Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

"Wítrtop I960. MÁJUS 28. SZOMBAT Megkezdte tanácskozását a Hazafias Népfront II. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ta a kommunistákat a nép­front-mozgalomból. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy a párt csak végezze az országépítés nehéz feladatát, a népfront majd „ellenőrzi” és „bírálja“ tevékenységét, mint valamiféle „ellenzéki párt”. Napjainkban a népfront már leküzdötte mindeze­ket a nézeteket, s élő, eleven tömegmozgalom­má vált, mert részt vál­lalt az előttünk álló fel­adatok megoldásából, s munkájában töretlenül ér­vényesül a Magyar Szo­cialista Munkáspárt ve­zető szerepe. A párt és a népfront között helyreállt a helyes, jó vi­szony. Ennek alapjai a követ­kezők: 1. A népfront azokat a célo­kat igyekszik megvalósítani, amelyeket a párt tűz ki az egész nép elé. 2. A párt javaslatait a nép­front keretéten a kommunis­ták és pértonkívüliek együtte­sen megvitatják. E viták hoz­zájárulnak az össznépi felada­tok kijelöléséhez. 3. A népfront szervei segí­tik mozgósítani a tömegeket az ilymódon kialakított fel­adatok végrehajtására; segíte­nek szervezni őket a szo­cialista építőmunka gyorsítá­sára. 4. A népfront-bizottságok — a tömegek véleményére és ja­vaslataira támaszkodva — a szocialista építés fontos kér­déseinek megoldására hívhat­ják fel a párt és állami szer­vek, valamint a közvélemény figyelmét. — Az ellenforradalom leve­rése óta egyre fokozódó mér­tékben érvényesülnek a nép­front-mozgalomban ezek a he­lyes elvek, s ezért az utolsó három évben a Hazafias Nép­front tevékenységében nagy fellendülés következett be. Amennyiben e történelmi tapasztalatokat helyesen érvé­nyesítjük munkánkban, kérdéseiről szóljanak sa­ját koruk embereihez. Az utóbbi években nem egy mai életünkkel foglalkozó iro­dalmi mű aratott megérde­melt sikert. Az eredmények­kel azonban mégsem lehe­tünk megelégedve. íróink, művészeink egy része még nem érti a szocializmusért folytatott harc lényegét, ezért az általuk megrajzolt figurák nem a mai munkás, paraszt vagy értelmiségi típusát kel­tik életre. Irodalmunkban és művészetünkben gyakran hiányzik még a mai élet de­rűs, vonzó és lelkesítő moz­zanatainak megfelelő ábrázo­lása is. — A szocializmus építésének meggyorsításában nagy szere­pe és felelőssége van a hazáját és népét szerető értelmiségnek — folytatta Kállai Gyula és hangsúlyozta, hogy a szocia­lista társadalmi rendszer — miként ezt a Szovjetunió nagy­szerű tudományos eredményei is bizonyítják — összehasonlít­hatatlanul jobb feltételeket te­remt az alkotó munka számá­ra, mint a kapitalizmus. A szocializmusban az ér­telmiség saját népét szol­gálja, s ez megsokszorozza tehetségét. Hazánkban is minden út meg­nyílt az értelmiség alkotó te­vékenysége előtt. A népgazda­ság valamennyi ágában állan­dóan növekszik az értelmisé­giek aránya és ennek megfele­lően növekszik a társadalmi megbecsülésük is. Ha a végzett munka oldaláról nézzük a kér­dést, nyugodtan kijelenthet­jük, hogy van már szocialista értelmiségünk. A magyar ér­telmiség a munkában össze­forrt a munkásosztállyal, a dolgozó néppel és annak test­véri szövetségese lett. Az eljövendő idők dolga, hogy ezt a szövetséget az értelmiség világnézeti fej­lődésével még szorosabbra kovácsoljuk, s a marxiz­mus—leninizmus közös vi­lágnézeti alapján meg- bonthatatlanná tegyük. Kállai Gyula a továbbiak­ban az osztályharc problémái­ról beszélt. A szocialista tár­sadalom építése osztályharc­ban folyik — ez a történelmi fejlődés objektív törvénye. Mi­vel azonban hazánkban a nép hatalma, a proletárdiktatúra végleges győzelmet aratott, az osztályharc módszerei ma má­sak, mint abban az időben, amikor azt még az ereje tel­jében levő burzsoázia ellen vívtuk. — Foglalkoznunk kell a volt uralkodó osztályok egykori tagjaival is. de nálunk az osz­tályharc főfrontját már nem ez jelenti. Az osztályharc homlok­terébe a szocialista ipar szervezésének cs tovább­fejlesztésének. a mezőgaz­daság sRo-ialista átszerve­zésének és megszilárdítá­sának, a szocialista kul­túra terjesztésének, a tö­megek szocialista nevelé­sének kérdései kerültek. Most a munkásosztály törté­nelmi fejlődése, az egységes szocialista paraszti osztály kialakítása és a szocialista értelmiség erőteljesebb fejlesz­tése a feladat. — Az osztályharc másik igen fontos területe hazánk­ban az ideológiai, kulturális és erkölcsi élet. Most a fő tüzet a burzsoá ideológia maradványai ellen kell irá­nyítani. Ezzel kapcsolatban Kállai Gyula bírálta azt az embe­rekben meglévő régi szem­léletet, hogy a társadalomtól szeretnének többet kérni és kapni, mint amennyit ők nyújtanák neki. Az előadó ezután az ifjú­ság nevelésének fontosságát hangsúlyozva, kijelentette: a magyar ifjúság gondolkodá­sában, politikai és társa­dalmi magatartásában nagy fejlődés mutatkozik. Ifjúságunk túlnyomó több­sége józancletű, munkás, dolgos ifjúság, akire bát­ran számíthat népünk a nehezebb feladatok meg­oldásában is. Az eredményekben döntő sze­repe a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek van. Az a mun­ka, melyet a Kommunista If­júsági Szövetség építőtábo­rai a Hanságban, Tokajban, Badacsonyban és az ország más területein végeztek, az a tény, hogy a KISZ védnök­séget vállalt a Dunai Mász­ás Cementmű építése felett, előremutató példa valameny- nyiünk számára a társadalmi tevékenység kibontakoztatá­sához. A fiatalok egy részének gondolkodásában azonban ér­vényesül még a burzsoá indi­vidualizmus, a léha erkölcsök, a munkakerülés, a könnyű életre törekvés szemlélete. A nevelésben a szülőknek, az is­kolának és a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek egysé­ges elveket kell követni. Az ifjúság szocialista nevelésé­nek megjavításában fontos feladatunk a KISZ szervezeti és politikai befolyásának szé­lesítése az ifjúság soraiban. Ebben a munkában nagy fel­adatok hárulnak a társadalom valamennyi szervezetére és így a Hazafias Népfrontra is. A népfront különösöen ered­ményes nevelőmunkát fejthet ki a fiatalok között falun, ahol még a Kommunista If­júsági Szövetség szervezetei gyengébbek, mint a városok­ban. Kállai Gyula a továbbiak­ban összefoglalta a szocialista forradalom megvalósításában 15 év alatt elért eredménye­ket, befejezésül pedig beszélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Kállai Gyula nagy tetszéssel fogadott beszéde után Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra terjesztette a kongresszus elé a főtitkári beszámolót. Ortutay Gyula beszéde a Hazafias Népfront to­vábbra is a magyar dol­gozó nép fegyvere lesz a szocialista társadalmi rend felépítéséért és a béke biz­tosításáért folytatott harc­ban. — Megítélésünk szerint ha­súnk gazdasági, politikai és kulturális helyzete kedvező — folytatta Kállai Gyula. — Szo­cialista építőmunkánk újra nagy lendülettel halad előre. Hároméves tervünket jóval a határidő előtt teljesítjük és eredeti céljait túlszárnyaljuk, így magasabb szintről kezdhe­tünk második ötéyes tervünk végrehajtásához. A szocializmus alapjait a második ötéves terv idején le­rakjuk a mezőgazdaságban is. S amint az eddigi eredmé­nyek mutatják, e feladatot a második ötéves terv első fe­lében megoldhatjuk, meg­gyorsítva ezzel további fejlő­désünket. Biztató képet mutat hazánk kulturális élete is. A színhá­zakban és a mozikban csak­nem mindig telt ház van. A tömegek kulturális igényei emelkedését tanúsítja, hogy 1959-ben az ország minden lakosára 45 forint értékű könyvvásárlás jutott. Míg a kiskereskedelmi forgalom 1958-hoz képest II százalékkal, a vegyes iparcikkek forgalma 15 százalékkal, addig a könyv­kereskedelmi forgalom kö­zel 19 százalékkal emel­kedett. Iskolai oktatásunk rendsze­rét az eddigi eredmények után most tovább tökéletesít­jük, megteremtjük és megszi­lárdítjuk az iskola és a ter­melés kapcsolatait. Minden iskolában bevezetjük a poli­technikai képzést. Reformter­veinket, melyek egész oktatási rendszerünket átfogják, a kö­zeljövőben megvitatásra az ország nyilvánossága elé tár­juk. Az irodalomban és művé­szetben is a határozott for­dulat jeleit tapasztaljuk, íróink és művészeink egyre inkább érzik a szük­ségességét annak, hogy alkotásaikban saját koruk Ortutay Gyula bevezetőben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az elnökség nevé­ben köszönetét mondott a nép­front sok tízezer munkásának, akik lelkes munkájukkal hoz­zájárultak a népfront-mozga­lom eredményeihez, majd a népfront új korszakáról be­szélt. A párt és a kormány által megteremtett egészséges politikai légkörben 1957 októ­berében ült össze a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, amelynek az volt a feladata, hogy kijelölje a népfront-moz­galom általános irányelveit, meghatározza munkáját. — Az 1957-es országos ta­nácsülés után újjászerveztük a megyei, járási, városi és köz­ségi bizottságainkat — mon­dotta Ortutay Gyula. — A bi­zottság összetétele megjavult; az országban 3441 bizottság kezdett dolgozni, körülbelül 130 000 taggal. E százharminc- ezer népfront-bizottsági taghoz csatlakozott körülbelül 250 000 olyan ember, aki örömest vál­lalt és végzett munkát a közös­ség érdekében. A bizottsági ta­gok és az aktivisták csaknem négyszázezres tömegének tár­sadalmi ereje jelentős politikai tényezőnek bizonyul: képes arra, hogy tevékeny munkára hívja az országban az embe­rek javát. Dicséret illeti a népfront megyei titkárságait és já­rási titkárait, akik azok­ban az időkben önfeláldozó munkát végeztek. Elsősorban nekik köszönhető, hogy késedelem nélkül megin­dult a népfront-mozgalom fej­lődése. Ortutay Gyula ezután a népfront-mozgalom eredmé­nyeit ismertette. Részletesen szólt az 1958 őszén lezajlott országgyűlési és tanácsválasz­tásokról. A választások után széles­körű együttműködés alakult ki a népfront-bizottságok, va­lamint az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok között. Az új képviselők is, a nép­front-bizottságok is szorgal­mazták, hogy a megválasz­tottak és választóik között bensőségessé fejlődjenek a kapcsolatok, s így friss, ele­ven pezsgés támadt mindenütt. Nem volt olyan kis falu, ahol az elmúlt két évben szá­zával ne jöttek volna az em­berek politikai gyűlésekre. Ha a népfront munkastílu­sáról beszélünk, szólnunk kell a társadalmi munkáról is. Merőben új viszonylatok ala­kulnak ki egy-egy helység la­kossága és a közös erőfeszí­téssel emelt új alkotás kö­zött. Az ilyen alkotás már minden ízében megtestesíti a szocialista társadalmi tulaj­don fogalmát. A Hazafias Népfront köz­ségpolitikai tevékenységének eredményeit ismertette ez­után Ortutay Gyula. Az országos tanács titkársága a következőkben jelölte meg a népfront-bizottságok község- fejlesztési feladatait: segítsék a tervek elkészíté­sét, a községfejlesztési hozzájárulás mértékének kialakítását, s a társadal­mi munka szervezését a terv végrehajtására, el­lenőrzésére. A népfront-bizottságok rendkívül sokat tehetnek azért, hogy a második öt­éves terv a jó hazafiak igazi, bensőséges ügyévé váljék. Ez a munka a terv irányelvednek ismertetésével és vitájával kezdődik és a minél jobb megvalósítás érdekében vég­zett társadalmi munkával ér­heti el csúcspontját. Ortutay Gyula ezután rész­letesen méltatta a népfront­bizottságoknak a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­téséért végzett munkáját. — Számos bizottság elnöke elsőnek lépett be a szövetke­zetbe, s ma már a bizottsági tagok nagy része termelőszö­vetkezeti tag. Népfront-bi­zottságaink a tanácsokkal, a TIT-tel egyetértésben olyan előadásokat szerveztek, ame­lyeken a szövetkezeti gazdál­kodás alapvető elemeire ok­tatták az új tagokat; segítet­ték a közös munka megkez­dését; társadalmi munkát szerveztek különböző épüle­tek, istállók emelésére. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának kezdeményezésére a megyei és járási titkárságok mellett műszaki csoportok alakultak. Országosan körülbelül öt­száz szakember kétszáz kilométer termelőszövet­kezeti bekötőút tervét ké­szítette el, társadalmi munkában. Ortutay Gyula ezután az elmúlt három évben kiemel­kedő munkát végzett nép­front-bizottságokról szólt. A megyei bizottságok közül a szolnokit, a békésit, a borsodit, a Vas és Pest megyeit emelte ki. A városok közül elsőnek a nagykanizsai, majd a debre­ceni és a miskolci bizottságot dicsérte. — A népfront-mozgalom eddigi eredményeit a kezdet jó lépéseinek tekintjük — mondotta. — Azt mutatják, hogy túl vagyunk a kezdet nehézségein, egyre nagyobb feladatot tudunk vállalni és teljesíteni: ott leszünk a szo­cializmus építésének minden feladatánál és bízunk abban, hogy a mi munkánk is részes lesz, hogy hazánkban miha­marabb megvalósul a szocia­lizmus. Újjáválasztott népfront-bi­zottságaink kedvező körül­mények között láthatnak munkájukhoz. Ennek fő irá­nyát megszabta a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozata, a második ötéves terv előirány­zatainak megvalósítása. Bi­zottságaink tevékenységét hassa át az a tudat, hogy munkájuk által tovább széle­sedik és erősödik a párt kö­rül kialakult egyakaratú. szi­lárd tábor, s a jó népfront- munka száz és százezreket nevel szocialista emberré. Ortutay Gyula beszédét többször szakította félbe a taps. Ezután Szalai József. Szabolcs megyei küldött elő­terjesztette a Hazafias Nép­front-mozgalom új működési szabályzatát, majd szünet kö­vetkezett. Az ebédszünet után meg­kezdődött az első napirendi pont vitája. mat nap I960, május 28, szombat, Emil napja. A Nap kél 3.54, nyugszik 19.20 órakor. A Hold kél 6.24, nyugszik 21.41 órakor. Várható időjárás ma estig: a nappali felmelegedés kissé fokozódik, éjszaka azon­ban erősebb lehűlés vár­ható. Kisebb felhőátvonulá­sok, néhány helyen záporeső, zivatar, mérséklődő szél. A PEDAGÖGUSNAP al­kalmából találkozót rendez június 4-én Ócsán a dabasi járás nevelői részére o, járási tanács, valamint a pedagó­gusszakszervezet járási bi­zottsága. A találkozón Szabó Sándor, a megyei tanács el­nökhelyettese üdvözli a neve­lőket, s itt osztják ki a rend­kívüli jutalmakat is. — HANGLEMEZPARÁ­DÉT rendez ma este 6 órakor a könyvesbolt a nagykőrösi művelődési ház színházter­mében. — A DABASI JÁRÁSI képzőművészeti szakkör ké­peiből rendezett vándorkiál­lítás vasárnap délelőtt tíz órakor nyílik meg a gyűli művelődési házban. — MEGVENDÉGELIK a gyermekeket vasárnap a nyársapáti Kossuth Tsz tag­jai. A majális előkészítésé­ben részt vesz a nőtanács és a KISZ-szervezet is. — GYÄL KÖZSÉG minden tanácstagja megtartotta be­számolóját választóinak az elmúlt héten. — HÉT ÚJÍTÓJÁT küldte fel a Budapesti Ipari Vásár­ra a nagykőrösi DÁV. Az újítók eddigi javaslataikkal sok ezer forintot takarítottak meg már a vállalatnak. — MEGYEI TANÁCSTA­GOK fogadóórája: Báthory Ferenc ma este 8 órakor Márianosztrán tart fogadó­órát. — DÁNIEL KORNÉL fes­tőművész önálló kiállítása szombaton délután öt óra­kor nyílik meg a váci kul- túrházban. A közönség a művész 22 olajfestményével, 2 akmrelljével és 20 grafi­kájával ismerkedhet meg. KÉSZÜLNEK GÖDÖLLŐN a megyei népi táncegyütte­sek vasárnapi fesztiváljára. Most betonozzák a zenekar helyét, s rendbehozzák az ezerötszáz személyes néző­teret is. A Váci Vendéglátó­ipari Vállalat szintén készül az eseményre: 50 hektó (16 500 pohár) sört, 5000 pár virslit, 5000 szendvicset áru­sítanak majd, ebédet pedig 1000 személyre főznek. Érde­mes megemlíteni egy néhány éven belül megvalósuló ter­vet is: az ötszáz négyzetmé­teres színpadhoz a mai ezer­ötszáz férőhelyes helyett öt­ezer személyt befogadó néző­teret akarnak építeni. — DUNABOGDÁNYBAN csütörtökön tárgyalták meg az I-es számú kőbánya, a termelőszövetkezet és a köz­ségi tanács által közösen lét­rehozandó kultúrház felépí­tésének lehetőségeit. — IVÓVÍZ- ÉS CSATOR­NÁZÁSI társaság ala­kult az elmúlt napokban Gödöllőn. A társulatba — amely rövidesen megkezdi munkáját — eddig 783-an léptek be. A tervek kivitele­zése során újabb 1200 csa­lád jut jó ivóvízhez a köz­ségben. — A SUGÁR KATA FO­TÓMŰVÉSZ műveiből ren­dezett emlékkiállítás május 28-án, szombaton délben nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezetőt Ma­jor Máté, a Magyar Építő­művészek Szövetségének el­nöke mond. — A PEST MEGYEI PE­TŐFI SZÍNPAD pénteki mű­sora: a Vitézek és hősök cí­mű drámát Dányban, a.Sport és szerelem című zenés víg­játékot Táborfalván, a Ta­más bátya kunyhója című színművet pedig Rádon mu­tatják be. — TELEVÍZIÓS KÉSZÜ­LÉKET ajándékozott a vác- hartyáni kultúrháznak a váci művelődési otthon. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 18.15: Budapesti Ipari vásár 1960. Helyszíni közvetítés. 19.13: TV-híradó. 19.30: Riportműsor. 19.50: Táncoljunk! A Máday— ifi. Nagy-együttes játszik, Va­das Zsuzsa és Korda György énekel. 20.40: Reginald Rose: Vihar a Sycamore utcában. TV-játék. Minden eszközt igénybe kell venni a közúti balesetek számának csökkentésére Földvári László miniszterhelyettes sajtótájékoztatója Pénteken délelőtt az Or­szágház épületében Földvári László közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes tájé­koztatta a sajtót a közúti bal­esetek megelőzésére tervezett intézkedésekről. Elmondotta a miniszterhe­lyettes, hogy a közúti balesetek száma az elmúlt év második fe­lében aggasztóan megsza­porodott és a balesetek ebben az évben még gya­koribbak lettek. Ennek okát helytelen volna csu­pán a járművek számá­nak emelkedésében ke­resni. Ez év január 1-én a gép­kocsik száma csaknem há­romszorosa, a motorkerékpá­roké pedig több mint tizen- kilencszerese — együtt az összes gépjárműveké majd­nem nyolcszorosa — az 1938. évi állománynak. Ugyanebben az időben nőtt a balesetek száma is. 1960-ban az év első négy hónapjában csak Buda­pesten 1245 baleset történt. 460-nal, vagyis 58 százalékkal több, mint tavaly. Vidéken az első négy hónap baleseti hely­zetképe megyénként nem egyenletes. Az egész ország­ban május 1-ig közúti baleset miatt 121 ember halt meg és 901 súlyosan, 800 könnyebben sérült meg. A balesetek elszaporodása természetesen nem hazai sa­játosság. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokban évente 40 000 a halálos áldozatok száma. Földvári László miniszter- helyettes elmondotta, hogy a balesetek 95 százalékát az emberben rejlő szub­jektív okok, a felelőtlen­ség, a gondatlanság, a vi­gyázatlanság, az ittasság, a szabályok semmibe ve- vése okozza. Jellemző, hogy a balesetek legnagyobb része jó időben és jó útviszonyok között tör­ténik, amikor a vezető óva­tossága lanyhul és önbizalma növekszik. Ilyen lélektani tényezőre vezethető vissza az is, hogy igen sok baleset következik be, amikor a jár­mű a városi forgalomból az országúira, illetve az or­szágúiról a városi forgalomba kerül át és az óvatossági kö­vetelmények megváltoznak. Sok balesetet okoz a lovas­kocsik és a kerékpárok sza­bálytalan kivilágítása, vala mint az is, hogy a vezetők f fényszóróval elvakítják r szembejövő gépkocsi sofőr­jét. Elmondotta végül a mini ~ terhelyettes, hogy az állami és társadalmi szervek teljes erővel har­cot indítottak a balesetek visszaszorításáért. — Ezek az intézkedések bi­zonyára javítani fognak a helyzeten, de végleges megol­dás csak a teljes társadalmi összefogástól várható — fe­jezte be előadását Földvári László miniszterhelyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom