Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-17 / 115. szám

Atiládi 7í\ CEGLÉD, ALBERT IRS A. CEGLÉ DBE ACÉL, TORTEL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1960. MÁJUS 17. KEDD Ünnepi könyvhét lesz május 29 és június 5 között MEDOSZ-ban és a Szabadság városunkban. Május 28-án a Mozi előcsarnokában is. A művelődési házban ünnepélyes város központjában egy sátrat megnyitót tartanak, amelyre állítanak fel, ahol kedvükre meghívják Tersánszki J. Jenő válogathatnak az érdeklődők írót. A könyvhét megrendező- a legújabb művekben. A na- sére külön bizottság alakult, gyobb üzemekben és termelő- A művelődési ház emeleti szövetkezetekben könyvismer- dohényzó-termóben kiállttá- tető előadásokat tartanak. A son fogják bemutatni a leg- termelőszövetkezetekben a já- újabb könyveket. Ugyancsak rási könyvtár fiók-könyvtárat kiállítás és vásár lesz a állít fel az ünnepi hét idejére. A megtévedt drukker Egy egész teher- uUóravaló drukker ment át Ceglédről Abonyba a vasár­nap délelőtti kézi­labdameccsre. Ha­talmas érdeklődés várta a ceglédi csapatot s néhány perccel a második csapat dísztelen szereplése után megkezdődött a nagy mérkőzés. A ceglédiek első le­futása eredményes volt, mire a mel­lettem álló abo- nyi drukker tele torokkal elordí­totta magát. — Hajrá, Abony! Én egy gyenge hajrá Ceglédet só­hajtottam utána, de mire kimond- tam, a második gól a hálóban tán­colt. az abonyi drukker nem hagyta magát, indulatosabban bőgte. — Hajrá, Abony! A játék nagy irammal folyt to­vább. Minden há­rom ceglédi gólra esett egy abonyi és az én kedves abonyi drukkerem egyre csendesebb lett. A biztatása már nem is annyi­ra a csapatnak szólt, inkább a sa­ját reménykedé­sét éltette, vagy valami csodát csa­logatott a pályára, amelyben az abo­nyi legénység ma­ga alá tiporja a kegyetlenül vág­tató ceglédieket. A második, fél­idő irama még fergetegesebb volt. Csattogtak a ceg­lédi labdák. Egyik a másik után, és a közönség lelkesen bámulta a gyö­nyörű iskolajáté­kot. Már a vége felé haladt a játék s a mellettem álló drukker az izga­lomtól vagy a ke­gyetlenül tűző naptól izzadt. A befejező játék elragadó volt. Az abonyialk minden igyekezete fenn­akadt a ceglédiek gyorsaságán és nagy játéktudá­sán. Az utolsó pil­lanatokban esett a legszebb gól és a mellettem álló abonyi drukker el­ismerése kiszaladt a száján. — Hajrá, Ceg­léd! Azt hiszem, en­nél nagyobb elis­merést nem hoz­hattunk volna el Abonyból. A bíró úgy ve­zette a mérkőzést, mintha közeli ro­konságban lett vol­na az abonyi csa­pattal. Ennék elle­nére az eredmény 27:12 lett, a ceglé­di csapat javára. Rík. KÉT GYŐZELEM - EGY VERESEG az Építők kézílabdásainak vasárnapi mérlege A peronoszpóra előrejelző állomások megkezdték működésüket Május 5-én a járási tanács nagytermében Ceglédről, Nagykőrösről és a járás több községéből meghívottak előtt Szabolcska József, a növény­védőállomás agronómusa is­mertette a folyó évben mű­ködő előrejelző szolgálat je­lentőségét. Különösen a szőlő peronoszpóra elleni védeke­zésénél fontos, hogy azok az előrejelzést adó állomás fel­hívásának megfelelően tör­ténjenek. Ismertette az elmúlt évi eredményeket és bejelentet­te, hogy a növényvédő állo­más még 15 állomás műkö­déséhez szükséges felszere­lést és tiszteletdíjat bizto­sított. A tanácsok által üze­meltetett állomásokkal együtt ebben az évben összesen 31 megfigyelő és adatszolgálta­tó segít a megelőző véde­kezést. Váróczi Imrének az elmúlt évi munkájáért a növény- védelmi szolgálat vezetője elismerő oklevelét ez alka­lommal nyújtotta át az elő­adó. A megjelentek között volt még Jakab Ferenc is, aki szintén elismerő okleve­let kapott. Megvitatták az el­múlt évi tapasztalatokat. Ba- ranyi Imre és Cseh László Csemőből, Willing Ferenc Dánszentmiklósról, Lendvai Béla pedig Abonyból ismer­tették megfigyeléseiket. Wil­ling Ferenc elmondta, hogy a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben például 1956-ban az előrejelzés szerint védekez­tek és három permetezés­sel megvédtek a szőlőt. Eh­hez magasnyomású motoros­gépet használtak. A finom és erős porlasztás elősegítet­te a jó tapadást ami hosszú védettséget adott. Ezután került sor a taná­csokkal közösen kijelölt ál­lomásvezetők megbízására, a műszerek kiosztására. Ceglé­den 9, Csemőben 5, Albert- irsán 1. Ceelédbercelen 1. Törteién 1, es mas, községek­ben is 1—1 állomás kezdi meg működését. A növényvédelem fokozása fontos népgazdasági érdek — mondotta az előadó — és ezért a megbízott vezetők pontos, lelkiismeretes mun­kájára feltétlen számítanak a növényvédelmi szolgálat és termelőszövetkezeteink egy­aránt. Ezenkívül szükséges még, hogy egyéb jelentős kártevők rajzásának megfigyeléseibe is kapcsolódjanak be minél Miicsérct helyett A névváltoztatás óta is „Bé­ke” néven emlegetett Ma­gyar Étteremből hallatszik ki a nóta, este nyolc után. A város lakói szeretik ezt a helyiséget. Ez semmiképpen sem véletlen. Nagy részük van benne az ott dolgozó al­kalmazottaknak. Nagyon so­kan ismerik Lajos bácsit, aki már sok év óta szolgálja fel a halászlét, és a pohár sört a napi munka után meghitt beszélgetésre, jóízű vacsorá­ra, betérő dolgozóknak. Perc­ről percre szólítják a ven­dégek a felszolgálókat: „La­jos bácsi !... Péter!... Ven­del! ...” A Magyar Étterem­ben nem kell sokat várakoz­ni. Az ételek minősége is kitűnő. Szombaton, vasárnap alig lehet helyet kapni a te­remben. Az emberek megér­zik, hol lehet jól eltölteni az estét. Nem utolsósorban kell szól­ni Farkas Elemérről, az ét­terem prímásáról és zene­karáról. Nem véletlen, hogy Farlcas Elemért legutóbb ok­levéllel tüntették ki. A szí­vét adja a muzsikába. De szí­vüket, legjobb tudásukat ad­ják a többi dolgozók is. Di­cséret illeti őket. — F — H OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK — CSEMŐBEN a körzeti orvos felvilágosító előadás- sorozatot tartott az állami gazdaság dolgozóinak a he­lyes táplálkozásról, a lakóhá­zak, udvarok tisztaságáról. — A KERESKEDELEM idő­ben gondoskodik a háziasszo­nyokról. A befőzéshez szük­séges üvegek megrendelése megtörtént. Megfelelő meny- nyiségű szalicil, pergamen­papír és kötöző zsineg áll majd a háziasszonyok rendel­kezésére. — MÁJUS 29-ÉN — vasár­nap az IBUSZ és a TIT ren­dezésében kirándulóvonat in­dul Kecskemétről Nagykő­rösön, Cegléden keresztül Gyöngyösre és Mátrafüredre. Jelentkezéseket a művelődési házban fogadnak el. — AZ IDÉN 18 LESZ ele­gendő aratási szalonna. A földművesszövetkezetnél már folyamatban van a szállítási szerződések kötése a sózott, füstölt és paprikás szalonnára. — A VASÖNTÖ VÁLLA­LATNÁL a napokban helyez­tek üzembe egy új, saját erő­bő' készített felvonót, amivel a kúpolókemencék adagolását gépesítették. — ÖTLETES MÓDJÁT ta­lálta meg az egészségügyi tá­jékoztatásnak dr. Beke Dénes körzeti orvos Aibertirsán. Az orvosi rendelő várószobájá­ban elhelyezett magnetofon­ról hasznos tudnivalókat kö­zöl a várakozókkal az alko­hol és a nikotin hatásáról, a Sabin-oltás jelentőségéről, a bőrbetegségekről, a környezet tisztaságának fontosságáról. — 119,5 SZÁZALÉKRA tel­jesítette I. negyedévi tervét a „Harcolj a balesetek ellen V Ankét a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat kultúrotthonában A járási és városi rendőr- kapitányság rendezésében va­sárnap délelőtt a Közlekedés­építési Gépjavító Vállalat kul­túrotthonában ankétot ren­deztek a ceglédi gépjárműve­zetők — motorosok és gép­kocsivezetők — részére. Enyedi Márton százados, a járási és városi rendőrkapi­tányság vezetőjének megnyi­tója után Tóth János alezre­des, a Pest megyei Rendőr- főkapitányság vezetőjének köz- biztonsági helyettese ismer­tette a Pest megyei, igen ma­gas, baleseti statisztikát és ennek okait. Rámutatott, hogy míg 1958-ban 396 baleset for­dult elő, addig 1959-ben 652 és ez 58 százalékos emelke­dést mutat. Elképesztően ma­gas a havi balesetek száma is és nagyon kellemetlen az a tény, hogy ez is fejlődő tendenciát mutat. A márciusi 8 és az áprilisi 7 balesettel szemben május közepére már 5-re emelkedett a balesetek száma. A balesetek 70 száza­lékát a gépkocsivezetők és motorosok figyelmetlensége okozza, de a kerékpárosok és gyalogosok fegyelmezetlensége is szedi áldozatait. Tóth al­ezredes a továbbiakban kifej­tette, hogy mennyire szüksé­ges a balesetek csökkentése érdekében a rendőrség és az állampolgárok összefogása. — Ez az összefogás nem je­lent fokozott pénzbüntetést, mert a rendőrségnek nem a büntetés a célja, a rendőrség nem büntetőintézet — mon­dotta. Az igen tartalmas tájékoz­tató után az ankét résztvevői hozzászóltak a felvetett kér­désekhez. Dr. Nyilas Endre körzeti orvos az iskolákban a KRESZ-oktatás bevezetését ja­vasolta. Ács Ferenc, a Hús­ipari Vállalat dolgozója saját tapasztalatait mondotta el a fegyelmezetlen gyalogosokkal és kivilágítatlan kerékpárok­kal kapcsolatban, majd az italfogyasztás ellen tett javas­latot. Az ankét Enyedi Márton járási rendőrkapitány záró­szavaival ért véget, majd ok­tatófilm-vetítés következett. —A— Az Egyetemi Színpad Cegléden Az irodalmi színpad műso­rának keretében május 20-án, pénteken este 7 órakor a bu­dapesti Egyetemi Színpad vendégszerepei a művelődési házban. „Tavasz van! Gyö­nyörű” címmel verses-zenés összeállítást hallunk Hugó, Schiller, Ady Endre, Tóth Ár­pád, Juhász Gyula, Szabó Lő­rinc, Heltai Jenő, Áprily La­jos és mások verseiből, Schu­bert, Liszt, Debussy zongora­műveiből. A műsort összeál­lító Surányi Ibolyán kívül szerepelnek még az Egyetemi Színpad előadóművészei és Varsányi László zongoramű­vész. Városunkban ez lesz az első eset, hogy budapesti iro­dalmi színpad lép fel vendég- szereplésre. — A HUNYADI TERMELŐ­SZÖVETKEZETET az SZTK patronálja. A napokban tájé­koztatást tartott a tsz-tagok részére Kovács Gyula, az SZTK párttitkára a szolgálta­tásokkal és nyugdíjügyekkel kapcsolatos problémákról. — BŐVEN VAN jó minő­ségű német, magyar brikett és szénféleség, valamint szá­raz fa a TÜZÉP-telepen. Ed­dig 1600 darab 480 forintos utalványt váltottak be. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Tóth Terézia, Károly Terézia, Benke Ferenc. Tankó Zol­tán, Herczeg Károly. Lédeczi Ist­ván, Molnár István, Soltész János, Tóth Dezső, Dani Katalin, Farkas Ildikó. Flórián Sándor, Polőnyi ! Viktor, Takács Rózsa. Zsemlye Mansit, Mózes Anna Terézia. Házasságot kötöttek: Izsó István és Pozsár Julianna Ilona, Höröm- pő József és Herczeg Eszter. Mes­ter Ferenc és Oláh Julianna, Nyiri Sándor és Bezzeg Mária Mag­dolna. Lovas Ferenc és Öze Má­ria. Király András és Juhász Er­zsébet Anna, Bognár Sándor és Kottlár Terézia, Bogdán István és Király Ilona, Lovas László és Károly Erzsébet, Tóthiénál Imre és Falusi Ilona, Berkes János Pé­ter és Bricsik Erzsébet, Kardos Ferenc és Farkas Mária Terézia, Köházi István és Koncz Olga. Meghaltak: Horváth Jánosné sz. .Tózsa Mária 75 éves. Kerekes Géza 51 éves, Vargf Mlhálvné sz. Erős Erzsébet 71 éves, Egervári Józsefné sz. Schőnléber Erzsébet 70 éves. Szab* Mihálvné sz. Tóth Rozália 67 éves, Tóth János 74 éves. Mlzser István 70 éves. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthetet­len jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk id. Egervári Józsefné szül.: Schőnléber Erzsébet elhunyta alkalmából rész­vétükkel bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Id. Egervári József és a gyászoló csa­lád. Hálás köszönetét mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen tér­iem, édesapánk: utassy József el­hunyta alkalmából részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, a teme­tésén megjelentek és sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, özv. Utassy Józsefné és családja. Virág a homokon Jó bor terem a csemői ho­mokon, ezt már mindenki tudja. Én nem is erről aka­rok beszélni, hanem azt aka­rom elmondani, hogy virágot találtam a csemői szőlőtőkék között. Néhány verset, ame­lyeken meglátszik, hogy lélek­ből fakadtak és nagyon jól­esett olvasnom őket. A szerző­jük egy idős parasztasszony, Ujszászi Benőné. Senki sem állíthatná, hogy ezek a ver­sek felveszik a versenyt a Kortárs vagy az Élet és Iro­dalom költőinek műveivel. De az, hogy a csemői homokon termettek és hogy írójuk ott él, valószínűleg nem is tudva az „irodalmi életről”, érde­kessé teszi számunkra őket. Hadd másoljak ide egyet ab­ból a kézzel írott, eléggé vas­tag füzetből, amelyet egy va­sárnap délelőtt a kezembe ad­tak: SZENVEDÉS (Fiamért) Hol tették le jó fiamat a föld kebelébe? Nem volt, aki könnyet ejtsen érte, közelébe. Fakad-e fű, vadvirág, hol sírja domborodik, Vagy szél vitte, söpörte szét szeretett hamvait? Gyászba borult az életem, egy rossz, sötét álom. Remény nélkül, amíg élek, mégis visszavárom. Azért rám is ragyog csillag, hála nyitja számat, Valahányszor megláthatom kicsi unokámat. Sokszor büszkélkedünk vele, hogy lírikus nemzet vagyunk. Máskor meg azon aggódunk, hogy jaj, talán hamarosan ki is hal a Ura, legalábbis az utóbbi időben erősen háttérbe szorult. Melyik hát az igaz? Maradunk-e lírikus népnek vagy valóban félteni kell a költészetet?... Én azt mon­dom: amíg a magyar paraszt­asszonyok lelkében költemény születik, amíg virág terem a csemői homokon, nincs mitől tartanunk. Farkas László A gyermekszinpad bemutatójáról Vasárnap délután óvodások és kisiskolások vették birto­kukba a művelődési ház át­épített színháztermét. Ün­neplőbe öltözött kisleányok és kisfiúk mocorogtak nyugta­lanul a székeken, a gyermek­színpad „premier előadására”, a „Többsincs királyfi” bemu­tatójára várva. Amikor felgördült a füg­göny, izgatott, figyelő tekin­tettel nyújtogatták fejecskéi­ket a színpad felé a legifjabb nézők. Néha egy kis szék­nyikorgás is belevegyült az áhítatos csendbe — hiába, a lejtős nézőtér ellenére is volt, akinek nem jutott elég kilátás. Benedek Elek bájos mese­játéka amolyan gyermekeknek írt Csongor és Tünde törté­net Többsincs királyfi és a gyönyörű szép Gyöngyvirág királylány szerelméről szólt, amely minden bonyodalom el­lenére is diadalmaskodott Hájháj ördögkirály cselveté­sei felett. Az előadás „legforróbb si­kerét” talán Ráki és Baka­rasznyi egészséges, életvidám humorral megírt szerepében: Horváth Margit és Németh Ferenc aratták. A nagyon jó együttes szinte valamennyi tagját felsorolhatnánk, dicsé­rő szóval. Közülük most csaJc Kovács Évát (királyfi), Lédeczi Ferencet (Habakuk), Monori Lídiát (királylány) és André Irént (Szélike) em­lítjük meg. A kedves előadásért dicsé­ret illeti még a rendezőt: Ir- házi Gyulánét, aki nagy sze­retettel foglalkozott a sokszor csintalan gyerekekkel és for­málta nyiladozó tehetségüket. A kis közönség által nagy tetszéssel fogadott bemutató arról győzhetett meg ben­nünket, hogy érdemes ilyen gyermekelőadásokat tartani máskor is, sőt, az előadást későbbi időpontban meg kellene ismételni. — n — n — CEGLÉD _ A SZABADSÁG MOZI MOSÓRA: Május 16—IS, hétfőtől-szerdáig: Hosszú az út hazáig. Magyar film. (Szélesvásznúd Magyar híradó. Május 19—22. csütörtöktol-vasár- napig: Francis. Amerikai film. 14 éven alul nem ajánlott! Magyar híradó. A DÓZSA MOZI MOSÓRA: Május 17—19-ig, keddtöl-csütörtö- kig: Apák iskolája. Magyarul be­szélő csehszlovák film. 10 éven alul nem ajánlott! Kísérő műsor: 7 művészet. Május 20—22, néntektől-vasárna- pig: Don Juan legutolsó kalandja. Magyar filmvigjáték, főszerepben: Várkonyi Zoltán, Bara Margit és Páger Antal. 14 éven alul nem ajánlott! Kísérő műsor: Házi patika, ALBERTIRSA Május 17—18. kedd-szerda; Játék a szerelemmel. Magyar film. TÖRTÉL Május lí—19, szerda-csütörtök: Kenyér, szerelem, féltékenység. Mulatságos szerelmi történet. Olasz film. Fősz.: Gina Lollobri- gida és Vittório de Sica. 14 éven alul nen: ajánlott! megérdemelten tartotta új­ból itthon a két bajnoki pon­tot. Góldobok: Gyikóné 6, Ócsai- né 2. Jók: Gyikóné, Lengyel, Ócsainé, Kiss. CEGLÉDI ÉPÍTŐK II— ABONYI KSK II 8:10 (7:8) Góldobók: Jaczina, Fityó 2—2, Békési 3, és Öcsai Attila; A férfiak második csapatá­nak ezen a mérkőzésen sem ment a játék. A győztes I. csapat szerep­léséről holnapi számunkban számolunk be. Verőfényes tavaszi időben tovább folytatta jó szereplé­sét az Építők I. férfi- és a női kézilabda-csapata. A férfi­együttes Abonyban az Abo- nyi KSK-t, a női csapat, itt­hon hazai pályán a Sztálin- városi Kohászt győzte le. Sajnos, a járási bajnokságban szereplő Építők II. férficsapat, újból vereséget szenvedett. Részletes eredmények: CEGLÉDI K. ÉPÍTŐK— SZTÁLIN VÁROSI KOHÁSZ 8:4 (4:1) —Női mérkőzés — Közel 250 néző előtt, a Rá­kóczi úti Építő-pályán, Faze­kas játékvezető vezetése mel­lett, a következő felállításban kezdett a ceglédi csapat: Szá­raz — Varga, Ócsainé, Len­gyel, Kiss Eta, Szakács, Sza­bó. Csere: Gyikóné, Nagy, Kiss Irén. Az igen lelkesen és önfelál- dozóan küzdő Sztálinváros el­len nehezen lendültek táma­dásba a ceglédi lányok. Az Építőik jó játékát később már szabálytalanság árán Is ellen­súlyozni szerették volna a Kohászok és a megítélt hét­méterest Gyikóné dobta a felső léc alá. Az első gól fel- lelkesitette a ceglédieket, de letörte a sztáldnvárosiakat. Egymás után futottak a szép támadások. Lengyel, Ócsainé, Kiss — de főleg Gyikóné hol itt, hol ott tűnt fel veszélye­sen a pályán. A második félidőben már engedtek az iramból a ceglé­di lányok és ennek volt kö­szönhető, hogy három alka- . lommal még megrezeg tették a kohászok a ceglédi hálót. A mérkőzés vége felé jól hajrá­zott a hazai csapat és na­gyobb tudásával, technikásabb játékával, de főleg nagyobb küzdeniakarásával teljesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom