Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

ms r MÉCSÉI v/íiirfqp I960. MÁJUS 22. VASÁRNAP Kádár János elvtárs felszólalása a Hazafias Népfront budapesti küldöttértekezletén (Folytatás az 1. oldalról.) zete, az öröm lesz az élet tartalma. De ma még a munka és a harc. A béke erői és a háború erői közül azonban már a szocializmus erői az erősebbek, az agresszorokat visszaszorító erők a hatal­masabbak. S ez a nemzetközi helyzet alapvető jellemvonása, amely nem változott a pári- asi események után sem, il­letve amennyiben változott, meg kell mondani, hogy az imperialisták, az agresszorok hátrányára változott. Kádár János ezután rész­letesen szólt az amerikai re­pülőgép május elsejei ag­ressziójáról, az amerikai kor­mány kezdeti hazugságairól, majd pedig arról, hogy a kém beismerő vallomása után az amerikai kormány a Szov­jetunió feletti kémkedést a hivatalos politika tartozéká­nak nyilvánította. A szovjet kormány ebben a helyzetben is végtelen türe­lemmel és tapintattal járt el — folytatta Kádár János. A Szovjetunió nagyon helye­sen fogalmazta meg a követe­lést Párizsban: ítéljék el a kémrepülést, vonják felelősségre a bű­nösöket és kövessék meg a sértettet, majd jelentsék ki, hogy ilyen soha többé nem fog előfordulni. Utána üljünk le, tárgyaljunk és egyezzünk meg becsületesen a különböző dolgokban — ez volt a szovjet javaslat. Énei­kül tárgyalni a népek becsa­pása lett volna és csak az ag­resszorok malmára hajtotta volna a vizet. A szovjet kormány, Hrus­csov elvtárs, leleplezte és visz- szaverte — talán úgy is mond­hatnám, hogy nemcsak a leve­gőben, de a politikában is le­lőtte — az agresszorok térveit. (Nagy taps.) A Szovjetunió álláspontjá­nak töretlenségét, következe­tes békepolitikáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Hruscsov eivtárs kije­lentette: — függetlenül attól, hogy a csúcstalálkozó nem jött létre — bármikor készek aláírni az atomfegyver-kísér­letek eltiltásáról szóló egyez­ményt; a szovjet kormány követ­kezeteken küzd továbbra is a leszerelés kérdésének megoldásáért, az általános leszerelésért, valamint a háborús maradványok fel­számolásáért. A szovjet kormányfő 6—8 hó­nap múlva kész új csúcstalál­kozóra leülni, ahol — ha biz­tosítva van mindkét fél ré­szére az őszinte törekvés — tárgyalhatnak és megegyez­hetnek. Hruscsov elvtárs Ber­linben kijelentette azt is, hogy bár a német békeszerződés kérdése már most megérett és Berlin helyzetének rendezése hasonló­képpen megoldást kíván — még mindig várnak, bízva abban, hogy 6—8 hónap múl­va összeül a csúcstalálkozó s ott megegyezhetnek. A szov­jet kormány rendíthetetlen híve a kérdések békés tár­gyalások útján való megoldá­sának. A Szovjetunió igazsá­gos ügyet védve, valóban nem képviselhetett ennél lojáli­sabb álláspontot. Úgy hiszem a tekintetben egyetértés van ná­lunk nemcsak itt a teremben, hanem a magyar nép széles ré­tegei között is. hogy a Szovjet­unió és személy szerint Hrus­csov elvtárs újabb, nagy szol­gálatot tett a béke ügyének Párizsban. Ezért azt is kije­lenthetjük, hogy pártunk, kor­mányunk, népünk helyesli és támogatja ezt az igazságos, helyes álláspontot, a szovjet kormány következetes békepo­litikáját (Nagy taps). —- Mi a magunk erőihez ké­pest még nagyobb odaadással küzdünk a jövőben a békéért, önmagunkban nem vagyunk hatalmas tényezői a nemzet­közi életnek, szövetségeseink­kel együtt azonban igen. Nekünk is határozott és világos az álláspontunk: politikánk, külpolitikánk változatlan marad. Mindenkor a leghatározottab­ban visszautasítjuk, ha va­laki, valahol azzal a szándék­kal lép fel velünk szemben, hogy beavatkozzék a magyar belügyekbe. Kész örömmel és szívesen fogadunk viszont mindenkit, aki jó szándékkal közeledik hozzánk, s a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élését szolgálja. Mi ezt akarjuk. Bármilyen nemze­tiségű, politikai állásfoglalású ember bejöhet Magyaror­szágra, ha az ajtón akar be­jönni, kopogtat, ahogy illik és nem a háztetőn, vagy az ablakon akar bemászni. Ez a mi álláspontunk. Itt van pél­dául az ipari vásár. Nem is tudnám hirtelen megmondani, hány or­szágból jött tőkés cégek­kel találkozhatunk ott. Kijelenthetem önöknek, nemcsak udvariasságból üdvözöltök őket, hanem belső meggyőződésből. Elhozták termékeiket, főleg iparcikkekkel jelentkeztek. Nézi az ember ipari termékei­ket, s némelykor haragszik is, nem is rájuk, hanem saját magára, mert az az érzése, hogy egy-két dologban még jobb az övéké. Az az érzé­sünk, hogy ha nekifognánk, mi is tudnánk olyat csinálni. Másik termüknél meg Örül az ember, mert amit látunk, az gyengébb, mint a mienk és amiatt már inkább nekik kel­lene restellkedniök, mint ne­künk. Általában őszintén, tiszta szívből üdvözöljük azt az elhatározásukat, hogy ide­jöttek, kiállították termékei­ket, azt a szándékot, hogy üz­letet akarnak kötni. Üdvözöl­jük a kereskedelmi kapcsola­tok további szélesítését. Az a meggyőződésünk, hogy ez kölcsönös szándék, s nagy szolgálatot tesz a béke ügyé­nek. Ez a mi álláspontunk. Ilyen törekvések jellem­zik politikánkat a más társadalmi rendszerű or­szágokkal való kapcsola­tok alakításában. Megmondjuk azonban nyíltan, hogy ez nem jelenthet egyol­dalú viszonyt, nem várhat senki udvarolgatást, mert ez a politikában nem használha­tó módszer. Mindkét félnek óhajtania kell a közeledést és mindkét félnek meg kell tennie a maga lépését. A népek békéi akarnak A béke védelmében vala­mennyi nép érdekelt. Ameny- nyiben a jelen történelmi vi­szonyok között létezni, mű­ködni akar bármilyen kor­mány, akkor az egyetértés, a közeledés, a béke útját kell keresni. Mindnyájan ismerjük azt a megszámlálhatatlan kez­deményezést, amelyet a szovjet kormány a leg­utóbbi években is tett a béke ügyéért. A Szovjetuniót mindenkor a bélié érdeke vezette. Az el­múlt napoknak többek kö­zött talán az a haszna is meglesz, hogy bizonyos más tényezők is megértik: a né­pek jövőjéért mindkét fél felelős. Bízunk abban, hogy az amerikai kormánykörökben elkövetkezik bizonyos mérté­kű kijózanodás és bízunk ab­ban is, hogy megfelelő időben létrejön majd a csúcstalálkozó, mégpedig olyan körülmé­nyek között, hogy mind­két fél őszintén akarja és mindkét felet a meg­egyezés őszinte szándéka vezeti a tárgyalóasztal­hoz. Befejezésül négy fő tenniva­lóra hívta fel a figyelmet Ká­dár János. Először is követke­zetesen hirdessük igazságun­kat! Minden új kérdést alapo­san tárgyaljunk meg, hiszen élő, eleven emberekkel van dolgunk és senkit se vegyünk úgy, az már végképp megvan győzve. Fennhangon és büsz­kén hirdessük a magunk igaz­ságát: magasztos eszme és gyö­nyörű cél a szocialista társa­dalmat felépíteni, az emberiség békéjét megőrizni és tartóssá tenni. A másik: dolgoznunk kell! Hazánkban mostanában nagyszerű dolgok születtek, de ha akarunk, még tu­dunk jobban dolgozni. Gondolnunk kell azonban ar­ra — és ez a harmadik —, hogy több állhatatosságra, egyenletességre van szükség mindenben, több kitartásra a célhoz vezető úton. Tehetség is van, erő is van elegendő. Tartalékaink is bőven vannak. Erősítsük összefogásunkat, egységünket, dolgozzunk még következetesebben magasztos céljainkért. Végül tovább kel! erősítenünk a nemzetközi vo­nalon vallott és hirdetett szo­lidaritásunkat, hiszen a béke erői azért hatalmasabbak — az emberek ma azért élhetnek békében —, mert a szocializ­mus, a haladás erői, összefogva erősítik napról napra sorain­kat. Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után több felszólalás hangzott el, majd Schütz Árpád, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsá­gának titkára válaszolt a fel­szólalásokra. A tanácskozás végeztével ülést tartott a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága, megválasztotta az elnökség tagjait és vezetőit. A Ha­zafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke: dr. Harrer Ferenc országgyűlési képviselő, alelnökök: dr. Pest László, országgyűlési képvi­selő, a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottsáígának elnök- helyettese, dr. Kovács Máté egyetemi tanár és Deák Lí­via, az MSZMP Budapesti Bi­zottságának osztály vezet ü­helyeítese, titkár: Schütz Ár­pád, titkárhelyettes: Perlaki Gyula. A Hazafias Népfront kong­resszusán megválasztott kül­döttek között van Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Gás­pár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Barcs Sándor ország- gyűlési képviselő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazga­tója, dr. Harrer Ferenc, a Ha­zafias Népfront Budapesti Bi­zottságának elnöke, Pesta László, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának al- elnöke, a Budapesti Békebi­zottság elnöke, Sándor József, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Schütz Árpád, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsá­gának titkára, Veres József, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke. Fehér Lajos elvtárs beszámolója az országos mezőgazdasági értekezleten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága május 21-én, szombaton or­szágos mezőgazdasági értekez­letet tartott a néphadsereg központi tisztiházában. Az ér­tekezleten részt vettek az MSZMP megyei és járási tit­kárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, a budapesti ke­rületi titkárok, valamint s megyei, járási és budapesti kerületi tanácselnökök. A 2 értekezleten Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a Központi Bizott­ság titkára számolt be a me­zőgazdaság időszerű kérdései­ről. Az előadást vita követte. Munkavédelmi kiállítás nyílik Vácott A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa Cegléd után Vá­cott is megrendezi a munka- védelmi kiállítást. A szocialis­ta munkavédelem tíz eszten­dejének eredményeit szemlél­tető kiállítás május 30-án nyí­lik meg a párt- és a tömeg- szervezetek székhazában, s egy hétig tartja nyitva kapuit. A kiállítás megnyitójával egyidőben a városi művelő­dési otthonban munkavédelmi ankétot rendeznek, amelyre meghívják a váci, szobi, szent­endrei és gödöllői járásban levő üzemek munkavédelmi aktíváit, biztonsági megbízot­tait, szb-titkárait és vállalat- vezetőit. Az ankét után mun­kavédelemmel kapcsolatos kis- filmeket mutatnak be a meg­jelenteknek. Biztosították a termelőszövetkezetek palántaszükségletét A megye termelőszövetke­zetei az idei évre 15 423 hold nagyüzemi kertészetet tervez­tek. Ebből 1717 hold az öntö­zéses tex-ület. A szövetkezetek kertészeti áruiknak mintegy ötven százalékára kötöttek értékesítési szerződést. Nem kis feladat ilyen nagy kiterjedésű kertészeti terület részére a palántát biztosítani. A termelőszövetkezetek álta­lában maguk is neveltek pa­lántát, de a palántaellátás biz­tosítása érdekében a Pest me­gyei Szövetkezeti Értékesítési Központ, valamint a termelé­si szerződést kötő konzerv­gyárak mintegy ötmilliót ne­veltek a termelőszövetkezetek részére. Ebből a mennyiségből biztosítják a különböző okok miatt kipusztult palánták utánpótlását is. A palánta- kiültetés szerte a megyében megkezdődött. Ezt a munkát segíti az a nyolc palántaüite­tő gép is, amely a megye ter­melőszövetkezeteinek rendel­kezésére áll. Hivatalos nyeremény jegyzék a lottó 21. játékhetére A lottó 21. játékhetére be­érkezett 4 725 365 darab szel­vény. Öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 21 fogadó ért el. A nyeremény- összeg egyenként 168 762,50 forint. A háromtalálatos szel­vények száma 3022, ezekre a szelvényekre egyenként 586,25 forintot fizetnek. Két találatot 65 771 fogadó ért el, a nyere­ményösszeg egyenként 27,50 forint. Véget éit a Cannes-i filmfesztivál A cannes-i filmfesztivál legnagyobb elismerését, az aranypálma díjat az Édes élet című olasz filmalkotás nyerte. A legjobb ifjúsági filmnek járó díjat a Ballada a kato­náról című szovjet alkotás­nak, a második díjat A kilen­cedik kör című jugoszláv filmnek ítélte a zsűri. Az ifjúsági rövidfilmek kö­zül a Mosoly című francia film lett az első. A Ragadozó növények című magyar film második díjat kapott. A Ka­land című olasz film nyerte el a forgatókönyvírók és te­levíziós szerzők díját. „Szép ta vasz köszöntött népünkre Gondolatok a budapesti népfront-tanácskozásról ti Barabás Tibor, Darvas József, Dobozy Imre, Erdős László, Fodor Jó­zsef, Földeák János, Jankovich Ferenc, Keszthelyi Zoltán, Kodo- lányi János, Kiss Ferenc, Oravecz Paula, Ride Sándor, Szabó Magda, Tamási Áron, Urbán Er­nő, Vas István, Várnai Zseni új művei. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN! katolikus prépost-plébános. Mert ők — s még sokan mások is — felszólaltak, el­mondták véleményüket ha­zánk és a nagyvilág dolgai­ról, eseményeiről. S akárme­lyikük beszélt, hangjukból a hazánk jelenéért és jövőjé­ért, a szocializmus építéséért, a béke fennmaradásáért ér­zett felelősség csendült ki. JÓ volt hallgatni és érezni: kommunistákban és pártonkí- vüliekben mennyire azonosan, egy ritmusra lüktet a haza sze- retete, s tágabb hazánkhoz, a szocialista táborhoz, a béke erőihez való tartozás magasz­tos, erőt adó érzése. A buda­pesti népfront-tanácskozás bensőséges hangulata, a felszó­lalások közös nyelve megmu­tatta azt is, hogy a párt és a kormány évek óta folytatott he­lyes politikája messzehangzó visszhangra talált a lakosság minden rétegében. — Sok felől jöttünk, de egy irányba megyünk. E tanácsko­zás is jól mutatja, hogy egész népünkben — magasabb fokon — egy nagy kiegyenlítődés megy végbe — mondta beszé­dében — többek közt — Kádár János elvtárs. S hatalmas taps csattant fel, amikor egy friss példát mondott el megállapítá­sának az alátámasztására. A szünetben megkérdezte az el­nökségben ülő Hökszt András- nét: „Maga ugye középiskolai tanár?” — „Nem, én egyszerű parasztasszony vagyok” — mondta megpirosodó arccal ! Ezekben a hetekben, napok- í ban országszerte három és í féiezer gyűlésen választja ; meg a lakosság a népfrant- J bizottsági tagokat. Mint is- \ meretes, pénteken ül össze Ja Hazafias Népfront országos \ kongresszusa, hogy számot ad- \ jón a népfront-mozgalom í több éves tevékenységéről, s í megválassza a mozgalom ve- \ zetőségét. Az országos kong- í resszus előkészítésének utol- \ só nagy határállomása a bu- ! dapesti népfront-bizottság ! szombati újjáválasztó kül- ! dött-értekezlete volt. Jóleső I érzéssel láttuk együtt a Mű- í szaki Egyetem aulájában a ; főváros lakosságának 500 kül- I döttét: munkásokat, értelmi- j ségieket, városi kispolgáro- i kát, tsz-parasztokat, Buda- | pest sokrétű társadalmának f sok-sok képviselőjét. ^ Mi ragadta meg legjobban ^ az embert ezen a tanácskozá- í son? A tanácskozás stílusa, í szelleme, amelynek alaphang- í ját Kádár János elvtársnak, ^ az MSZMP Központi Bizott- ^ ságn első titkárának, Angyal­föld népfront-küldöttének fel- ^ szólalása adta meg. A szüne- ^ te-kben, s az értekezlet végez- ^ tével, már hazatérőben, ar- ^ ról beszéltek a küldöttek, ^ abban fogalmazták meg a ta- ^ nácskozás jelentőségét, hogy í azon közös nyelven beszélt í mindenki, az egyetemi ta- f nár, a munkásnő, a cinko- faí tsz-elnök csakúgy, mint a ^ szobrászművész, a fővárosi í tanács elnöke vagy a római Höksztné, aki nemcsak megje­lenésével, de kulturáltságával értelmességével, tájékozottsá­gával is joggal tévesztette meí — foglalkozását illetően — Ká­dár elvtársat is. Nagy helyesléssel találkozót a beszámolónak, s Kádár elv­társ felszólalásának az a meg­állapítása is, hogy népünl egységének erejét a párt és < tömegek szoros kapcsolata je­lenti, az biztosítja. S hogy i párt, a tanácsok hívó szavát'« dolgozóink mire képesek, az' szemléltetően bizonyítja a bu­dapesti népfront-munkáró szóló referátum megállapítása az elmúlt évben a tervezett II millió forint helyett 34 millic forint értékű társadalmi mun­kát végzett a főváros lakossá­ga. Az idén pedig már 45 mil­lió forint értékű társadalmi munkával számolnak a buda­pesti tanácsok... Az ember fejében önkéntele­nül is megfordul: mi mindent tehetünk népünk nagy össze­fogásával! Ma már a főváros­ban és vidéken egyaránt ön­zetlen társadalmi munkások ezrei és tízezrei — fiatalok és idősebbek, nők és férfiak — fejezik ki önkéntes munká­jukkal is pártunk, kormá­nyunk politikája iránti szim­pátiájukat, hazájukhoz, vagy szűkebb pátriájukhoz való ragaszkodásukat. Dicséretes dolog ez. Mindennél meg­győzőbben mutatja, hogy az emberek a hívó szóra — jön­nek és segítenek. Segítségük nyomán pedig nemcsak az utca, a falu, a városnegyed, az ország gyarapszik. Erősö­dik a jó kollektív szellem, a nemes tettekre sarkalló kö­zösségi érzés is. A tanácskozás felszólalá­saiból kitűnt: a társadalmi munka nálunk ma már tár­sadalmi rangot, megbecsülést is kapott. Ezt fejezi ki, hogy a Hazafias Népfront az össze­fogója, a gazdája. így és ezért lehet egyre gyakrabban és jogosabban támaszkodni a város- és községfejlesztési ter­vek új „tervszámaira”: a fel­ajánlott társadalmi munka­órákra, amelyek rendre testet öltenek a köz, a lakosság ja­vát szolgáló létesítményekben. „Szép tavasz köszöntött né­pünkre” — mondta felszólalá­sa végén Kádár János elv­társ, s ahogy vázlatosan elso­rolta az ipari, a mezőgazda- sági termelés, a tudományos és kulturális élet. az irodalom terén elért legfrissebb ered­ményeinket, annak alapján a tanácskozás minden résztvevő­je teljes meggyőződéssel át- érezte, mennyire igaz ez. S azzal is egyetértett mindenki, ahogy Kádár elvtárs a kedve­ző prognózist kiegészítette a nemzetközi helyzet számunk­ra — a béke erői számára — kedvező alakulásával. Az a hatalmas taps, amely Kádár elvtárs csaknem kétórás, köz­vetlen, baráti hangú felszó­lalását követte, majd a to­vábbi hozzászólások meggyő­zően bizonyították: a buda­pesti népfront-aktivisták ma­gukévá tették pártunk és kor­mányunk politikáját, s ké­szek azt széles körben to­vább népszerűsíteni. Újlaki László

Next

/
Oldalképek
Tartalom