Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-28 / 125. szám
Szentendre IV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1960. MÁJUS 28. SZOMBAT. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A jövő mestereiről beszélnek az oktatók Sokszor írtunk már üzemeink dolgozóiról, azoknak munkájáról, de igen ritkán került szó a leendő szakmunkásokról, az ipari tanulókról. Városunkban helyiipari iskola működik, mintegy 140 fiatal leány és. fiú látogatja és tizenegy szakma elsajátítását oktatják. Ebben az évben közülük negyven- ketten tesznek szakmunkás- vizsgát. Ezekről a fiatalokról beszélgettünk el Jenei Jenő elvtárssal, az iskola igazgatójával és pár olyan mesterrel, aki velük foglalkozik. — Iskolánk a megyei ipari iskolák közül egyike a legjobbaknak — mondotta Jenei elvtáre. — Kiválóan el van látva szaktanárokkal, budapesti iskolákban működő szakoktatók járnak ide tanítani. Megelégedésünkre szolgál, hogy iskolánkból kikerülő tanulóinkat munkahelyükön pozitívan értékelik, jól megállják helyüket a tanult szakmákban, nincsen rájuk panasz. De bírálattal kell illetnünk a ktsz-eket. Az a véleményünk, hogy mostohán kezelik a szakmunkás utánpótlást. Azt mondhatnánk: nem törődnek vele. Az érvényben levő rendelkezések szerint a szerződéseket augusztus 25- ig meg kellene kötniök, hogy szeptemberben zavartalanul megindulhasson a munka. Ehelyett augusztus 25 után és szeptemberben végzik el mindezt, így nagyban zavarják tervezésünket, nem beszélve arról, hogy éppen az ő hibájuk, mulasztásuk következtében a későn szerződtetett tanulóknak egy fél évet még tovább kell iskolába járniok. Iskolánk tanulóinak nagy része magánkisiparosnál szerződött. Különös panaszunk nincsen rájuk, bár tudomásunk van róla — minden ellenkezés ellenére is —, hogy egyes magánmesterek az előírtnál hosszabb ideig dolgoztatják tanulóikat. Mindezen keveset változtat az, hogy többet is fizetnek nekik. A tanulóknak biztosítani kell a szabadidőt, meg a tanulási időt. Ennyit mondhatok röviden tanulóinkról, iskoláinkról, de menjenek el az elvtársak és beszéljenek a gyerekek mestereivel, kérdezzék meg őket: hogyan vannak megelégedve tanulóikkal? Megfogadtuk Jenei elvtárs tanácsát, s így jutottunk el először a Szolgáltató Ktsz fodrász-részlegéhez, ahol Czikora Péternét kérdeztük a vezetőség által hozzá beosztott ipari tanulóról. — Hegy jó szakember legyen valakiből — felelte —, a tanítás, nevelés mellett embernek is kell lenni vele. A mesternek, aki egy tanuló-; val foglalkozik, ismernie keli í a gyerek családi és szociá- \ lis körülményeit, törődnie í kell magánéletével. Két éve i osztottak be hozzám egy ta- : nulót. Félárva. Édesanyja: nem él, apja dolgozik, nő- j vére úgyszintén, így hát ha j nincsen nálunk, vagy isko-j Iában, magára marad otthon, j Csendes, jó modorú, udva- í rias fiú, szakmailag igen jól! halad, csak iskolai élőmé- : netelével van baj. Havonta: egyszer-kétszer beszélek az: apjával, s legutóbb például j megállapodtunk abban, hogy j igazolni fogom, mikor ment j el tőlünk, nehogy utána el- ] csavarogjon, mert ez fe meg- j történt már néhányszor. i Emellett gondolunk arra is, hogy minél jobban elsajátítsa a szakmát. Például minden héten két kislány haját 6 mossa, rakja be és fésüli ki, minden fizetség nélkül. A két kislánynak megmondjuk: jöjjenek be minden héten, s a fiú kicsinosítja őket. Ezenkívül, ha kevesebben vannak az üzletben, a Pálfi kartárs gondjaira bízott tanulóval együtt egymás fején gyakorolják például a dauert. Engedje meg, hogy még valamit megjegyezzek. Nagyon jó dolguk van a mostani ipari tanulóknak. Amikor én tanultam, nem volt meghatározott munkaidő. Reggel néha négykor is be kellett mennem és semmit nem fiaettek a többletmunkáért. Nagyobb üzletekbe legfeljebb akkor kerültem, ha magam is beültem, hogy megcsináltassam a hajam. Most pedig az iskola viszi el őket Budapestre, hogy megismerkedhessenek a nagyobb, modern üzletekkel. A Szolgáltató Ktsz után a Vasipari Ktsz-be látogattunk. Itt Laszlovszky Antal és Plesa Sándor beszéltek a tanulókról. — Először is azzal kezdenénk — mondották —, hogy magaviseleti szempontból kifogástalanok, ötös érdemjegyet kaphatnak. Szakmailag már nem mondhatjuk el ezt mindenkiről. Iskolai tanulmányaik általában közepesek. Nálunk esztergályosokat, szerszámkészítőket és motorszerelőket képezünk ki. Szövetkezetünk minden tagja lelkiismeretesen, becsületesen foglalkozik velük. Szüleiknek megmondjuk amikor idehozzák a fiatalokat, hogy jó szakembert akarunk nevelni belőlük, követelünk tőlük, de minden segítséget is megadunk. Törődünk azokkal is, akiknek az általános iskolákban nem Ízlett a tanulás. Van például nálunk egy fiatalember, aki csak hat osztályt végzett, de ügyes kezű, jó szakmunkás válna belőle. Segédmunkásként alkalmazzuk, ugyanakkor rábeszéljük: végezze el levelező úton a nyolc általánost, utána mindent elkövetünk, hogy vizsgát tehessen a szakmából is. A magánkisiparosok közül Borbély János vízvezetékszerelőt kérdeztük meg. — Három tanulóm van — mondotta. — Kettővel igen elégedett vagyok szakmai szempontból, az egyikkel kevésbé. Magatartásuk kifogástalan. Iskolai tanulmányi eredményeik is megfelelőek. Nekem egy kis kémivalóm van az iskolai oktatással kapcsolatban. Tudom, hogy ez talán speciális vízvezetékszerelői probléma, de azért meg kell mondanom. Az iskolában a szakmai rajznál például csavarokat rajzoltatnak, s ugyanakkor tanulóim nehezen tudnak egy derékszöget kialakítani. Azt mondhatná valaki, hogy ez ;sak az én problémám. Igaz, de az is igaz, hogy tanulóim, ha felszabadulnak, nem nálam fognak dolgozni nagyrészben, elkerülnek egy-egy üzembe, s nem szeretnék szégyent vallani velük. öt ember nyilatkozott a leendő szakmunkásokról. Min- denik szíve ügyének tartja, hogy üzemeink, gyáraink, szövetkezeteink jól képzett szakmunkásokat kapjanak. Mindenki törődik velük, embernek nézi őket, s ez úgy hisszük: biztosíték arra, hogy valóban jó mesterek válnak belőlük. — lyl — Étterem, cukrászda, presszó ízlésesen berendezett, kulturált vendéglátó egységet avattak a közelmúltban Visegrádon. Ez a Buda környéki Vendéglátó Vállalathoz tartozó egység méltán szolgálja majd élénkülő idegenforgalmunkat. 2 y Vasárnap kezdődik az ünnepi könyvhét Holnap, május 29-én kéz- } dődik az ünnepi könyvhét. } Ez a minden évben megren- } dezésre kerülő könyvünnep } bemutatja az élő magyar í irodalom legjobb termését, í mellette bőven válogathat- y nak az olvasók a hazai és kiil- í földi klasszikusok, valamint a haladó külföldi irodalom } müvei közül. _ f/ Városunkban is megrende- f zik a könyvhetet. Az érdek- < lődők könyvet vásárolhatnak ?! a könyvesbolton kívül az ál- } lomásnál, a mozi előtt is. } Áprily Lajos Szentendrén f Az ünnepi könyvhét alkalmával június 4-én irodalmi } esDct rendez a járási könyvtár Áprily Lajos költő és } Jancsó Adrienne elöadóművesznö közreműködésével. Áprily Lajos „nagy öregjeink” egyike, az intellektuális $ hangú, modern magyar lírában úgyszólván az egyetlen költő, } aki egész valójával és szeretetével fordul a természet szépsé- j gei felé. } Erdély hegyei között élt, s amikor onnan kijött, „pótló” } vidéket keresett, ahogyan mondani szokta. így telepedett le } a Dunakanyarban, Visegrád alatt egy csendes, patakos, fórrá- } sós völgyben, „hátát” a Nagyvillám-dűlő hegyoldalnak vetve. } Aki szereti a természetet, annak rendkívüli élményt je-} lent megismerkedni az érzékeny lelkű költő érzésvilágával.} örülni áradó örömével, részt venni csendes bánataiban. Része-'} sávé válni ennek az életműnek, amely, ha túlságosan is én-líra,} mégis a kor szülötte, hozzátartozik az élethez, a mi életünk-} höz is. } Szeretettel várjuk az élményt jelentő találkozást az idős} költővel. í __V —r y. H olt ton, BalofyU íácsi, hogy megreformálja városunk időjárását. — Nem akarok ugyan az Országos Meteorológiai Intézet hatáskörébe beleturkálni, mert e nagy múltú intézmény felőlem továbbra is folytathatja izgalmas működését, de elhatároztam, hogy Szentendre területére kiváltom magamnak a meteorológus-ipart s ezután én fogok itt az időjárás terén dirigálni. Elkedvetlenítő tapasztalataim vannak ugyanis abban, hogy ami Pesten történik esőben, szélben, napsütésben és tengerszintre átszámított lég nyomásban, az nálunk nem érvényes. (Ezt persze nem is lehet kívánni.) Mert öcsém, mikor én hajnalban felkattintom a írádiót és hallom, hogy élénk I északi szél fúj s az égbolto- j zat elfátyolozta magát, mint légy öregedő delnő, akkor nádiam a tyúkól mellett süt a nap és déli zefir legyezi a tarkómat. Mikor nekem csendes májusi permet kell a veteményeskertemre, akkor ne riasztgassanak zord zúzmarával. Ezért gondos előtanulmányok után berendeztem a magam külön meteorológiai intézetét, melyben a következő csalhatatlan műszerek találhatók; először a bal lapockám — ahova ötven évvel ezelőtt egy bálban, közvetlenül azután, hogy levertem a petróleumlámpát a kocsmai nagyteremben, egy hegyeset szúrt valamelyik haragosom — egy nappal előbb csikarásszerü fájdalmakkal jelzi a szeles időt. Másodszor: a jobb váltam — amit egy vigyázatlan olasz baka keresztüllőtt 1917- ben — két nappal megelőzve fogfájós kínokkal figyelmeztet déli légáramlásra. Harmadszor: a bal térdem kibi- csaklása és kattogása zivatart hoz. Negyedszer: beszereztem egy leveli békát, ami ugyan semmire sem jó, de hadd mászkáljon a befőttes üvegben. Majd: kiások egy ásónyomot s ha a giliszták északkelet felé csúsznak, eső lesz, ha délnyugat felé, akkor is eső lesz és ha keletnek, akkor pláne eső lesz. Továbbá: ha a váci gyorsvonat úgy csattog, mintha a kertem végében nyargalna, biztosan eső lesz. Végezetül: ha a vendégek igen hangosan nyüzsögnek és hemzsegnek a Békében, akkor magas a légnyomás, de ha történetesen a rendőrjárőr bekukkant az ajtón, akkor a légnyomás csökken. Legvégül: ha Bunyó néni a kelttésztája nyúlós masszáját — omit éppen dagaszt — a Bunyó bácsihoz vágja, mert a disznók lelegelték a paradicsomot, akkor idegbizsergető szirokkó dühöng. Ezek a műszerek, öcsém, tévedhetetlenek, nem úgy, mint holmi hőmérők meg barométerek, amelyeket pápaszemes tudósok igazgatnak, akik logaritmussal számolják ki az időt, nem tyúkszem- szaggatással és macskamosakodással. Meg azután úgy kell jósolni, hogy mindenki meg legyen elégedve, mert a Du- na-parti rózsásoknak napfény kell, ha leszedték az üvegház ablakait, a pomázi téesznek hosszú eső, a strandolóknak pörkölő meleg, a kirándulóknak csak langy fuvallat, hogy izzadt homlokukat hűsítgesse. Ki tud ennyi kívánságnak eleget tenni? Egyedül én. öcsém, mert én mindenkinek azt jósolom, amit a szíve óhajt, tengerszintre való átszámítás nélkül. — Mi lesz hát a vasárnapi j időjóslás, Balogh bácsi? — Várjon, előbb még meg-: hallgatom a rádiót két óra-’: kor, akkor pontosan megmon- \ dóm magának, de figyelmez-l tetem, hogy holnap ne ká- \ romkodjék, mert akkor ziva- \ tar lesz. Jó példa Szorgalmasan dolgoznak a papírgyári KISZ-tagok. Ebben az esztendőben vas- és hulladékgyűjtéssel több mint tizenkilencezer forintot kerestek. Az üzem vezetősége most y rendelkezésükre bocsátotta a ^portával szemben levő felvo- } nulási épületet. Kultúrterem- } mé alakítják át. Lesz benne } egy nagyobb terem beépített } színpaddal előadások és } tánc részére, egy klubszoba, } falra erősített olvasólámpákkal, és külön helyiség a foto- } szakkör részére. ^ A tizenkilencezer forintból \ magnetofont, rádiót vásárol- 5 nak, szeretnének venni egy J keskenyfilm-vetítőgépet is. fSzó van arról, hogy az üzem ; vezetőségének támogatásával ! szerzik be a többi berende! zést. • \ Az átalakítási munkálatokat í is maguk a fiatalok végzik. ■ Augusztus 20-án szeretnék ! avatni. Biztosak vagyunk ben- :ne, hogy így lesz, mert min- : den KISZ-tag dolgozik érte és az üzem vezetősége is megad minden támogatást Közérdekű felhívás! GYALOGOSOK, FIGYELEM : Minden gyalogosnak tudnia kell, hogy az úttest a gépjárműveké, a járda a gyalogosoké. Ahol nincs járda, ott közvetlenül az úttest szélen kell haladni a forgalommal szemben. Az úttesten áthaladni a legnagyobb körültekintéssel szabad úgy, hogy a járműforgalmat ne akadályozzuk. Ne bízzuk életünket a gépjármű fékjére, mert az elromolhat. Legnagyobb kincsünk a gyermek, vigyázzunk rájuk! Ne engedjük gyermekeinket az úttesten játszani, mert ez az életükbe kerülhet. Hat évesnél fiatalabb gyermek felügyelet nélkül főútvonalakon nem közlekedhet, mert a szülők felelősek a gyermek biztonságáért. KERÉKPÁROSOK, FIGYELEM: Kerékpárral a gyalogjárdán közlekedni veszélyes és ezért szigorúan tilos. Az úttesten egymás mellett kerékpározni nem szabad, mert ezzel testi épségedet és a közúti forgalmat veszélyezteted! Kivilágítatlan kerékpárral balesetet okozhatsz. LOVASKOCSI HAJTOK. FIGYELEM: Lovaskocsival ne az úttest közepén közlekedjünk, hanem az úttest szélén. A lovakat őrizetlenül hagyni még rövid időre sem szabad. A kocsi rakományát úgy kell elhelyezni, hogy a kiálló részek ne az úttest közepe felé legyenek elhelyezve, mert ez veszélyezteti a közlekedésben részt vevők testi épségét. Kanyarodásnál minden esetben jól láthatóan jelezni kell, hogy merre kanyarodunk, de nem szabad az egyenesen haladó jármű elé fordulni. Csikót csak a jobb oldalon haladó ló mellé szabad kötni. Szürkülettől napkeltéig a lovaskocsi bal oldalára jól láthatóan egy fehér fényű lámpát kell elhelyezni, mert a kivilágítatlan lovaskorsi már sok súlyom balesetet okozott. Pest megyei Rendőrfökapitányság Közlekedésrendészeti Osztály \ A TANÁCSI VÁLLALATOK második ötéves tervjavaslatait tárgyalta meg május 23-án a városi tanács ipari és műszaki állandó bizottsága. A vállalatok által előterjesztett tervjavaslatokat jóváhagyólag tudomásul vette, majd az év hátralevő bizottsági üléseinek programjáról tárgyalt,