Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-25 / 122. szám
1960. MÁJUS 25. SZERDA Fin MEGYEI Tovább javul a megye zöldségellátása 4000 vagon zöldség termelésére kötött szerződést a Pest megyei MÉK A megye lakosságának burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből 1959-ben lényegesen jobb volt az ellátása, mint az előző évben. Tavaly a Pest megyei MÉK, a megye bolthálózatán keresztül, az előző évhez képest 770 vagonnal értékesített több árut. A jelentékeny forgalomnövekedés ellenére is mutatkozott időszakosan ellátási nehézség. Előfordult, hogy egyes cikkekből átmenetileg nem lehetett a szükségletet kielégíteni. Máskor ugyanezekből az árukból eladhatatlan mennyiségek halmozódtak fel. Nehéz feladatot jelentett az áru „terítésének” technikai lebonyolítása is, mert a rendelkezésre álló raktár- és szállítóeszköz-állomány kevésnek bizonyult. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Egri István elv- társsal, a Pest megyei MÉK igazgatójával. , — Milyen lesz az idei zöldség- és burgonyaellátásunk? — tesszük fel a kérdést. — Az elmúlt év tapasztalatai alapján — mondja Egri elvtárs — igyekszünk a hibákat kiküszöbölni és tovább növelni a lakosság ellátására fordított árumennyiséget. A megfelelő árualap biztosítása végett a termelési szerződések kötésére különös gondot fordítunk. A tavalyi 6313 hold zöldségterülettel szemben az idén 10 064 holdra kötöttünk szerződést. Ez kereken négyezer vagon zöldség megtermelését és felvásárlását biztosítja központunk számára. őszi burgonyára hosszú idő óta most kötünk először termelési szerződést. A lekötött 4661 hold burgonya hozzávetőleg 1800 vagon termést jelent a lakosságnak. így megoldottnak látszik megyénk hosszú évek óta vajúdó burgonyaellátása is. — A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása hogyan érezteti hatását a zöldségtermelésben? — Feltétlenül kedvezően! Az értékesítési feladatok ellátása szempontjából igen üdvös, hogy az idén már mintegy nyolcvan mezőgazda- sági termelőszövetkezet zöldség- és gyümölcstermelésének értékesítését túlnyomóan központunk bonyolítja. A tsz- eknek az árutermelésbe való mind nagyobb arányú bekapcsolódása egyrészt egyenletesebbé teszi az áruellátást, másrészt biztosítottabbá az árualapot. Az árumennyiség növelése mellett folyamatosan javítani kívánjuk a minőséget is. Ekért fokozottabban ellenőriztetjük a felvásárlási minősítéseket. Ugyanakkor a szállítást úgy igyekszünk megszervezni, hogy a szállítási távolságok csökkenjenek s így az áru frisseb állapotban kerüljön rendeltetési helyére. — Az áru „terítése” nem mindig kielégítő. Milyen intézkedéseket tesz ennek megjavítására a MÉK? — Véleményünk szerint helyes lenne, ha a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és az élelmiszerkiskereskedelmi vállalatok velünk együtt minden héten megtárgyalnák a problémákat. Egy ilyen bizottság, amelyben az összes érdekeltek részt vesznek, az előző hét tapasztalatainak felhasználásával az elkövetkezendő hétre meghatározhatná a feladatokat. Remélhetőleg ez a bizottság a héten már megtartja első ülését és a megyei áruellátás jobb megszervezése érdekében a szükséges intézkedéseket is megteszi. — A lakosság jobb áruellátása azonban nemcsak ránk ró feladatokat! Szükséges, hogy az állami és földművesszövetkezeti kereskedelem a kívánt szállítási időpont előtt negyvennyolc órával előbb