Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKt M MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1960. MÁJUS 29. VASÄRNAP v Vw • • • / Mindig együtt a tömegekkel! tíádiir Jtinos cIviürs beszedő a Hazafias IS óp front kongresszusán* A.b Országos Tanács mc ff választása után befejezte munkáját a kongresszus Minden nap: öröm Nem látni olyan képet, ahol ne nevetnének. Hiszen igazuk is van. Miért ne lennének boldogok? Minden napjuk öröm, mindennap hoz valami ^szépet, valami újat, mert ebben az országban minden érlük van. A Hazafias Népfront II. or­szágos kongresszusának tegnap délelőtti ülésén folytatták a ru­tát a beszámolók felett. Első­nek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szólalt fel, akit a kongresszus küldöttei hosszan tartó, ütemes tapssal köszön­töttek. Tisztelt kongresszus! Elv­társak! Barátaim! — kezdte be­szédét. — Mindenekelőtt egy megtisztelő és szívesen vállalt kötelességemnek teszek eleget. Átadom a Hazafias Népfront TI. kongresszusának, a kong­resszus küldötteinek, vala­mennyi részvevőjének, a Ha­zafias Népfrontban tevékeny­kedő párttagoknak és ott ve­lünk együtt küzdő pártonkívüli barátainknak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait. (Nagy taps.) A kongresszus munkája egész népünk életére kihat Elvtársak! Barátaim! Kongresszusunk oly időszak­ban ült össze, amikor a hely­zet fő jellemzője, hogy a fel­szabadult magyar nép a hata­lom és nemzeti függetlenség birtokában, békében él, önma­gának dolgozik, önmaga élvezi termékeny munkájának gyü­mölcseit és sikerrel építi az új, szocialista társadalmi ren­det. A helyzet tehát, amelyben a kongresszus munkáját végzi, örvendetes és kedvező. A kongresszus munkája egész népünk életére kihat, nagy jelentőségű. Ez követke­zik a tanácskozás központi kér­déseiből is. A beszámolók s a felszólalások százféle témát érintettek, de valamennyi, a látszatra a legkisebb jelen­tőségű is ezek közül, szorosan összefügg a ma­gyar nép életét és tevé­kenységét ma átfogó leg­nagyobb kérdésekkel, a szocializmus és a béke ügyével. Valójában itt mindenki azt keresi, hogyan tömöríthetnénk még jobban a haza minden hű fiát, minden alkotó erőt né­pünk boldogulásának, a szocia­lizmus és a béke hasznos szol­gálatára. Ez ma a legnagyobb jelentőségű, egyben legszebb feladat mindannyiunk számára. A Hazafias Népfront ma élő, hatalmas és növekvő erő, nagy tekintéllyel és befolyással rendelkező mozgalom. A Hazafias Népfront ma az egész nemzetet alkotó dolgozó osztályok szövetsége, amelyre mindaddig szükség van, amed­dig az osztályok maguk meg nem szűnnek, ameddig létre nem jön az egységes kommu­nista társadalom. Vessünk egy pillantást a mozgalom múltjára. A nép­front-mozgalom hazánkban történelmünk legválságosabb időszakában, a második világ­háború viharában született, akkor, amikor a Hitler-fasisz- ta horda, a hazaáruló hor- thysta-nyilas banda nemzeti létünket fenyegette. Akkor a történelem parancsára közös frontba kellett tömörülni párt­állásra való tekintet nélkül minden becsületes, hazáját sze­rető magyarnak. Meg is talál­ták egymás kezét az illegali­tásban harcoló kommunista munkástól, a néphez visszata­lált nagy polgári tudós, Szekfü Gyuláig mindazok, akiknek helyt kellett állniok a fasiz­mus szennyes áradatában, a magyar nép becsületéért, a ha­záért. Majd fordult, a történelem kereke, a Szovjetunió felsza­badította népünket a fasizmus igája alól. Akkor ismét a népfront tömörí­tetté a hazafiakat új fel­adatra, arra, hogy épít­sünk újból országot a ro­mok helyén. Ma ismét más a helyzet. Az ország felépült. Ma már a ha­za eddig nem látott felvirá­goztatását, a szocialista Ma­gyarország felépítését szolgál­ja a hazafias erők szövetsége, a népfront. Mint látnivaló, népfront- mozgalmunk alig húszeszten­dős története példázza, a nép­front-mozgalomba tömörült emberek számára az időszerű feladat változik. De nem vál­tozik, állandó kötelezettség marad az, hogy nagy nemzeti feladataink mielőbbi és leg­jobb megoldása végett tömö- rítsük és mozgósítsifk mind­azon honfitársainkat, akik szívükön viselik a nép, a haza sorsát, akik ezért készek dol­gozni, harcolni. Ez a Hazafias Népfront múltja, a jelene, s egyben biztató jövője is. Mindezek tudatában jogosan nevezhetjük a Hazafias Nép­front kongresszusát nagy je­lentőségű tanácskozásnak, amelynek sikert kíván társa­dalmi kérdésekkel foglalkozó és hazáját szerető minden igaz magyar ember. A népfront tevékenységét alapjában meghatározó eszmék a szocializmus eszméi Vezető ereje a munkásosztály forradalmi pártja, részt vesz­nek benne dolgozó népünk leg­nagyobb tömegszervezetei, a magyar társadalom kiemelkedő is legaktívabb pártonkívüli személyiségei. A Hazafias Nép­front a kommunisták és pár- tonkívüliek megvalósult poli­tikai egysége, a munkások, parasztok, értelmiségiek, a dol­gozó kispolgárok átfogó társa­dalmi szövetsége, a szó igaz értelmében a nemzetté vált magyar nép frontja. Szava ezért visszhangot keltő, alkotó tettekre serkent. Évek során sok szó esett ar­ról, mi a Hazafias Népfront jövője. Vajon ez a politikai mozgalom, az ebben megvaló­sult szövetség tartós-e, meny­nyi időre szól? Mindazok, akik ott voltak a Hazafias Nép­front-mozgalom bölcsőjénél, tudják, hogy e mozgalom élet- rekeltő kezdeményezői a kom­munisták voltak. Mindazok, akik kezdettől fogva együtt voltak velünk, kommunisták­kal. a népfront-mozgalom har­caiban, jól tudják, hogy e népi tömörülés számunkra sohasem Elvtársak! Barátaim! Az elnöki és a főtitkári be­számoló jó alapot adott a kongresszusnak az eredményes munkához. Egyetértek Kállai és Ortutay elvtársak beszámo­lóival, a benyújtott működési szabályzat tervezetével. He­lyeslem és elfogadom e beszá­molókat úgy is, mint a párt Központi Bizottságának képvi­selője, úgy is, mint a Hazafias Népfront budapesti értekezle­tének küldötte. (Taps.) Sok jelből megállapítható, hogy az egész kongresszus egyetértéssel fogadta a beszá­molókat. Ez igen jó, mert a jelenlevők egységét fejezi ki De még ennél is tovább me­hetünk. Én magam a kongresz- szus előtt a Hazafias Népfront budapesti értekezletén vettem részt, ahol ugyanez az egység nyilvánult meg. Azok az alap­vető társadalmi kérdések, amelyek a kongresszusi be­számolók tartalmát adták, ké­pezték a Hazafias Népfront kongresszusát megelőző, elő­készítő valamennyi tanácsko­zás fő témáját. Ezért nagyon jó, önmagában nagy politikai győzelem az. hogy a kongresszust megelőző tanácskozásokon részt vett mintegy félmil­lió ember is ugyanezeket a lényeges elvi megállapítá­sokat és célkitűzéseket tel­jes helyesléssel fogadta és szilárd egységben támo­gatta. A Hazafias Népfront-mozga­lom tevékenységét alapjában meghatározó eszmék a szocia­lizmus eszméi. Ámbár nemcsak ebből állanak. Ezen a szilárd elvi alapon létesült a széleskö­rű népi összefogás, amely he­lyes irányba hat és alkotó tet­tekben jut kifejezésre. A párt úgy értékeli, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom jól szolgál­ja szocialista céljainkat, az eszmék általános propagálásá­ban is, az eszme megvalósítá­sát előmozdító gyakorlati tet­tekben is. Jogos az a több ízben el­hangzott megállapítás. hogy 1956 után a Hazafias Népfront­mozgalom újjászületett és új, magasabb, korábban nem is­mert fejlettségi fokot ért el Én itt nem annyira magára erre az örvendetes tényre aka­rok ismét rámutatni, mint in­kább ennek a fejlődésnek egyik alapvető okáról szólni. Meggyőződésem szerint a Ha­zafias Népfront-mozgalom új­jászületése és jelentős fejlődé­se mindenekelőtt arra a kölcsönös bizalom­ra vezethető vissza, amely ezekben az években kiala­kult és hónapról hónapra erősödött a mozgalomban tevékenykedő kommunis­ták és pártonkívüliek kö­zött. Ez a kölcsönös bizalom a mozgalom lelke és ereje. (Taps.) Mindenki, aki a Hazafias Népfront-mozgalom további fejlődését kívánja, az minde­nekelőtt arra törekedjék, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a to­vábbiakban is megtartsuk és még inkább erősítsük. Ez a bi­zalom nem kritikátlan vakhit, hanem olyan kapcsolat, amely (Folytatás a 2. oldalon) A nagykőrösi bölcsődében. Kell-e beszédesebb bizonyság a pufók pofiknál? Hinta-palinta. De hogy baj ne essék, ott vigyáz az óvó í néni a nagykőrösi központi napközi óvodában. (Gábor Viktor felv.) í Szocialista emberhez méltóan dolgozni és élni Tanácskoztak a szocialista munkabrigád mozgalom brigádvezetői A Pest megyei Pártbizott­ság és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának kezdemé­nyezésére szombaton délelőtt tartották a szocialista munka- brigád-mozgalom brigádveze­tőinek első megyei tanácsko­zását. A tanácskozáson részt vettek a nagyobb ipari üze­mek, kereskedelmi vállalatok gazdasági vezetői, illetve szak- szervezeti titkárai is. Király László elvtárs. az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának titkára meg­nyitó beszédében hangsú­lyozta: egyéves múltra te­kinthet vissza a szocialista munkabrigád-mozgalom. A tanácskozás célja az, hogy felmérje ennek az esztendőnek az eredmé­nyeit, segítsen megszün­tetni a hibákat, s hogy a jelenlevők kicseréljék a hasznos tapasztalatokat. Ezután Palotás Károly, az SZMT titkára mondott vita­indító beszédet. Utalt a moz­galom legfontosabb céljára, amelyet így lehet megfogal­mazni: „szocialista ember .módján dolgozni, szocialista emberhez méltóan élni”. Hangsúlyozta: ezt a mozgal­mat az különbözteti meg a munkaverseny egyéb formái­tól — az egyéni, a páros- és a brigádversenytől —. hogy a gazdasági célkitűzések mellett súlyt helyez az emberformálásra, a poli­tikailag és szakmailag képzett közösségi ember­típus kialakítására. Beszédében példákkal il­lusztrálta, milyen eredmé­nyeket értek el már eddig a mozgalomban részt vevő bri­gádok. A termelő munkára vonatkozó vállalások túltelje­sítésében. a munkafegyelem megszilárdításában, a politi­kai, szakmai és általános mű­veltség fokozásában azok a brigádok is sokat léptek előre, amelyek esetleg még nem ér­demelték ki a megtisztelő cí­met. Palotás elvtárs azután azo­kat a hibákat említette, ame­lyek nem általánosak ugyan, s legtöbbjüket könnyen ki is lehet küszöbölni, de ma még fékezik a mozgalom erejét. Ezek közé sorolta azt. hogy egyik-másik üzemben túl sokat markolnak: szinte min­den üzemrészben szerveztek szocialista munkabrigád cí­mért versenyző brigádokat. Méghozzá úgy, hogy azt nem vizsgálták: megvannak-e hoz­zá a szükséges adottságok. Nem helyes az sem, ha a szocialista munkabrigád- mozgalmat elválasztják a szocialista munkaverseny­től s külön értékelik. A verseny értékelésének fó­ruma mindig a legszélesebb nyilvánosságot biztosító ter­melési értekezlet legyen, mert csak így lehet igényelni a dolgozók érdeklődését és tá­maszkodni igazságérzésükre. Érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel, hogyan vegyenek részt a műszakiak a mozga­lomban? A tapasztalatok sze­rint most három eset fordul elő: egyik, amikor sehogysem vesznek részt. A másik, ami­kor komplex-brigádot alakítva, kívülről segítik a szocialista brigádokat. A harmadik eset pedig, amikor a műszakiak is belépnek a brigádba. Az első eset elítélendő. A másik kettő közül mindig azt kell válasz­tani, ami a helyi viszonyok­nak leginkább megfelel. A jutalmazásokat illetően Palotás elvtárs hangsúlyoz­ta: helytelen az a szemlélet, hogy a szocialista brigádokat nem kell anyagilag jutalmaz­ni, mondván, hogy hiszen az szocialista munkabrigád. A párt álláspontja nyílt és vilá­gos az anyagi ösztönzés sze­repét illetően: igenis szükség van az anyagi ju­talmazásra. De a hang­súlyt az erkölcsi megbe­csülésre kell helyezni! Palotás Károly vitaindítója után megkezdődtek a hozzá­szólások. Király László elv­társ a szocialista brigádmoz­galom legnagyobb feladatá­val, az új embertípus kiala­kításának kérdésével foglal­kozva, rámutatott: a mozga­lomban résztvevők akkor Az Abonyi Gépállomás ada­tai szerint nyolcezer hold tar­ló hántására kötöttek szerző­dést az abonyi. a törteli, a kő- röstetétleni és a jászkarajenői tesznek igazán eleget vál­lalt kötelezettségeiknek, ha társaik iránti figyelmességük­kel, szerénységükkel, a tár­sadalmi munkában való ön­kéntes részvételükkel, tiszta magánéletükkel, műveltségük­kel tűnnek ki. A Diósdi Csapágygyár fel­szólalója érdekes példát em­lített a brigád emberformáló erejéről. Elmondotta, hogy egyik messze lakó brigádtár­suk néha elkésett a munkahe­lyéről; tudva, hogy ezzel a brigád összes eredményeit ve­szélyezteti, ki akart lépni a vállalattól. A brigád tagjai nem engedték el, hanem fog­lalkoztak vele. Az eredmény az lett, hogy ma már ponto­san jár munkába. A Dunakeszi Járműjavító képviselője elmondotta, hogy két brigád nyerte el gyáruk­ban a szocialista munkabri­gád címet. A brigádok tagjait a válla­lat vezetősége nemcsak pénzösszeggel jutalmazta, hanem felmentette őket a bélyegzőkártya haszná­latától, s lehetővé teszi, hogy a MEO-tanfolyam el­végzése után maguk el­lenőrizzék saját munkada­rabjaikat. A Csepel Autógyár felszó­lalója hasznos tanácsokat adott az értekezlet résztvevői­nek ahhoz, hogyan vegyék igénybe a műszakiak segít­ségét a szocialista brigádok szakmai' képzettségének foko­zásához. Sajben György, a Pestvidé­ki Gépgyár szocialista bri­gádvezetője brigádjának mun­kamódszeréről, Jakab Gyula, a Dunakeszi Járműjavító szo­cialista brigádvezetője a kol­lektív szellem megteremtésé­ről számolt be a jelenlevők­nek. A tanácskozás Palotás Ká­roly zárszavával ért véget. termelőszövetkezetek. Előre­láthatólag 800 holdon végeznek másodvetést a gépállomáshoz tartozó községek termelőszö­vetkezetei. NYOLCEZER HOLD TARLÓT HÁNTANAK MAJD ABONY KÖRNYÉKÉN napi, sohasem taktikai kérdés volt, hanerri » nagy Lenin tanította szövetségi politika maga, amely egész, nagy törté­nelmi korszakra szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom