Pest Megyei Hírlap, 1960. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-17 / 115. szám
MST AI EGT &ürlap I960. MÁJUS 17. KEDD. Hruscsov nyilatkozata a négy nagyhatalom kormányfőinek előzetes találkozóján (Folytatás az 1. oldalról.) mánya azt a szovjet kormányhoz május 12-én intézett jegyzékében is kijelentette. Ezzel az Egyesült Államok kormánya durván lábbal tiporja a nemzetközi jog általánosan plismert szabályait és az ENSZ alapokmányának magasztos elveit, pedig az alapokmányon ott szerepel az Egyesült Államok aláírása is. A szovjet kormányfő és az egész szovjet nép felháborodással fogadta az amerikai vezető államférfiak szóban- forgó kijelentéseit. Ugyanúgy felháborodással fogadta minden becsületes ember, aki szívén viseli a béke sorsát. Most, amikor a négy hatalom kormányfői Párizsba érkeztek. (hogy részt vegyenek az értekezleten, felvetődik a kérdés: lehet-e eredményesen tárgyalni és megvitatni az értekezlet előtt álló kérdéseket, amikor az Egyesült Államok kormánya és maga az Egyesült ÁMa- jnok elnöke nem ítéli el azt a kihívó lépést, hogy egy amerikai katonai repülőgép a Szovjetunió területe fölé hatolt, sőt ellenkezőleg. kijelenti: az ilyen cselekmények továbbra is W. Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatos politikájához tartoznak. Miképpen lehet megegyezni egyik vagy másik kérdésben, amelynek rendezése szükséges a feszültség enyhítése, az államok közötti gyanakvás és bizalmatlanság kiküszöbölése céljából, amikor az egyik nagyhatalom kormánya nyíltan kijelenti, hogy politikájához tartozik a behatolás egy másik nagyhatalom határai mögé kémkedés céljából, következésképpen a hatalmak közötti feszültség fokozása céljából. Világos tehát, hogy e politika meghirdetése eleve teljes kudarcra ítéli a csúcs- értekezletet. Természetesen tudomásul vesszük, hogy az Egyesült Államok kormánya meghirdetett egy ilyen politikát és kijelentjük, ha megismétlődik, hogy amerikai repülőgépek behatolnak a Szovjetunió határai mögé, lesújtunk az ilyen repülőgépekre. A szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy minden ilyen esetben megfelelő ellenintézkedéseket tegyen azokkal szemben, akik megsértik a Szovjetunió állami szuverénitását, akik ilyen fajta kém- és diver- ziós cselekményeket követnek el a Szovjetunió ellen. A szovjet kormány ismételten kijelenti: az amerikai katonai támaszpontok számára a területet adó államokkal szemben, amelyek a Szovjetunió ellen irányuló agresszív cselekedetek cinkosaivá válnak, kellő intézkedéseket tesz, egészen odáig, hogy csapást mér e támaszpontokra. Ezzel összefüggésben fel kell figyelni Eisenhower elnöknek arra a kijelentésére, hogy az NDK-val kötendő békeszerződés létrehozásának veszélye miatt nem vehet részt a csúcsértekezleten, jóllehet, amit ő veszélyesnek nevezett — nem egyéb, mint a szovjet kormánynak az a nyilatkozata, amely szerint szilárdan eltökélte, hogy véget vet az európai háború maradványainak, békét köt és ilymódon az élet követelményeinek megfelelően, a béke és az európai népek biztonsága javára rendezi, többek között Nyugat-Berlinben a helyzetet. De miképpen vehet részt a. szovjet kormány a tárgyalásokon, amikor fennforog az a tényleges veszély, amelyet az Egyesült Államok kormánya teremtett azzal a kijelentésével, hogy továbbra is megsérti a Szovjetunió határait, amerikai gépek repültek és repülnek majd a Szovjetunió területe fölé? Ezzel az Egyesült Államok kormánya kijelentette, hogy folytatni szándékozik a szovjet állam szuverénitása ellen irányuló hallatlan és példátlan akciókat, holott a szu- verénitás a nemzetközi kapcsolatok szent és sérthetetlen elve. Az elmondottakból következik, hogy az értekezlet sikere szempontjából fontos: a konferencián képviselt valamennyi hatalom kormánya nyílt és becsületes politikát folytasson és ünnepélyesen jelentse ki, ho;y nem követ el egymás ellen semmiféle, az állami szuverenitás megsértésével egyértelmű cselekményt. Ez azt jelenti, ha az Egyesült Államok kormánya valóban kész együttműködni a többi hatalom kormányával a béke fenntartása és az államok közti bizalom megszilárdítása érdekében, akkor először is — el kell ítélnie az Egyesült Államok légihaderőinek a Szovjetunióval szemben elkövetett megengedhetetlen provokációit, másodszor pedig le kell mondania arról, hogy a jövőben folytassa a Szovjetunióval szemben az ilyen cselekményeket és az efféle politikát. Magától értetődik: az Egyesült Államok kormánya ebben az esetben köteles szigorúan felelősségre vonni azokat, akik közvetlenül vétkesek abban, hogy amerikai repülőgépek szándékosan megsértették a Szovjetunió államhatárait. Amíg az Egyesült Államok kormánya ezt nem teszi meg, addig a szovjet kormány nem lát lehetőséget, hogy eredményes tárgyalásokat folytasson a csúcsértekezleten az Egyesült Államok kormányával. A szovjet kormány nem vehet részt olyan tárgyalásokon, ahol a felek egyike a hitszegést tette a Szovjetunióval kapcsolatos politikájának alapjává. Ha a szovjet kormány a jelen helyzetiben részt venne az eleve kudarcra kárhoztatott tárgyalásokban, bűnrészesévé válna a népek megtévesztésének. A szovjet kormánynak viszont ez nem szándéka. Magától értetődik, hogy ha az Egyesült Államok kormánya kijelentené, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem fogja repülőgépeivel megsérteni a Szovjetunió államhatárait, továbbá elítélné a múltban történt provokációs cselekményeket és megbüntetné az ebben közvetlenül bűnös személyeket s ezzel a Szovjetunió a többi hatalommal egyenlő helyzetbe kerülne, akkor én, mint a szovjet kormány elnöke, hajlandó lennék részt venni az értekezleten és minden erőm latbavetésével közreműködnék sikerében. Az amerikai katonai repülőgépek provokációs repüléseinek következtében és főleg amiatt, mert e provokációs repüléseket a jövőre nézve az Egyesült Államok részéről a szocialista országok ellen követendő nemzeti politikának nyilvánították, új feltételek álltak elő a nemzetközi helyzetben. Természetesen ilyen feltételek közepette nem végezhetjük munkánkat az értekezleten, mégpedig azért nem, mert látjuk, milyen álláspontról akarnak velünk* tárgyalni: az agresszív kémrepülések fenyegetésének árnyékában. Ismeretes, hogy kémrepüléseket felderítés céljából azért szoktak folytatni, hogy háborút indítsanak. Ennélfogva elutasítjuk azokat a feltételeket, amelyeket az Egyesült Államok szab meg számunkra, nem vehetünk részt a tárgyalásokon, még a megoldást sürgető kérdések rendezésében sem, nem vehetünk részt azért, mert látjuk, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja a megegyezést. Az Egyesült Államokat vezető országnak tekintik a nyugati világban, így tehát az értekezlet jelenleg haszontalan Az űrutazás gyakorlati első lépését jelenti a szovjet szputnyik-űrhajó idöfecsérlés és az országok közvéleményének félrevezetése lenne. Ismétlem:' a jelen helyzetben nem vehetünk részt a tárgyalásokon. Szükségesnek tartjuk, hogy a világ minden népe, közvéleménye helyesen értsen bennünket. A szovjetunió nem mond le a megegyezést célzó erőfeszítésekről és meggyőződésünk, hogy van lehetőség az ésszerű megegyezésre, de a jelek szerint nem most, hanem egy másik időpontban. A megegyezéshez azonban először is az szükséges, hogy az Egyesült Államok ismerje el: elítélendő az a, provokációs politika, amelyet az országunk feletti „szabad” repülések, politikájának nyilvánított, mondjon le erről a politikáról és ismerje be, hogy agressziót követett el, jelentse ki, hogy sajnálja ezt. A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy ha nem a mostani amerikai kormány, akkor egy másik, ha nem a másik, akkor a harmadik megérti majd, hogy ninc3 más kivezető út, mint a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer békés együttélése. Vagy békés együttélés, vagy j háború, amely pusztulásba i sodorja azokat, akik most ag- j resszív politikát követnek, j Ezért nekünk az a vélemé- j nyünk, hogy bizonyos időt kell j hagyni a felvetődött kérdések \ lehiggadására és arra, hogy j azok. akikre országtik politikájának meghatározásáért a felelősség hárul, elemezzék, milyen felelősséget vállaltak, j amikor agresszív irányvonalat [ hirdettek meg a Szovjetunió- j val és a többi szocialista or- j szággal szemben. Ennélfogva! véleményünk szerint nincs j jobb kivezető út, mint az, hogy a kormányfői értekezletet hatnyolc hónappal elhalasszuk. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is lankadatlan erőfeszítéssel törekszik a megegyezésre. Azt hiszem, hogy a közvélemény helyesen értelmezi álláspontunkat, megérti: megfosztottak bennünket a lehetőségtől, hogy részt vegyünk a tárgyalásokon. Szilárdan hiszünk a békés együttélés szükségességében, mert ha elvesztenek hitünket a békés együttélésben, ez annyi lenne, mint az emberiséget háborúra kárhoztatni, mint beleegyezni a háborúk elkerülhetetlenségébe. Márpedig a jelen körülmények között világos, milyen szerencsétlenséget zúdítana a háború minden népre. Az Egyesült Államok népéhez kívánok szólani. Jártam az Egyesült Államokban, találkoztam az amerikai nép különböző rétegeivel és mély meggyőződésem, hogy az amerikai nép egyetlen rétege sem akar háborút. Kivételt csak a Pentagonban ülő fékevesztett kis csoport és az őt támogató militarista körök alkotnak, amelyek busás hasznot húznak a fegyverkezési versenyből, semmibe veszik az amerikai nép és általában minden nép érdekeit s kalandorpolitikát folytatnak. Köszönetét mondok De Gaulle elnöknek vendégszeretetéért és azért, hogy lehetővé tette találkozásunkat Párizsban, Franciaország fővárosában. Becsüljük Nagy- Britannia kormányának és magának Macmillan miniszterelnöknek az erőfeszítéseit is. Sajnáljuk, hogy e találkozót az Egyesült Államok reakciós körei az amerikai katonai repülőgépeknek a Szovjetunió felett végrehajtott provokációs repüléseivel megtorpedózták. Sajnáljuk, hogy ez a találkozó nem vezetett azokra az eredményekre, amelyeket a világ népei vártak tőle. Ennek szégyene és felelőssége háruljon azokra, akik rablópolitikát hirdettek meg a Szovjetunióval szemben. Mint ismeretes, Eisenhower (Folytatás az 1. oldalról.) — A mostani szputnyik-űrhajó felbocsátása. olyan korszakot nyit meg a ■ világűrkutatásban, mint annak idején a lunyikok. I Az új rakéta — miként a TASZSZ közli — 4,5 tonna súlyú mesterséges holdat állított pályára. Az új mesterséges hold két részből áll. Az egyik része a körülbelül 2500 kiló súlvú kabin, amely az embert- szállító utasfülke mintapéldányának tekinthető. Ebben a fülkében most — majdnem azt mondhatnánk — a „helyszínen” tanulmányozhatják, hogy a földi kísérletek alapján és a mesterséges égitestek adatainak felhasználásával készült utasfülke milyen módon felel meg rendeltetésének. Az eredmény szempontjából — tekintve, hogy emberi utasa nincs — lényegtelen, hogy épségben tér-e vissza földre a rakéta fülkéje. Azokra az adatokra van ugyanis szükség, hogy milyen körülmények között teszi meg útját az utasfülke. Ezeket viszont a beépített műszerek továbbítják. Amint a közlemény hírt adott róla, az utasfülke a kívánt időpontban történő leválasztás után a Föld felszíne felé közeledtében megsemmisül. Tekintve, hogy a leválasztás földi parancsra következik be, a szovjet tudósok fényképészeti és radarloká- ciós eljárásokkal a megsemmisülés minden lényeges mozdulatát figyelemmel kísérhetik. A kabin alapjának, tömegének, s a zuhanás sebességének ismeretében a mérési adatok fel- használásával lehetőség nyílik, hogy a Földre épségben visszatérő utasfülkét tervezzenek. Az élet feltételei az űrhajóban Magyar szakemberek nyilatkozata A szovjet kísérleti űrhajó elindítása arra mutat, hogy közeledik az idő, amikor az ember először lépi át a bolygóközi tér küszöbét. Az ember űrutazásának biológiai feltételeiről dr. Lukács Sándor és dr. Halmi Tibor főor- j vasok a központi asztronau- j tikai szakosztály tagjai nyi- ! latkoztak az MTI munkatár- i sának: — Az űrhajózás megvaló- I sításának egyrészt technikai | feltételei vannak, másrészt I az utas számára meg kell teremteni az űrhajóban a megfelelő életfeltételeket. Mindenekelőtt hosz- szú időre elég levegőt kell biztosítani számára. Ha a folyamatosan működő berendezések a Földön megszokott összetételben adalolnák a levegőt, akkor az űrhajón belül fenn kellene tartani az egy atmoszféra nyomást, ez pediig rendkívül nagy felesleges megterhelés lenne az űrhajó falának. A tiszta oxigén viszont 425 higanymilliméternyi nyomásnál szinte korlátlan időtartamra lehetővé teszi a lélegzést. így a falakra nem nehezedik akkora belső nyomás és a fal vékonyabb lehet. A kabin levegőjét esetleg keverni lehet héliummal és nitrogénnel, mert a tiszta oxigén fokozná a tűz vagy a robbanás veszélyét. Nehéz kérdés a táplálkozás is. A Földön megszokott élelmiszerek szállítása ilyen hosszú útra elegendő menv- nyiségben túlságosan sok hajtóerőt venne igénybe. Ez a kérdés még megoldatlan. Kettős feladat lesz a hőmérséklet szabályozása. Amíg a légkörön száguld keresztül az űrhajó, a súrlódás okozta óriási hő ellen kell védekezni. Hiszen itt már ötszörös hangsebességnél ezer Celsius-fokra, vagy még magasabb hőmérsékleti fokra melegszik fel a fal. A bolygóközi térben viszont a hideg veszélyezteti az űrhajós életét. A világosságot egyszerű ablakmegoldással nem lehet biztosítani az űrhajóban. A Föld felszínére érkezett napsugarakat itt lenn a levegőrészecskék szétszórják, ezek a részecskék azonban az egyre magasabb légrétegekben mind ritkábbak. A fény szóródása tehát csökken. Már 12 kilométer magasságban ötödére csökken az emberi szem előtt az égbolt megszokott fényessége, 150 kilométernél pedig teljesen elsötétül, a csillagok nappal is ragyognak. Ugyanúgy fognak ragyogni az űrhajóban azok a tárgyak, amelyeket az esetleges ablakon át közvetlenül ér a napsugár, a többi viszont csaknem láthatatlanul sötét marad és. ez az éles ellentét szinte fájdalmat okoz a szemnek. Ezt csali mesterséges belső világítással lehet elkerülni. Az pedig, hogy a kabin ablakán kitekintve az utas nem talál maga előtt semmi látnivalót, egy újonnan felfedezett nehézséget, az „űr-rövidlátást” okozza: a szem az egy- méteren túli tárgyakat képtelen lesz már meglátni. Mindezeket a kérdéseket az első űrhajós útnak indulása előtt kell a leggondosabb kutatással előre megoldani. A most felküldött űrhajó ugyan még nem vitt magával élőlényt, de jelentősége a biológia szempontjából is igen nagy. Megadja majd a felvilágosításokat az utána következő és a már említett egyéb biológiai kérdésekre is választ adó űrhajók elkészítéséhez. Megfigyelték a szovjet űrhajót a bajai csillagvizsgáló munkatársai Május I6-án hajnali két óra ötvenkét perckor a bajai csillagvizsgáló intézetben, a Moszkvából küldött távirati előrejelzés alapján, Borbás Mihály, a csillagvizsgáló vezetője és III Márton, a csillagvizsgáló tudományos munkatársa megfigyelték a szovjet űrhajót. A látási viszonyok igen rosszak voltak, de a mérés ennek ellenére sikerült. A közelmúltban korszerű műszereket kaptak. A műszereket a célnak megfelelően fo- tografikus észlelésre alakították át. így a mérések pontossága és száma jelentékenyen növekedett. Az űrhajó szabadszemmel nem volt látható. A távcsövek látómezejében viszonylag igen gyorsan mozgott. Négy és fél percig mérték, a fénye ezalatt körülbelül két-három másodpercenként változott. Várható, hogy jobb látási viszonyok esetén szabadszemmel is látható lesz. Az Egyesült Államok agresszív cselekedetei Kuba ellen Megalakult a Kubai—Kínai Baráti Társaság Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok folyamatosan követ el agressziós cselekményeket Kuba ellen. A havannai rádió- és televízió az amerikai haditengerészeti egységeknek a kubai vizekre történt behatolásával összefüggésben hangoztatta, hogy az amerikai hadihajók azért törtek be kubai felségvizekre, hogy kémkedjenek. Mint mondotta, a kubai partok mentén felfedezett t,Barradu- ca” nevű amerikai tengeralattjáró könnyen olyan sorsra juthat, mint a koreai amerikai agresszió idején Puszannál elsüllyesztett amerikai tengeralattjáró. Végül sürgette a kubai kormányt, követelje, hogy az Egyesült Államok nyilatkozzék szándékairól. A New York-i Fifth Avenuen vasárnap mintegy 5000 részvevővel tartották meg a hagyományos „latin-amerikai felvonulást”. A mintegy 70 000 néző közé befurakodott kuba- ellenes elemek megpróbálták a felvonulást megzavarni s paradicsommal és tojással dobálták meg a menetben felvonuló kubaiakat, akik éltették Fidel Castrot és a kubai földreformot. A rendőrség öt zavargót letartóztatott. LAPJELENTÉSEK szerint Japánban eddig 13,5 millió aláírást gyűjtöttek a japán—amerikai szerződés ratifikálása elleni tiltakozáshoz. Eredetileg összesen tízmillió aláírásra számítottak. amerikai elnökkel megállapodtunk, hogy kölcsönösen ellátogatunk egymáshoz. Tavaly szeptemberben tettem is ilyen látogatást az Egyesült Államokban. Nagyon elégedettek voltunk ezzel a látogatással, azokkal a találkozókkal és beszélgetésekkel, amelyet az Egyesült Államokban folytattunk. Ezért köszönetét mondottunk. Most az Egyesült Államok elnökén lenne a viszontláto- gatás sora. Megegyeztünk, hogy június 1—10-én érkezik hozzánk és arra készültünk, hogy illően fogadjuk a magas vendéget. Sajnos, a Szovjetunió ellen elkövetett provokációs agresz- szisós cselekmények következtében most olyan körülmények alakultak ki, hogy nem fogadhatjuk az elnököt a kellő örömmel, ahogyan a szovjet emberek szokták fogadni a szívesen látott vendégeket. Ilyen örömöt az amerikai elnökkel szemben most nem tanúsíthatunk, mert az amerikai katonai repülőgépek kémkedés céljából végrehajtott provokációs repülései a látogatás szempontjából nyilvánvalóan kedvezőtlen feltételeket teremtettek. A szovjet emberek viszont alakoskodni nem tudnak és nem is akarnak. Ezért az a véleményem, hogy el kell halasztani az amerikai elnöknek a Szovjetunióban teendő látogatását és akkor kell megállapodni a látogatás időpontjában, amikor majd megérnek rá a feltételek. Akkor majd a szovjet nép kellő örömmel és vendégszeretettel fogadhatja a magas vendégeket, annak a nagyhatalomnak képviselőjét, amely- lyel mi őszintén békében és barátságban akarunk élni. Azt hiszem, megért engem Eisenhower elnök úr is, az amerikai nép is. A szovjet kormány kijelenti, hogy a maga részéről továbbra is minden lehetőséget megtesz, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését, a bennünket ma még elválasztó problémák megoldását. Ennek során a béke megszilárdításának magasztos ügye vezérel majd bennünket a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése alapján. (A Hruscsov-nyilatkozatra adott nyugati válasz lapzártáig még nem érkezett meg.