megadja a jól felmért rendelést. Csak így tudjuk a bolthálózatba időre eljuttatni a kért zöldségféleségeket. A lakosság ellátása szempontjából ez a kérdés egyre jelentősebb. A szövetkezetek megerősödésével a helyi piacokon mind kevesebb egyéni termelő jelentkezik és a fogyasztási igényeket mindinkább a kereskedelem bolthálózatának kell kielégíteni. *— Azokon a helyeken, ahol az állami és szövetkezeti kereskedelem pillanatnyilag nem tud elegendő zöldséget piacra vinni, az egyéni termelők nyomban emelik az árakat. Ennek letörésére mit tesz a MÉK? — A MÉSZÖV igazgatósága határozatot hozott, amelynek értelmében a járási székhelyek piaci árjelentő szolgálatának adatait felhasználva — ahol az szükséges — területi fogyasztói árakat alakítunk ki. Természetesen ez nem hatalmi szóval történik, hanem úgy, hogy az ilyen helyeken árubőséget teremtünk és ezzel letörjük a helyi termelők túlzott árait. — Végezetül még csak any- nyit: a megye különleges helyzetéből kiindulva feladatunknak tartjuk, hogy a lakosság ellátása a primőr áruféleségekből lényegesen ne különbözzék a budapesti ellátástól. Ezért szükség szerint primőrárukat megyén kívül is beszerzünk. — Az előttünk álló feladatok nagyok. A mozgalmasnak ígérkező áruidény problémáit azonban meg tudjuk oldani és újabb lépéssel visszük előbbre a megye lakosságának jó minőségű, bőséges választékú, friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátását — fejezte be nyilatkozatát a MÉK igazgatója. (gy. ni.) BIAI LAKODALOM Szikra Istvánnak, a biai Dózsa Tsz brigádvezetöjének fia, ifj. Szikra István és Wilheim Teréz május 21-én tartotta esküvőjét. A lakodalmon — amelyre — már egy héttei előbb megkezdődtek az előkészületek — csaknem kétszázan vettek részt. Két darab 150 kilós sertés, egy borjú, 50 tyúk, 800 tojás és 50 torta csillapította a vendégek étvágyát. A szombat déltől vasárnap estig tartó lakodalmon igen jó volt a hangulat, amelyhez hozzájárult Dudás Jancsi cigányzenekara is. A fajúban évek óta nem volt ilyen nagyszabású lagzi, nem emlékeznek ilyen esküvőre a helybeliek. IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ Vasárnap — május 22-én — nagyszabású ifjúsági találkozó volt Táborfalván, ahol a da- basi járás fiataljai jöttek ösz- sze. Az ünnepi beszédet Maier Pál járási KÍSZ-titkár mondotta. Mind a beszédnek, mind az azt követő szellemi öttusa-versenynek, a kultúr- és sportműsornak nagy sikere volt. A hét végére készen lesz a soroksári Duna-ágban az új evezős versenypálya A Magyar Testnevelési és Sporthivatal felkérésére a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság új evezős versenypályát létesített a soroksári Duna-ág felső szakaszán. A két kilométer hosszú, hatvan méter széles pályát a Gubacsi híd felett az 54. és 56. folyami kilométertáblák között alakították ki. Ez a három méter mély Duna-szakasz csaknem állóvíznek tekinthető: a folyás sebessége másodpercenként két-három centiméter. A pálya csaknem teljesen egyenes. E ső 500 méteres szakaszán van csak egészen enyhe ívelés, de azután már nyílegyenesen bálad a Gubacsi-híd felett levő célig. A pálya a meder középvonalában helyezkedik el. A két parton megfelelő sűrűségben oszlopokat állítottak fel, közöttük a víz felett keresztben sodronyokat feszítenek ki és ezeken a sodronyokon jól látható jelzések mutatják majd a versenypálya határait, az egyes versenyhajók pályáit is. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a mederszakaszon kotrási munkákat végzett, s így a pálya építése csak viszonylag jelentéktelen többletköltséget okozott. Május 27-re elkészülnek a befejező munkálatokkal és így a május 28—29-i versenyt már az új pályán tartják meg. kukoricatermesztő munkacsapatok versenyét. A versenyhez 268 ifjúsági munkacsapat csatlakozott. A komplex munkacsapatokban az ifjú traktorosok, növénytermesztők és szakemberek együttesen vállalták a harminc mázsás termésátlag elérését. AZ INARCS1AK 62 EZER FORINTJA Egyre több termelőszövetkezet vezetősége látja, hogy előnyt jelent a közös gazdaság számára, ha — azon túlmenően. hogy terményeit a Pest megyei Szövetkezeti Értékesi- tési Központon keresztül értékesíti — tagja a MÉK-nek. Erről bizonyosodott meg a közelmúltban az inárcsi Március 21 Tsz vezetősége és tagsága is. Tavaly ugyanis szinte minden konyhakerti növényüket a MÉK-en keresztül értékesítették, s visszatérítés címen 62 ezer forintot kaptak a Pest megyei Szövetkezeti Értékesítési Központtól. Amint a tsz vezetői mondják, „jól jött ez a nem éppen megvetendő összeg”. Az építkező Dunabogdány 1 400 000 forint költséggel öttantermes, korszerű iskola épül a régi mellett, amit szintén korszerűsítenek. A két iskolát üvegezett folyosó köti majd össze. A napokban készül el a földművesszövetkezet két űj üzlete, a tej- és a zöldség-gyümölcs bolt. A hajóállomástól nem messze vendéglő állt. Az épületet most átépítik, zenés cukrászda kap benne helyet. A cukrászdának szép kerthelyisége is lesz. Képünkön: a kerthelyiségben készül a táncparkett. (Gábor Viktor felv.) 263 ifjúsági kukoricatermesztő munkacsapat csatlakozott a 30 mázsás mozgalomhoz az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok legjobb ifjúsági növénytermesztő munkacsapatai között két esztendeje verseny indult a harminc mázsás kukoricatermésért. Tavaly az országos átlag 20 mázsa volt és több gazdaságban az egész kukoricaterület termésátlaga meghaladta a 30 mázsát. A kiváló eredményekben nagy szerepük volt az ifjúsági növénytermesztő brigádoknak. KISZ és az Állami Gazdaságok Főigazgatósága az idén ismét meghirdette az ifjúsági Kulcsár Jánost akkor ismertem meg, amikor megkértem a falujabeli tanácselnököt: vigyen el engem ahhoz az emberhez, aki a tavalyi őszön először írta alá a tsz-belé- pési nyilatkozatot. Ő volt az. Olyan, mint a legtöbb paraszt. Lejtős a válla, mintha gyerekkorában kezébe adtak volna két jókora, vízzel teli vödröt, s az húzta volna lefelé egészen mostanáig. Nyáron mindig mezítláb jár, csontos nagyujja félholdat rajzol a porba. •k Negyvenötben a földosztáskor neki öt hold jutott. (Azelőtt napszámba járt, nem volt semmije.) Az urasági major bontási anyagából téglát meg gerendákat kapott, azonnal kocsira rakta és ment ki ; a földjére — házat építeni. \ Kora nyári reggel volt, las- \ san haladt a hűvös füvű resten. Végignyúlt a bakon s \ szétterült benne valami nagy- \nagy nyugalom: nem függ \ többé senkitől, van földje, \ háza is lesz. A föld jó, gaz- \ dag termést hoz majd, a maga %ura lehet végre... $ A ház felépült, s minden %úgy lett, ahogy eltervezte, ff Azaz — mégsem. A föld kö- i,vetelődzött: na még ez*, na ff még azt tedd meg értem. S ő $hitt neki. Dolgozott, amennyit % csak tudott, mégsem lett jó n f. termés. Majd sor került az elKÍVÜL A CSIGAHÁZON só tsz-ek megalakítására. Jöttek hozzá is, de ő ragaszkodott az öt holdjához. Az igazatokat nem vitatom — mondta. — Miért hazudnátok? Valamikor telente én is kértem tőletek, krumplit, ha nektek volt, ha meg nekem, ti is kértetek ... De ez a föld már az enyém, a nevemre írtátok, most adjam vissza, amikor már hamarosan boldogulok?! Nem háborgatták többé, de mivel az az öt hold is beleesett a közös táblába — ta- gosították. Sőt, kártalanították, ő meg hátára vette a házát. Tovább költözött, mint a csiga, Lebontotta, gondosan, vigyázva, nehogy feleslegesen összetörjön akár egy téglát is, kocsira rakta és felépítette — ugyanolyan dédelgetve, mint először — öt kilométerrel ar- rább. Nehéz volt. Sokszor gondolta, hogy tán soha nem lesz már ugyanolyan, mint régen: félt, hogy nem látja többé a tisztaszoba fehéren kibukó párnáit. De amikor végére ért a munkának és immár másodszor állt ki az alkonyatba friss mészszngot szívni, már nagyon is tudta: megérte. Szerencséje volt ezzel a tagosítással. A mostani sokkal jobb föld, S még a ház is szebbre sikerült. Sokszor kiballagott a búzaés kukoricatáblák közé. Mor- zsolgatta a kalászokat, lehán- totta a kukoricacső vizeszöld héját és néha még beszélt is hozzájuk, mintha értenék. Úgy érezte, neki már csak ez maradt. A gyerekei? Azoknak már aligha jelant valamit a „saját". Zsarnoknak érzik, aki kiszívja erejüket és rendelkezik velük. Azt mondják, nem rabszolgák, hanem gazdák akarnak lenni. Mert ő. az apjuk, nem az. Pedig még suty- tyók, tizenhét, tizennyolc évesek ... Be akarta bizonyítani a saját igazát. Egyszer-egyszer vacsora után az asztalnál fogta a fiúkat és kifaggatta őket, mit szeretnének. S magában szentül megfogadta, ha sikerül jól túladni a búzán meg a kukoricán, megveszi nekik, amit akarnak, bárhogy is szükség lenne a ház körül másra. Hadd lássák, nem beszél a levegőbe az apjuk. Hogy hihetnek neki, adhatnak véleményére, hogy tudja, mit csinál. De a fiúk egyáltalán nem méltányolták igyekezetét. Néha-néha, inkább csak kötelességből, tartottak vele, ha hajnalonként vállára vette a kapát, de sötétedés után nem maradtak kint vele. Ö meg nem dörrent rájuk, nem akarta elvadítani őket. Mint szikkadt, sápadt-bar- na árnyék járt ki a földre reggelenként. És egyre kevesebbet törődött vele. — Elegem van belőled — dohogta. Nincs benned semmi örömöm. Az ember neked adja mindkét kezét, az egész világgal szembefordul a kedvedért, te még csak észre sem veszed ... Kijátszlak hát, a könnyebb utat választom én is ... Igen, a könnyebbet. Amit mindenki vár tőlem. Talán mutatósabb lenne kitartani melletted, védeni foggal-körömmel, de minek, ha úgyis csak én rokkanok bele. Neked olyan mindegy. Negyvennyolc esztendős vagyok, javakorabeli. Nekem is lehetne még néhány szép évem, nem bűn az, ha én is akarok már szerezni magamnak valami jót... Ha azt akarom, hogy végre kavjak már tőled valami örömöt is. Ahogv eddig próbáltam, nem volt. Pedig kell, hogy legyen; ha valaki any- nyira szereti a földet, mint én, megérdemli, hvny megtalálja. ★ így lett Kulcsár János az első, aki aláírta a belépési nyilatkozatot tavaly őszön a falujában. Keservesen, a saját bőrén tanulta meg, hogy nem érdemes ragaszkodni valamihez csak azért, mert egykor a kelleténél jobban hittünk benne. Viczián Erzsébet — Ne félj! Látod, én sem félek a kutyától... — Könnyű neked odafenn, de én idelent vagyok. (Komádi István rajza)
