Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

f «* T HECK) yíirfap I960. MÁJUS 22. VASÁRNAP A Délmagyarország íél évszázada Mélységes megilletődéssel-------:---------r veszi kezébe, n ézegeti, forgatja, végül megsimcgatja az újságíró azt a díszes kiállítású ju­bileumi emlékkönyvet, ame­lyet szegedi laptársunk, a Dél m agy a rország adott- ki abból az ünnepi al­kalomból, hogy elérkezett alapításának ötvenedik év­fordulójához. Megilletődésé- nek kettős oka is van. Az egyi'k egészen személyes ter­mészetű, mégpedig az, hogy maga is közel két évtizedet, életének talán két legharco­sabb, legtevékenyebb évtize­dét töltötte el a most ju­biláló újság szerkesztőségé­ben és hogy a régi lelkes és népes gárdából majd hogy egymaga érte meg ezt az év­fordulót. A másik oka meg- illetődéséneik, hogy az úgy­nevezett vidéki sajtó törté­netében meglehetősen ritkán esik ilyen jubileum. Az el­múlt viharos fél évszázad alatt száz meg száz újság született a magyar vidéken és indult hittel, reménység­gel, acélos elszántsággal szé­pen elgondolt célok felé, de aztán hamarosan elnémult, jobbik esetben a közöny ho­mokjába fulladt, gyakoribb esetben az ellenséges hata­lom fojtotta bele a szaba­dabb szót., A Délmagyarország fél év­százada sem volt folyama­tos, szakadás- és zökkenőmen­tés pályafutás, de éppen ezek a zökkenők, ezek a megszakadások érzékeltetik a legplasztikusabban azokat az elég gyakran életveszélyes nehézségeket, amelyekkel meg kellett birkóznia, ha híven kívánta szolgálni magyar jói­don a haladás gondolatát. A Délmagyarország 1910-ben in­dult, a felszabadulásig felült két világháború zúgott el fö­lötte, egy negyed századon át pedig a Horthy-reakció ne­hezedett rá. Az örökös harc megedzette a lapot, az ül­döztetés összekovácsolta szer­kesztőségi gárdáját, hasáb­jait az Alföld déli megyéi­ben a haladás, a demokrá­cia fórumává avatta. Ez tette alkalmassá az újságot arra, hogy végigharcolja a sötétség egész korszakát és a felszabadulás pillanatában orgánuma legyen a százados bilincsektől megszabadult ma­gyar társadalomnak, . a leg­korábban felszabadult ország­részek első demokratikus or­gánumává. A jubileumi emlékkönyv------------------------ legfőbb ékes­sége talán az, hogy igen ízlé­sesen, tiszteletre méltó mérték- tartással, minden frázis és sal­lang nélkül mutatja meg a Délmagyarország ötven esz­tendejének történetét attól a pillanattól kezdve, amikor 1910 tavaszán megszületett a „szö- gedi városban” egy olyan új­szerű napilap megindításának a gondolata, amely beliílről ki­felé áttörje a szegedi körtöl­tés vaskos téglafalát és a hala­dás gondolatát eljuttassa távo­labbi vidékekre is. Az új lap egyik legfőbb jelszava a de­centralizáció volt és ezzel is hadat üzent annak a visszahú­zó szellemnek amely mindent az ország egyetlen pontjába, Budapestre kívánt sűríteni. A politikai irányításon kívül, az irodalmi, a tudományos, a köz- gazdasági életet is. A decent­ralizációért vívott harcát jel­képezte az is. hogy feltűnően gazdag és változatos irodalmi rovatában igen gyakran talál­kozhatott az akkori olvasó Ady Endre, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Balázs Bé­la, Somlyó Zoltán nevével és munkáival, tehát azokkal, akik az élvonalban lengették meg a megsejtett forradalom szelle­mi lobogóit. A z első világháború gyilkos éveiben a Délmagyarország az elsők között adott hangot a megcsúfolt emberiség békevá- gfának és üdvözölte lelkes, bá­tor szóval az orosz nép forra­dalmát. A háborús gépezet ösz- szeroppanásának hónapjaiban, előbb az őszirózsás polgári forradalom, majd a Tanács- köztársaság kikiáltásával dia­dalmaskodó proletárforrada­lom idején pedig a polgári de­mokrácia síkjáról az igazi, a szocialista forradalom emelvé­nyére lendült. 1 proletárdiktatúra hú­sa után felülkerekedő reakció természetesen gyűlölt ellensé­gét látta a szemérmetlenül je­lentkező reakció és- a fehér­terror ellen bátran és követ­kezetesen tiltakozó újságban, és mindent elkövetett megfoj­tására. 1920 tavaszán meg is szűnt a lap, de néhány hónap múlva már Szeged címmel megindult az utóda, bár szel­lemi örökségének eleinte nem tekinthette senki. Amikor azonban 1922 tavaszán a bal­oldali gondolat elvesztette má­sik szegedi orgánumát, az öreg Szegedi Naplót és a hatalom elnémította a szocialisták sze­gedi napilapját, A Munká-t is, a Szeged hangot változtatott és nyíltan kitűzte az ellenzéki­ség lobogóját. Akkor erősödött meg a szerkesztősége Juhász Gyulával és Móra) Ferenccel, akik halálukig a legfőbb erős­ségei maradtak a tekintélyben, súlyban egyre gyarapodó el­lenzéki újságnak. A reakciós hatalom termé­szetesen a bátorhangú Szeged létezését sem tűrte. Gyakori elkobzásokkal és betiltásokkal igyekezett tönkretenni. 1925- ben végleg betiltották és csak hosszabb szünetelés után 1925 májusában adtak engedélyt új lap indítására. Akkor vette föl a lap újból a Délmaayar- ország nevet és így jelent meg egészen 1944 tavaszáig, ami­kor Hitler hordái elözünlötték az országot és elnémították a Délmagyarországot is. Szeged már 1944 októberében fölsza­badult, falai közé diadalma­san vonultak be a szovjet hadsereg egységei és 1944. no­vember 19-én, mint a már fel­szabadított országrészek első demokratikus lapja, a Nem­zeti Függetlenségi Frontban tömörült haladó pártok közös orgánuma jelent meg ismét a Délmagyarország. .4 lapot háromtagú szer­--------------------kesztő bizottság i rányította. Ebben a kisgazda- pártot Balogh István, a Nem­zeti Parasztpártot Erdei Fe­renc, a Magyar Kommunista Pártot pedig Révai József képviselte. „Újra van lapja Szegednek — mondja az első szám vezércikke —, újra van lapja az országnak: Megindult a Délmagyarország.. . Az orosz hadseregnek kellett Sze­gedre jönnie, hogy a demok­ratikus magyar sajtó újjá­éledjen ... az új Délmagyar­ország nyíltan, következetesen hirdetheti a szabadságharcot az ország német és nyilas megnyomorítói ellen.. A jubileumi emlékkönyvben Erdei Ferenc emlékezik az új Délmagyarország legelső he­teire. „Lényegében mi, a lap szerkesztői is harcban voltunk — olvassuk írásában — a fegyveres harcot illetően a front mögött, a politikai harc­ban pedig az első vonalban. Amikor a lap első számait szerkesztettük és nyomtattuk, gyakran kellett megszakítani a munkát .sebesültek szállítá­sával, elhelyezésükről való gondoskodással...” Közli az emlékkönyv Szir­mai Istvánnak, a Délmagyar­ország akkori belső munka­társának Földet, kenyeret, szabadságot! című nagyhatású vezércikkét, amely összefog­lalja a felszabaduló ország legfontosabb és legsürgősebb tennivalóit. A Délmagyarország később megszűnt* a függetlenségi frontba tömörült pártok közös orgánuma lenni. S 1945 jú­liusában Révai József vezér­cikke adta hírül, hogy a lapot a Magyar Kommunista Párt vette át, de vállalja a közös­séget a régi Délmagyarország demokratikus hagyományai­val. „Hisszük — írta vezér­cikkében —í hogy a kommu­nista Délmagyarország becsü­lettel fogja teljesíteni felada­tát.” As emlékkönyv hűséges-------------------------------------tükre a jubiláló újság fél évszázados történetének, bátran, becsülete tel megvívott harcait a leg­pontosabban azok a cikkek, riportok érzékeltetik, amelye­ket a régi évfolyamok sár­guló lapjairól ültettek át a szerkesztők a nagyon szén ki­állítású. igen gondos nyomda- technikával készült valóban reprezentatív könyv lapjaira. Magyar László Pataki diákok a Dunakanyarban Négynapos tanulmányi ki­rándulás keretében ismerked­nek a Dunakanyar természeti szépségeivel, történelmi neve­zetességeivel a sárospataki Esze Tamás általános iskola diákjai. A 31 tagú csoport meglátogatja Vácot, Visegrá- dot. Nagymarost és Esztergo­mot. majd hajóval a főváros­ba érkezik, hogy megtekintse az ipari vásárt. A kirándulás első állomá­sán, Vácott, csütörtökön két üzemben tettek látogatást a diákok: a kötöttárugyárban és a könnyűipari vasöntödében. Nincs qond a fuvarra Szigetszentmártonban is csaknem valamennyi fogattal rendelkező dolgozó paraszt belépett a termelőszövetkezet­be, s magukkal vitték iga­vonó állataikat. A termelő­szövetkezet vezetőségére há­rul tehát az a feladat, hogy biztosítsa a tagság, de az egész község részére a foga­tokat a fuvarozáshoz. A ve­zetőség dicséretére legyen mondva, jól megszervezte ezt. Igaz, igavonó állatnak bővi- ben Vannak, s az igényeket mindenkor :kielégítik. Aki fuvaroztatni akar, előző nap bejelenti a termelőszövetkezet irodájában, s másnap, a meg­jelölt időpontban házhoz áll a tsz fogata. Tavaly és az idén: másfél milliárd forint művelődésügyi beruházásokra A művelődésügyi apparátus mintegy másfél évvel ezelőtt kezdte meg a tárca második ötéves tervének előkészítését. A minisztériumban és a megyei tanácsoknál a ' második ötéves terv álta­lános irányelveinek szel­lemében az ötéves tervja­vaslatokon dolgoznak. A tanácsok javaslatait jú­lius 15-re. a művelődés­ügyi tárcáét pedig augusz­tus 15-re összegezik. A javaslatok mindenütt a hároméves tervben elért ered­ményekből indulnak ki. A há­roméves terv a kulturális te­rületnek is sokat adott. Ta­valy és az idén például majdnem másfélmilliárd fo­rint jutott, illetve jut még az év hátra levő részében mű­velődésügyi beruházásokra. A hároméves tervben az ál­lam gondoskodását jól kiegé­szítette a társadalom segítsé­ge, összefogása. Példa erre, hogy 1959-ben. amikor elsősor­ban az új lakótelepeken és tanácsi beruházásból 1100 férőhellyel bővítet­ték az óvodai hálózatot, meglevő épületekben több ezer helyről gondoskodtak a helyi erőforrások fel­használásával. Ugyanez történt a művelődési otthonok hálózatának bővíté­sépéi. Tavaly például mintegy 100 új otthont, klubot avat­tak fel, s a költségek legna­gyobb részét a községfejlesz­tési alapból fedezték, kiegé­szítve a lakosság segítségével. A következő öt évben 4850- nel gyarapodik az általános és középiskolai tantermek ál­lománya. Ezután is .első he­lyen szerepel majd az általá­nos iskolai tantermek építése, ele ugyanakkor a hároméves tervhez ké­pest megsokszorozódik a középiskolai hálózat bőví­tése. A tantermek építésénél csak­úgy, mint az úgynevezett to- megMíl turális intézmények számának gyarapításénál, to­vábbra is számítanak a tár­sadalom segítségére. mainap I960, május 22, vasárnap, Júlia napja. A nap kél 4.00, nyugszik 19.22 órakor. A hold kél 2.44, nyugszik 16:11 árakor. Várható időjárás ma es­tig: a hőmérséklet alig vál­tozik, néhány helyen zápor­eső, zivatar. Mérséklődő szél, kisebb felhőátvonulá­sok, több órás napsütéssel. — A VÁCI GÉPIPARI TECHNIKUM június 4-én délelőtt 9 órakor tartja fennállásának 10 éves jubi­leumi ünnepségét. A tech­nikumban eddig végzett ta­nulókat az ünnepélyre meg­hívják és szeretettel várják. — JÓKAI, MIKSZÁTH, Gárdonyi, Móra, Móricz, Heltai, Tömörkény és Ka­rinthy írásaiból válogatott novelláskötetet ad ki az idén az UNESCO, az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek kulturális osztálya fran­cia és angol nyelven. Ezen­kívül Budapesten rendezi meg a nemzeti könyvtárak kiadványcsere-konferenciáját is. — A CEGLÉD VÁROSI TANÁCS irányítása a'á tar­tozó vállalatok második öt­éves tervjavaslatait hétfőn délelőtt tárgyalják meg a megyei tanácsnál. A Posta Vezérigazgatóság közli, hogy a múlt év novemberében kibocsátott 4 értékből álló szovjet bélyegkiállítás és a 7 értékből álló lepke, valamint az idem februárban forgalom­ba hozott halasi csipke el­nevezésű bélyegsorozat áru­sítását 1969. december 31-e helyett már június 30-án megszünteti. A fenti bélye­gek csak 1960. július 31-ig használhatók fel postai kül­demények bérmentesítésére. — MEGYEI TANÁCSTA­GOK FOGADÓÓRÁJA: má­jus 22-én, vasárnap Bányai Pál a dunaliaraszti kultúr- otthonban. Mészáros József pedig a tápiószclei kultúr- otthonban tart fogadóórát. — KÉTSZÁZHARMINC FÉRŐHELYES mo^i, szín­házterem, klubhelyiség és előadóterem épül Vácott a Dunai Cement- és Mészmű lakótelepén. — A NÁSZUTAZÁS CÍ­MŰ zenés vígjátékot — Bo- goszlovszkij szovjet szerző művét — nagy sikerrel mutatták be a napokban a tápiószentmártoni színját­szók, dr. Taumann Károly- né rendezésében. — TÁRSADALMI mun­kában tölti be Mogyoród község lakossága a Dózsa György úb és a Gödöllői ú£ kereszteződésénél lévő autóbuszmegálló gödreit. — AZ ÉRDI Jluzakalász Tsz harminckét hízott mar­hát szállít Olaszországba a napokban. — , A VECSÉSI ZENE­TANFOLYAM a monori kultúrotthonban rendezte meg a járás harmadik ze­netanfolyami hangversenyét, amelyen 60 résztvevő játéka tanúskodott a tanfolyamok jó munkájáról. — MŰNK A VÉDELMI- FILM-ANKÉT LESZ május 30-án Vácott a Löwy Sán­dor kultúrotthon mozitermé­ben. t\z ankétot a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezetének megyei bizottsága rendezi. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 10.00: Mesél a Bükk. Ma­gyar kisfilm. 10.15: 21. Ma­gyar híradó. 10.30: Látoga­tás Varsóban. 11:20: A Ma­gyarország—Anglia váloga­tott labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése a Népstadionból. 19.15: Élőújság. 20.10: Vörös és fekete I. Francia film. A KISZ Központi Bizottságának határozata a falusi ifjúság feladatairól Az idei első üdülők Visegrádon Néhány napja megélénkült az élet a Dunakanyarban. Az üdülőkbe megérkeztek az első nyaralók. A KPVDSZ üdülő­jében hét vendég tölti szabadságát, akik hét különböző me­gyéből érkeztek. Pctrina Ilona Szegedről lefényképezi új ismerőseit (MTI-foto — Kácsor László felv.) A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága határozatot hozott á falusi ifjúság feladatairól. A termelőszövetkezetek po­litikai megszilárdítása, a pa­rasztifjúság eredményesebb nevelése érdekében mindenütt — ahol erre a lehetőségek megvannak — létre kell hozni a KISZ-alapszervezeteket — mondja a határozat. A bizott­ságok és az alapszervezetek vezetői — a termelőszövetkeze­tek és a falu társadalmi veze­tőivel együtt — fáradhatatla­nul hirdessék és magyarázzák a parasztifjúság körében: azok a fiatalok cseleksze­nek helyesen, akik vállal­ják az új falu. a korszerű mezőgazdaság termeléséért indult harcot, mert hiszen a termelőszövet­kezetekben dolgozó parasztfia­talok a szövetkezeti élet min­den területén a gazdasági jó­létért, a falu felemelkedéséért dolgoznak. Belőlük nevelődik a falusi szakmunkások serege — a terfnelöszövetkezetek fej­lődésével tíz- és százezrével válnak traktorosokká, szak­képzett növény- és állatte­nyésztőkké. Évről évre növek­szik szórakozási és művelődési lehetőségük. A KlSZ-bizottsigok és alapszervezeti vezetők szervezzék tovább az ifjú­ság versenyét. segítsék őket a vállalások teljesíté­sében. Az ifjúsági brigádok és mun­kacsapatok termeljenek a ter­vezettnél több kukoricát, ké­szítsenek több silótakarmányt. Az ifjúsági traktorosverseny részvevői kezdeményezzék a kettős műszak bevezetését. A fiatal szerelők gyors gépjaví­tási munkával érjék el, hogy aratás idején minél kevesebb legyen a műszaki hiba, gépál­lás. Segítse . az ifjúság a ter­melőszövetkezeteket az egyszerű gazdasági épü­letek felépítésében. Építsenek baromfiólakat, ser- tésfiaztatókat, juhhodályokat, szábadtartásos istállókat. Szorgalmazzák, hogy minél több vályogprésgép készül­jön el az üzemekben, .gépál­lomásokon. Az erdőgazdasá­gi KISZ-szervezetek tagjai gyorsítsák mag a szerfás is­tállók anyagának előállítá­sát, s határidőre történő le­szállítását. Segítsék a termelőszövet­kezeti KISZ-szervezetek • a közös sertésállomány fejlesz­tését: a tenyészállatoknak a háztáji gazdaságokból törté­nő felvásárlását, a tenyész­állat-nevelési szerződések megkötését. Küldjenek a KISZ-szervezetek hozzáértő fiatalokat a sertéstenyésztés­be dolgozni. Szervezzék a bizottságok és alapszervezetek az if­júság társadalmi munká­ját a nyári növényápolá­si és aratási időszakban, valamint az őszi beta­karítás idején. Hozzanak létre társadalmi csoportokat. Kössenek meg­állapodásokat a termelőszö­vetkezetekkel meiihatározott területű kapásnövények ápo­lására. Országosan mintegy 30 000 önkéntes aratópár munkáját szervezzék meg. s ily módon körülbelül 50 000 hold gabona kézi aratását végezze el az ifjúság. Felhívja a Központi Bizott­ság a termelőszövetkezetek ifjúságát arra. hogy az aratás megkezdésétől — a szükség­hez mérten — vasárnap is dolgozzanak. Szorgalmazzák a KISZ-szervezetek, hogy a falu egész ifjúsága vegyen részt a közös aratási, növényápolási és betakarítási, munkában. Segítsék a fiatalok a szüleik számára biztosított kapásnövé­nyek ápolását, betakarítását, az egyénileg gazdá'kodó pa- . rasztfiatalok szüleik földjén, saját gazdaságukban növeljék a terméshozamokat, fejlesszék az állattenyésztést, s ezzel já­ruljanak (hozzá az árutermelés növeléséhez. A megyei KlSZ-bizottsá- gok meFett hozzák létre a fiatal agrárértelmiségiek tanácsát. Gondoskodni kell arról, hogy a fiatal agrár- értelmiség és a KISZ kap­csolata megerősödjék. Fejlesszék tovább a falusi KISZ-szervezetek az ifjúság kulturális- és sporttevékeny­ségét. Rendezzék meg a fal­vakban az olimpiai jelvény- szerző versenveket. a ME- DOSZ-szal közösen a nyári és az őszi-téli spartakiádokat. Fejlesszék a falusi sportélet lehetőségeit, építsenek társa­dalmi munkával új sport­pályákat. Tovább kell fei'eszteni az iskolai falusi ifjúsági szö­vetkezeti mozgalmat, s gazdálkodását elsősorban a kisállattenyésztésre kell ala­pozni. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy az ifjúmunkásokhoz és a műszaki értelmiségiekhez hason’óan a parasztifjúság si­kerrel valósítja meg az 1960. évi feladatokat — feieződik be a KISZ Központi Bizottsá­gának határozata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom