Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP P EST MEGY E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAP J A IV. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ARA 50 FILLER I960. MÁJUS 7. SZOMBAT A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa új ülésszakának pén­teki tanácskozására már jó­val a kitűzött időpont előtt megindult a Kremlbe a kép­viselők és a meghívott ven­dégek áradata. A két ház együttes ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg P. Lobanov, a Szövetsé­gi Tanács elnöke. Az első fel­szólaló Z. Szergyuk, a Mold­vai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára volt. Beszédében a töb­bi között szólt azokról a ki­magasló sikerekről, amelye­ket a köztársaság dolgozói értek el az ipar, a mezőgaz­daság fejlesztésében, az élet­színvonal emelésében. Szergyuk szólt az amerikai repülőgép provokációjáról is. A következő felszólaló N. Grecsko, a Szovjetunió mar­calija volt. Grecsko hangsú­lyozta: a szovjet népet felhábo­rítja az amerikai provo­káció. Kijelentette: a pro­vokációs kísérlet kudarc­cal végződött. Az ameri­kai repülőgépet rakéta­fegyverrel első lövésre megsemmisítették. ^Vegyék figyelembe azok, akik provokációs akciókat szerveznek a Szovjetunió el­len — mondotta —, elég rakétánk van minden repülő­gépre és nemcsak repülő­gépekre, hanem mindazokra az esztelenekre, akik betör­nek hazánkba”. T. Uldzsabajev, a Tadzsik Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, ÍV. Bajramov, a Türkmén Szervezetek Központi Taná­csának titkára felszólalásá­ban azokról az eredmények­ről szólt, amelyeket a két köztársaság dolgozói értek el a hétéves terv célkitűzései­nek megvalósításában, a dol­gozók életszínvonalának eme­lésében. Egyöntetűen helyeselték a munkásokat és alkal­mazottakat érintő adók eltörlését. A felszólalók elítélték az amerikai pro­vokációt. V. Ivanova, a moszkvai Vlagyimir Iljics gyár mun­kásnője kijelentette: a dol­gozók űj sikerekkel válaszol­nak a párt és a kormány gon­doskodására. G. Hajdarova képviselőnő az üzbég dolgozók egyetérté­sét tolmácsolta. A. A. Gromiko külügyminiszter beszéde V. Dolgopol, a Nyisznyij Tagil-i városi pártbizottság első titkára után A. A. Gro­miko, a Szovjetunió külügy­minisztere szólalt fel. Beszéde elején arról szólt, hogy a Szovjetunió nemzet­közi tekintélye mindinkább növekszik. A Szovjetunió és szövetségesei sok száz millió békeszerető ember támogatá­sával mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék a bé­két, ne engedjék meg egy új háború kirobbanását, ami a mai körülmények között tra­gikus következményekkel jár­na az egész emberiségre. A Szovjetunió a világ egyik ve­zető hatalma; ezért nem kö­zömbös számára semmi olyan esemény, amely határaitól messze történik. Ha 25 évvel ezelőtt érvényes volt az a té­tel, hogy a világ oszthatatlan, sokkal inkább érvényes nap­jainkban. Ezért a Szovjetunió nem néz­heti tétlenül, hogy hol itt, hol ott lobban fel a világban a háború tüze. Üj háborús tűzfészkeket hoz­nak létre — mindenekelőtt Nyugat-Németországban. A Szovjetunió többször java­solta, hogy kössenek béke- szerződést Németországgal, változtassák Nyugat-Berlint szabad várossá, hogy ez ne váljék új háború tűzfészkévé. A Szovjetunió nagy türelmet tanúsított, azt várta, hogy nyugati szövetségesei megér­tik érvelését Németország helyzetével kapcsolatban. A türelmes magatartást azonban nem lehet a ha­tározatlanság, a gyenge­ség jeleként felfogni — állapította meg Gromiko, s hangsúlyozta: a szovjet kor­mány mindig őszintén fej­(Folytatás a 2. oldalon) HIVATALOS KÖZLEMÉNY A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOKRÓL A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság kor­mánydelegációi a közelmúlt­ban kereskedelmi tárgyalá­sokat folytattak Moszkvában. A tárgyalások baráti lég­körben, a testvéri együttmű­ködés és a kölcsönös segít­ség szellemében zajlottak le, és 1969. május 6-án sikere­sen befejeződtek. E napon aláírták az 1961—65 közötti időszakra szóló Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége és a Magyar Népköz- társaság kölcsönös áruszállí­tásaira vonatkozó hosszúle­járatú megállapodást. Az aláírt hosszúlejáratú megállapodás meghatározza a két baráti ország közötti ke­reskedelem jelentős fejlesz­tését. Az áruk kölcsönös szállí­tásának terjedelme az 1961— 65. évben több mint tizenkét milliárd rubelt tesz ki és hatvan százalékkal haladja meg az előző ötéves terv­időszak áruforgalmának szin­Könyvelőgép a Nagykátai Föld művesszövetkezetben A technika fejlődése ma már az adminisztratív munká­ban is érezteti hatását. A fárasztó összeadást sok helyen vég­zik gépek. Nagyüzemeink némelyikében pedig a könyvelést is gépesítették. A földművesszövetkezetek közül a nagykátai szerzett be elsőnek könyvelőgépet. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója a tavaszi mezőgazdasági munkákról Az elmúlt heti hideg és esős időjárás némileg hátrál­tatta a mezőgazdasági mun­kákat, különösen a vegyszeres gyomirtást és a kapálást. A talajelőkészítő és a vetési munka azonban az esős na-, pok kivételével jő ütemben j haladt, A gépállomások csak- j nem négymillió ncrmálholdnyi i traktor- és m^tormunkát vé-j geztek. Befejeződött a gyenge fej- j lettségű őszi kalászosok fej- í trágyázása. A növényvédő ál­lomások eddig mintegy 53 000 holdon végeztek vegyszeres gyomirtást. A rizs 27 százalé­kát. a szemeskukorica 40 szá­zalékát, a burgonya 73 és a cukorrépa 100 százalékát ve­tették el. A cukorgyárak je­lentése szerint a cukorrépa- vetés 67 százalékát sarabolták meg. A termelőszövetkezetek megkezdték az őszi keverék- takarmányok és a lucerna ka­szálását. A kedvezőtlen időjárás, az e’múlt heti hűvös idő és a ta- laimenfi fagy elsősorban a ki­ültetett paradicsom- és pap­rikapalántákat, helyenként a szőlőt, országszerte pedig a diót és kajszibarackot károsí­totta. A fagyzugos helyeken a gabonafélék és a lucerna le- vélzetét érte kisebb mértékű károsodás. A KOMMUNIZMUS HÍRNÖKEI ÚJABB KÉTMILLIÓVAL NŐTT A MOZILÁTOGATÓK SZÁMA A statisztikusok összegezték a megyékből és városokból érkezett jelentéseket: az év első három hónapjában a ta­valyihoz képest újabb kétmil- lió-százötvenezerrel nőtt a mozilátogatók száma. Január­ban, februárban és március­ban összesen 36 900 000 jegyet váltottak. Elsősorban a fal­vakban nőtt az érdeklődés a filmek iránt, a vidéki kes- kenymozik látogatottsága egy­millióval nőtt a tavalyihoz képest. vonalát. Az 1965-ös évben a két ország közötti árufor­galom megközelítőleg eléri a hárommilliárd rubelt, ami az 1958. évi áruforgalomnak több mint kétszerese. A Szovjetunió, mint koráb­ban is, jelentős mennyiség­ben szállít a Magyar Nép- köztársaságnak nyersanyago­kat, fűtőanyagokat, gépeket, berendezéseket és egyéb, a Magyar Népköztársaság szá­mára fontos árukat. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság új hosszúle­járatú kölcsönös áruszállítá­sokkal kapcsolatos megálla­podásának igen nagy jelentő­sége van a két baráti ország gazdasági kapcsolatainak köl­csönös érdekek alapján való fejlesztésében és megerősíté­sében. A megállapodást a Szovjet­unió kormányának megbí­zásából N. Sz. Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának megbízásából Incze Jenő külkereskedelmi minisz­ter írta alá. H ruscsov elvtárs beszéde a Legfelsőbb Tanács ülésén, az egész világon ha­talmas visszhangot keltett. A szovjet kormány elnöke nem kisebb dolgokról adott számot, mint olyan intézke- dések sorozatáról, amelye­ket méltán nevezhetünk a kommunizmus hírnökeinek. A szovjet nép sikerrel fe­jezte be a szocializmus épí­tését, s biztos alapokon kezdte el a kommunizmus megvalósítását. Az elmúlt esztendő eredményei — amint arról Hruscsov elv­társ beszámolt — igazolták az optimista számításokat, mert minden eddigi évnél gyorsabb volt a szovjet nép­gazdaság fejlődése. Az eredmények még job­bá teszik a mát, még ke­csegtetőbbé a holnapot. Nem véletlen, hanem a szo­cialista társadalmi rendből szükségszerűen következő, hogy a szovjet párt- és kor­mányvezetés megtehette azokat az intézkedéseket, amelyek szinte minden szovjet állampolgárt érinte­nek, s amelyek anyagiak­ban is, időben is hatalmas nyereséget jelentenek szá­mukra, Hiszen fél évszá­zada elképzelhető volt-e egy olyan társadalom, amelynek gazdasági alapját nem a lakosság adója bizto­sítja? Ezt az elképzelhetet­len áimot váltja most való­ra a szovjet államvezetés, amikor lemond a keresetek megadóztatásáról, jelentő­sen emelve ezzel a dolgozók jövedelmét. És elképzelhető volt-e a kapitalizmus igájában az, hogy az emberek csak napi öt-hat órát dolgozzanak — teljes fizetésért. A szovjet nép az 1960-as esztendő vé­gére mindenütt megvalósít­ja a hétórás munkanapot, 1964-ben pedig elkezdik az áttérést a hat-, illetve az ötórás munkanapra. S zédítő távlatok, régi ál­mok megvalósítása, amire csak egyetlen társa­dalom képes. A szocialista társadalom képes csak arra, hogy negyedével, harmadá­val csökkentse a munka­időt, s ugyanakkor a bér maradjon a régi. Sőt, az életszínvonal évről évre rendszeresen emelkedjék. És csak a szocialista társa­dalom képes arra is, hogy húsz esztendőre kidolgozza távlati fejlesztési tervét, a kommunizmus felépítésé­nek ragyogó perspektíváit. Az Egyesült Államokkal folyó békés gazdasági ver­seny alakulását az egész vi­lág figyelemmel kíséri. Hi­szen két társadalmi rend csatázik itt egymással, a legszebb, legnemesebb fegy­verekkel, a munka fegyve­rével. Amelyik győz: az a jobb, az a fejlettebb, mert az ad többet, jobbat a dol­gozó tömegeknek. A ver­seny eddigi alakulása egy pillanatra sem tette kétsé­gessé, ki lesz a győztes. S még inkább szilárdítják ezt a tudatot, még inkább biz­tosítják a mielőbbi győzel­met azok az intézkedések, amelyekről a szovjet kor­mányfő a Legfelsőbb Ta­nács ülésén adott számot. Élő, nagyon is húsbavágó „propaganda“ ez, a legmeg­győzőbb propaganda; maga a szocialista valóság. A té­nyek ereje joggal hökkenti meg a nyugati világ politi­kusait. Nem véletlen, hogy az amerikai s általában a nyugati sajtóban mind több olyan cikk lát napvilágot, amely a békés versenyt már most eldöntöttnek ve­szi — a Szovjetunió javá­ra. Nem véletlen az sem, hogy az egész világon mind nagyobb érdeklődés és ro- konszenv kíséri a dolgozó emberek részéről a szovjet nép munkáját, s mind na­gyobb tisztelet övezi alkotá­sait. Hiszen o szocialista rend, a szovjet nép nemcsak arra volt képes, hogy a vi­lágűrbe küldje üzenetét, ha­nem arra is, hogy itt, a föl­dön kilője a kommunizmus építésének lunyikját, a hét­éves tervet. A Hruscsov-beszéd nyu­gati kommentátorai nem mentesek az elfogult­ságtól. Mégis: a tények előtt kénytelenek meghajol­ni. A tényeket lehet így is, úgy is magyarázni, de attól még csak a magyarázat lesz másmilyen, a tény változat­lan marad. A tények pedig — a kommunizmus hírnö­kei — azt bizonyítják, hogy a szovjet nép biztos léptek­kel halad a kommunizmus építésének útján. s ezt az utat olyan intézkedések jel­zik, amelyek a kapitalista társadalomban csak álmok lehetnek, de amelyek a szo­cializmusban a legkézzel­foghatóbb dologgá válnak, olyan dologgá, amit mi az­zal jelölünk: valóság! M. O. Megalakult a Pest megyei Növényvédelmi Bizottság A Pest megyei Tanács v. b. mezőgazdasági osztályán teg­nap alakult meg ünnepélyes keretek között a megyei nö­vényvédelmi bizottság, dr. Dajka Balázs vb-elnökhelyet- tes — kormánybiztos elnökle­tével. A társadalmi szervezetek ré­széről a növényvédelmi bi­zottság munkájában részt vesznek a KISZ, a Hazafias Népfront, nőtanács és a TIT szervezetei. A növényvédelmi bizottság feladata a inegye növény- védelmi munkálatainak szervezése, irányítása és végrehajtási feltételek biz­tosítása. A növényvédelmi bizottság elhatározta, hogy Pest megye Bács-Kiskun megyét hívja ki növényvédelmi versenyre. A megyék közötti és megyén be­lüli versenyben azt a két, ille­tőleg három legjobb termelő­szövetkezetet jutalmazzák meg, amely a felsorolt alapfel­tételeken túl a legjobb ered­ményt éri el és egy holdra szá­mítva a legjobb és legtöbb fertőzés mentes gyümölcsöt ad át exportra. A versenydíjak odaítéléséről a bizottság javas­lata alapján a kormánybiztos dönt. A gyümölcstermelési versenyben azok a termelőszö­vetkezetek vesznek részt, ame­lyek nagyüzemi gyümölcsössel rendelkeznek és gyümölcsösük egész területével versenyez­nek. Pest és Bács-Kiskun megye termelőszövetkezetei közötti versenyben az első helyezett egy Rapidtox növényvédőgé­pet kap, 37 ezer forint érték­ben. Fehér Aladár Mennyi hőenergiát termei a Nap? Ahhoz, hogy a Nap által egyetlen perc alatt termelt hőmennyiséget a Földön elő­állítsuk, egyszerre kellene elégetnünk a világ összes bá­nyáiban másfél év alatt ter­melt szénmennyiséget. Ennek a mértéktelen hőmennyiség­nek azonban csupán kétezer­milliomod része jut el a Föld- M. Anyák köszöntése Folytatja munkáját a Legfelsőbb Tanács Gromiko: A teljes leszerelés valamennyi ország számára hasznos Az Astra—130 típusú könyvelőgép munkában Bizonytalanul, kissé této­ván kutatták: merre térjenek, hiszen még soha ilyen helyen nem jártak. Megilletődötten néztek a tarka, virágtól szí­nes asztalokra, amelyeket né­kik, ma csak nékik terítettek ünnepélyesre. Köszöntésükre. Űttörők topogtak körülöt­tük, pirosán, az izgalomtól és üde, friss nárciszt tűztek ru­hájukra ___ A z ünnepi beszédet — de­hogy, ez túl rideg szó —. a meleg szívből fakadó, igaz gyermeki szerétéiből eredő kö­szöntőt anyák napjára — va­lamennyi tömegszervezet ne­vében — Somodi Gyula, a me­gyei KISZ-bizottság titkára mondotta. Mindenkit megindí­tó üdvözlete után megindult a beszélgetés a megyei tanács­hoz összehívott sokgyermekes anyák között. Mii is mondoifa fejkendős asszony szomszédjának és min mosolyodtak el ott az asztal­végen? Itt is, ott is a gyere­kekről, az otthonmaradottak­ról beszéltek. Androsics Józsefné Erdő­kertesről nyolc gyermekéről — hét fiáról és egy leányáról mesélt: milyen jó, milyen drága lelkek. Mészáros And­rásáé Felsőgödről, akinek hét gyermeke van, valamennyit dicséri, milyen jó tanulók. Legidősebb fia esztergályos­nak tanul. Amikor néha ér­deklődik utána, nem tud hová lenni a boldogságtól — annyi szépet, jót hall róla. — Körü­lötte mindenki elmosolyodik, amikor arról szól, hogy hús­úéikor nyolc pár cipőt vásá­rolt. S hogyan élnek? Nagyon beosztanak. A hét gyerek mellett két év alatt negyven­ezer forintot fizettek a házuk bővítésére... Faska Pálnénak más gond­jai vannak. Őszre férjhez megy nyolc gyereke kö­zül a legidősebb. Húszéves és már bekötik a fejét. Már az édesanya is beleegyezett, hogy az esküvőt, a hét or­szágra szóló lakodalmat ne templomban tartsák. Rapolder Ferencné, aki Budakeszin él tíz gyermeké­vel és férjével, a tanácsot emlegeti: ha valami baja van, mindig kap segítséget. Az­után kedves kis történetet elevenít fel: nem régen volt a nevenapja és a tíz gyerek sorbanállt előtte, úgy köszön­tötték egyenként. Ő pedig mindegyiknél megpróbálta, de nem sikerült visszatartani a könnyeit. Elsírta magát. A gyerekek nem értették, mi sírnivalója lehet. A legna­gyobb meg is kérdezte, tán nem örül a köszöntésünk­nek? ... És ezen a kis bensőséges,, családias ünnepségen is oly-, kor-olykor a szeméhez emelte', zsebkendőjét egy-egy édes-': anya. Mert a sok munka, aj sok-sok fáradság között olyani jólesett ez az ünneplés, a\ megyei társadalmi szervek i gondoskodása, szerető kö-: szöntés«. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom