Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-03 / 103. szám

MST

ífEG>

I960. MÄJUS 3. KEDD

A KÖPENY

Gogol elbeszélése szovjet filmen

A

kakij Akakijevics neve ma már nemcsak egy neves szerző híres elbeszélésének címszereplőjét jelenti. Akakij Akakijevics: a kizsigerelt, gerinceíosztott kishivalalnok szimbóluma. A mindenbe beletörődő ember ő, akinek vágyai, törekvései földhözragadtak, és ha e földhözszegezett vágyak tárgya megsemmisül, ő maga is velepusztul.

Gogol elbeszélését vitriolba és könnybe mártott tollal írta. Gúnyolja kora világát, a Hivatalt és urait, de nem kíméli hősét, Akakij Akaki- jevicset sem, habár sajnálja őt, szánja sorsát, de az ilyen ember nem érdemel mást, mint ami osztályrésze — mondja novellájában.

Az elbeszélés és a belőle készült film — két különböző dolog. Szolovjov, a filmíró és Alekszej Batalov, a rendező talán éppen akkor fogtak mellé, amikor szinte szóról szóra, betűről betűre ragaszkodtak ahhoz, hogy ugyanúgy mondják el a köpeny gazdája történetét, ahogyan Gogol annak idején papírra vetette.

Az elbeszélés Akakij születésével indul, jelentéktelen epizód ez, a továbbiakban nincs is szerepe. Az író azt célozta bevezetőjével. hogy előrevetítse, mennyire szerencsétlen. magatehetetlen ember lesz az újszülött. A film alkotói már a kezdet kezdetén szabadabb kézzel nyúlhattak volna a témához. Ami elbeszélésben friss és érdekes, a filmen vontatott, nehézkes lehet, mint ahogyan ebben az esetben is az. És a kezdettől nem különbözik a folytatás. Görcsös hűséggel másolja a film az epikát, végigkövetjük hősünk hivatalbeli megaláztatásait, nyomorúságos otthoni életét, kálváriáját a vedlett köpenynyel, kuporgatásáne.k részleteit, hogy újat csináltathasson az elnyűtt ruhadarab helyett; szóval megtaláljuk mindazt a filmben, amiről . Gogol ír, „csak” éppen a go- : goli szellemesség, irónia, a \ társadalmi mondanivaló hűl-: lik ki a hűség zsákjából. \

V •

t aj on miért?

Az alaptéma nagyszerű, \ Akakij Akakijevics meg'sze- \ mélyesítője — Rolan Bikow, — kiváló színész, a történet \ hiánytalanul pereg előttünk, i Éppen a hiánvtalanságban a ( hiba! Szolovjov és Batalov! történetben akartak mindent i adni, és nem mondanivaló-: ban! Az elbeszélés egészé-: nek maradéktalan átvitele a j film vásznára vontatottá, he- ; lyenkint unalmassá teszi a megfilmesített novellát, a szerzők válogatás nélkül másolnak, és a másolás — nem művészet, különösen a film esetében nem áz. Ami éppen a „hiánytalanság”-ból eredő hiány: a képek és a gcgoli szavak ugyanazt adják, nem kiegészítik egymást, hanem ismétlik a történetet a képek és a szavak nyelvén. Már maga ez a tény bizonyosfokú érdektelenségre vezet. A másik hiba: nem mertek újat adni, talán úgy vélve, hogy ezze! az íróóriást sértenék meg. Talán egyetlen je'enet kivételével, amikor hősünk

felfedezi az új köpeny körül ólálkodó molypillét, és vadászik utána, majd elfogva a merénylőt, óvatosan két ujja közé veszi és kibocsátja az ablakon. Ez a jelenet új, kifejező, gogoli — pedig nem Gogol agyában született. Ez a jellemzés — mert az — többet mond Akakij Akakije- vicsről, mint a film többi, túlontúl is agyonmagyarázott, túlsók oldalról megvilágított jelenete.

És ez lett. volna a követendő út. Elhagyni ami nem fontos, kibontani, ami lényeges, és hozzáadni mind. azt. ami az elbeszélést ízig- vérig filmmé teheti.

Csak ezzel a tömörítő módszerrel, a drámai csomópontok gondos megválogatá- sával és a film sajátos nyelvén való megfogalmazásával maradhattak volna hűségesek az alkotók a gogoli műhöz, így pedig, ahogyan mondani szokásos, a hűség voltaképpen hűtlenséget eredményezett. Akakijevics szánandó teremtéssé egyszerűsödött (bár igazán sajnálni sem tudjuk), eltompullak azok a nyilak, amelyeket Gogol — az esendő embernek kijáró kímélettel és sajnálattal, de hőse felé lőtt.

K

ár, hogy így történt. Kár, hogy Batalov, a tehetséges rendező ezúttal nem vette észre, nem használta ki a forrásmunka ezernyi kínálkozó lehetőségét, nem kísérelte meg belülről ábrázolni az embereket,. hogy vászonra vetített képükön keresztül a lelkűkbe láthassunk.

„Dokumentumfilm” lett így csak A köpeny, A köpeny című elbeszélés filmdokumentuma.

G. L.

A napközi otthonok vezetőinek országos tanácskozása elé

ff Május 9-én kezdődik Buda- ^ pesten a napközi otthonok ^ vezetőinek első országos kon- ^ ferenciája. A háromnapos ta- f nácskozáson a napközi ottho- ^ nők nevelőmunkájának szak- ^ mai kérdéseit beszélik meg, ff fórumot teremtenek a gya- ff korló pedagógusok tapaszta- ff latainak elterjesztéséhez. ff Elhangzik majd nyilván szá- ff mos hozzászólás, mely erőte!- ff jesen felhívja a pedagógiai ff tudomány és az oktatásügyi ff irányító szervek figyelmét a ^ napközi otthonok egységes ^ pedagógiai módszereinek ki- ^ dolgozására.

^ Az anyagi nehézségek ^ mellett ugyanis éppen a ^ pedagógiai munka kiilön- £ bözősége okoz sok helyen '/ kirívó szintkülönbséget.

£ De ez az utóbbi gond má- ^ sodlagos Pest megyében — ^és országosan is. Az első: a ff meglevő napközi otthonok ^mellett az újak tárgyi i'elté- ^ teleink megteremtése. Nagyon ^ sok új tanteremre, berendelésre, mindehhez sok pénzre ff lenne szükség országszerte, ^ hogy ki tudják elégíteni a ^szinte dörömbölő igényeket.

^ Jelenleg Pest megye 80 f, iskolájában 162 napközis í csoport van.

y

^ Tekintélyes számok ezek. kü- ff lönösen. ha figyelembe vesz- ^ szűk, hogy mindössze öt esz- f, t ende je kezdődött — szűkös ^tantermi viszonyok között — ff a napközi otthonok szerve- j zése. De ha hozzá tesszük, ^ hogy 378 iskola van a meggyében. könnyen kimutat- í ható, hogy csupán iskoláink ^18 százaléka rendelkezik nap- £ közi otthonnal. A szervezés üteme lényegesen meggyorsult az utóbbi időben, hiszen £ míg tavaly 16 új csoport szá- ^ mára teremtették meg a fel- £ tételeket.

£ az idén. év végéig, csak- f nem a dupláját, 31 újabb f napközi otthonos csopor- 'f tot hoznak létre állami ft erőből a megyében.

y

^ S hogy ez nem kis erőfészí- £ tésbe kerül, annak jellemzé- sére talán elegendő, ha meg- ff említjük, hogy a napközi ott- ff honok épület- és felszerelési ^költségein kívül évente mintegy 100 ezer forintba kerül ff egy-egy negyven tagú gyerek- ff csoport ellátása. ff Várható, hogy az elkövetkező években fokozatosan le- í gyűrik a mostani nehézségeiket: megsokszorozzák a tan- ff termeket és csökken a szak- ^ tanerő-hiány is. de mi legyen ^ addig? Hogyan lehet szinte ff „máról holnapra” könnyíteni £ a gondokon? Egyebek között ^a sziget monostori szülői mun- ^ kaközösség példájának küve- ^ tésével.

ff Szigetmonostoron beren- 'f deztek egy tanulószobát, t étkezés itt ugyan nincs,

de ez is jobb a semminél: pedagógusok felügyelete mellett tanulhatnak ■A gyerekek délután. A tanulószoba fenntartásának költségeit a szülők fedezik.

Ez arányosan elosztva minimális összeg. Jó kezdeményezés ez több okból is. Egyebek között, mert a felsőbb oktatási szervek nyilván szívesebben csatlakoznak anyagi támogatásukkal az effajta kezdeményezésekhez, hamarabb tető alá kerül így az „igazi” náoközi otthon.

Feltehető, hogy számos hasonló ötletről is hírt adnak majd a háromnapos tanácskozás résztvevői, hiszen több megyében (sajnos. Pest megyében még nem hallottunk erről)

berendezlek és működtetnek napközi otthonokat

anyagilag erős termelőszövetkezetek is.

Nem szükséges különösebben hangsúlyozni, milyen fontos lenne hasonló tervekkel foglalkozni Pest megyében is. hogy a jelenlegi 18 százalék minél előbb felfelé kerekedjék. •

Egyelőre másodrendű, de lényeges kérdés: a meglevő és az újonnan szervezendő napközi otthonok vezető pedagógusainak kiválasztása.

Ma még általánosságban az a helyzet, hogy kezdő pedagógusokat állítanak a napközi otthonok élére. Pedig a kevés pedagógiai gyakorlattal rendelkező fiatalok nehezen állják meg ezen- a posztok helyüket,

hiszen az alsó és felső tagozat tananyagát egyaránt ismerő, „univerzális” pedagógusokra lenne szükség. A napközi otthon ugyanis nemcsak „ebédeltetéssel egybekapcsolt gyermekmegőrzőhely”. hanem kiegészíti, elmélyíti az iskolai oktatást, s ezzel — mint a tapasztalatok mutatják — emeli a tanulmányi színvonalat.

Jó néhány esztendő eltelik, amíg elérjük etekintetben a Szovjetuniót, ahol napközi otthonba jár minden tanuló — de siettetnünk kell ennek a mozgalomnak kiterjesztését (hivatalos úton és nem hivatalos módszerekkel ts). mert amellett, hogy sok sok gondot levesz a szülők válláról, hozzásegít a műveltebb ifjúság felneveléséhez.

Tizenkét Pest megyei pedagógus vesz részt az országos tanácskozáson.

A konferenciát megelőző hetekben ők összegyűjtik az egész megye napköziotthon- vezetőinek tapasztalatait, a helyi ötleteket. társadalmi kezdeményezéseket.

K. K.

FILMHlREK

y

'/ A dán gyermekfitm-tanacs í kimondotta, hogy Walt Disney | Csipkerózsika című, egész estét ^betöltő fimjének megtekinté- jsét nem ajánlja 10 évnél fiatalabb gyermekeknek, „mert e ff rajzfilm nemcsak a gyereke- ff két, hanem gyakran a szülőket ff is megijeszti“.

I *

f A Szovjetunió ebben az év- ff ben 38 nemzetközi filmfeszti- ff válón vesz részt. Többek körzőit jelentkezik az új-zélandi ff fesztiválon, valamint a filmek ^afrikai és ázsiai seregszemlé- ff jén. Kairóban több filmmel ff képviselteti magát a Szovjet- f unió.

\ *

f A Bemard Shaw színdarabff ból készült, Az ördög cimborá- ff ja című United Artits filmről ff a kritika elismerően nyilatko- ff zik, különösen a három iösze- 'f replő, Laurence Olivier, Khk f, Douglas és Burt Lancaster já- ^ tékát, valamint a kitűnő dialó- f gusokat dicséri.

*

£ Aj idei Karlovy Vary-i XII. % nemzetközi filmfesztivált }ú- Hús 9-töl 24-ig tartják meg. A £ filmművészet e nagy sereg- ff szemléjére a rendezőség a vi- ff láp minden részéből 65 ország f képviselőit hívta meg. A £ FIAPF. a filmproducerek nemzetközi szervezete ebben az í évben a Karlovy Vary-i fesz- ^ tivált a világ legjelentősebb filmünnepségeinek kategóriá- ff;iába sorolta. A fesztivál kere- f lében ezúttal is megren- f, dezik az úgynevezett Szabad í

Szószék-et, amelyen megvitatják a filmművészet időszerű kérdéseit. Külön versenyt rendeznek a rajz-, báb- és trükk- fÜtmekből, Július 15-én kerül sor a filmújságírók találkozójára.

★

Rövidesen elkészül az új szovjet—francia koprodukciós film, Leon Garros keresi barátját címmel. A film forgató- könyvét Michel Cournot, Zorin, Mihalkov és Klebanov írta. Témája a következő: három francia turista a Szovjetunióba utazik, köztük az egyik, Leon Garron szovjet barátját keresi, akivel a második világháború alatt együtt szökött meg a koncentrációs táborból. A turisták útja Moszkván és Sztálingrádon keresztül vezet, míg végül Garros a távoli Szibériában. a brasztki erőmű építkezésén találja meg régi bajtársát. A film megörökíti a gigászi méretű szovjet építkezéseket, az új erőműveket, városokat és gyárakat. A koprodukciós alkotás főszereplői: Jean Rochefort, Jean Gabin, Tatjana Szamojlova. Jurij Belov és Vlagyimir Zubkov, rendezője Marcel Pagliero.

★

Karel Zeman ismert csehszlovák filmrendező, a díjnyertes Ördögi találmány rendezője. egész estét betöltő filmet forgat Münchausen báró kalandjairól. Mint előző filmjében, ezúttal is kombinált formában, a játékfilm és a rajzfilm elemeiből teremti meg a téma különös légkörét.

LE VG/. klXÁBÓL:

760 000-en nézték meg az ünnepi magyar filmhét előadásait

í A Hungarofilm Külkeres- ; kedelmi Vállalat levelet ka- \ pott a Kínai Népköztársaság- j ból. Ebben a hazánk felsza- ! badulásának 15. évfordulója j alkalmából rendezett magyar í filmhét sikeréről számoltak J be. Az eseménysorozatot a ! Kínai Népköztársaság nyolc \ városában, többek között Peringben, Kantonban, Vuhnanban, Tiencinben tartották. A műsorra tűzött filmekből — a 39-es dandárból, a Tegnapból. a Szent Péter esernyőjéből és a Tizenöt év című dokumentumfilmből — Pe- kingben 108. Tiencinben 305. Vuhnanban 212, Kantonban 158 előadást rendeztek. A magyar filmhét vetítéseit a nyolc kínai városban majdnem 760 000-en nézték meg.

KÖNYVESPOLC (íalambos Lajos: lionoszkálvii

I

llatai író első könyveként • merész próbálkozás. Nem kisebb feladatra vállalkozott Galambos, mint a közelmúltban végbement hatalmas falusi átalakulás ábrázolására, mégpedig regényben, túljutva a Dülőutakon riportjain.

A vállalkozás merész — az eredmény, sajnos, a bátor szándék mögött marad. Az érdekes cselekményt olykor kalandregényre emlékeztető fordulatok tarkítják, de a jellemek, az alakok nagyon is feke- ték-íehérek, s ezen nem segít az sem, hogy a főszereplő Koós Gergely alakjában az író töprengő, vívódó embert akar ábrázolni. Koós vívódásai nem elég hitelesek, mert olyan kérdéseken rágódik, amelyek — bármennyire is igyekszik az ; író igazolni azokat — lényegé- : ben álproblémák, megkerülik I az igazi konfliktust. Az írónak I is lehetett ilyen érzése, ezért j agyontűzdelte Koós moiiiológ- íjait olyan dolgokkal, amelyek I nem tisztázzák a hős jellemét, I sőt, még zavarosabbá és érthe- : tétlenebbé teszik.

: A regényt mégsem lehet í ilyen summásan elmarasztalni, i Szép, jól sikerült részleteket is i találunk benne, sőt az író igen ! tehetséges voltának bizonyíté- i kaként, meghökkentően reáli- j sakat, életszerűeket is. Éppen ! ezért-jogos a számonkérése, hi- I szén az író könyve nem egy | részében bizonyítja, hogy sok- : kai többre is tellett volna ere- jéből, ha mélyebben átgondolja mondanivalóját, s egy-két í erotikus részlet elhagyása |árán — mint például Koós kalandja a színésznővel —, ame- ilyeknsk nincs semmiféle közük a cselekményhez és a hőshöz, inkább a valós, az égető problémákat bontotta volna ki, s nem nagyolta volna el a jellemek jó részét.

A hibákat azonban feledteti Galambos élvezetes stílusa, s maga az a tény, hoiey egy mindenki által figyelt, a falu számára sorsdöntő korszak ábrázolására vállalkozott, s e vállalkozásért még akkor is elismerés jár. ha megvalósítása nem járt teljes sikerrel. (Magvető Könyvkiadó)

Megnőnek az iskolák is

— Ez már a harmadik iskolaavatás ebben a községben! — mondja Sándor László tanár, miközben két kollégájával együtt szorgalmasan teríti az avatandó iskola folyosóján felállított asztalokat. — Negyvenölben nem volt itt, csak két tanterem, ötvenig került hozzá még négy (ez . volt az első avatás), azután ötvenötben még kettő (a második avatás), és most már 11 tantermünk van. külön úttörőszobánk, szép szertárunk, nevelői és igazgatói irodánk.

így hát valóban megszokhatták az avatásokat a gyűli

Rákóczi Ferenc iskola nevelői és tanulói, mégis, nagy izgalommal várták ezt a május elsejét, az újabb avatás napját.

Valóságos kis kiállítás mutatja be, hogyan nőtt. terjeszkedett ez az egykor két- tantermes iskola. Makettek, táblázatok, rajzok, grafikonok adnak számot egy-egy lépéséről és az egész megtett útról.

Es nemcsak a kiállítás — az egész iskola, a nevelők, a

tanulók és a szülök is őrzik a fejlődés emlékeit.

Solymári Béla igazgató a tanári szobában egy szekrényt mutat:

— Ez volt az első bútordarabunk, úgy koldultuk ösz- sze annak idején ...

Azután egy asztalra teszi a kezét:

— És ez... Néhány szál deszkából fabrikáltuk ...

Ma pedig, úgy tetszik, a tizenegy tanterem, az új bútorzat. a gazdag felszerelés is kevés. Úgy igaz, ahogyan Sándor László mondja:

— Mi minden egyes avatáson már törhetjük és tör$iik a fejünket: hogyan bővítsük tovább az iskolát.

Most is ... A 688 tanuló váltott műszakban használja a tizenegy iskolatermet, két- ekkora épület kellene, kétszer ennyi helyiség, hogy a pedagógusok álma beteljesedjék.

Mert itt szeretik a munkájukat a nevelők. Ha másból nem, a továbbtanulási statisztikából bizton Izövet- keztethetünk erre: az iskola diákjainak 35,6 százaléka tanul tovább középiskolában!

És a szülők is szeretik az iskolát. Bizonyíték: 15 év alatt hatszorosára növelték

... És ilyen volt 15 évvel ezelőtt — a kiállítási makett szerint.

az egykor apró épületet. Bizonyíték: május elsején, az avatóünnepélyen annyian jöttek össze meghallgatni Szabó Sándor glviárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének beszédét, hogy a gyerekek kiszorultak. És még egy bizonyíték: vagy kétszázötve- nen-háromszázan ültek az ünnepség, a gyerekek színes műsora után az addig már megterített folyosói asztalok mellé, hogy együtt vacsorázzanak (persze saját 12 forintjukért) az új iskola felszentelésének örömében.