g azokban sem. akikben az ember azt hitte, hogy lehet. Deák beszól a konyhába, ahonnét rövid idő múlva a szakácsné jön elő. apró batyuba darabka sajtot, kenyeret, meg hagymát, szalonnát csomagolva. Deák zavartan gyömöszöli Táncsics kezébe látszik, hogy legszívesebben kitolná a kapun. Talán éppen azért, hogy siettesse, a zsebébe nyúl, s két ezüst húszast vesz elő. Odanyomja Táncsics markába, s kényszeredetten mosolyog: •— Az útra... Táncsics egy pillanatig habozik. De azután mégis elfogadja a pénzt. Hiszen nincs egy fillére sem. utolsó pénzüket felesége vasúti jegyére költötték. Elindul. Közben beesteledett. S ahogy kiér a faluból! a tágas réteken egy szalma- kazalban húzza meg magát. Ott tölti az éjszaliát. A vándor“hazaér Heggel folytatja útját. A rossz, göröngyös út, felsebzi lábát, a szomjúság majd el- epeszti. Csordakutak poshadt vizét issza, s kezével törli homlokáról a verejtéket. Mint a földeken hajladozó napszámosok akik az uraknak törik a kukoricát, szedik a krumplit. amiből nekik olyan kevés jut. Estére Gyömrőre ér. Nem mondja nevét, azt sem, hogy honnét jött. Úgyis sejtik róla. hogy ő is. akárcsak akkor az országban mindenütt. a hóhér elől menekül. Egy szegény ember fogadja be házába, sajnos, nevét nem jegyezte fel a história. Reggel innét indul Pestre, s délután surran be egy lecsapolt árokvonalon át a fővárosba, rejtve a vám- sorompókat őrző katonák szeme elől. Hazaért. De itt további szenvedések várnak rá. (Folytatjuk) Mészáros Ottó fü# mai nap I960, május 1, vasarnap. Munka ünnepe. A nap kél 4.28 órakor, nyugszik 18.55 órakor. A hold kél 23.43 órakor, nyugszik 8.3Ö órakor. Várható időjárás: változó felhőzet, néhány helyen esővel. Mérsékelt szél, A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 12—16 fok között lesz. — AZ INÄRCSI Március 21 Tsz ma délután két órakor ünnepséget rendez a sportpálya melletti fenyveserdőben. Három órakor az MSZMP járási bizottságának első titkára mond beszédet, azután pedig a KISZ- szer vezet és az iskolások adnak műsort. — A MIKEBUDAI Ady Endre Tsz 6000 kiscsibe felnevelését tervezi. A csibé,- ket a napokban Viszik el a keltetőállomásról. — CEGLÉDEN a szokásos havi vásárt május 3-án tartják meg az új vásárté— MA NYÍLIK MEG Aszódon, a Petőfi Múzeumban. Vincze Ernő pedagógus festőművész kiállítása. A fiatal művész képei a Galga völgyét, a galgahévízi parasztemberek és gyermekek portréit, néhány vázlatot és a művész önarcképét tárják a közönség elé. — EMLÉKLIGETET, úttörőket, kisdobosokat és zászlót avatnak a szigetmonostori úttörők május elsején. majd műsorral szórakoztatják a pajtásokat. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 16.20: Közvetítés Prágából a Csehszlovákia—Ausztria labdarúgó-mérkőzésről. 18.45: 18. sz. Magyar Híradó. 19.00: A nemzetközi munkásmozgalom ünnepén. Képes beszámoló a budapesti május 1-i felvonulásról. 19.30: Félóra népzene. 20.00: Májusi kaleidoszkóp. Vidám, tarka műsor. Értesítem betegeimet, hogy a rendelőintézetben betölt Mit állásomtól megváltam, így délelőtt 8—12-ig és délután 3—6-ig magánbetegeim ré- szérf rendelek. Cegléd. I., Eötvös tér 1. szám alatti rendelőmben. Dr. Hohenberg József fogorvos ren. 21 746,25 forint. A háromta- i lálatos szelvények száma 5116 | darab, ezekre a szelvényekre ! egyenként 343,75 forintot fizetnek. Két találatot 116 551 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 15,10 forint.
