Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-25 / 122. szám
II. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM • A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1960. MÁJUS 25. SZERDA Pillanatkép — gyermeknapra i (Kalotay Gábor felvétele) Készül Monor hároméves művelődési terve A községi pedagógus párt- alapszervezet összeállította Monor hároméves művelődési tervét, melyet a községi párt v. b. a napokban tárgyalt meg. A v. b. határozatai alapján a tervet átdolgozzák, kiegészítik, majd ismét végrehajtó bizottság elé kerül, s csak ez után hozzák nyilvánosságra. A tervezet bevezetőben foglalkozik a község jellemzésével, helyi adottságaival, s megállapítja: — Ezek az adatok felhívják figyelmünket két nagyon fontos és megoldandó problémára: a parasztsággal, valamint az elég nagy számot kitevő bejáró munkásokkal való foglalkozásra. Többségük még magán hordja a kispolgári, kistulajdonosi eszméket, ugyanakkor — s talán e kettő között összefüggés is van — ezeknek az embereknek a művelődési lehetősége jóval rosszabb. A művelődési tervnek feladata tehát ezt a problémát megoldani, illetve megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel ezeket meg lehet oldani. A tervezet kimondja, hogy j a párt művelődési irányelveinek szellemében az álla- J mi és társadalmi élet min- j den területén az eszmei befolyás legyen a művelődés- ügy irányításának fő módja. A továbbiakban a tervezet foglalkozik az ismeretterjesztés, az öntevékeny művészeti munka, a sajtó, a könyvtár, a múzeum, filmszínház feladataival, az általános iskolák oktató-nevelőmunkájával, a gimnáziummal és a sporttal kapcsolatos feladatokkal. UTCAI PILLANAT Oszlik a nép a monori pia- J eon. A gombai autóbusz is elment már. A ruházati boltban csak egy-két vevő válogat az áruk között. A bolt vezetője megáll az ajtóban és kitekint. A látottak meghökkentik. A piacról jövők itthagyták névjegyüket. Eldobott papir- s egyéb hulladék éktelenkedik szerte a járdán, a fűben és az autóbuszmegállónál. A tisztaság fél egészség. Ezt vallja Elek Gyula otthon és munkahelyén. A Hazafias Népfront-bizottságban a nagyobb család, a falu tisztaságáért küzd, mert a tiszta utca nemcsak a szemnek kellemes, de megóvja az otthont, s a munkahelyet a piszoktól. Elek elvtárs csak egy pillanatig nézett csodálkozva körül, aztán vette a seprűt és rendet teremtett. Sz. I). MOZIMŰSOR MONOR. Május 25: Vörös tinta. Május 27—29: Emberi sors. Május 30—június í: Horgász a pácban. Matiné május 29-én: Jégkirálynő. GYÖMRÖ. Május 25: Szent Péter esernyője. Május 28—29: Családi ékszerek. Május 31—június 1: A szél. Matiné május 29-én: Gitáros lány. A hústermelés biztosítása Népi ellenőrök a termelőszövetkezetekben Népi ellenőrök vizsgálták a járás területéin, hogyan hajtják végre a termelőszövetkezetekben a kormánynak a közös állattenyésztésre és a takarmányellátásra vonatkozó rendelkezését. A népi ellenőrök a járási mezőgazdasági osztályon megállapították, hogy a termelőszövetkezetekben a tervezett állatállomány biztosítva van, sőt, megvan a lehetősége egyes mutatószámok növelésének. Az állatlétszám növelését lehetővé teszi az is, hogy néhány termelő- szövetkezetben (Káva, Kénye) takarmányfelesleg mutatkozik. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek állatvásárlási hitelt nyújt az állam. A közös állattartás egyik nagy problémája az állatok közös elhelyezése. A tervezett férőhelyek elkészítése esetén is csak az állatállomány 90—95 százalékának közös elhelyezését tudják biztosítani. A vizsgálat során két termelőszövetkezetet látogattak meg: a pilisi Hunyadi és a péteri Rákóczi termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezetekben fejlett az állattartás. A pilisi Hunyadiban viszonylag nagyobb az állatsűrűség, mint a Péteri Rákócziban. Különösen jelentős a sertésállomány Pilisen. Felmérve a helyi adottságokat, úgy találták, hogy mindkét termelőszövetkezetben megvan a lehetőség az anyakocaállomány növelésére, saját szaporulatból. Ezért a redukált szántóra számítva, százholdasként három anyakocát állítanak be szaporításra. Megállapítást nyert, hogy a pilisi Hunyadi Termelőszövetkezetben nem használják ki a gazdaságos hústermelés lehetőségeit. Bár szépszámú kocaállományuk van, azt mindössze egyszeri fiaztatásra térvezték be. Az egyszeri fiaz- tatás mellett is elég alacsony fialási átlagot terveztek. Feltehető, hogy elkerülte a figyelmüket az az igen jól bevált zootechnikai eljárás, hogy a kocákat egy ivarzás időszakában — mely 2—3 napig tart — kétszer, illetve háromszor búgassák. Tudvalevő dolog, hogy az ivarzá- si folyamat során képződött petesejteknek csak egy része termékenyül meg egyszeri búgatáskor. A kocaállomány jobb kihasználását eredményezi a Péteri Rákóczi Termelő- szövetkezetben tervezett kétszeri fiaztatás. Az alomszám a zootechnikai eljárások megvalósítása mellett itt is növelhető. Ennél a termelőszövetkezetnél is, szakszerű takarmányozás mellett, a kétévenkénti ötszöri fiaz- tatást el lehetne érni. Pilisen egy 1300 férőhelyes baromfiólat, Péteriben pedig száz-száz férőhelyes tehén- és sertésistállókat építenek. Az építkezések jó ütemben haladnak és május végéig befejezik az egyik ötven férőhelyes szerfás istálló építését. A megnövekedett húsellátási igény köt el ess égszer űen írja elő a termelőszövetkezeteknek a minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű hús termelését. Ezért Pilisen 99 mázsa marha-, 212 mázsa sertés- és 10,4 mázsa baromfihús termelését és átadását tervezték. Péteriben közel kétmillió forint értékű hús előállítása a tervezet. Szöcs Dénes Yecsési hírek amelyet Úriban rendeztek meg május 22-én vasárnap, igen jól, színvonalasan. 9800 forint pénzjutalomban részesítették a legjobban szereplő önkéntes tűzoltó-csapatokat. Eredmények: kocsifecsken- dő-szerelésben 1. Kénye, 2. Gomba, 3. Tápiósüly; 400-as I motorfecskendő-szerelésben 1. ■ Üllő, 2. Pilis, 3. Monor; lajt- fecskendő-szerelésben 1. Vasad, 2. Vecsés A. G„ 3. Nyáregyháza Tsz; mozdonyfecs- kendö-szerelésben 1. Maglód, 2. Úri. A községi tanács 1960. évben a következőket vette be községfejlesztési tervébe: hidegaszfaltjárda építése a Vöröshadsereg úton (100 ezer forint értékben). Villanyihálózati tervek elkészítése a község villannyal még el nem látott területére (20 ezer forint). Halmi-telepen óvoda vásárlása (160 ezer forint). Sportpályaépítésre 30 ezer, székek beszerzésére a kultúrotlhonnak 1550 forintot szavaztak meg. Halmi-telepen a villanyhálózatot bővítik 100 ezer forintból. A felsőtelepi óvoda bővítése 223 ezer forintba kerül. Orvosi rendelőre és .lakás- vételre 100 ezer forintot szánnak. A községi tanács tárgyalt az ivóvíz-szükséglet kielégítése érdekében. Tervbe vették 65 km-es csatornahálózat építését. A községi tanács kéri, hogy a lakosság a legmesszebbmenőkig segítse őket ebben a törekvésben. Minden házba bevezetik a éizet. A vízvezeték A lányok kocsifecskendőszerelési versenyében elsők a vasadiak, másodikak az úriak lettek. Ifjúságiak közül: 1. pilisiek, 2. üllőiek, 3. sülyiek. Az üzemiek versenyében a Monori Kertimag Vállalat tűzoltói bizonyultak a legjobbnak. A 32 éves Úri önkéntes Tűzoltó Egyesület mint házigazda, jól vizsgázott. A 700 főnyi vendégsereg jól szórakozott, s jól sikerült az esti tűzoltóbál is. hozzájárulás 1000 forinttól 3500 forintig terjed a lakott területtől függően. Ezt az ösz- szeget 20 év alatt kell részletekben befizetni. * A vecsési nőíanács iskolánként 200 forintot ajánlott fe! a gyermeknap alkalmából a könyvtárak kiegészítésére. ¥ A legutóbbi tanácsülésen felvetődött a szennyvízgyűjtővel kapcsolatos probléma. A községi tanács kérte a pestlőrinci tanácsot, hogy nyújtson segítséget ennek a szennyvízgyűjtőnek ípesszüntetés.é- héz, mert ez egészségtelenné teszi Vecsés levegőjét. Kalotay Ralázs Tolvaj (igányasszonyokat ítélt el a bíróság Kanalas Mária és társa Ve- csésre mentek főzőkamalat árulni. Házról házra jártak, s így kerültek el Bitt Már- tonné házához. Bittné nem volt otthon, elment bevásárolni. Fél óra rmúlva, mikor hazaért, észrevette, hogy a reggel összeszedett szennyes ruhából sok hiányzik. A szomszédoktól kérdezősködve megtudta, hogy cigányasszonyok jártak az utcában. A rendőrség közben elfogta Kanalas Máriát és társát. Megtalálták náluk a Bittné- től lopott holmit is. Kanalas Mária azt vallotta, hogy a ruhadarabokat nem lopta, hanem kapta. Később bevallotta és elismerte, a lopást. A Monori Járásbíróság dr. Harmati Irma büntetőtanácsa egy és két hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat. Az ítélet jogerős. Negyvenkét csapat vett részt a járási tűzoltó versenyen. Mélyítik az árkot, rendezik az xíttestet a Petőfi utcában (Kalotay Gábor képriportja) Társadalmi összefogással sok utcában folyt utcarendezési és szépitési munka az elmúlt vasárnap Gyomron. Ezt a két — háborúból ittmaradt — lövedéket (alálták az Imre utca egyik árkában Keton-átereszt raknak le az Imre uctai bolt előtt Tizenöt ember vágya teljesült. Amit nem érhettek el fiatalon, azt elérték most, amikor már sok kemény csatát megvívtak az életben. Olyan emberek, akiket már kipróbált az élet, s akik már kipróbálták az életet. Négy éven át minden héten munka után felcserélték a pihenés, szórakozás kellemes perceit az iskolapadokkal. Sokszor fáradtan, olykor rossz kedvvel, s talán néha összeszorított fogakkal, de mindig erős, nagyon erős akarattal vették be a tudomány egyik erődjét: elvégezték a gimnázium négy osztályát, s pár nap múlva leteszik az érettségi vizsgát is. Most ballagtak. Éppen olyan diákosan kedvesen, tarisznyával, vándorbottal, mint a kisdiákok. Az ember szemébe szinte könnyeket csal az a kedves pillanat, amikor a kisfiú odaszalad apukához egy csokor virággal, s gratulál neki, amikor a férj, a feleség meghatottan megcsókolja élettársát, amikor a barát megöleli a barátot, munkatárs a kollégát, s őszinte szívvel ujjong sikerén. Nehéz szavakba önteni ezt! Tisztelettel kell adózni annak a bátorságnak, amellyel ez a 15 ember nekivágott a tanulásnak, s a négy évvel ezelőtt vállalt kötelezettségének eleget tett. Ez a nemzedék arra vállalkozott, hogy megváltoztassa a világot. Ezt azonban csak úgy lehet elérni, ha Leninhez igazodnak. Érzik' ezt, s tudják is, hiszen búcsúszavaik: „Köszönjük az iskolának, hogy segített Leninhez igazodni! Van erőnk, hogy megváltoztassuk, egyre szebbé tegyük az életet! Erre csak mi vagyunk képesek: emberek!” Areidt György ballagására a kisfia is eljött Kik ezek az erős akaratú emberek? Areidt György, a Magyar Adócsögyár dolgozója, Opavszki Mihály, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár lakatosa. Ácsai Sándorné, a Monori Községi Tanács dolgozója. Bukovinszki Klára, a pilisi általános iskola gondnoka. Bükki Erzsébet, a gombai tanács dolgozója. Somodi Sándorné, a Gyömrői Szabó Ktsz allcalmazottja. A többiek is mind az egyszerű, dolgozó emberek, a szocializmus építésének közkatonái. Barátaink! Családtagok és diáktársak, barátok és tanárok, mindannyian büszkék vagyunk rátok, hogy az életben és az iskolában is becsülettel helytálltatok. Kedves ballagásotokon Ady sorai jutottak eszembe: „Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem”. Rlaskó Mihály A búcsú pillanatai Az élet megváltozott 1939-et írunk. A József körúti cukrászdában a bentlakó tanulókat ébresztik. Egyik triciklire ül: irány a Nagyvásár- telcp! A főnök motoron vagy villamoson megy utána, megveszi az árut, a tanuló berakja a triciklibe, s viszi haza a helybe. A másik tanuló már dolgozik, hogy nyitásra friss sütemény legyen, s a Holub- söröző részére kész legyen az áru. Az árukihordás a fiatal inas dolga, naponta kétszer gyalog, télen-nyáron egyaránt. A tortákat is ő szállítja: ez jó dolog, mert egy-két helyen kap egy mozira-valót. A bentlakásos inas élete: ötkor, fél hatkor felkelni, egész nap dolgozni, este 12-kor lehúzni az üzlet rollóját. Minden két hétben egyszer, vasárnap délután 3-tól 11-ig van szabadidő. Ilyenkor a főnök felesége 50 fillért vagy 1 pengőt nyom az inas markába, ha rossz kedve van — semmit. A szabadnap programja: két film a Bo- dográfban és a Vénusban, kirakatnézés, utána sietni kell vissza, lehúzni a redőnyt. Az inas keveset alszik, nemcsak azért, mert hosszú a munkaidő, hanem azért is, mert sok a poloska .. i Ilyen volt akkor az inassors, az enyém is. S mit várhattunk a jövőtől? Legfőbb vágyunk volt: felszabadulni, segédnek lenni, hogy emberszámba vegyenek. Utána kettős perspektíva volt: dolgozni segédként 15—20 évig, spórolni, megvonni rpagunktól mindent, hogy 50-ből legfeljebb 10 önállósíthassa magát; vagy pedig benősülni egy cukrász-csa’ádba, s úgy válni önállóvá. Ez természetesen kevesebb segédnek sikerült. 1960-at írunk. A monori cuk- részüzemben lejárt a 8 órai munkaidő. Burján Erzsébet III. éves cukrásztanuló siet az öltözködéssel, fél óra múlva, a fodrásznál kell lennie, be van jelentve. Nemrégiben országos tanulóversenyen vett részt, s ötödik helyen végzett, öt napig, míg a verseny tartott, a Nemzeti Szállodában lakott és étkezett, esténként színházba, moziba jártak. Mint tanulónak 400 forint a fizetése, ez évben 18 napi nyereségrés-- esedést kapott és a legutóbbi 'crmelési értekezleten 400 forint jutalmat a jó munkájáért. Felszabadulása után 1000 forintos fizetéssel kezd majd. A vállalat három tanulót küld Visegrádra igyenes üdülésre, biztosan közte lesz ő is, mert az iskolában is kitűnő tanuló. Bútorra gyűjt — úgy hírlik, már 3000 forintja van a takarékban ... Nem árt néha em'ékezni, hogyan éltünk mi, s hogyan él ma ifjúságunk. Vály Gábor GOMBAI KISZ— MONORI KISZ 4:1 Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Gomba. 200 néző. Az olykor túl keményen játszó gombai kiszisták megérdemelten győztek a széteső vendég- csapattal szemben. A gólarány túlzott! A visszavágóra vasárnap, 29-én délelőtt kerül sor Monoron.
