Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

/^ialÁdi Tfír CEGLÉD, ALBERTI RSA, CEGLÉDBERCEL, TŐRTEL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE írás az írásbeliről IV. ÉVFOLYAM. 120. SZÁM 1960. MÁJUS 22. VASÁRNAP A Petőfi Termelőszövetkezet munkájáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt városi bizotlsága és a városi tanács végrenajtó bi­zottságának tagjai május 19-én délelőtt megtekintették a Petőfi Termelőszövetkezet gazdaságát, utána a két végre­hajtó bizottság együtt tár­gyalta a termelőszövetkezet munkájáról szóló jelentést és az alábbi megállapításokat tette. Mint a város minden ter­melőszövetkezetében, úgy a Petőfi Tsz-ben is az elmúlt évben jelentős felfutás tör­tént. Ennek következtében sok új nehézséggel, problé­mával kellett az elmúlt hóna­pokban megküzdeni. Ez több­kevesebb eredménnyel, siker­rel járt. Fejlődés tapasztalható a termelőszövetkezet egész területén. Állatállományuk fokozatosan emelkedik. A szarvasmarha-állomány a múlt évvégi 94-gyel szem­ben 117 darab. Ez év vé­gére pedig a terv szerint 176 darabra szaporodik fel. A Sertésállomány is foko­zatosan fejlődik. Anyakoca­létszám a múlt évi 18 darab­bal szemben jelenleg 26 da­rab. E hónap végére azonban e létszám a jelenleginek mintegy háromszorosa lesz. A hízósértés-tervük teljesítésé­hez most vásároltak 90 darab süldőt. Baromfiállomány 1000 darab csibe. A közeljövőben foghak beállítani még 4000 darab csibét és 500 darab pulykát. A központban irodahelyisé­geket építettek, baromfi-férő­helyeket alakítottak, kutat fúrnak, cefretárolót és 50 fé­rőhelyes növendékmarha-is- tállót építenek. A termelőszövetkezet kerté­szete megfelelő, bár egyes cik­kekben megkésett. Szőlőtei'ülete, bár a ceglédi tsz-ek területei közül egyike a legrosszabbaknak és mégis rendesen, időben és szaksze­rűen van megmunkálva. Job­ban, mint tavaly és az ezt megelőző években az akkori kezelés alatt. Helyes az a törekvés, hogy fokozatosan újra kí­vánják telepíteni a szőlő nagyobb részét, de már nagyüzemi nevelésre al­kalmas módon. Jövőre mintegy 25 kh-t telepíte­nek. A szántóföldi növények fejlődése és a hozam szem­pontjából a tervhez viszonyí­tott kedvező alakulása meg­felelő. A fent felsoroltak ellenére a termelőszövetkezet fejlődé­sének üteme a lehetőséghez képest nem kielégítő. E szem­pontból példát vehetne több új tsz-től, például a Rákóczi­tól is. A termelőszövetkezet épít­kezéseinek sorrendje nem megfelelő. Nem az irodák épí­tésével kellett volna kezdeni. Az ütem pedig lassú, ami akadályozza az állattenyész­tési terv időben való teljesí­tését is. Pl. a baromfiállo­mány beállításánál mintegy kéthónapos késés van. Már­pedig a baromfitervnél nem­csak a teljesítésre, hanem an­nak lényeges túlteljesítésére kell törekedni minden tsz ré­széről, hogy már az idén is több jusson a ceglédi piacra. Az állatok gondozásánál az eddiginél sokkal körül­tekintőbben kell eljárni. Tökéletesíteni kell a mun­kaszervezést. Az előírt min­den területen alkalmazni kell az eredményességi munkaegy­ség-rendszert. Csak ebben az esetben lehetséges a tavaszi növényápolás eredményes, időben való elvégzése és az aratási munkálatokra való megfelelő felkészülés. A vezetőknek törekedni kell a tagsággal történő minél nagyobb egybefor- rottságra. természetesen nem elvi engedmények útján. Ha a fentiekben megfelelő változás áll be — a fejlődés üteme meggyorsul —, a ter­melőszövetkezet még a hátra­levő idő jó kihasználásával éves tervét nemcsak elérheti, hanem túl is teljesítheti. b. Üzemünk dolgozói a termelőszövetkezetben A Rákóczi Termelőszövet­kezetet a megalakulás óta patronálja a Május 1 Ruha­gyár. A gyár pártszervezeté­nek javaslatára a mezőgaz­dasági munkák elvégzésében is segítjük a közös gazdasá­got. Megállapodtunk velük, hogy 2,5 hold szőlő összes munkáit elvégezzük. A gyár­ban sorra jelentkeztek a sza­lagok, hogy szabad idejükben elvégzik a soron következő munkákat. A metszésben csak a férfiak vettek részt. Józsa Gyula és Szűcs La­jos elvtárs vezetésével. A horolást a 49-es szalag vál­lalta el Zalai György sza­lagvezető vezetésével. Itt ki­magasló munkát végzett Végh Fcrenc-né és Fodor József, de a többi részvevő is. A munka befejezése után vidám sza­lonnasütést tartottak, ahol a jó humorú Fodor József énekszámaival szórakoztatta a szalag tagjait. A következő munkákon újabb és újabb szalagok vesznek majd részt. — Domán — Vörösesszőke hajú, szeplős képű gyerek Frici. Máskü­lönben Jóska — odahaza Józsó — a becsületes neve, hogy Frici hogyan lett be­lőle, annak csak az osztály- kollektíva a megmondhatója, ha ugyan egyáltalán emlé­keznek még a keresztelésre. Azon a napon hajnali fél nyolckor találkoztam vele elő­ször. A gimnázium előtti parkban ül egy pádon, mel­lette az orosz nyelvi olvasó­könyv, a nyelvtankönyv, a Hadrovícs-féle szótár — és egy kislány. Nem szólnak egymáshoz, engem sem vesz­nek észre, amíg elhaladok mellettük. Éppen az igene­veket magolják rendületle­nül. Nem könnyű téma. Frici homloka gondterhelt. Bemegyek a gimnáziumba. Csőszködnöm kell az írásbeli vizsgán. Nem mintha „puská­zás” veszélye állna fenn, hi­szen ez már régen nincs szo­kásban (ugye, Frici?) hanem csak úgy formalitásképpen. Ülök a katedrán, nézem Fricit. Gyöngyözik a homlo­ka. Tizenegy óra öt perckor beadja a dolgozatát, ügy lá­tom, elégedett. Háromnegyed egykor haza­felé megyek, ismét a parkon keresztül. Frici és Dunái is­mét ott ülnek a pádon. Most korántsem olyan csöndesek, mint reggel. — Semmiség volt az egész. Akár mindjárt visszamennék még három ilyen dolgozatot odakenni a papírra. Dunái helyesel. — Hanem majd holnap!... A matézis ... Az kemény do­log lesz! ... Holnap délben talán is­mét találkozunk a parkban. Ilyen hangulatban szeretném látni őket, mint most. Hi­szen nekik van igazuk: jó. ha az elmúltakra mindig egy kissé lekicsinylőleg tekint az ember. A fontos, a legfonto­sabb mindig: a holnap. — Farkas László —* SZOMBAT ESTI FÜRDÉS AZ ÚJÁROK PARTJÁN hanem három dolgozónké. Természetes, hogy azokat is szívesen tisztába teszem. Éppen a beszélgetés végén jáéok, amikor egy kis kék Panni ügyetlenkedik a part szélére. Petrényi elvtárs mo­solyogva engedi a vizet a kis motorra s néhány pillanat múlva Pannika tükörtisztán csattog a város felé. A szombat esti turtles nem a civilizáció vívmánya. A heti munkában eltörődött ember belehuppan a fürdőkádba, en­nek hiányában előkerül a nagylavór vagy a mosóteknő. Ez jutott eszembe szomba­ton délután az Üjárok part­ján. Á párton óriási szivaty- tyú dühöngött. Teljes erővel emelte ki a vizet s egy gumi- kötényes ember nagy szakér-, telemmel célozta a vízipuská-í val a parton tétlenkedő teher- ! autót A víz hangosan vertei az autó oldalát. Az egész hé- j ten rátapadt piszok, sár csak; úgy vágódott és néhány perc- múlva a kocsi tündöklőén, ! tisztán kanyarodott el és ! adta át a helyét egy fürge! Moszkvicsnak. A rövid szünetet gyorsan ! felhasználom és odamegyek a! szivattyú meg a vízipuska; mesteréhez. — Petrényi Lajos vagyok! kérem! — mutatkozik be sí utána szívesen és lelkesen tá-j jékoztat. — Hát ez a TEFU- j telep kocsijainak a szombat j esti fürdése. Általában két- i három órára befutnak a ka-! esik és érkezési sorrendben! kihajtanak ide tisztálkodásra.: Az egész heti munka során, a ; különböző utakon annyi ; szenny rakódik a kocsikra, ; hogy ennek a letakarítása el-; engedhetetlen. Ezzel a kocsi ; élettartamát hosszabbítjuk! meg. Különösen a por nagy! ellensége a gépnek, mert min-! denhová befészkeli magát és! igen komoly bajokat okoz. j — És ennek a tisztálkodás-j Bak ez az egyetlen módja? j — No, nem! Mert valami-! kor mi is vödörrel és egy i Szál kefével csináltuk ezt a! nehéz munkát. A következő I lépés volt egy kisebb méretű i szivattyú benn a telephelyen.j Ennek is akadálya volt, hogy ] a felhasznált víz kifolyt az] utcára és kisebbszerű árvizet] okozott. Ezt a komoly teljesít- ] ményű Csonka-szivattyút nem- i régen kaptuk. Nagyszerű i konstrukció, tűzoltókocsik szá-: mára készült. Körülbelül hat ] légkör nyomással dolgozik, de ] fáradhatatlanul, úgyhogy egy ] szombat délután akár hu - ] szonöt kocsit is könnyen meg- ] takaríthatunk. — Személykocsit is? — Az nincsen nekünk csak három. Illetve azok sem a vállalat tulajdonában vannak, A TÁRGYALÓTEREMBŐL Ez év januárjában Albert- irsán is igen elszaporodtak az engedély nélküli fakivágások. Határozott intézkedésre volt szükség, hogy ennek a tűr­hetetlen állapotnak véget vessenek. Büntető eljárás in­dult azok ellen, akik enge­dély nélkül vágtak ki fát. Ezek közé tartozik Janda Ferenc albertirsai lakos is. Anyósának földjén két alka­lommal II szál akácfát ter­melt ki engedély nélkül és szállította a lakására. Tette a rendőrhatóság tudomására ju­tott. Jogszabály mondja ki, hogy közellátás érdekét veszé­lyeztető bűncselekményt követ el, aki: „a jogszabály ren­delkezése ellenére vagy a rendes gazdálkodás szabályai­nak megsértésével termények vagy termékek rendelkezése alatt álló készletét felhasznál­ja, elfogyasztja, megsemmisí- (Tf egyébként használhatafian- ná teszi vagy annak használ» ható állapotban tartásáról nem gondoskodik’*. A Ceglédi Járásbíróság Jan­da Ferencet a közellátás ér­dekét veszélyeztető bűncselek­mény miatt kéthónapi börtön- büntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. ! — A csemői Uj Élet Tsz 58 ! férőhelyes növendékmarha- ! istálló építését kezdte meg. A ! szerfás istálló építési költsége ! 103 000 forintot tesz ki. \ — 34 MÄZSA KAMILLÁT Ivett át eddig á földmüvesszö- i vetkezet gyógynövény fel vásár» i ló részlege. Még két hét köriil- : belül a gyűjtés ideje, ami szép i jövedelemhez juttatja a ter- ; melőszövetkezetek asszonyait, i idősebbeket és fiatalokat, mi­ivel az I. osztályú kamillának kilójáért 2 forintot, a II. osztá­lyúért 1,50 forintot fizetnek. Anyakocákat tartanak a tsz-tagok Ezzel a kérdéssel igen ko­molyan foglalkozik a Rákóczi ; Termelőszövetkezet vezetősé­ge. Az eredmény máris meg- | mutatkozik. Jelenleg a tag- . jsáig 50 százaléka foglalkozik ] anyakoca-neveléssel a háztáji i gazdaságban. Az anyakocák ] minden szaporulatát a tsz- ben fogják felnevelni, hiz­lalni és továbbtenyészteni. A jelenleg meglévő anyakocák ]még nem tudják teljesen ki­elégíteni a tsz hizlaláshoz szükséges mennyiséget. A jö­vő évben már nem lesznek ilyen gondok. Ebben az évben a hizlaláshoz és továbbneve­léshez szükséges hiányzó sertéseket még az állatfor­galmi vállalattól szerzik be. A termelőszövetkezet hizla­lójában most is 104 darab szerződött sertés van. Má­jus hónap végén 52 dara­bot adnak át az állatforgal­mi vállalatnak. Ezek a hí­zott sertések 85 000 forint­tal növelik majd a termelő- szövetkezet bevételét. A még megmaradó 52 sertést majd csak ezután választják el. — D — — JUNIUS 12-ÉN LESZ a könyvsorsjegy sorsolása. A ceglédi könyvbarátok a Ceg­lédre kiadott sorsjegyek felét, több mint 300 darabot vásárol­tak. eddig. Reméljük, a kisor­solt szobaberendezésekből, hű­tőszekrényekből jut ide is. — A JÁRÁSI TANÁCS mű­szaki csoportja eddig 98, épí­tési, 52 bontási és 26 lakhatási engedélyt adott ki. — A TÖRTELI FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZET az aratás idejére két mozgóboltot állít be: egyiket a Rákóczi, másikat a Béketábor tsz területén állít­ják fel. A kocsikat a tsz-ek ve­zetősége adja. — A JÁRÁSI TANÄCS szo­ciális előadója 39 esetben 10 847 forintot utalt ki segé­lyezés címén. Ebből az összeg­ből 3597 forint temetési segély volt. — A JÁRÁS TERMELŐ- SZÖVETKEZETEINEK az év végéig 2970 anyakocát kell be- állítaniok. Eddig 1470 anyako­cát meg is rendeltek. A többit a saját háztáji állományból vásárolják meg. — 30 HOLD BURGONYA kapálását fejezte be az albert­irsai Szabadság Termelőszö­vetkezet. Ceglédi sikerek az ipari tanulók nagykőrösi versenyén Felsor olhatatlanul sok vál­tozata van annak, hogy az ember a kedvese szívét meg­puhítsa és maga felé fordítsa. Van, aki kerek-perec odaáll a lány elé, összecsapja a két sarkát és megkéri a kezét. Ez akármilyen egyszerű dadogás, mindig valami nagyon szép és értelmes beszédnek tetszik és majdnem mindig azzal vég­ződik, hogy a kedves a kérő nyakába esik, aztán a mama adja az áldást, az örömapa pedig lekattyog a pincébe egy kancsó borért. Van, aki hosszú szerelmesle­veleket körmöl és türelmesen várja a választ, ami néha ké­sik, de majdnem mindig meg­érkezik és utána jöhet az ásó, kapa meg a nagyharang. Van, aki az állóhoz illeszti a hegedűjét és szive minden melegével elmuzsikálja a ked­ves ablaka alatt a Csak egy kislányt vagy a Lavotta sze­relmét. Erre aztán majdnem mindig egy percegő gyufaszál a felelet, aminek fellobbanó lángja biztatást jelent a to­vábbiakra. Könnyen beszél a trombitás, a fuvolás, a liarmonikás, a szárnykürtös. Mindenkinek a muzsikája a szívhez szól és a legkeményebb indulatot is meglágyítja. Dehát mit tegyen az a szerencsétlen helikonos, aki, mikor a nyakába kanya- rítja a muzsikáját, ki sem lát­szik belőle, a hangja pedig szinte olyan, mintha láncon tartott medve morogna örökö­sen. Persze, a zenekarban nélkülözhetetlen a helikon, de arra nem alkalmas, hogy a szerelmes ember kibrummogja rajta szívének becsületes, ne­mes szándékát. Szóval Lontai Peti volt a zenelcarban a helikonos. Ma­gányosan élő, cingár ember­ke volt. Fejéről hatalmas művészfrizura lobogott és SZERENÁD művésznyakkendő mögé búj­tatta öklömnyi ádámcsutká­ját. Mondom, magányosan élt, kerülte még a zenésztár­sakat is. Különösen pedig azokat, akik az első pultoknál fújtak: a trombitások, fuvo­lások, harsonások. Talán a dobosokkal, cintány árosakkal tudott volna szimpatizálni, akik éppen olyan szerencsét­lenek voltak, mint ő. No, majd elmondom mind­járt, hogy miért. Tavasz volt. A gyümölcsfák már szétszór­ták fehér és rózsaszín virá­gaikat s az orgonabokrok ágai illatosán bókoltak ki a kerítéseken. Szóval tavasz volt és a tavaszi nap mele­ge nemcsak a földet melegí­tette fel, hanem felforralta Lontai Peti körül is a leve­gőt. Hogy értelmesebben fe­jezzem ki magam, Peti halálo­san szerelmes volt. Becsei Jolánka minden reggel ott tipegett el a muzsikus ablaka alatt és olyan szép volt, hogy a zenész nem állhatta meg, hogy legalább a függöny mel­lől ki ne lesse. Pedig neki még reggel nyolckor nem kellett felkelnie, hiszen csak tíz óra táján kezdődött a pró­ba. Lontai Peti nagyon gyámol­talan legényke volt és eleinte csak lesekedett Jolánka után. Amikor nagyon nekibátoro­dott, akkor sem tett többet, csak annyit, hogy kiszökött a kapun a lány után és dobogó szívvel haladt a lába nyomán. Egészen addig, amíg Jolánka ' be nem fordult a ruhagyár kapuján. A zenész még azután perceken át is az utcát bá­multa. Utóbb is megfor­dult és úgy ballagott haza­felé, mintha legalábbis ötven- kilós terhet cipelne a hátán. Azt már mondtam, ugye hogy tavasz volt, s ez nem­csak Lontai Petire, hanem i zenekar többi tagjára is ér vényes volt. Hol az egyil kislány ablalca alatt fuvolásti el valaki a Schön Rosmarint hol egy másik kislány házi előtt remekelt a trombitás t Cseresznyevirággal. Még i harsonás is megkockáztatot egy kurta szerenádot. Egye dűl a helikonos szomorkodoti de nagyon. Egyik este aztán a harma­dik fröccs után Peti elvesz­tette az eszét. Hazavágtatott i csárdából, nyakába kanyarí tóttá a helikont és hosszú lé­pésekkel vágott keresztül t vásártéren. Meg sem állt Be- cseiék házáig. Szándéka komoly volt ét erőteljes. Szétvetett lábakká állt meg a kedves ablaki alatt, teleszívta a mellkasa és belefújt a hangszerbe. A helikon megremegett é: mintha együtt érzett volna i muzsikussal, lágy, dünnyögi hangokat sóhajtott bele a: éjszakába. Peti behunyt szem­mel fújt. Talán azért, hogi még véletlenül se lássa, h.t kicsapódik az ablak és eg% indulatos férfihang elküldi ő\ a fészkes fenébe. A hangok egyre erősödtek Játszott a Könnyű lovasság­ból, improvizált a Tolva; szarkából. Már az izzadtság is kiverte a homlokát. Fél­szemmel odasandított az ab­lakra, s uramfia, olyan hihe­tetlennek látszott, a függöny egy kissé félrelebbent és hó­fehér lánykézben megcsilland a rézszínű gyertyatartó. A gyertyatartóban hetykén lo­bogott egy kis darab gyertya. Lontai örömében akkorát fújt a hangszerbe, amekkorát csak bírt és a hangszer akkor is veleérzett s elbőgte magát. A gyertya lángja ellobbant, a függöny visszalebbent a he­lyére. A szerenádot illő mó­don fogadták és megköszön­ték. A zenész boldogan vágta­tott keresztül a vásártéren. Életének első igazán gyö­nyörű éjszakája volt. Hosszú ideig elgondolkodott s aztán boldog álomba zuhant. Másnap reggel már hét óra- 5 kor talpon volt s remegve f várt a kapuban. Végtelenül í hosszúnak tűnt az idő és í mégis elkövetkezett a nehe-% zen várt pillanat. Jolánka $ cipői vidáman kopogtak az $ úton és ki tudná, miért, ap- i róbbakat és lassabban lépe-% getett, amint Lontai lakásai elé ért. /­A kapu irányában meg is állt. Erre már a muzsikus nem tehetett egyebet, kilé­pett a kapu mögül s valami érthetetlen dolgot dadogott a lány felé. Jolánka sokkal nyugodtabb volt. Melegen nyújtott kezet Lontainak. — Köszönöm nagyon a mu- ^ zsikát. Igazán gyönyörű volt. í A zenész hebegett. — Tetszett magának? A lány elmosolyogta magát.'' — Legkedvesebb hangsze­rem, és maga igazán gyönyö­rűen játszik rajta. Maga valóságos művész! Vidáman lépegettek az ut­cán. Szó szót követett és ez­zel meg is volt az ismeretség. Lontai a ruhagyár kapujá­ban búcsúzott el a lánytól, majd hazarohant és bármi­lyen furcsán hangzik, meg­csókolta a helikont. Szájon csólcolta, mintha nem is egy rézből sajtolt hangszert csó­kolt volna meg, hanem Becsei Jolánka száját, akinek — tes­sék már megérteni — legked­vesebb hangszere a helikon, Rossi Pénteken este a zsúfolásig megtelt Nagykőrösi Kinizsi Sportkör kultúrtermében ren­dezték a Pest megyei fodrász­tanulók 1960. évi versenyét. A versenyzők kiváló fél- készültségének lehettünk ta­núi. Különösen büszkék vol­tunk a ceglédi lányokra, akik kiváló felkészülésükkel ismét bebizonyították jő hírnevüket'. talmas taps jutalmazta Túri Mária TI. éves tanuló első dí­jat nyert munkáját, Veres Mária modell tolmácsolásá­ban. De nem volt kisebb az el­ismerés a második díjat nyert Árva Margit II. éves tanuló és modellje, Rácz Erzsébet bemutatkozásánál. Értékesek ezek az eredmények azért is, mert a 25 versenyző közül az első két helyet biztosítottuk. A verseny után hatalmas ünneplő tömeg vette körül az örömkönnyektől csillogó sze­mű lányokat és Bálint Béla mestert, aki fő részese volt tanulója sikerének.-Sajnos, Atva OTSígí’trTJktít- tója. Záhonyi Isivánné a III. sz. Fodrász Ktsz-fcől elfoglalt­sága miatt nem tudott eljönni és á helyszínen osztozni tanít­ványa örömében. A két kislány igazi jutalma az a szakmunkásbizonyítvány, amelyet a díjak mellé jutal­mul kaptak. —M—

Next

/
Oldalképek
Tartalom