Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-25 / 122. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM. 122. SZÄM 1960. MÄJUS 25. SZERDA Tanév vége a KfSZ politikai oktatásban A Kinizsi modellező szakkörében A Kinizsi Sportotthon mo­dellező körének piciny műhe­lyébe alig talál el a látogató. Eldugott, szűk kis műhely lel­kes gazdái méltán megérde­melnének egy nagyobb, alkal­masabb helyiséget, nemcsak az eddigi versenyeken el­ért eredményeikért, de azért is, hogy többen férjenek, hogy többen hódolhassanak a hajó- és repülő-modellezés rendkívül szép és érdekes munkájának. Ifjú Szarvas György és Horváth Lajos nagy munkában vannak. Sok-sok csiszolásba kerül, mire elkészül a mo­dern, tengeri utasszállító hajó Mindketten önállóan dolgoznak már, de azért a bonyolul­tabb feladatoknál mindig nagyon jól jön az oktató, Szé­kelyhídi József segítsége (Foto: Dobos) Egy-két észrevétel Okos dolog lenne létrehozni egy boltot, vagy a piactéren olyan állandó jellegű standot létesíteni, alhol a tsz-ek termé­nyeiket hoznák forgalomba. Városunk lakói itt beszerezhet­nék háziállataik számára az eleséget. Korpát, kukoricada­rát, szemes takarmányt. Ilyen bolt volt Nagykőrösön, és hogy már évek óta nincs, annak csak azok örülnek, akik a pia­con fekete áron hozzák forga­lomba ezeket az árukat. Békés tfacfufájihi kodás, számolgatás és megfon­tolás után, az utolsók között belépett mégis. S a legutóbbi beszélgetésünkkor már arról számolt be Dénes bácsi, hogy őt mintha „kicserélték” volna. — Nehezen mentem be a kórházba. Pedig de jól tettem! Ha meggondolom, nem is csináltak olyan nagyon sokat velem. De hogy milyen kosz- tot adtak!... Némelyik ételt még nem is hallottam. De a gyomrom megjavult. Az asz- szony először zörgött — mo­solyog —, mert újra kellett neki főzni tanulni... Mert hogy nem lehet ám akármit ennem! — húzza ki magát. Igaz, hogy így mán szóda­bikarbóna se kell. — Nehezen ment be a kór­házba? — nézek rá. — Én tu­dok valamit, ahová még ne­hezebben ment be ... ■— Hát igen ■— hajtja le a fejét. — DeMt eddig jó. A többit meg az osztozáskor majd meglátjuk. Fáma szabadtéri színpad deszsapc,,.- lózata máris tönkrement, ja­vításra szorult. Évekkel megrö­vidítette élettartamát, hogy egész télen esett rá az eső és a hó. Néhány ember pár órai munkával felszedhette és fe­dett helyre szállíthatta volna ősszel. Hogy most szóváteszem, talán még nem „eső után kö­pönyeg”, hiszen ha most ta­vasz van is, lesz még ősz, és akkor jó lesz menteni, ami még menthető. Városunk útjain egyre több jármű szaladgál. Ha nem akar­juk, hogy a járművek számá­val egyenes arányban növe­kedjen a balesetek száma, ak­kor éppen ideje azon gondol­kodni, hogyan szélesíthetnénk a volt Biczó-patika és a Deák tér közötti útszakaszt. A jár­da és az úttest között ezen a részen tekintélyes szintkülönb­ség van. Annak idején, ami­kor ezt az útszakaszt megépí­tették, elég egyszerűen úgy ol­dották meg az esővíz elvezeté­sét, hogy az úttest mindkét ol­dalát csatornázták. Ezek a ki- gödrösödött téglájú csatornák lehetetlenné teszik, hogy a ke­rékpárosok letérve helyet ad­janak a mellettük igazán csak centiméternyire elsuhanó te­herautóknak. ★ Mindenki tudja, hogy a desz­ka nehezen beszerezhető,' érté­kes építőanyag. Vajon ki a fe­lelős azért, hogy a cifrakerti Befejeződött az 1959/60. évi KISZ politikai oktatás. A politikai körökben megtar­tották a zárókonferenciákat, a propagandisták megbeszél­ték a tapasztalatokat. Ves­sünk egy pillantást az ok­tatási év munkájára! Hét helyen működött po­litikai kör a városban. A hét kör hallgatóinak kezdő létszáma 160 fő volt. Igaz ugyan, hogy eb­ből néhányan lemarad­tak, de az állandóan járó tagok lelkiismeretesen vé­gezték munkájukat. A politikai körök vezetőinek egybehangzó véleménye sze­rint a szemináriumok min­denütt elevenek, érdekesek voltak. Különösen jól mű­ködött a politikai kör a föld­művesszövetkezetnél, a láda­gyárban, és a városi területi alapszervnél. Az oktatás eredményes for­mája volt ebben az évben is az ifjúsági akadémia. Itt 350—500 körül mozgott a részvevők száma. Az okta­tás fő formája az előadás volt. Az egyes előadások ér­dekes témájúak voltak (Tech­nika és társadalom, Az ipar és mezőgazdaság feladatai az elkövetkező időben, Ki ne­vezheti magát művelt ember­nek?). Külön meg kell említeni azt, hogy a kongresszusi anyag tárgyalásakor mindenütt meg­élénkült az oktatás. A fiata­lokat érdekelték a kongresz- szuson történtek. Ez abból is-rleBiérhetö, ' hogy azoknak az össze jöveteleknek a- baffe, gutó-hHitáúmá. áflol äFftöngi- resszus anyagát dolgozták Eel, lényegesen nagyobb volt, mint a többié. Persze az oktatási évben sok probléma is felmerült. így nagy gondot okozott az is, hogy kevés propa­gandista állt a végreha j­tó bizottság rendelkezé­sére. Ők azonban jól dol­goztak. Külön ki kell emelni Halasi János, Ró­zsás László, Tihanyi La­jos. Torma Pál és Voj- tek János elvtársak mun­káját. Az oktatási év lezárásává előkerültek az oktatás mód­szerbeli és egyéb hibái. A po­litikai kör vezetők rámutatta! arra. hogy az évről évre meginduló szemináriumot anyagának egymásra kelle­ne épülnie. így a hallgatót minden évben magasabb fo­kon képezhetnék tovább ma­gukat. Ezenkívül nagyon hiány­zik az, hogy az oktatás­ban részvevők nem kap­nak igazolást, írásos do­kumentumot vagy emlék­lapot arról, hogy elvé­geztek egy tanfolyamot, szemináriumot. Pedig ez részben emlék lenne, részben pedig munkájuk elismerését jelentené. Összefoglalva kimondhat­juk, hogy az oktatási év a; idén is eredményes volt. A hallgatók sok új ismerettel gazdagodtak és így sokkal jobban tájékozódnak a gaz­dasági, politikai kérdésekben, mint azelőtt. Kenyérgyár, bútorgyár létesül városunkban a második ötéves tervben A városi tanács irányítása alá tartozó ipari vállalatok második ötéves tervükben je­lentősen növelik a termelésü­ket, a minőség fokozására is törekszenek. Ennek céljából részletesen kidolgozták az öt­éves terv minden évét a ter­melés, anyagszükséglet, lét­szám tekintetében. Külön gonddal készítették el a mű­szaki intézkedési tervüket, amelynek legfontosabb célja a minőség javítása. A Faáru és Dohányzócikk- gyártó Vállalat az ötéves terv végére több mint kétszáz főt foglalkoztató bútorgyárrá fej­lődik. Főleg a „Nagykőrös” el­nevezésű három-ajtós és kom­binált szekrényeket gyártja. Ezenkívül kárpitozott bútoro­kat gyárt majd modem kivi­teliben. Az üzemet hozzávetőleg há­rommillió forintos népgazda­sági beruházással korszerűsítik és látják el faipari megmun­káló gépekkel. Szociális be­ruházásként üzemi konyha, fürdő, mosdó, ebédlő, kul­túrterem megépítése szerepel a tervben. A sütőipari vállalat tervé­ben közel négymillió forintos költséggel egy hatvan mázsa kapacitású, négy sütőteres kenyérgyár létesítése szerepel, mint legfontosabb tétel. Ez­zel biztosított lesz a zavar­talan tarmelés és minden bi­zonnyal megszűnnek a mi­nőséggel kapcsolatos — ma igen gyakori — kifogások. A kenyérgyár megépítése az 1964—65. évben történik. A vállalat tervében szere­pel a sütemények nagy vá­lasztékának bevezetése is. A tervek magvalósításához ter­mészetesen jó pékek is kel­lenek. Erre is gondol a válla­lat a szakmai továbbképzéssel és a szakkáderek kiválogatá­sával. A szikvízgyártó vállalat az üdítő italok választékát bő­víti. Különösen az ízletes gyümölcsszörpökből készült, egészségre jótékonyan hátó üdítő italokat gyártja. Üze­mét korszerűsíti, a szállítást meggyorsítja. A jégellátás za­vartalanságának biztosításiára egy Úií jéggyárat építenek. A várható kereskedelmi igények felfutását is megoldanák az új jéggyárral. Tanácsi iparunk a második ötéves tervben igen sokré­tűen elégíti ki a lakosság igényét. — Szokonya — Az ipari tanulók fodrászversenye A Kinizsi Sportkör nagy­termét zsúfolásig megtöltötték a fodrászverseny után érdek­lődők. Nemcsak a nők, hanem a férfiak is kíváncsi szemmel nézték a megye legügyesebb 25 nőifodrászipari-tanuló ver­senyzőjének munkáját Negy- >|phnyöíé .perc állt rendelke­zésre,' hogy nappali, illetve es­télyi frizurát készítsenek a be­mutató közönségének szeme előtt. A bíráló bizottságnak igen nehéz dolga volt, hogy kivá­lassza a sok szép, átlagon jó­val felüli frizura közül a leg­sikerültebbeket. Az elért leg­jobb pontszám 84 volt; a leg­gyengébb is 59 pontot szer­zett. Nagykőrös két verseny­zőt indított. Rab Teréz II. éves tanuló platinaszőke haj­ból estélyi frizurát, Kicsi Ju­dit szintén II. éves pedig nap­pali hajviseletet készített. Nem kerültek az első öt nyer­tes közé, bár munkájuk dicsé­retet érdemel. A néző szemével megálla­pítható volt, hogy, g .yprgepí/r zők ismerik a legmodernebb hajformákat. A kevés hul­lám, az összedolgozott sima vonalak jellemezték a feje­ket. A verseny elbírálása után csalódást okozott, hogy csak az erősen preparált hajakból készült frizurák kaptak he­lyezést. Véletlenül sem került nappali hajviselet és termé­szetes színű haj az első öt legjobb közé. A szemnek való­ban káprázatos volt a csil­lámporral, hajékekkel díszí­tett haj, de mint estélyi fri­zura, kevéssé szolgálta a nagy- közönség gyakorlati érdekét. A jövőben a nappali hajfor­mák művészi versenyét tart­sák szem előtt a verseny ve­zetői. A dolgozó nők között ma még több a természetes hajszínű, tehát ezek részére a gyakorlatban is használható, szép, tartós frizurák bemuta­tásával és értékelésével szol­gálja majd egy következő fodrászverseny a dolgozó nők érdekeit. Mezősiné SPORT Pattan a húrozott ütő, röppen a labda és a margitszigeti tenisz- stadion vörös salakján mintegy hatezer ember ünnepli a kopasz Ádámot, mert az egyik olasz já­tékost végre sikerült megvernie. Suhan városunkban a pesti busz a sporttelep mellett és belőle ki­tekintve látjuk, hogy a simára hengerelt vörös salakon három­négy már idősebb orvos pocakját is több-kevesebb megerőltetéssel mozdítva erre-arra kergeti csalá­dostul a hófehér labdát. Közben az ifjú, erőtől duzzadó olasz Pietrangeli szerényen, apnál 'magabiztosabban aratja le a tap-v sokat és sikereket itt és külföl-; dön egyaránt. Hát hol vannak a magyar fiata-J lók — vetődik fel bennünk ön- ; kénteleníti is a kérdés —, akik $ kivegyék az öregek kezéből azí ütőt és felvegyék sikerrel a har-; cot a fiatal külföldi versenyzők-; kel? Menyivel különbek az olasz, í norvég, chilei fiatalok, hogy már/ évek óta alig álljuk meg velük; szemben a helyünket? Hol van a; magyar teniszutánpótlás? $ Valóban elgondolkoztató. hogy $ miig a sport majdnem minden J ágában az élvonalban vagyunk,; addig emberöltők kellenek, mígí egy világviszonylatban is szere- / pet játszó Kehrling, Asbóth, Kör-í möczi felbukkan a magyar tepisz-; életben? $ / Miért pont, az öregek teniszez-; nek? __ tűnődünk. Nem elég. / hogy államunk tömegsportnak; nyilvánítsa a teniszt, nem elég,; hogy pártunk, tanácsi szerveink í megbecsüléssel legyenek azok J iránt, akik ebben az irányban; munkálkodnak, még el kell fog-; lalnia ennek a szép, látványos és í öreg korban is testet frissítő ; sportnak azt a helyet a tömegek-; nél, ami megilleti. A Szovjetunió-J ban és Kínában egyre inkább tért 5 hódít, kiváló eredményekről hal-; lünk. de Magyarországon még; mindig ,,úri” sportnak tekintik.; A Kinizsi sportkör tenisz-szak- J osztályának most indul egv ifjú-! sági tanfolyama, ahol a 8—14 éves; fiatalok ismerhetik meg ennek a; sportnak a szépségét. A Magyar Teniszszövetség ke-! resi a magvar ifhíság körében a! tenisztehetségeket, akik hivatva lesznek majd átvenni a staféta­botot az öregektől. Akik tehetséget, hajlamot érez­nek magukban, jelentkezzenek május 30-ig a Kinizsiben Székely­hídi sporttársnál, aki elirányítja őket jövendő oktatójukhoz- Re­méljük. hogy így a fiatalok szé­les rétegeinek bevonásával sike­rül megtalálnunk az új, élvonal­beli tenisztehetségeket, akiket esélyekkel engedhetünk majd harcba. Dr. Ruttner Béla, a Kinizsi teniszszakosztály vezetője EDDIG MINDEN JÓ... B. D. bácsi régi ismerősöm. Sokszor megvitattuk már vele az élet folyását pro és kontra. Idősebb ember, kissé meg­csontosodott elvekkel. Egyike volt azoknak, akik nagyon ne­hezen szánták rá magukat, hogy az új életforma, a szö­vetkezés útjára lépjenek. Hogyne, hiszen mindene az a kis főd volt. Olyannyira, hogy annak a kis „fődnek” műve­lésében, ápolgatásában az egészsége is megrokkant. Ami nem is nagy csoda, hiszen ha az ember egész életén keresz­tül szalonnán, kenyéren él, este szalonnán pirított leb­bencset hör pöl, előbb-utóbb kap egy kis gyomorsavtúlten- gést, jelen esetben súlyosab­bat: gyomorfekélyt, Orvoshoz [nem ment, mert az pénzbe • kerül, s különösen pénzbe lie- i rül a kórház, amit — érezte ! ő azt jól — nem fog elkerül- \ ni. Kínlódott hát és szedte a i szódabikarbónát. \ Egy fél éve azonban nagyot fordult a sorsa. Sok gondol­— A RÁKÓCZI TERMELŐ­SZÖVETKEZET felhívja azok­nak a tagjainak a figyelmét, akiktől trágyát vásárolt a kö­zös gazdaság, hogy az érte járó pénzért legkésőbb június 10-ig jelentkezzenek a szövetkezet központjában. — HAVONTA 180 EZER FORINTOT forgalmaz a Sza­badság Tsz pesti standja. A kis elárusítóhelyen úgyszól­ván mindent árulnak. A csir­ke, a zöldség, a madáreleség, és a háztáji termények éppúgy megtalálhatók, mint a zöld­borsó és a cseresznye. Különö- ^ sen nagy volt a forgalom az el- ^múlt hét péntekjén, amikor ^ csak csirkéből elkelt 32 ezer ^ forint értékű. \ — MÁJUS VÉGÉN fejező­7 4dik be a tanítás az általános is- ^ kólák levelező tagozatán. A J dolgozók a vizsgára való felké­szülés céljából tanulmányi sza­badságot kapnak. Még nem fe- ^ jeződött be a jelentkezés, már- is nagy az érdeklődés a kö- ^ vetkező év megkezdése iránt. \ — MEGKEZDŐDÖTT a zöld­^ borsószezon a konzervgyárban. Az első. még nem jelentős té­rtéit, mindössze három mázsát £ hétfőn Tiszajenőn vásárolták ji! fel. E hét folyamán nagyobb ^ tételekben már a helyi terme­lőszövetkezetek is jelentkeznek \ az első borsószállítmányokkal. í — MINDEN MUNKAEGY­SÉGRE, amit január 1-töl má- Sjus 1-ig teljesítettek, tíz forint (előleget fizetett ki tagjainak a 'Szabadság Termelőszövetkezet. ((Legtöbb előleget a tsz gépko- ícsivezetö.je kapott A kiosztott ; előleg összességében megha­ladja a négyszázezer forintot. Körösi apróságok A játékbolt kivilágított ki­rakata előtt a minap este há­rom nagy gyerek, bordó egyen­sapkás ipari tanuló álldogált. Nagy érdeklődéssel szemlélték, tanulmányozták az ügyes kis játékokat. Figyelmüket — szemmel láthatóan — az alu­mínium elemekből készült egé­szen modern játék; a. rakéta kilövő kötötte le. Hallani kel­lett volna a három kamaszt, amint egy negyedórán át a ki­csiknek való játékszer előnyei­ről és hátrányairól vitatkoztak. — Én egy kis motorral mű­ködtetném — így az egyik. — A csudát, csak egy jó erős rugót ‘kéne rászerelni és tíz méterre is elrepítené azt a piros rakétát... — vélekedett a másik. Hiába, nagy gyerekek ők, akik a kicsinyeiknek való játé­kokat a nagyok, a mesterjelöl­tek, s ki tudja, talán az újítók szemével nézik már! ★ Közeledik a vizsgák idősza­ka. Sőt a gimnázium érettségi­ző diákjai már túl is vannak az írásbelin. Ilyenkor mind­annyian a diákkal érzünk egyet, jóllehet azért, mert eszünkbe jut az az „izgulós” korszak, amikor még mi is számadásra készülődtünk ta­nulmányainkból A tanárem­ber munkája eszünkbe sem jut. Ö valahogy úgy áll előt­tünk, mint a tudományok számvevője, akinek a vizsgá­kon a legkevesebb dolga van. Milyen téves elgondolás! Egyik este egy ismerős ta­nárházaspár lépett be a Weiss- féle cukrászdába, Nagy sietve felhörpintették a frissítő feke­tét, s máris igyekeztek volna tovább, ha egy-két szóra meg nem állítom őket. — Ezernégyszáz oldal javí­tásra váró dolgozat parancsol­ja ezt a sietséget — világosí­tottak fel. — Ezernégyszáz oldal! Ez] még egy jó regényből is sok! i — Az oldalak száma s a vele \ való munka sok ugyan, de i megéri! Ilyenkor méri le az i ember, mennyit gyümölcsözött [ munkája. — a —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom