Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

MŰEMLÉKEINK REJTVÉNYPÁLYÁZAT 13. szám LESZ-E ZENEI MÚZEUM VAROSUNKBAN ? Ezt a kérdést kutatja az a lelkes kis bizottság, amely hivatva érzi magát arra, hogy felkutassa városunk zenei életének történetét és össze­gyűjtse a még fellelhető do­kumentumokat. Az első megbeszélésre Szé­kely Józsi bácsi két pecsétet hozott magával, melyek kö­zül az egyik arról tanúsko­dik, hogy már 1860-ban mű­ködött városunkban dalárda. Kiderült azonban, hogy még a szabadságharc előtt is vol­tak lelkes nótafák, akik élet- rehívták a város dalárdáját. Körülbelül 1878-ban alakult meg a nagykőrösi zeneegye­sület, amely aztán már komo­lyan kezébe vette a zenekul­túra irányítását. Ez idő tájt hívták városunkba Nyizsnyai Gusztáv zenetanárt Debrecen­ből, akinek keze alatt fejlő­désnek indult a zeneegyesület is. A mostani megbeszélésen komoly dokumentumok kerül­tek napvilágra részint Márton Barna hagyatékából, részben máshonnan. Ezek birtokában el lehet indulni, s felkeresni azokat az embereket, akiknek kapcsolatai fűződtek a fel- emelkedő zenei élet kiszélesí­téséhez, fejlesztéséhez. Mindezt kibogozni egy szá­zad távlatából nem kis fel­adat, de szép munka. Nagy perspektívában kialakult a munkatervezet is. Sasi Gyuri bácsinak sok tapasztalata van arról, mi módon lehetne anyagot szerezni a zenemú­zeum számára. Most a leg­főbb feladat az anyag: a ké­pek, kották, hangszerek, ér­mek. jelvények, zászlószögek, pecsétek összegyűjtése, rend­szerezése. ö.' Már arról is volt szó, hogy ezt a kis múzeumot a zene­iskola egyik termében el tud­nák helyezni. Sajnos, erre egyelőre kevés az anyagi fe­dezet. A munkatervben töb­bek között az is szerepel, hogy egy zenei estet rendez­nek Varga József emlékére, amelynek keretében már a nyilvánosság elé tudnak lépni az összegyűjtött anyag töre­dékének feldolgozásával. Munkatervi feladatként a bizottság tagjainak kérését szeretném e sorokon keresz­tül tolmácsolni, hogy akinek birtokában van városunk ze­nei múltjával kapcsolatos bár­milyen dokumentum, ajánlja fel megtekintésre, tanulmá­nyozásra, valamint a múzeum­ban való elhelyezésre. Remélhető, hogy a zeneis­kola kebelén belül megalakult zenemúzeumi bizottság tagjai­nak munkája nem lesz hiába­való. Fáradozásukat megértés, támogatás kíséri, s ha majd a zeneiskola fennállásának tízéves évfordulóját ünnepük ez évben, bizonyos, hogy a felsőbb szervek segítsége lehe­tővé teszi majd, hogy ezzel egyidőben nyissák meg a ze­nemúzeumot, városunk új kul­turális létesítményét. B. I. AZ ÉDESANYÁKAT KOSZONTJUK Az év legszebb hónapjának ezen vasárnapján az ország minden családjában ünnepna­pot ülnek. Ezen a napon kö­szöntik a gyermekek az édes­anyáikat. Ilyenkor mindenki hálatelt szívvel gondol édes­anyjára. A mai felnőtt nemze­dék emlékezik még arra, ami­kor a hosszú, frontra induló katonavonatok mellett búcsúz­tatták féltő szívvel kedves fiai­kat az édesanyák, hogy a bú­csú után minden nap várják a zöld színű tábori levelet, mely a távolszakadt gyermek üze­netét hozza. Ma, amikor a háború borzal­mai már távoli emlékekké vál­nak és a felnövő ifjú nemze­dék nem tudja, mi az ágyú­dörgés, mi a nyomor, az éhség, a kapitalista, a földesúri ki­zsákmányolás, mert békés munkával minden családban biztosítva van az emberhez méltó megélhetés. Az édes­anyák is azon munkálkodnak, hogy gyermekeiknek, biztosít­sák mindazt, amit tőlük a sors megtagadott. Sok. szeretettel nevelik a jövő munkásait, mérnökeit, orvosait, és taná­rait, beleoltva a gyermeki szí­vekbe a béke és haza iránti szeretetet. A tavasz legszebb hónapjá­nak ezen vasárnapján köszönt­sön minden édesanyát a gyer­mekek tiszta szívéből jövő sze­retet. És a sok-sok szeretettel írt köszöntő lapok, az össze­gyűjtött zsebpénzből vett aján­dékok, az a rengeteg virág, amit ezen a napon átadnak a gyermekek az édesanyáknak, az édesanyák a nagymamák­nak, fejezze ki azt a hálát, amivel a gyermek az édes­anyának tartozik. A város ifjúsága nevében köszöntjiik az édesanyáikat. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága vV\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\W Válasz a „Tanács a kultúrotthonnak“ című cikkre Kedves Dózsa Tsz! Friss zöldségfélére éhezünk A közelmúlt napokban töb­ben fordultak szerkesztősé­günkhöz és megkérdezték: miért nem nyitja, illetve mi­Megkezdte működését a háziipari szövetkezet Pénteken reggel alakuló ülésre jöttek össze a városi nőtanács helyiségében a házi­ipari szövetkezetben dolgozni kívánó asszonyok. A ceglédi háziipari szövet­kezet elnöke részletesen tájé­SPORT NAGYKŐRÖSI KINIZSI-SZOLNOKI AATE A ió képességű Szolnoki MTE- vei játszik bajnoki mérkőzést ide­haza ma délután a körösi csapat. Jelenleg az NB III. délkeleti cso­port állása (a SZEAC II. eredmé­nyei nélkül): fontosabbá váló két pontért, a szurkolóknak pedis bízva a csa­patban buzdítani a játékosokat a győzelemre. A mérkőzés délután 5 órakor kezdődik, előtte úttörő döntő. Összeállítás: Gömöri _ Szabó I. S oós, Lúgost — Csikós II, Kovács _ Bujdosó, Bakonyi, Bélteki, Decsi, Kornyik. A Kinizsi II és ifjúsági csapata Abonyban játszik bajnoki mérkő­zést, A Nagykőrösi Ládagyár a Ceg­lédi Honvéddal játszik Cegléden. — Pécsi — 1. Cegléd 23 13 5 5 : 2. Sz. Spartacus 23 12 6 5 < 3. Cs. Építők 23 10 8 5 ■ 4. Gyula 23 10 4 9 5. Szolnok 22 9 6 7 6. MÁV HMTE M 9 6 9 7. KTE 23 8 7 8 8.Tsz.-mikIós 22 8 7 7 9. Szarvas 24 8 7 9 10. Martfű 22 9 4 9 11. Makó 22 6 9 7 12. Sz. Építők 23 7 7 9 13. Cs. MÁV 24 7 6 11 14. M.-kovácsh. 23 8 3 12 15. Nagykőrös 23 6 7 10 16. Sz. Mórav. 24 5 6 13 koztatta a megjelenteket a szövetkezet feladatáról és a kereseti lehetőségekről. Kü­lönösen felhívta a figyelmet a minőségi munkára. Ebben az évnegyedben fiúnadrágokat és hálóingeket gyárthatnak majd körülijeiül 200 000 forint értékben. Kezdetnek ez is na­gyon jó. A következő negyed­évben már külön tervet kap a nagykőrösi részleg. Idáig 52 asszony kérte felvételét a szö­vetkezetbe, akik mint bedol­gozók, otthon fogják a kiadott munkát elvégezni. A kosárfonásra is lehetőség nyílik majd. A beindulás után egy életképes, szövetkezeti részleget lehet kialakítani Nagykőrösön ebből az iparból is, és ezzel újabb munkalehe­tőséget kapnak a csökkent munkaképességűek és a házi­asszonyok. A dolgozók a havi 1000—1200 forintot is megke­reshetik. — Szokonya — kor nyitja ki a közkedvelt­ségnek örvendő zöldséges bó­déját a Dózsa Termelőszövet­kezet? Mi a kérdést kérésként tol­mácsoljuk: nyisson ki miha­marabb a kis elárusítóhely, nagyon ráéheztünk már a korai zöldségfélékre, retekre, hagymára, spenótra. A tyú­kok is bizonyára sokat toj­nak mostanában, tehát a to­jást is várjuk; Minden bizonnyal a ház­táji gazdaságokból is kikerül saláta és egyéb zöldség, amit értékesítés céljából érdemes lenne bizományba adni a bó­déba. Kettős haszna lenne en­nek: a tsz asszonyainak nem kellene a piacon időt veszte­getniük, s az elárusítóhely hözönsége hálás lenne érte. GYÖNGYVIRÁG Tavasszal vidám az élet, Ha kinyílik a gyöngyvirág. Ilyenkor érzem, hogy élek, S enyém az egész világ! Madártól hangos az erdő, Virágtól ékes a rét, Illata mámoros felhő, Bármerre tekintek szét! Fehér Szilárd A május 4-én megjelent észre­vétel nyilván se­gítő ötletként szü­letett, azonban a válasz is nyilvá­nosságot követel, mert a megjelent írás téves fogal­makat terjeszthet. Tény, hogy a mű­kedvelő előadások szünetei sokszor nagyok. Ennek nem a színpad az olca, hanem a há­zilag elkészített díszletek és fel­szerelés hiányos­sága. Ez érthető is, hiszen egy al­kalomra készül. Azonkívül a dísz­letek szakszerű és megfelelő előké­szítése sok pénzt emésztene fel, ami egy-két elő­adás bevételéből nem futná. A hivatásos színházak lé­cekkel, fúrókkal és csapózsinórok­kal dolgoznak, de náluk is előfor­dul, hogy szegelni kell. Ennek a za­ját a modern szín­házak vasfüg­gönyei felfogják. Nálunk, sajnos, statikai okokból vasfüggönyt fel­szerelni nem le­het. A zsinórpadlás­nak a horizontális díszítéshez sem­mi köze. Arra csak a hátterek, szuffiták vagy esetleg a mennye­zet kerül. Lehet egy síkba össze- zsinórozott dísz­letet is a csigákra kötni, de ez na­gyon kevés könyí- tés a teljes dísz- letezéshez és na­gyon ritkán for­dul elő ilyen megoldás. Lehetne korsze­rűsíteni színpa- dtinkat más mó­don (forgószín­pad, süllyesztők, görgős híd, fény­orgona stb.), de . vajon egyelőre „megéri-e"? Az új irány úgyis a körfüg­göny és leegysze­rűsített, stilizált díszletek, jelzések használata, mint azt a Petőfi Szín­pad utóbbi elő­adásainál láthat­tuk. K. B. — JÓL TELJESÍTETTE tervét a Fuvarozási és Kor- délyozási Vállalat. Az első évnegyedben 113, áprilisban pedig 130 százalékos telje­sítményi értek el. Az első negyedévben végzett eredmé­nyes munkájáért öt rakodót és egy lóápolót pénzjutalom­ban részesítenek. — KÖZEL 400 EZER forin­tos beruházással furatott ku­tat az állami gazdaság. Ez a kút hivatott ellátni a gazda­ság egész környékét vízzel. Bevezetik az istállókba, a tejházba és felhasználják a locsoláshoz is. — A SZABADSÁG ter­melőszövetkezet e hó­nap 11-én feketei üzemegy­sége területén, megkezdi a tél folyamán behozott veté­sek értékelését. E célból ké­ri az érdekelteket, hogy 11- én reggel 6 órakor jelent­kezzenek Illés József bri­gádvezető lakásán. ^ — VEREKEDÉST kezde­ményeztek április 4-én a Kecskeméti úti italboltban Erdődi István és György nagykő' isi (Dezső Kázmér utca 4. szám alatti) lakosok, ezért a rendőrkapitányság 300. illetve 200 forint pénz­bírsággal sújtotta nevezette­í két. A korséri uzsorás Szilágyi József kocséri ia- j kos 1957-ben és 1958-ban | sorozatosan uzsora-kamatra : pénzt adott kölcsön. Minden : ezer forint után havonta 80, < illetve 100 forintos kamat j volt a tarifája. A kilenc rá- i bizonyított eset között volt i olyan is. hogy egy megszorult : kocséri parasztnak tízezer fo­rintot kölcsönzött, s ezért ezer i forintonként 100 forintos ka- ; matot vett fel havonta. Te- ; hát több hónapon át egyetlen : áldozatától ezer olyan forin- ; tot vágott zsebre, amelyért a | kisujját sem mozdította. Szilágyi Józsefet a városi bí­róság kilenc rendbeli, üzlet- ; szerűen elkövetett uzsora és | három rendbeli hamis tanú­zásra való rábírás bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért főbüntetésül háromévi próba­időre felfüggesztett nyolchó­napi börtönre, mellékbüntetés­ként pedig 500 forint pénz- büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész végrehajtható bör­tönbüntetést indítványozott, a vádlott pedig enyhítésért fel­lebbezett. KOVÁCS KATI ELJEGYZÉSE XIV. rész mécses. Leborult az asztal­ra, és sirt, ki tudja, hányad­szor már. Bandi és Pali egyszerre for­dult Kati felé, a zokogásra. A két fiú egymásra nézett, és egy szemviüanásbó' megér­tették egymást: itt sürgősen tenni kell valamit! Pali törte meg a csendet. Nem is vették észre, hogy mi­lyen hosszú ideig hallgatnak. — Édesapám! Marci bácsi telefonált, de nem mondta el, mit akar. Édesapámat keres­te. Azt mondanám, el kéne hozzá menni. Onnan meg Ke­nyeresékhez. Ezt nem lehet igy hagyni. Menjenek el Ka­tival, meg Bandival! Jó, Ban­di? — Ugyan, mit akarhatott az öreg Balogh Márton? — tű­nődött Kovács Balázs, s órá­jára nézett. Tíz perc múlva tíz... Fontolgatta Pali ja­vaslatát, de a döntésben a közben szobába lépő felesége segítette: — Nagyon késő van már! Ne menjetek sehová! Marci bácsival reggel beszélhettek, Esztiékkel meg Bandika be­szélhet még ma, holnap pedig mi is elmehetünk... Jó lesz így? — A fiatalok helyesléssel fogadták a mama indítványát, csak Kovács Balázs nem tu­dott napirendre térni a tele­fonhívás felett. — Ugyan mit is akarhatott ez a Márton? — Töprengett minduntalan. — Én is úgy gondoltam, ahogy Kovács néni mondja. Későre jár az idő, és én még hazamegyek anyámékhoz. Ne félj, Katám, olyan meny­asszony leszel, hogy Búzási nagymama megpukkad irigy­ségében. Balázs bácsi pedig már ne lógassa a fejét. Majd csak rendben lesz az a motor­ügy is... Kati szólt közbe. — De a nagymamával mi lesz? — Az ám. a nagymama — jegyezte meg Pali is. De a nagymama nem volt sehol. Úgy eltűnt a nagy patália után, hogy nyomát sem lát­ták. — Figyeljétek csak meg, hogy kiegyezek én a nagyma­mával! — törte meg a csen­det újra Pali. — Reggel egye­nesen hozzá megyek, aztán meg benézek édesapámhoz a gyárba, s megnézem a régi jó komákat. Kovács Balázs fogta a kis demizsont, megtöltötte belőle a kezeügyébe eső poharakat, a fiúknak nyújtotta. — Kedves egészségére, Ba­lázs bácsi! Szervusz, Pali! Igyuk ezt arra, hogy ez a mai, bolondosán összekuszált nap minél előbb kiigazodjon. Kati anyja mellett állt, s nézték a férfiakat. Közben Pali telistele volt újsággal. Az egyetemről kez­dett mesélni, és barátairól. Egy darabig még Bandi is részt vett a társalgásban, majd szedelözködni kezdett. Elbú­csúzott a háziaktól, Kati pe­dig belékarolt, s a kapuig kí­sérte. Milyen furcsa! Nem váltottak egymással egyetlen szót sem, s mégis olyan jól megértették egymást! Búcsú­zóul Bandi megsimogatta menyasszonya arcát, maid egy hosszú csókkal kívánt jó éjszakát! — h — (Folytatjuk) Lakóház, romantikus földszintes épület. Triglifes pár- kányzattal és segmens íves ablakzáródással. Hol található ez az épület? Mit tudnak róla? Beküldési határidő: szerdán déli 12 óra. ÍRJUNK EGYÜTT Amikor Pali visszajött a szomszédból, olyan volt a szoba, mintha siralomházba lépett volna. Kovács Balázs az asztalnál ült, és maga elé meredt. Látszott, hogy me­gint átéli az izgalmakat, ki tudja hányadszor. A felesége kint tett-vett a konyhában, de az ő gondolatai is mindunta­lan a szobában jártak. Bandi az ablaknál állt. Né­zett ki a sötét estébe. Az ar­cára volt írva, mi zajlik ben­ne. Neki is sok volt ennyi egyszerre, pedig kemény em­ber. Az anyjáék elmentek. Ez a vén boszorkány... óh, hogy mire fordul az ember gondolata hirtelen! Aztán meg az a gyári dolog ... Kati szegény örült is, meg kesergett is. Boldog volt, hogy itt van Bandi, de ag­gasztotta: mi is lesz az el­jegyzéssel? De ösztönével va­lahogy azt érezte, hogy Bandi rendbehoz mindent. Olyan jó volt ez! Ezért szerette Ban­dit. Vakon követte volna őt akárhová, mert tudta, hogy mindig bízni lehet benne. Aztán hazajött Pali. Az ő aranyos bátyja, ö is biztosan I segíteni fog. Majd csak el- \ igazodik minden. S ahogy : agyában egymást kergették a i gondolatok, a derűseket a bo- í rúsak váltották fel, megint el- ' érzékenyedett, ismét eltört a Az utolsó nyolc csapat hátra-/ levő mérkőzéseit mérlegeljük és aj pontszerzési esélyeket úgy számít-! juk. hogy mindegyik csapat meg-! nyeri az otthon lejátszott mcrkő-j zéseit, tehát idegenből nem szerez! pontot, a kővetkezőket láthatjuk:! Szarvas 3 hazai m. 4 p. ossz. 27 p.; Martfű 4 hazai m. 8 p. ossz. 30 p.; Makó 4 hazai m. 8 p. ossz. 29 p.! Sz. Építők 3 hazai m. 6 p. ossz. 27 p.! Cs. MÁV 3 hazai m. 6 p. össz. 26 p.; M. kh. 3 hazai m. 6 p. össz. 23 p. J N. -kőrös 4 hazai m. 8 p. össz. 27 p.! Sz. Móra- ! város 3 hazai m. 6 p. össz. 22 p.; * A fentiek szerint tehát hat ki-j esö.ielolt marad, köztük negyedik \ a körösi csapat. Természetesen í könnyen lehetségesek más ered- í mények is. Most csak ezt az egyet \ számítottuk. Még hátravan két} forduló, a labda kerek és mégj sok minden lehetséges. : A sorsolást tanulmányozva lát-j juk, hogy a Kinizsi nem játszik J már mérkőzést az öt kiesöjelölt- í tel. míg a Mczőkovácsháza. a Cs. j ^ü4V, az Sz. Építők és a Szarvas J csapata 3—3 mérkőzést játszik egy- J más ellen, a négy csapat közötti nagy harc, pontrablás ígérkezik.} A Kinizsire nézve az egymástól J elvett pontok lehetnek előnyösek.! de ha ugyanaz a két csapat veszi! el a másik két csapattól a 4—4; pontot, az már konnven hátrá-J nvossá válhat. összegezve: a Kinizsi még min-; dig bentmaradhat, ha az összes; hazai mérkőzését megnyeri és ide-: génből legalább még egv pontot! szerez. Ez a „bizakodók” véle-; ménve és reménye. Ezeket szem; előtt tartva kell ma a csapat tag-! jainak a nálvára lépni és teliesi erőbedobással küzdeni az egyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom