Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

I960. MÁJUS 1. VASÁRNAP rs'sr MECl D parasztfiatalság biztos jövője: a termelőszövetkezet A bizalom, a gondoskodás meghozza gyümölcsét Tamasi István elvtárs, az abonyi Uj Világ Tsz elnöke fiatal ember, mindössze 24 éves. 1951 óta — tehát 15 éves korától — tagja a szövetkezet­nek és 1957-től elnöke. Szem- melláthatóan felderül az arcá, amikor a termelőszövetkezet fiataljai felől érdeklődünk. — Termelőszövetkezetünk 300 tagja között 50—60 fiatal van. Nyugodtan állíthatom, hagy a fiatalok nagy hasznára vannak szövetkezetünknek — mondja lelkesedve. Aprópénzre váltjuk, hogy mi is az a nagy haszon ? Tamasi elvtárs tájékoztatójá­ból kibontakozik a mai terme­lőszövetkezeti fiatalok arcula­ta, ami igen biztató a jövőt te­kintve. Mert mindenképffen dicsére­tes az, hogy a fiatalok — és ez főleg a KISZ nevelőmunkájó­nak tulajdonítható — nagyon lelkesek, szorgalmasak; A ve­zetőség mindenkor számíthat rájuk. íme néhány példa, amit Tamási elvtárs mond el. — Termelőszövetkezetünk­ben a megalakulás óta nem foglalkoztunk baromfite­nyésztéssel. KISZ-gyűlésan megbeszéltük a fiatalokkal, se­gítsenek eloszlatni a tagság körében azt a téves nézetet, hogy nagyüzemben nem fizető- dik ki a baromfitenyésztés. — Sikerült megnyerni a tag­ságot az ügynek? — Tervünkben 10 ezer ba­romfi felnevelése szerepel, s 70 ezer forint tiszta jövedelemre számítunk. Ez nagyrészt a fia­talok érdeme — magyarázza Tamasi elvtárs. Egy újabb példát is elmond arról, hogy a fiatalok lelkes szószólói az újnak, a haladónak... — Amikor arról beszéltünk a tagságnak, hogy hibridkuko­ricát vetünk és kapcsolódjunk be a 30 mázsás kukoricaterme- lési mozgalomba, komoly el­lenállásba ütköztünk — beszéli az elnök. — Nem terem meg nálunk a 30 mázsa — mondogatták egyesek. — Minek a hibridve­tőmag — vélekedtek mások. Ismét a tsz-fiatalokhoz for­dult a vezetőség segítségért. — Sikerült elérnünk, hogy még a háztájiba is hibridkuko­ricát vetnek a tagok — mond­ja derűsen. Nagy feladat vár a fiatalok­ra — amit vállaltak is — a si­lózás idején. A tsz állatállo­mánya ősz óta háromszorosára növekedett a réginek, s renge­teg takarmányra lesz szükség. A fiatalok vállalták, hogy brigádot alakítanak és a 25 ezer mázsa siló felét a brigád készíti el. — Minek tulajdonít­ja a fiatalok lelkesedését és' szorgalmát? Kérdezzük a di­cséret hallatán az elnöktől. — — Véleményem szerint an­nak, hogy jól érzik magukat a tsz-ben — válaszolja röviden. — Jó, jó, de mit tettek ennek érdekében? — firtatjuk to­vább a dolgot. — Emlékszem, amikor én tsz-tag lettem, alig néhányan voltunk fiatalok. Nem is tö­rődött velünk senki. Meg­mondom őszintén, egyidőben én is elpályáztam innét — emlékezik vissza a néhány évvel ezelőtti időre, majd így folytatja: — Az egyik baj az volt, hogy nem bíztak bennünk, a másik pedig az, hogy mindig csak ígértek, ígértek és azt soha nem teljesítették. Hát hogyne ment volna el a ked­vünk? — És ma? — szólunk közbe. — Ennek a fordítottja van ma. 1958-ban három hold ad­dig használatlan tanyaterüle­tet adtunk a fiataloknak. Mutassátok meg, mit tudtok, — mondtuk nekik. A három hold jövedelmét is nekik ígértük. Örömmel vállalkoz­tak rá, s szorgalmas munká­val 15 ezer forint jövede­lemre tettek szert. Televíziót, lemezjátszós rádiót, magneto­font vettek a pénzen — be­széli az elnök. — Nem vehette volna meg ezeket a tsz a fiataloknak? — Voltak olyan hangok az idősebbek körében, hogy na­gyon elkényeztetjük a fiata­lokat.. Erre mutatták aztán, meg ők, hogy boldogulnák a maguk erejéből is. Az idén öt holdat művelnek meg sza­bad idejükben s ennek a jö­vedelme is az övék lesz. Ezt a pénzt kirándulásokra költik — mondja. — A termelőszövetkezet sem szűkmarkú, nemrégen vettünk 3500 forintért futball- felszerelést. — Milyen jövő vár a tsz fiataljaira? — kérdezzük vé­gül az elnöktől. — Aki akar, az fejlődhet, tanulhat. Gazdaságunkat gépesíten szándékozunk és itt is első gépesíteni itt is első­sorban a fiatalokra számí­tunk. Nemrégen vettünk pél­dául egy Zétor- és egy Mal- wulf-traktort, mindkettőt KISZ-fiatal vezeti. Grósz Ká­roly KISZ-vezetőségi tag a Kertészeti Főiskolára iratko­zott be. Molnár Magdolna nemrégen végezte el a kettős könyvelői tanfolyamot, másik két könyvelő könyvviteli esti tanfolyamra iratkozott be. Van olyan fiatal, aki ezüst- kalászos tanfolyamra jár — sorolja Tamasi elvtórs a fia­talok fejlődési lehetőségeit. ÉPÍTKEZIK A KISZ BRIGÁD /Is idén tizenkét Untul tért risssu u tápióbivskri Kvnt> Tnmwlössínre’ikrxrtie** MA NAGY LABDARÜGÖ- MÉRKÖZÉST tartanak Tá- pióbicskén. A Bene Mi­hály Termelőszövetkezít KISZ-szervezetének fiataljai a zöld gyepen mérik össze erejüket a községi tanács és a pedagógusok egyesített csa­patával, hogy eldöntsék, me­lyik csapat nyeri a győztes­nek kijáró hordó sört. — Bizonyos vagyok ben­ne, hogy mi kínáljuk meg a vesztes csapatot — mondot­FIATALOK NYOMÁBAN 200:4 Pécel termelőszövetkezeti községben a helyi KISZ veze­tőjét kerestük, hogy érdeklőd­jünk a falu fiataljainak életé­ről, munkájáról. — Jánosi elv­társ, a KISZ-titkár csak este érkezik meg — hangzott kér­désünkre a válasz. — Pestre járok dolgozni ... Ezzel a pár szóval már képet is kaptunk Pécel nem egykönnyen meg­oldható problémájáról. — Községünk fiataljai — mondotta Maikkos József né tanácstag — szinte kivétel nélkül Pestre, Gödöllőre, Isa- szegre járnak munkába, ide­haza csak „átutazóban” van­nak. Az elkövetkező időben, a falu vezetői, a párt- és a tö­megszerveztek lényegesen töb­bet foglalkoznak a fiatalok­kal, s problémáikkal. Oláh Andornak, a péceli Zöld Mező Termelőszövetkezet elnökének sincs oka túlzott derűlátásra. — Kétszá? tagunk van,..ggek között azonbán fiatal csupán ■négy akad. A fiatalok idegen­kednek a mezőigazdasági mun­kától, részben a hosszabb 10—12 órás munkaidő miatt. De számoljunk csak egy ki­csit. Aki például Pestre jár dolgozni, az reggel, este leg­alább két óra hosszat utazik. Ha ezt hozzáadjuk a nyolc órai munkaidőhöz, nincs is különb­ség az elfoglaltság között. Ami pedig a jövedelmet illeti — arra itt sem lehet panasz. Havi ezer, ezerkétszáz forint előleget fizetnek, év végén pe­dig 20—22 ezer forintot kap­nak a tagok. Ezt a jövedelmet a fiatalok is elérhetik. Negyvenöt nemrég szövetkezetbe lépett asszony és leány kapálja Tápiósápon a Petőfi Tsz 21 holdas cukorrépa tábláját. Az első két szorgalmas kapás Motolai Erzsébet és Takács Ilona. Amikor a nevüket kérdeztük, a többiek szinte kórusban kiáltották: ,.Az Erzsi is, az Ica is menyasszony!” Megtudtuk, hogy rajtuk kívül még mintegy húsz fiatal szorgoskodik a sz övetkezetben Azt hiszem, kellő felvilágo- I sító és nevelő munkával segí- I teni lehetne a péceli termelő- i szövetkezet gondjain. Hiszen I a kerítéseken még ott van az őszi szervezés jelmondata: ,,A jövő a termelőszövetkezet.” — ] A jövő pedig az ifjúságé. Csömör 62:0 A csömöri Ha'adás Termelő- í szövetkezetben Czitovs-zky Ár- | pád párttitkár, mikor elmond- j tűk neki, hogy a szövetkezet ! fiataljairól szeretnénk írni, ! rögtön megjegyezte, hogy ,,az 1 bizony nehéz lesz”. — Majd csak megbirkózunk vele valahogyan — morfondí­roztunk félhangosan. — Aztán miért volna az olyan nehéz — ■kérdeztük. — Én ugyan keveset értek az újságíráshoz, de azt gondo­lom. hogy ami nincs, arról legalábbis nehéz írni. A köz­ség fiata'jai — közel van a város — bejárnak a gyárakba dolgozni, legfeljebb néhanapi- ján „besegítenek” tagjaink közt levő szüleik munkájába. Bizony a tsz és a község párt­szervezete js sokat töri a fe­jét, hogyan lehetne megnyerni a fiatalok érdeklődését. — Ma már más a mezőgaz­dasági dolgozó sorsa, mint ré­gen. Tagjaink sűrűn látogat­ják a színiházat, mozit, s a községi kultúrházat. Nem kor­látozzuk munkaidejét, bevon­ja-e a családját a munkába, vagy nem, reá bízzuk. Ha tehát valaki becsületesen, jól dolgozik — jut elég szabadidő is. Tavaly .43.20 forintot ért egy munkaegység. Egy tagra az év minden hónapjában átlag 1700—1800 forint jövedelem jutott. Ennél többet (a háztáji juttatásokat is figyelembe véve), azok sem keresnek, akik Csepelre, Angyalföldre. Kőbányára járnak dolgozni. A lebontott régi uradalmi istálló anyagából válogatja ki a tápióbicskei Bene Mihály Tsz KISZ-brigádja a még hasz­nálható téglákat. A kép jobb sarkában Szalöki Irén látható ta nevetve Orvos István, a szövetkezet KlSZ-szervezeté- nek titkára. — Állandó ed­zésben vagyunk, ugyanis építkezünk, sok most a munkánk. Nézzenek körül a tanyánkon, az itt látható épü­leteket részben mi, KISZ-ta- gok építettük. Madaras elvtárssal, a köz­ségi párttitkárral végigjártuk a szövetkezet tanyaközpont­ját. Százférőhelyes sertéshiz­lalda, 12 kutricás sertésüaz- tató, gondozói szoba raktár­ral, a tehénistálló mellett még vakolatlan tejház maga­sodik. Az épületeken látszik, hogy rövid idővel ezelőtt ké­szültek el. — Régi uradalmi istálló volt ez, amit lebontottunk — felelte kérdésünkre a KISZ- titkár. — Sietünk a még fel­használható tégla és fa­anyag kiválogatásával, mert nyakunkon vannak a nö­vényápolás! munkák. Május végére fel akarunk építeni egy 50 férőhelyes tehénistál­lót és még egy 12 férőhelyes sertésfiaztatót. Az idő rövid, de szövetkezetünkben sok a fiatal, és -ilyenkor gyorsan megy a munka. — Mióta tagja a szövetke­zetnek? — kérdeztük a KISZ- titkártól. — Január elsejétől dolgo­zom a tsz-ben és csak né­hány napja vagyok KISZ- titkár, ugyanis most alakult meg a szövetkezetben ,a KISZ- szervezet. Velem együtt éppen tizenketten jöttünk vissza az idén Pestről, vagy más városból a szövetkezetbe dol­gozni. — Megtalálják itt a számí­tásukat? — Én is január óta vagyok szövetkezeti tag — felelte egy mosolygós, fiatal leány. Sza- lóki Irén. — Tavaly Pesten, a Duna Konzervgyárban dol­goztam segédmunkásként. Ha­vonta 1000 forint körüli ösz- szeget kerestem. Lakbérre elköltöttem 200 forintot, csaknem annyiba jött az úti­költség, és a kosztom is bele­került 300 forintba. Hajnal­ban a négyórás vonattal in­dultam és este háromnegyed nyolcra értem haza. Ha hi­szik, ha nem, három-négyszáz forint készpénzem maradt csak egyhavi munkám után. —. A szövetkezetben meny­nyit tud keresni? — JANUAR ÖTA minden hónapban elértem a 20 mun­kaegységet. A 'tervek szerint egy munkaegység 47 forintot ér, vagyis 940 forintot keres­tem havonta. A nyári hóna­pokban 30—40 munkaegysé­get is el tudok érni. Előleg­ként minden hónapban 15 fo­rintot kapunk munkaegység­ként. Apám is a szövetkezet- befOdolg'ozik.' 'ifffíöh vagyok családom és ismerőseim ' kö­rében, nem fárasztom magam a naponta négyórás utazással ■és még többet is keresek. A beszélgetés alatt körül­fogtak bennünket a KISZ- brigád tagjai. Helyeslőén bó­logattak, amikor Szalóki Irén megmagyarázta, hogy miért hagyta oda a fővárosi üzemet és miért jobb neki faluja szövetkezetében dol­gozni. — Rövidesen újabb tagok­kal erősödik szövetkezetünk és KÍSZ-szervezetünk — szűrte le a beszélgetés tanul­ságait Orvos elvtárs. — Fa­lunk fiataljai hozzánk hason­lóan gondolkodnak és tud­ják, hol a helyük. S hogy még előbb rátaláljanak a he­lyes útra, abban mi is segí­tünk. Az oldalt összeállította: Cse- kő Ágoston, Mihók Sándor. Nó- ber László és Tóth György. 7 tavaly február végén lépett be Kőröstetétlenen a Kossuth Tsz-be And­rus József 16,5 hol­das középparaszl. Kezdettől fogva vele dolgozik a közös­ben fia, a tizenki­lenc éves Jóska is. Az apa brigádve­zető, a fia jogatos. — Az volt egyik vágyam, hogy ko­csis lehessek, ha be­lépünk a szövetke­zetbe — mondotta ifjabb Andrus Jó­zsef a minap, ami­kor felkerestük. — A Csillagot, féltve nevelt lovunkat is én hajtom. — Örök életében kocsis akar ma­radni? — kérdeztük meglepődve. — A föld és a pa­raszti munka szere­Ma fogatos, holnap mezőgazdász tetére nevelt engem az apám. Még fiatal vagyok, csak az ősszel kerülök sor alá. Most kocsis va­gyok, fogatos, ahogy újabban mondják. De a munka mellett tanulok is, mert me­zőgazdász akarok lenni. Meglepődésünket látva elmosolyodott s így folytatta: — Amikor az ősz­szel megkezdtük a munkát a közösben, kértem a vezetősé­get, tegyék lehetővé, hogy munkám mel­lett tanulhassak. Es most első éves hall­gatója vagyok a ceg­lédi mezőgazdasági technikumnak. — Nem károsodik anyagilag? — A közgyűlés határozatára én és még egy fiú és egy leány, akiík szintén a mezőgazdasági tech­nikumban tanulnak, hetenként egy nap­ra, amíg iskolában vagyunk, munkaegy­ségtérítést kapunk. Annyi munkaegysé­get írnak a javunk­ra, ! amennyit aznap a brigádunk tagjai teljesítenek. —• Terve, elképze­lése? — Örömmel fo­gadtuk, hogy a ve­zetőség javaslatára a közgyűlés úgy dön­tött: a technikumot el kell ■ végeznünk, s utána szakképzettsé­günknek megfelelő beosztásban kell te­vékenykednünk. Re­mélem, katonaidőm alatt is folytatni tu­dom tanulmányai­mat. S ha végeztem — három év múlva —. tovább tanulok, amíg kezemben nem lesz az agráregye­tem diplomája. — S azután? — Itt akarok ma-­radni a falumban. En is. a velem ta­nuló két társam is. Kell a szakember, no, meg megtaláljuk számításunkat, akár az anyagiakról, akár kulturális vagy egyéb igényekről van is szó. És a te­tettem lányoknál csinosabbakat, dol­gosabbakat még a fővárosban sem le­het találni. Éljen és erősödjék a inunkás-jiaraszl szövetségi! NEGYVENÖT ASSZONY ES LEÁNY . : ........................ .... 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom