Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-29 / 126. szám
m«. MÄJUS 29. VASÁRNAP MST »r Ecvei AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN ffilí2;555SS;S2SS:“S^gKK!S2KK5S5!SHs5RSS5!55!S5S5SSKílSKSSÍSslss;?S5ÍSsEK5 fc,3S?íSÍ jp^t^?fpH3SBHS8In8lral§SSM^-MMSgMggBggnggHBgg5g5M5ágB?8SK85S8jgj5B35j3g85BÍ5SgSBSgSSKiH!MBgtÍMBHW Szokolai Sándorok két anyakoca nevelését vállalták. A kocák — mint látható — néhány nap alatt megszokták új gazdasszonyukat. gendő lesz a kocák, illetve a malacok takarmányozására. — Kiszámítottuk — mondja Császárné búcsúzóul —, hogy három süldőért, amit a feltételek szerint az első fia- lásból át keli adni, többet kapunk. mint amennyibe ez a szép anyakoca került — Az első fialásból 96 süldőt kapunk a háztájiból. A tagok is jól jártak, meg mi is — mondja el véleményét Kovács elvtárs. Az abonyi Lenin Termelő- szövetkezetben gyorsan növelik az anyakocaállományt, de közben nem feledkeznek meg arról, hogy az ország húsellátása érdekében kihasználják a háztáji gazdaság nyújtotta lehetőségeket. Fejlődik a közös állomány, kihasználják a háztáji gazdaság adta lehetőségeket a sertéstenyésztés fejlesztésére az abonyi Lenin Tsz-ben Tavaly tavasszal még mindössze 24 anyakocával rendelkezett az abonyi Lenin Terme Lszövetkezet. Igaz, földjük is kevesebb volt, mint most, de ez sem indokolta a kis létszámú sertésállományt. Hogy egy esztendő alatt milyen eredményt lehet elérni a sertéstenyésztésben, azt példázza a tsz mostani sertésállománya. Kovács Sándor elvtárs, a tsz szakképzett főállattenyésztője nem kérkedéssel, de jogos büszkeséggel vezetett bennünket végig a termelőszövetkezet gazdaságán. Fejlődik a tsz állattenyésztése, de leggyorsabban a sertésállomány. Egy esztendő alatt hetvenre növelték aiz1 anyakocák számát, s ami leginkább dicséretre méltó, maguk nevelte süldőket állítottak tenyésztésbe. — A közeljövőben újabb Ötven anyaicocával növeljük állományunkat. Igaz, ezeket már a TEGI-től kapjuk — tájékoztat bennünket a közeljövő terveiről Kovács elvtárs. Nem sok gazdaság dicsekedhet ilyen szép és gondozott sertésállománnyal, minit az abonyi Lenin. A legutóbbi fialásnál 10,6 volt az átlag. Elhullás szinte nincs és keres ve-fcu fca t va sem találtunk ■— még a 11—12-őt fialó kocák alatt Bem — elmaradt. úgynevezett csökött állatokat. Amikor ezt szóvá- tssszük a főállattenyésető- nek, elmondja, hogy nem volt ez mindig így. Amikor idekerült, jó néhány tag sokallta az anyakocáknak adott abrak mennyiségét. Csak amikor látták ennek eredményét, akkor győződtek meg, hogy a főállattenyésztőnek van igaza, — Az év végére 1200 malacnak: keil lennie a közös gazdaságban. Jövőre már nem lesz olyan gond a süldők hízóba állítása, mint az idén — s ezt olyan hangsúllyal mondja, mint aki biztos a dolgában. Gyorsan fejlődik a tsz közös sertésállománya, de a háztájiban is egyre több anyakocát tartanak a tagok. Kovács elvtárs elmondotta, hogy a tag-, ság sertéstartását messzemenően elősegíti a tsz vezetősége. A Harkányi-féle tanyán, ahol a tagság többsége lakik — külön pásztort fogadtak a háztáji sertések őrzésére. A legelőt a tsz biztosítja. — Megbeszéltük a tagsággal, hogy lehetőleg tartsanak egykét anyakocát és a vezetőség segít a takarmány biztosításában — mondja el a vezetőség véleményét Kovács elv társ a háztáji sertéstartással kapcsolatosan. — Mit jelent ez a segítség? kérdezzük. — Az előbb már említett legelőn kívül a szükséglet szerint adunk aratás után árpát az anyakocát tartó tagoknak. Ősszel, a betakarítás után jócskán kapnak kukoricát is — válaszolja kérdésünkre. A termelőszövetkezet tagsága felismerve a vezetőség szándékát, igénybe vette a kormánynak azt a segítségét, amely szerint állami hitelből, kilónként 16.50 forintos áron vásárolhatnak anyakocának való süldőket. Csupán az a kikötés, hogy az első fialás után három darab negyven kilogrammnál nehezebb süldőt kell átadniok. A rendeletben megállapított feltételek mellett 32 kocasüldőt igényeltek a tagok, illetve ennyivel növelték az amúgy is szép számú kocaállományt. — Azért, hogy a tagság minél jobb kocasüldőkhöz jusson, a termelőszövetkezet megállapodott az Állatforgalmi 2 Juhhodály - két hét alatt ^ Az abonyi Kinizsi Tsz gaz- v, dái a napokban adták át ren- í deltetésének az új, szerfából ^ , épített háromszáz férőhelyes juhhodályt. A hodályt a sző- ^ vetkezet mesteremberei, Hala- ^ si István, Bencsik Pál, Turóczi ^ Móric és mások alig két hét ^ leforgása alatt építették fel. í Rövidesen elkészül a juhász- ^ lakás is, amelyet Komáromi ^ József kőműves tsz-tag veze- á y tésével épít a szövetkezet bri- í y gádja. Az építkezéseket a Ki- ^ nizsi Tsz gazdái saját erejük- ^ bői végzik. í- --------- I Ot rendre arató gép ttolgoiik majd Törteién 2 Törtei termelőszövetkezeti z y községben az idén öt szovjet ^ gyártmányú, rendre-arató gép ^ segíti az aratás nagy munká-| ját. A gépállomás a nemrég £ kapott gépeket június közepe í y táján küldi ki a községbe. '/ _---------------- K«C Ö VES SERTÉSEK Vállalattal, hogy helyben, a termelőszövetkezet állományából válogatunk ki kocasüldőket számukra — mondja Kovács elvtárs. Meglátogattunk két termelőszövetkezeti tagot, akik az állam által nyújtott hitellel vásároltak kocasüldőt. Szokolai Sándor két süldőt állított tenyésztésbe. — Három hete, hogy megkaptuk a kocákat — mondja Szokolai Sándórné.— Takarmányunk van. biztos, hogy jó helyre kerültek az állatok. Császár Béláné egy 101 kilós kocasüldőt vett. Ezenkívül még négy süldője van. — A négy süldőből egyet kocának hagyunk meg, egyet a most nősülő fiamnak adunk, a másik kettőt pedig meghizlaljuk — ismerteti tervüket Császárné. Császáréknál is biztosítva van az anyakocák takarmánya. Úgy mondja a háziasszony, hogy a háztájiból és a közösből származó takarmány ele<l\\\N\\\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\V<\\\\\\\\\\\\VvW^ Hasznos tapasztalatcsere az alsógödi termelőszövetkezetben Az elmúlt napokban a szedi Haladás Termelőszövetkezet vezetői és brigádvezetői, valamint a községi tanács vezetői tapasztalatcserén voltak az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezetben. A látogatásra érkezett vendégeket Török Sándor tsz-elnök és Albert Mihály főagronómus Holdanként 100 mázsa burgonya A valkói Uj Élet Tsz az idén 500 holdön termel burgonyát. A vetéseket káli műtrágyával is megszórták, így minden reményük megvan arra, hogy holdanként — a tervezettel elCegléden folyik a harc a burgonyabogár ellen lentétben — néni 70, hanem 100 mázsa burgonyát takaríthatnak be. A szövetkezet 500 hold burgonyavetésével benevezett az országos, 100 mázsás burgonyatermesztési mozgalomba. Valkó mindig hazája volt a paradicsomnak és általában a kertészeti áruk termelésének. Az idén 35 hold paradicsomot, 90 hold bokorbabot, 40 hold Juliska-babot, 22 hold mákot és 10 hold sárgarépát termesztenek. Ezekből a növényekből, valamint a burgonya terméséből előreláthatólag több mint négymillió forint bevétele lesz a tsz-nek. vezette végig a szövetkezet földjein. A sződdek sok érdekes és hasznos módszert láthattak, noha az alsógödi tsz neon tartozik a nagy gazdaságok sorába. Taglétszáma ' mindösz- sze 163 fő, de a szövetkezeti gazdák munkaszeretete, szorgalma szép eredményeket hozott eddig is. A növénytermelésben hetvenhárman dolgoznak, s kapásnövényeket egyéni művelésre vállalták, az eredményességi jövedelemelosztás elvei szerint. Egy-egy tagra átlagosan három hold kukorica, ezer-ezer négyszögöl paprika és burgonya, 500—500 négyszögöl paradicsom és cukorrépa jutott. A termelőszövetkezet gazdái közül kezdetben többen kételkedtek az eredményességi 1 jövedelemelosztás sikerében, mivel azt eddig nem ismerték; Azóta azonban bebizonyosodott ennek az új jövedelemelosztási módszernek a helyessége. Lényegében ennek tudható be, hogy idejében végeztek a cukorrépa sa- rabolásával és egyelésével, a paprika kiültetésével és befejezéshez közeledik a burgonya kapálása is. A legnagyobb munka, amit az elmúlt hetekben végeztek: 110 hold föld fészektrágyázása volt. A tapasztalatcsere során a látogatók kiszámították, hogy a vállalt munkák elvégzése körülbelül 100—110 napot vesz igénybe, tagonként egy munkaerőt véve alapul. Egy átlagos erővel és ügyességgel dolgozó növénytermelő. a mintegy 160 alap munkaegységet, minimális prémiumot és egyéb munkalehetőségeket figyelembe véve, körülbelül 376 munkaegységet szerezhet az év folyamán. Ennek révén cgy-egy tag éves jövedelme meghaladja a 16 ezer forintot. Ehhez a jövedelemhez hozzá, kell még számítani 4000 forint értékben a háztáji föld hozamát is. S a termelési tervek túlteljesítésével a tagok jövedelme növekedni fog. Az eredményességi jövedelemelosztás előnye a termelőszövetkezetnél kézzelfoghatóan bebizonyosodott. Ezt mutatja például a családtagok ; nagyszámú részvétele a kö- jzös munkában. ! A vendégek az eredményes- jségi jövedelemelosztás probié- j máján kívül még sok hasz- [nos kérdést vitattak meg. A [ sződiek tetszését különösen ! megnyerte az alsógödiek itatá- : sós borjúnevelése, amelynek i előnye közismert. Sok időt ; töltöttek el a látogatók az ■Egyesült Törekvő Tsz öntö- ■zéses zöldség- és virágkerté- •szetében is. : Ennek a kertészetnek a I tervezett jövedelme jóval meghaladja az egymillió forintot. A kertészetben dolgozó tagoknak száz forint bruttó bevétel után írnak jóvá egy munkaegységet, i Az alsógödi tapasztalatcse- I re-látogatás a járási tanács i mezőgazdasági osztályának véleménye szerint is igen hasznos volt. Helyes lenne, ha minél több hasonló cserelátogatás történne a járás és a szomszédos járások termelőszövetkezetei között. A jó munkamódszerek és hasznos tapasztalatok ugyanis elősegítik a kőtös gazdaságok erősödését, eredményeik növelését. Az oldalt összeállították: Csekő Ágoston. Déry Károly, Mihők Sándor Opauszky László és Tcnkely Miklós. A Ceglédi Kossuth Tsz tavaly 35 darab „különös” kocát kapott a Kalocsai Kísérleti Gazdaságtól. A tagok érdeklődve nézegették a Cegléd környékén még nem látott fehér-fekete öves sertéseket. Körösi Gyula, a tsz fömezőgazdásza elmondta, hogy az új fajtának igen jó tulajdonságai vannak: nagyon jó takarmányértékesítö, szapora, viszonylag igénytelen, nagy mennyiségű húst és zsírt ad. A hízók súlya rendszerint eléri a 200 kilogrammot is. A kocák közölt sok volt, amelyik tizennégyet fialt. A kismalacokból még 35 anyakocát nevelnek, a többit pedig meghizlalják vagy továbblenyésztésre adják át. get tárolnak. A nagy forgalom pedig bizonyítja, hogy a termelők élnek is a lehetőséggel, használják a bolt áruját, harcolnak a burgonyabogár ellen. Cegléd központjában található a helybeli földművesszövetkezet nagy látogatottságnak örvendő növényvédőszer boltja. Horváth József boltvezető tájékoztatása szerint naponta 350—400 ember is megfordul a} kis üzletben. Különösen azóta \ nőtt nagyot a forgalom, amió-; ta megjelentek a burgonyabo-; garak. Ennek pedig — sajnos; — már több hete. Cegléd hatalmas kiterjedésű í határában és a környező köz- í ségek földjein nagy területe- j ken termelnek burgonyát. A burgonyabogár jelen tke- ; zése után mind a termelő- ; szövetkezetek, mind a ta* í gok háztáji földjein meg- ; kezdték a gondos védeke- 5 ‘ zést. ; Tarsoly Lászlóné, a Dózsa Né-; pe Termelőszövetkezet tagja \ háztáji burgonyavetéséhez vá- 2 sárolt DDT-port, amikor az; üzletben jártunk. Elmondta,; hogy véleménye szerint keve- \ sebb a bogár, mint az elmúlt ^ évben. Minden reggel leszedik $ a bogarakat, időnként pedig \ DDT-vel is beporozzák a táblá- $ kát. J Védekezik, vagy készül a vé- $ delemre mindenki Cegléd kör- J nyékén, akinek akár csak né- \ hány tő krumplija is van. Az elmúlt évek tapasztala- £ tál azt mutatják, hogy a burgonyabogár kártevése \ ellen lehet védekezni. í A ceglédi növényvédőszer bolt ^ ehhez a védekezéshez alapo- J san feltöltötte raktárát védő- j szerekkel. Mintegy ötezer hold ^ burgonya egész évi védekezé-J séhez elegendő idegbénító mér- í A „IMIINK" i fogatos haszonul két esztendős szépszál legény, István a neve, özvegy- asszony fia. Tíz testvére van. Ö a legidősebb, a családfenntartó. Titokban egy lánynak teszi a szépet — két éve már —, akinek az apja a tavasszal jött a közösbe, tizennégy holddal. Az apa ötven körüli, őszül is, kopaszodik is, igen rátarti. Kemény ember, dolgára büszke. Otthon is az. Aki szemet vet a lányára, annak annyija legyen, amennyi mó- ringot ö ad vele. Garas-fogó volt mindig, értett a szaporításához, a megtartásához is. Most dinnyés a szövetkezetben. Száz holdra nevelt palántát, amiből „olyan dinnye lesz, aminek az íze pergetett méz, a színe meg piros rózsa”. A palánták melegágyai a tehénistálló udvarára kerültek. Május eleje van, melegít a nap. Leszedték hát a takaró hereieket, katonásan egymásra rakták, kötésig érő magasságba. Vigyázva, akkurátusán csinálta, dirigálta ilyenre a dinnyés, mert könnyen törik az üveg, meg a rend is így kívánja. Az udvar elég szűk ahhoz, hogy kocsi forogjon benne. Három-négy lépés az alacsony kerítés, így hát odaállnak a fogatok. Ott adogat jóik át a ládában utazó palántákat. István a negyedik fordulóra érkezik hajnal óta. Csettint a lovaknak, meghúzza a gyeplőt és már benn is áll az udvaron, ahová tilos a lónak a bemenetel. De István siet. Az órájára néz, még mindig örömös-csodálkozás- sal, mert alig tíz napja csatolhatta a csuklójára. Életében az elsőt. Anyja vette a városban, születése napjára. Ajándéknak. Az előlegből jutott neki három ing is, de az kijárt. Lelép a bakról, segít rakodni, s hagyja, hogy a füle mellett elzúgjanak János, a dinnyés szavai, mert megszegte — így mondja az öreg — a rendeletet. Jó félen van már a kocsi, amikor az ag- ronómus motorja be- kaltog az udvarba. A lovak megugranak, a rudas kirúg és megüti a lábát az egymásra sorjázott keretek szélében. Ettől táncolni kezd és... csörömpölés, kiabálás. káromkodás... István a lovakhoz szalad... Csak hallja, hallgatja, hogy. a dinnyés szidja őt, az éretlenségét, a fajtáját, — az egész világot. Mégis megrakják a kocsit. István elindulna, de az öreg eléje áll. — Négyszázötven forint csak az üveg:.. Hallod-e?! Megfizeted a mi kárunkat!... Nem loptuk rá a pénzt.., István nem felel. Mit is mondhatna?... Kihajt az udvarról, ráfordul a diilöúlra. Az órájára néz. Hökkent csodálkozással látja, hogy a szerkezet áll, mert a mutatók merev csápjai öt óra tíz percet jeleznek. Lecsatolja,' rázza, a füléhez emeli. Nem ketyeg. Észre sem vette, hogy a táncoló ló tartóláncához ütődött a csuklója. Belefigyel a mesz- szeségbe és mosolyogni kezd. Á dinnyés, a lány apja szavait hallja: „Megfizeted a kárunkat..." — A kárunkat ■— kimondja hangosan, nevet és füttyent. Az órát újra megnézi, aztán zsebre dugja. Az óra megállt. Az idő azért megy. Este is lesz, akkor pedig Istvánt a dinnyés lánya várja. Elmondja majd neki, hogy milyen kár esett. — Minden kár haszonnal jár. Apád most először mondta ki: a mienk.